Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-08 / 49. szám
Felkészülés a téli nyúltenyésztésre Ebben az évszakban eredményesen csak akkor tenyészthetünk nyulat, ha Időben felkészülünk-rá. Az időszerű adatok a következőképpen csoportosíthatók: 1. Gondoskodás a téli ellető- és nevelohelyiségről. 2. Az anyák beállítása. 3. A takarmánybázis megteremtése. ® 1. A téli ellető- és nevelőhelyiségről kellő leleményességgel igen egyszerűen és olcsón gondoskodhatunk, még akkor is, ha nincs olyan épületünk, ahol állatainkat a zord téli időjárástól megvédhessük. könnyen és gyorsan elnyelhesse. A vizelettel áztatott helyre a talajba vörös gilisztákat kell telepíteni. Ezeket olyan helyről legkönnyebb beszerezni, ahol a trágyalé huzamosabb ideig nedvesen tartotta a talajt. A vörös giliszták úgy elszaporodnak a talajban, hogy a nyúlístállóban teljesen, közömbösíteni tudják a vizelet kellemetlen szagát. Az ilyen istállóban a rácson keresztül a földre hulló bogyók oly szárazak, mint a puskapor. Ezeket időnként a kiürült nyúltápos papírzsákokba szoktam lapátolni, és virágkertészeket örvendeztetek meg velük. A fertőtlenítéskor a gilisztákat kímélni kell. A ketrecek alatti talajt úgy fernylt t. Téli elletésekre csak kipruDált, bevált anyákat érdemes beállítani, és még ekkor is számolni kell kieséssel, tehát tartalékokról is gondoskodni szükséges. A tél beállta előtt legalább egyszer ellessük az anyákat, mert ekkor sok kérdés eldől. Így különösen fontos, hogy az anya jól fészkeljen, szoptatás után gondosan takarja be fiókáit. Jól nevelő anyák nemcsak a saját szőrzetükkel, hanem alommal is betakarják ivadékaikat. Amelyik anya ezt az első elléskor nem tudja, nem maradhat meg télire. Az se maradjon meg, amelyik ezen első feltételnek megfelel ugyan, de nem jól nevel, nem Ahol szalmabálák, könnyen beszerezhetők, a szabadban elhelyezett nyúlólak körülrakhatók, s még a tetőrész is befedhető szalmabálával és fóliával takarható. Igen jó, meleg téliistállónk lesz így s megfelelő mennyiségű állat elhelyezése esetén a legzordabb télen sem száll le a hőmérséklet benne a fagypont alá. Nálam még soha nem fagyott be az hatókban a víz. Szellőztetésről viszont gondoskodni kell. Az ól úgy világítható, hogy lécekből ablakkeretet ütünk össze, és fóliával bevonjuk. Ha az ablakkeretet bordázattal látjuk el, a keret két oldalán felszegezett fólia szigetelő légréteget is kialakíthatunk, s ólunk melegebb lesz. Hátránya, hogy az egerek előszeretettel költöznek a bálákba, és számos betegséget behurcolhatnak. Az egeret ezért fokozottan irtani kell. Ha nem volna módunk nagyobb területet elhatárolni bálákkal, akkor ezt csupán az ellő anyák részére biztosítsuk. Én közvetlenül ellés előtt vittem be az így elkészített elletőbe az anyákat, és a külső hőmérséklettől függően fokozatos szoktatással kerültek ki ivadékaikkal együtt a szabadba. Bécsi fehér, kékszemű házinyúl, Kunst Václav tenyészetéből. (К. Sz. felv.J Eredményesen ellettem télen nyulakat, és neveltem az ivadékokat földbe ásott veremben, amelyre virágházhoz használt, ablak-, illetve (többrétű) fóliafedést alkalmaztam. E verem készítése semmivel sem bonyolultabb a szokásos krumpli-, répa-vermekénél. Földbe