Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-28 / 30. szám
1873. július 28. SZABAD FÖLDMŰVES 1 Még zúgfak a gépek Á közelmúltban a Tomášovi (Féli) Barátság, egyesített Efsz gépzúgástöl hangos határát járva Mózes Ferenccel, a szövetkezet agronómusával találkoztunk. Ű számolt be a szövetkezetről és az aratási munkákról. — Kis szövetkezet lévén, csak hétszáz hektárnyi gabonával rendelkezünk. Az aratást hat SZK—4-es kombájnnal végzik a legcsekélyebb szemveszteség mellett. A tavalyi tapasztalatokból kiindulva — amikor tizenöt vagon jó minőségű vetőmagot adtunk el búzából — az idén is vetőmagot termesztünk több mint kétszázötven hektáron. A vetőmagot a szomszédos szövetkezetek szívesen átveszik, hiszen a múlt évben sem okoztunk nekik csalódást. A termesztési technológián is javítottunk. Elmondhatom, Mózes Ferenc agronómus gazdag termést remél. ............... " 111..... —i" A mierovoi (békéi) földműves** szövetkezetnek tíz hektáros kertészete van, ebből egy hektáron folytatnak fóliás zöldségtermesztést. Túlnyomórészt korai salátát, karalábét, karfiolt és káposztát, a fóliasátrak alatt pedig uborkát és paprikát termelnek. A kertészet szép eredményeket ér el. Ha figyelembe vesszük, hogy a fóliasátrak alatt csak egy növényt termesztenek egész éven át, akkor az egy hektárra számított várható 400 ezer korona bevétel már jó eredménynek számít. A problémák akkor kerülnek felszínre, amikor a termés értékesítésére kerül a sor. A Zelenina nemzeti vállalat Orechová Potôňban (Dióspatonyban) létesített központi felvásárló részleget. Ennek vezetői határozzák meg hol, me-Értékesítési problémák lyik szövetkezet mennyi terméket adhat el és mikor. A mierovoi szövetkezet például a kvetoslavovi (úszori) felvásárló részlegnek szállítja a zöldséget. — A felvásárló üzemek esetenként sok bosszúságot okoznak a termelőknek — mondta minapi beszélgetésünkkor Andrássy Sándor ménrök, a szövetkezet elnöke. — Hogy csak egy példát említsek: a korai káposzta szedése idején szombat-vasárnap is dolgoztak a kertészetben, s az előzetes megállapodás szerint a hét utolsó napján négyezer fej káposztát terveztünk szállítani. Időközben a felvásárlók visszavonták a szállítási lehetőséget, s így az úszori részleg nem vette át az árut. A hírek szerint Dióspatonyban tovább folyt a felvásárlás. Tőlünk csak hétfőn vették át a káposztát, de akkor már lényegesen csökkent a felvásárlási ár. Ez a huzavona cca négyezer korona veszteséget okozott gazdaságunknak. A fiatal elnök azt is helyteleníti, hogy a felvásárlók nem adják írásba, mennyiért vásárolták fel az árut Erről e gazdaság csak akkor szerez tudomást, amikor az átvevők tovább adják az'árut. Miért nem lehet mindjárt az átvételnél meghtározni, mennyit ér a felkínált megvásárolt portéka? —bor— .-----------i hogy szántóföldjeink nagy részén öntözéses gazdálkodás folyik. Énnek köszönhető az is, hogy a meglehetősen rossz talaj ellenére az idén talán elérjük a hektáronkénti negyven mázsás termést is. A jövőben még tovább szeretnénk bővíteni öntözőhálózatunkat. Az aratással kapcsolatban elmondta még, az agronómus, hogy az étkezés, a kombájnok javítása, és a gabona raktározása teljes mértékben meg van oldva, az aratás idáig zökkenőmentesen, minden kiesés nélkül haladt, és ha az időjárás könyörületes lesz, rövidesen be is fejeződik. Az aratás befejezése után rögtön megkezdik a szalmabetakarítást — ehhez hét szalmafelszedő kocsi áll rendelkezésükre — és a tarlóhántást. A