Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-08 / 49. szám

ť IDDN1

NÖVEKSZIK A SZÓJABAB IRÁNTI KERESLET

Világszerte növekszik az érdeklődés az eddig kissé háttérbe szorult értékes fehérjeforrás, a szójabab iránt. Franciaországban például kereken 100 ezer hektár területen termelik. Hivatalos források szerint hektáronkénti terméshozama 2,5 tonna. Az évi össztermelés 350 ezer tonna, de még ez is kevésnek bizonyul az égető fehérjehiány leküzdésére.

Élénk tiltakozást váltott ki a közös piaci országok és Japán illetékes üzleti köreiben az Egyesült Államok lépése, miszerint kiviteli embargót léptetett életbe a szójababra. Az USA 1 milliárd dollár értékben exportált 1972-ben olajosmagvakat a Közös Piac országaiba, és 1973 első felében ez a mennyiség még növekvő irányzatot mutatott.

(D. G. W./73)

KUKORICACSÍRALISZT

PECSENYEKACSÁK

TAKARMÁNYOZÁSÁHOZ

A whisky gyártása során a kukoricacsírát nedves vagy száraz eljárással szeparálják. Az utóbbi több endospermiumot hagy a csírán, mint az előbbi. A csírát nem extrahálják, hanem szárítás után őrlik. Angol kutatók nemrégiben naposkacsákkal végeztek etetési kísérleteket, 0—10 —20—30 százalék csíralisztet adagoltak. Kitűnt, hogy a 30 %-os mennyiség is alkalmas arra, hogy ilyen mértékben a búzát helyettesítsék. Ez fokozza a keverék energiatartalmát, valamelyes megtakarítást tesz lehetővé a fehérjetakarmányokban, nem rontja a súlygyarapodást, a takartílányértékesítést, sem a Vágási minőséget, írja a: (British Poultry Science/73)

Ketreces

galambtenyésztés

»■ni141Г—ИЯ—а—

—щ—H—»J

Különböző okok miatt, Igen sok tenyésztő kénytelen galambjait ketrecben (vollerben) tenyészteni. Tudjuk, hogy ezek a legtökéletesebb ellátás mellett sem kapják meg mindazt, amit a galamb szervezete és egészséges fejlődése megkíván.

Hogy galambjaink ennek ellenére is egészségesek maradjanak, különböző tennivalókat kell napröl-napra végeznünk. Galambjaink egészségét főleg a változatos és rendszeres etetéssel, tágas ketreccel, valamint a példás tisztasággal tudjuk elérni. Mivel galambjaink nem érintkeznek közvetlenül a természettel, így helytelen gondoskodás esetén kénytelenek lennének a megélhetéshez szükséges igen sok tápanyagot nélkülözni. Ilyenek például azok a különböző vitaminok és ásványi sók, melyeket a közönséges kerti föld is tartalmaz. Ezért nem árt, ha a ketrecbe zárt galambjainknak időnként friss kerti földet is juttatunk. Ennél

tápanyagot nyernek, mely elősegíti a csonterősödést és megkönnyíti a tojás héjazatának képzését is. Helytelen viszont, ha mindezt szabadon szórjuk a ketrec, esetleg a galambház bepiszkolt padlózatára. Ezáltal veszélyeztetjük galambjaink

lített tápanyagokon kívül, igen fontos szerepet játszik galambjaink egészségének fenntartásában a zöld takarmány is, melyhez azonban a ketrecben tartott galambjaink igen nehezen jutnak. Sok tenyésztő ennek tudatában is van, de sajnos az adagolással kapcsolatban már tanácstalan, s azt helytelenül végzi. Ellátják ugyan galambjaikat zölddel is, de a szabadon bedobott füvet a galambok csak húzgálják, de fogyasztani nem tudják. Előnyösebb azért, ha a galambjainknak szánt zöldtakarmányt csokorba fogjuk és átkötése után már előzőleg földbe vert karócskához rögzítjük. Ezt hetente két-háromszor megismételjük, de nem árt, ha naponta cseréljük a zöldeleség csokrokat, főleg a szaporítás és a vedlés idején. Ezen teendők beiktatásával mind idősebb galambjaink, mind azok fiókái jóval kevesebbet nélkülöznek és könnyebben viselik el a számukra talán fogságot jelentő zárt életet.

Gj típusú, elül nyitható galamlifiilkék.

(K. Sz. felv.)