ásott gödör, falait a beomlás ellen vesszőfonással vagy kizsaluzással megvédjük, kukoricaszárral vagy más hőszigetelő anyaggal lefedjük,_s a tető egy részét vagy az ajtót átlátszó fóliával vagy üveggel ellátott virágházi ablakkal borítjuk. A csapadék elvezetéséről és a szellőztetés lehetőségéről gondoskodni kell. Mindkét változat esetében közömbösíteni kell az erős ammóniát Erre a következő megoldást javaslom. Az istállók padozata földes legyen. Semmivel sem szabad burkolni, hogy a ketrecekből lefolyó vizeletet tőtlenítem, hogy- kitakarítás után rugós ásóval felásom, a felső részt jól leforgatom. Ha az istálló nem hűl ki, s a talaj nem fagy meg a giliszták is tevékenykednek. # 2. Az anyák beállításához már nem elég a szaktudás — bizonyos szerencse is kell hozzá. Én nem tartozom a szerencsés tenyésztők közé; mindig kiesett néhány anyám a tenyésztésből. E kiesések felboríthatják a téli tenyésztőmunkát, mert ha megvan a meleg ól, azt állandóan benépesítve kell tartani, különben gazdaságtalan lesz a munkánk. Annál inkább számolni kell váratlan tényezőkkel, minél nagyobb az állomány, minél több az anya. A nyúlnak számos betegsége van, igen érzékeny állat, tenyészértéke pedig akkor dől el, ha a tenyésztésben már bizoszoptat, vagy ivadékai a választásig fokozatosan elhullanak. Legalább öt fiókát fel kell nevelniük választásig. Az első ellés megterhelése felismerhetővé teszi az anya egyéb fogyatékosságait is, így például az orrhurut iránti fogékonyságot, a szoptatási időben történő erős leromlást. Az anyának a szoptatási időszakban vemhesülnie kell, és életképes magzatokat világra hoznia, nevelnie. Amelyik ellés után három napon belül nem hajlandó párzani, és nem vemhesül, erre 2—3 héten belül csak egy ízben kaphat lehetőséget s ekkor is csak ha különben szép példány. Az anyának ivadékai elválasztásakor dió vagy mogyorónyi nagyságú vemhének kell lennie, s alapkövetelmény, hogy választás után általában néhány napon belül újra leelljen. E feltételeknek az új zélandi fajták általában, más fajták pedig kisebb-nagyobb százalékban megfelelnek. ф 3. Takarmánybázis nélkül, az elmondottak betartása hiábavaló. Télen drágább a nyulak takarmányozása. A fokozott igénybevétel a takarmányozásban a legkisebb takarékosságot sem tűri meg. Én ezért csak a legjobb minőségű nyúltápot etetem. Feltétlenül szükséges sárgarépa, takarmányrépa is, különösen, ha szemes takarmányt etetünk. A takarmány gyors változtatásai még kényszerből sem fordulhatnak elő. Az ilyen fokozottan igénybe vett anyákat nem szabad a nyúltáp hiánya folytán száraz kenyéren vagy más hulladékon tartani, s az eleségről előre gondoskodni. — Legalább két hetes tartalékunk legyen, hogy állatainkat a kereskedelemben időnként tapasztalható takarmányhiánytól megóvjuk. Gondoskodni kell jó minőségű szénáról is. A nyulak szívesen rágcsálnak belőle akkor is, ha bőségesen el vannak látva táppal. Állandó szénaetetés esetében az egyéb takarmány gyors változataira sem olyan érzékenyek. A bálázott széna azonban könnyen penészesedik — különösen a bála közepén, ha nem volt az bálázás előtt kiszárítva. A penészes széna mindig növeli az elhullás! arányt, és ha nem is következik be, érezhető visszaesést