beszélgetés befejeztével a pár méternyire tőlünk serényen dolgozó kombájnosok felé indultam. így ismerkedtem meg! Gavajda Ferenccel és Lakner Mihállyal. Gavajda Ferenc, a šamoríni (somorjai) mezőgazdasági szaktanintézet második osztályos tanulója és az idén mint segédkombájnos dolgozik a szövetkezetben. Reméli, hogy a tőle telhető legjobb eredménnyel fejezi be az aratást és feletteseinek nem okoz csalódást. A múlt évben is becsülettel helytállt. Míg az ifjú segédkombájnos beszélt, Lakner Mihály, a huszonhat éves főkombájnos szerényen félrehúzódva, távolról figyelte az eseményeket. Később megtudtam tőle, hogy valamikor ő is Somorján tanult. Már nyolc éve dolgozik a szövetkezetben. Télen, mint szerelő a műhelyben dolgozik, nyáron pedig bőven kiveszi részét az aratási munkálatokból. Idáig SZK— 3-as kombájnnal dolgozott, csak a múlt évben kapott SZK—4-est. Tavaly 130 hektár gabonát aratott le, s ezzel az eredménnyel második lett a belüzemi versenyben. Gépét az idén és természetesen tavaly is, saját maga javította. A növények úgynevezett vírusos mozaikbetegségeinek kimutatására a magyar Növényvédelmi Kutatóintézet dolgozói újabban egy új, a nyulak véréből nyert szérumot használnak. Ezen szérum segítségével állapítják meg a lucernát károsító, hozamcsökkenést és a termés minőségének romlását, valamint mozaikbetegséget előidéző vírus jelenlétét. Ez a vírus a szó szoros értelmében elhatalmasodik az egész növényen, sőt annak termésén is. Ha ilyen fertőzött magot vetünk, a mozaikbetegséget átvisszük a következő generációra is. A nyulak véréből nyert szérumot először a növénynemesítök használ-Gavajda Ferenc már másodízben vesz részt segédkombájnosként a gabonabetakarításban. (Kádek Gábor felvételei) Még zúgtak a gépek, ember és gép vállvetve helytállt. Az aratás azonban lassan már a végéhez közeledett. A kombájnok helyét rövid időn belül átveszik a szalmaprések, az ekék, majd egy időre ismét elcsendesül a határ. Végetér a nagy idénymunka, amely lázban tartotta az egész országot. Ne feledkezzünk azonban meg a munka ismeretlen hőseiről, akik éjt nappallá téve, fáradságot nem kímélve, önfeláldozóan dolgoztak, hogy biztosítsák számunkra a mindennapi kenyeret. Ne feledkezzünk meg azokról az emberekről, akik megszervezték és irányították ezt a küzdelmet az életért, akik méltán rászolgálnak az őszinte elismerésre, hiszen volt mit tenniük és mindent meg is tettek értünk, szocialista társadalmunkért. Barak László ták fel munkájuk során. Ezen szérum segítségével állapították meg a növények fertőzöttségét, minek következtében könnyebben ki tudják választani a betegségnek ellenálló, további nemesítésre legalkalmasabb fajtákat. Az új szérum felfedezésének fontossága mellett tanúskodik az is, hogy a szóban forgó mozaikbetegség terjedése, kártétele ellen csakis úgy lehet eredményesen védekezni, ha vetésre egészséges, tehát fertőzésmentes magot használunk. Az új szérum pedig éppen a növények, illetve a vetőmag egészségi állapotának meghatározásánál nyújt jó szolgálatot Bodrogközben is... A VEĽKÝ HOREŠ-I (nagygéresi) szövetkezetben két nap alatt betakarították a 25 hektár repcét. Az eredmény: húsz mázsa átlaghozam hektáronként. Ezután a kerületben elsőként indultak el a gépek a gabonaföldeken. Gabonaértékesítési tervüket pár nap alatt 103 százalékra teljesítették, vagyis 34 vagon szemest adtak el. Ezzel teljesült Pál Vince agronómus vágya: elsők lettek a kelet-szlovákiai kerületben. A