AGŰCS JÖZSEF, Filakovo (Fülek)

Az ivarzás serkentése

Vannak, akik ma már a nyulak „non stop“ éltetéséről írnak, ez gyakorlatilag évi 9—11 elletés lenne. Érthető, hogy ilyen teljesítmény közben könnyen állhat elő „üzemzavar“ az ivarzás ciklusossága, a termékenyítés normalitása, életképes magzatok világraliozatala tekintetében egyaránt. Az ivarzást szabályozó „diszpécser“, a hormonális rendszer zavarát jelzi, például, ha az anyanyúl nem veszi fel a bakot. A kérdéssel Fazekas professzor foglalkozott, Simor először közölte anyanynlakon szerzett tapasztalatait.

Lényegében arról van szó, hogy a nyúl enyhén lúgos vérének kémhatása egyszerű vegyületekkel, például ammonium chloratummal, enyhén savanyúvá változtatható, és a savanyúvá tett vér izgató hatást váltva ki az alapagyi mirigy ama részében, amely a petefészek petesejttermelö működését szabályozza, a ciklikus ivari tevékenységet normalizálja. Minthogy pedig a zavarok főleg a téli félévben fordulnak elő, célszerű kiegészíteni a kúrát:

1. A provitamin tartalmú sárgarépával, amely

a niélinyálkaliártyát alkalmassá teszi a megtermékenyített petesejt megtelepítésére, továbbá

2. csíráztatott gabona etetésével, amelynek E-vitamin tartalma előnyösen hat a mélinyálkahártyán megtelepedett ébrény fejlődésére. A kúra 4—5. napján be kell tenni a nőstényt a bakhoz, és a fedeztetés rendszerint eredményes.

Természetes azonban, hogy fejlődési rendellenesség vagy bármely „nőgyógyászati baj“, például gyulladás a női ivarszerv bármely részében, daganatos elváltozások stb. esetén a kúra nem lehet eredményes.

(Közlöm az ivarzást serkentő por receptjét: Rp.

Ammonii chlorati ctgrta decem (0,10)

Lastoci ctgrta quadraginta (0,40)

Misce fiat pulvis. Dentur tales doses No decem (10) S.:

Nősténynyulaknak utasítás szerint (ivóvízben esti itatásnál, egymást követő napokon!)

(Chovatef/73 R. K.)

«

A SZABAD FÖLDMŰVES MELLÉKLETE

A A díszállatok és főként a díszbaromfifélék közkedveltsége vitathatatlan. Színpompás, sok esetben bizarr megjelenési formájuk nagy esztétikai hatást kelt, kedvességük is mérhetetlen, és nem elhanyagolható a számszerűleg is kifejezhető gazdasági hasznuk sem. A felsorolt tényezők, tartási és tenyésztési módjuk egyszerűségének következtében érthető nagy jelentőségük.

A mai kor gyermekei előbb ismerkednek meg a televízióval, rádióval és a különböző technianyagának elsajátítását és társulását a közönséggel.

A megvalósítás nem probléma. Minden iskolában, bárhol legyen is, létrehozható szakkör, amelynek keretében kisállattenyésztéssel, díszbaromfi-tényésztéssel, esetleg a körülményeknek megfelelő díszállattartással foglalkozhatnának a diákok. Ilyen irányú lépések, hasznos eredményei tapasztalhatók a szakjellegű középfokú iskolákban és főként vidéken, pedig ennek jelentősége a városi iskolák esetében még nagyobb. Külföldön, főként az NDK-ban patinás múltja van az

süket, a közös munka folyamán társulásukat a közösséggel. Mindenki tudja, hogy az állatok a megfelelő bánásmódot a maguk sajátos módján viszonozni képesek, és így érzelmi hatást gyakorolnak a velük foglalkozókra.

A szellemileg és testileg sérült, csökkent képességű gyerekek, felnőttek foglalkoztatásában is nagy szerepe lehetne a kisállatokkal való foglalkozásnak. A kisállattenyésztést a munka egyszerűsége — a fizikai képességeket figyelembe véve — alkalmassá teszi erre és figyelmet érdemel, mert vi-A tenyésztés

mint nevelési eszköz

kai vívmányokkal, mint a természet csodás jelenségeivel. A kisállattenyésztés jelentősége ilyen szempontból is nagy. Biológiai oktatásunkban még sok a hiányos, fejlesztésre váró jelenség, ami nem kis gondot okoz, de megoldható.

> A gyermek megismertetése a növény- és állatvilággal elsőrendű feladat. A közvetlen érintkezés az élővilággal, annak teremtményeivel nagy jelentőségű az oktatásban. Az állatokkal való foglalkozás pontos, rendszeres munkát követel, s nagymértékben fejleszti a gyermek akaraterejét, munkagzeretetét, az elméleti órák

ilyen jellegű oktatásnak, eredményeik is figyelemre méltóak.