okoz a süldők fejlődésében, s ez csak hosszabb pangási idő után, rosszabb takarmányértékesítéssel vészelhető át. Lelassul a süldők fejlődése akkor is, ha itatásuk nem kielégítő. A szoptatós anyák vízhiányát is először az ivadékok sínylik meg. Azokban az ólakban, ahol befagy a víz, a nyúl a jeget nyalogatja, és a havat eszi ha hozzáfér. A nyúlnak nem szabad szomjasnak lennie, különben ha valahol becsorog valamilyen nedvesség, azonnal nyalogatja s fertőzi magát. így hiába helyeztük dróthálós padozatú ketrecbe, fellép a bél- és a májkokcidiózis, és nem tudjuk megállítani a fertőzöttek elhullását. Egy-egy sárgarépa vagy más gumós növény megszünteti a kínzó szomjúságot, ha valamilyen ok folytán nem tudünk itatni. Jó volna azonban, ha a téli drágább tartási-tenyésztési körülményeket az I. félévi nyúlfelvásárlási árak fedeznék, vagyis ez lényegesen magasabb lenne, mint az év második felében fizetett. Dr. DÓMJÁN MIHÁLY Vitaminok a baromfi életfunkciójában (4) 3 B5-vitamm (niacin, nikotinsav) A legtöbb takarmány viszonylag nagy mennyiségben tartalmazza. Triptofánból a szervezet maga Is képes nikotinsavat szintetizálni. Jó tudni, hogy a kukorica kevés nikotinsavat és triptofánt tartalmaz, sőt feltételezhető, hogy inkább nikotinsavat hatástalanító antivitamint tartalmaz. Érthető tehát, hogy az egyoldalú kukorica etetéssel könnyen okozhatunk állatainknak Bs-vitaminhiányt. A baromfi szervezete nem nélkülözheti a nikotinsavat, hisz aktívan részt vesz a szénhidrátok, zsírok- és fehérjék anyagcseréjében. Bsvitamin szűkös ellátása esetében a fiatal állatok növekedése és tollasodása nem kielégítő. A csontszövetek rendellenes fejlődését okozzák az anyagforgalmi zavarok s perozishoz hasonló lábgyengeség keletkezik. Tenyészbaromfi csökkent nlkotinsavellátása rontja a tojás keltethetőségét és tolifejlődési zavarok léphetnek fel. (A pulyka és liba B5-vitaminigénye kétszerese, mint a csibéé. Amíg csibéknek és kacsáknak 25—30 mg/tak.kg niacint biztosítunk takarmánykeverékükben, pulykáknak, libáknak 50—60 mg-ot kell adagolnunk.) Be-vitamin (piridoxin, adermin) Az állati- és növényi takarmányokban bőséges mennyiségben kimutatható piridoxin. Az aminosavak felhasználásában és átalakításában vesz részt. Amennyiben fiatal csirkék Bevitaminellátása hiányos, étvágytalanság, növekedésbeli visszamaradás, vérszegénység — súlyosabb esetben — görcsökkel kisért idegrendszeri bántalmak jelentkeznek. Csökkenti a tojástermelést. Húshibridek Be-vitaminigénye jóval több, mint a kettős hasznosítású vagy a tojőtípusú baromfié. A növendék- és kifejlődött állatok 3—5 mg piridoxint igényelnek takarmány. kg-onként. Biotin Főleg növényi eredetű takarmányokból biztosítja a baromfi szükségletét, azonkívül a bélbaktériumok is jelentős menynyiségben szintetizálják. Felismerésére az vezetett, hogy nyers tojásfehérjével etetett állatokon bőrgyulladásos tüneteket észleltek. A tojásfehérje hőlabilis mukoproteidet tartalmaz, ami megköti és hatástalanítja a biotint. Hiánybetegség esetében — a pantóténsav hiányához hasonlóan — bőrgyulladás keletkezik, azonban megfordítva jelentkeznek a tünetek, először a talpbőr, majd a fejbőr betegszik meg. Perozishoz hasonló csontdeformálódás is keletkezik. Felnőtt állatoknál biotin hiányból eredően nem észleltek bőrelváltozást, azonban súlyosan romlik a tojás keltethetősége. B10-vitamin (folsav) Friss, zsenge növények levelében és szénájában, -élesztőben, kalászosok magjában található bőséges mennyiségben. A Bu-vitaminnaJ együtt irányítja a vérképződést. Hiányában csökken a vér hemoglobin tartalma, vérszegénység léphet fel. Ha tenyészállatok folsavhiánynyal küzdenek, a keltetésre kerülő tojásokban az embrió fejlődésében zavarok, (lábszár- és lábközépcsont elgörbülés, csőr eltorzulás), illetve nagyarányú embrió pusztulás keletkezik. Növendékbaromfinál fejlődésében való visszamaradást, hiányos tollasodást okoz. Folsav hiánya a növendékpulykák nyújtott nyaktartását válthatja ki. Az esetben kell folsavkiegészítésről növendék- és tenyészállataink takarmánykeverékében gondoskodnunk, amennyiben annak jelentős hányada folsav szegény kukoricából és állati fehérjéből készült. Kolin Általában a baromfi állati- és növényi eredetű takarmányaiban bőségesen fordul elő. A növendék- és nagy tojáshozamú tyúkféle, valamint a pulyka sokat igényel belőle. Nélkülözhetetlen a sejtszerkezet felépítésében, fenntartásában, illetve a máj zsíranyagcseréjében. Esetleges hiánya növendékállatok fejlődési visszamaradását s a mangánhiányhoz hasonló csontképződési elváltozásokat vált ki. Zárt istállózásban lévő tyúkokon és kacsákon, továbbá zsíros májelfajulást észleltek. Csökkenti a tojáshozamot és nagyon rontja a kelési eredményt. Vannak irodalmi utalások arra vonatkozóan is, hogy kolinhiány miatt az érett petetüszők gyakran felrepednek, illetve a tüszők leválás után nem a petevezetőbe, hanem a hasüregbe esnek és hashártyagyulladást okoznak. A takarmánykeverék összeállításakor terjedjen ki figyelmünk arra, hogy az aránylag kisebb kolinmennyiséget tartalmazó kukoricadarához, fehérjepótlás érdekében elsősorban hallisztet, szójadarát használjunk fel, mert a javasolt 1500— 2000 mg takarmány kg-onkénti szükséglet növendék- és tenyészállataink részére csak így biztosítható. B12-vitamin (kobalamin) A biológiai tudomány csak két évtizeddel ezelőtt fedezte fel a kobalamint, ami ember- és állatélettani szempontból nagy jelentőséggel bír. Ez a vegyület a nitrogénen és foszforon kívül 4,5 százalék kobaltot is tartalmaz. Ezért kapta a kobalamin elnevezést. A növényi takarmányok nem tartalmaznak Bi2-vitamint, azonban az állatok bélbaktériumok közreműködésével bőséges mennyiségben képesek előállítani. Még a rövid bélcsatornarendszerű baromfi trágyája is kobalaminforrást biztosít. (Ezzel is alátámasztható a mély- és öregalom hasznossága a baromfinevelés folyamatában.) Mivel a melioninnal, kolinnal, folsavval és pantoténsavval szoros kölcsönhatást támogat, optimális adagolásuk esetében a csirkék és tenyésztyúkok részére szükségletét már 10—15 meg (mikrogramm) Bi2-vitamin takarmány kg-ként kielégíti. Tenyésztojást termelő baromfiállomány kobalamin ellátására hatványozottan gondoskodni kell. Nemcsak a tojáshozam csökkenésében nyilvánul meg hiányának hatása, a tojások keltethetősége katasztrófálisan romlik, nagy az embrióhalandóság, befülledés, kelésgyengeség. A Bi2-vitamin-hiánnyal kikelt csibék nevelése is sok veszteséggel jár, mert nem lehet pótolni a takarmánnyal e fontos éltetőanyagot. Eddigi vizsgálatok szerint a vörösvérsejtek képzésében is fontos funkciót tölt be. Magában és antibiotikumokkal kombinálva fiatal állatoknál javítja a takarmányértékesülést. Túlnyomóan növényi takarmányon tartott baromfi esetében, kobalamin aminősavak jelenlétével a növényi eredetű fehérjéket is az állati fehérjéhez hasonló értékűvé tudják feljavítani. 