A biológiai oktatással párhuzamosan jelentkezik a kisállattenyésztés jelentősége a lelkileg sérült, családjukból kiszakadt gyermekek esetében, akik állami nevelőotthonokban élnek. A családi élet melegét, szeretetét nem pótolja számukra a lelkiismeretes nevelőgárda, és ezek a gyerekek esetleg elidegenednek a társadalomtól, a közösségtől, az élettől.

Az egysíkú gondolkodás káros szellemi, érzelmi fejlődésükre. A kisállattenyésztéssel való foglalatosság elősegítheti az autizmusukból való kizökkenő-1

*

+

12. SZÁM

1973. DECEMBER 8.

•

A TARTALOMBÓL

A tenyésztés mint nevelőeszköz A gűnárok fuzáriuragomba okozta terméketlensége Decemberi teendők Vitaminok a baromfi életfunkciójában (IV.) Első ízben galamb- és díszmadár kiállítás A mész és a foszfor szerepe a tojástermelésben Eredményes járási kisállat-bemutató A tojás-mítoszok Felkészülés a téli nyúltenyésztésre Kihasználatlanok a nyérctenyésztés lehetőségei Két országból Jó tudni

Ketreces galambtenyésztés

Az ivarzás serkentése

lágszerte problémákat okoz a csökkent képességűek foglalkoztatása. A gondozásukra szolgáló otthonokban többnyire mezőgazdaságilag hasznos tevékenységet folytatnak, földterülettel rendelkeznek. Van már példa az említett jellegű foglalkoztatásra, de még minimális. A munkában megöregedett emberek idejét, tevékenység iránti igényét is kielégítheti a kisállattartás, mégpedig társadalmilag, gazdaságilag is hasznos, egészséget fenntartó módon.

Az élelmezés, a folyamatos, friss árúval való ellátás az öregek esetében fokozottabb figyelemre méltó. Az idős szervezet finomabb, könnyen emészthető, magas tápanyagtartalmú élelemhez jut, olcsóbban a piaci lehetőségnél.

Hazánkban még nem, de számos külföldi országban találkozhatunk parkokban létesített kisebb telepekkel, melyek jól beilleszkednek a modern körülményekbe, és módot nyújtanak arra, hogy az állatszeretö emberek szabad idejüket kedvenceik mellett töltsék el.

Nálunk újdonságnak számit a sziámi házinyúl fajta, amelyet Fingerland Jaroslav tenyészetéből mutatunk be.

(K. Sz. felv.)

Számos országban létesítettek olyan zárt díszbaromfitenyésztő telepeket, amelyek közel fekszenek a lakótelepekhez, de izoláltak s így elkerülhetővé teszik az emberek és állatok egymásra ható zavaró körülményeit. Ilyen teleptípusok találhatók a Német Demokratikus Köztársaságban, Bitterfeldben, Halléban és számos városban.

A telepek létrehozása nem okozott különösebb problémát, sem vidéken, sem városban. Városaink külsőbb kerületein, a kertkolóniák szomszédságában nálunk is alakítottak már néhány helyen ilyen telepeket, melyhez minden feltétel megvan. A létrehozott telep szerves egésze lehet az iskolákban folyó biológiai oktatásnak; a nyugdíjasok számára hasznos, pihentető elfoglaltságot nyújt stb.

Említésre méltó a díszbaromfi-tenyésztés tudományos jelentősége is. A kutatómunka számára nélkülözhetetlen ezeknek a rögzített tulajdonságokkal, fajtajelleggel rendelkező állatoknak a tenyésztése, mert következtetések vonhatók le viselkedésükből más tenyésztési ágakra vonatkozóan is.

Az elmondottak magától értetődően csupán ötletet kívántak adni, viszont a legfontosabb az, hogy a helyi körülményekből és lehetőségekből kiindulva a választott vezetőség és a tagság egyaránt munkálkodjon a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezetein belül a hasznosnak mutatkozó elgondolások gyors megvalósításán. —k—

talán még fontosabb a finom szemcséjű folyami homok és a lehullott meszes vakolat, melyek a? emésztésnél szinte nélkülözhetetlenek. Galambjaink a meszes vakolatból igen fontos

i egészségét, de előfordulhat az i egész állomány kipusztulása is. ■ Helyesebben cselekszünk, ha mindezt egy kijelölt és tisztán i tartott helyre szórjuk.

; Mindezeken a már előbb em-