2. C-vitamin (aszkorbinsav, skorbutellenes vitamin) Mivel vegyi szerkezetét a paprikában Szent-Györgyi Albert Nóbel-díjas professzor állapította meg „magyar vitaminnak“ is nevezhetjük. Vegyileg meglehetősen bonyolult összetételű sav — aszkorbinsav — a skorbut nevű betegség ellenszere. A В-vitaminokkal ellentétben nem a növényi csírákban, hanem a kifejlődött növényekben, friss gyümölcsökben található meg legnagyobb menynyiségben. A baromfitenyésztés belterjessége során beigazolódott, hogy a C-vitamin adagolása sem elhanyagolható. A nem kielégítő C-vitamin ellátás miatt gyakori, hogy enyhébb vagy súlyosabb légzőszervi betegségek megzavarják a csirkék növekedését, illetve a felnőtt állatok tojástermelését. Kísérleti eredmények igazolják, hogy 100— 200 mg/takarmány kg-onkénti C-vitamin adagolás annyira kedvezően hatott a szervezet ellenálló képességére, hogy nátha, himlő, baromfitífusz és más fertőző betegségek fellépése esetében, intenzív győgyulókészséget észleltek. A zárt baromfitartás során számtalan olyan stressz-tényezővel találkozunk, amit ugyancsak lokalizálhatunk folyamatos C-vitamin adagolással. Tojóházak optimálisnál magasabb hőmérséklete már megviseli a termelő állatok szervezetét. Romlik étvágyuk, csökken szervezeti ellenállőképességük, tojástermelésük visszaesik s a tojások héja vékonyabbá, törékenyebbé válik. A hő-stressz okozta károsodást, valamint a kalcium jobb felszívódását C- vitamin adagolásával helyre lehet állítani. Ketreces tojástermelés során gyakran előfordul a „ketrecfáradság“. A betegség felismerésével egyidőben alkalmazott C-vitaminkúra, egymagában is gyors felgyógyulást eredményezhet. Amikor végéhez érkeztünk a baromfi számára legfontosabb vitaminok felsorolásához, hatékonyságuk megismeréséhez, nem hagyhatók említés nélkül azok a „vitaminantagonisták“, melyek különféle kémiai hatásukkal egyes vitaminokat megsemmisíteni képesek. Antivitaminok az olyan szerves vegyületek, amelyek vitaminhiány betegségek előidézésére képesek, tehát gátolják az állati szervezetbe került vitaminok aktivitását. Főleg a szulfonamid vegyületek gyógyszeres alkalmazása során keletkezhet hipo- vagy avitaminózis a В-vitamin csoportjában, továbbá a C-, E- és K-vitaminok esetében, mivel az említett vegyszer gátolja a vitaminokat aktivizáló baktériumok szaporodását. A mezőgazdaság felfejlődő kemizálása (műtrágyák, növényvédő- és gyomirtószerek) közvetve vagy közvetlenül veszéllyel fenyeget — ha nem is elhullást okozó mérgezésekre gondolva — inkább az anyagcsere- és vitaminforgalom tényezőinek befolyásolásával ronthatja a szervezeti ellenállóképességet, a hús- és tojástermelést. KERÉNYI ERVIN, agrármérnök iil!!lll!!llllilillllllllll!!llilll!llllíiil!!í!lllll!!l!ll!llllllllll!lll!ll!lllll