SLOVENSKÉ NOVÉ MESTO-I Állami Gazdaságban is jól fizetett az 50 hektár repce. A Kajla tanyai gazdasági részlegen pl. 27,7 mázsa átlaghozamot értek el. A gazdaságban 25 kombájn szorgoskodik az 1332 hektár gabona termésének begyűjtésén. Az aratást nyolc nap alatt szeretnék elvégezni. Ez reális terv, hiszen olyan tapasztalt kombájnosok ülnek a „nyeregben“, mint Oláh Albert és Kovács Sándor, akik a múlt évben kiemelkedő eredményt mutattak fel a kombájnosok trebišovi járási versenyében. A MALÝ KAMENEC-I (kiskövesdi) szövetkezetben is vidám hangulat uralkodik. Borissza László elnök, Görgő Sámuel közgazdász és Lénárt László pártelnök úgy tájékoztatott, hogy a gazdaságban már az aratás felénél tartanak. A kilátások biztatóak. Negyven mázsás rekordtermés mutatkozik. A STRÁŽNÉI (örösi) szövetkezetben is van ok az örömre. Nagy Dezső agronómus szerint kiváló eredménnyel zárja a szövetkezet az idei gabonabetakarítást. A kombájnosok minden percet kihasználnak. Közülük a legjobb eredményt Rácz Zoltán és Kaskó László mutatja fel.. < A MALÝ HOREŠ-I (kisgéresi) szövetkezetben Berta János elnökkel beszélgettem. Gabonaeladási tervüket másodikként teljesítették a járásban. A kombájnok csoportos bevetése mellett döntöttek, jól megszervezték az aratást, így jő ütemben halad a munka. A terebesi járás múlt évi sikere után az idén is bizonyítani szeretnének Bodrogköz mezőgazdasági dolgozói. A munka jól halad. A terméskilátások arra engednek következtetni, rekordtermést könyvelhetnek el a vidék mezőgazdasági üzemei. ILLÉS BERTALAN Nyúlvérből szérum a mozaikbetegség kimutatására ■ ■ ■ ■ ■ 9 ■ a ■ a a a a a a я a a ■ ■ i oiíó.q,äb(ä m m Ötletes megoldás A nitranyi szövetkezetben sokat gondolkoztak azon, hogyan lehetne gyorsabbá és olcsóbbá tenni a szalma betakarítását, könnyebbé változtatni az emberek munkáját. Az 1050 hektár mezőgazdasági, illetve 700 hektár szántóföldön gazdálkodó egyesült szövetkezet évente mintegy 460—470 hektáron termeszt gabonát. A még hagyományos állattartáson alapuló állattenyésztés számára sok jó minőségű szalmát kell tartalékolniuk. Mivel az új, bőtermő gabonafajták jóval kevesebb szalmát nyújtanak, mint a régebbi fajták, szinte szóba sem jöhet a nevezett termék leszántásának lehetősége. Ezért a szalmabegyűjtés körüli problémákat kellett megoldaniuk. A szövetkezet gabonaföldjeiről préselt formában takarítják be a szalmát. Ez a módszer azonban nem a leggazdaságosabb, ho meg nem is könnyű munka. Sok, nehéz kézi munkát igényel. A szalmából préselt bálák általában szétszórtan hevernek a présgép után a tarlón. A bálákat a begyűjtő szállítóeszköz két oldalán haladó dolgozóknak kell a pótkocsihoz cipelni és villahegyen feladogatni a kocsira. Ez egyrészt hosszadalmas, másrészt fárasztó munka. Nem beszélve arról, hogy alig pár órás eső után mennyivel növekszik a bálák súlya. Nltranyban ötletes módszert dolgoztak ki a préselt szalma betakarításának megkönnyítésére. A szalmaprések után egy-egy hajlított csőtalpakon csúszó, bálagyűjtő szánkót kapcsoltak. A szánon egy dolgozó — rendszerint a présgép kezelője — rakja el a szalmakötegeket. Kilenc, vagy több bálát helyez a szánra, úgy, hogy a legfelső sorban már csak egy köteg legyen. Ezután egy kar segítségével működésbe hozza a hátrafelé billenő rakfelületet, s az egész rakomány szépen lecsúszik a tarlóra, mégpedig anélkül, hogy a lépcsőzetesen, kiképzett kúpalakzat megbomlana. Az így elhagyott szalma, illletve bálakupacok nerd áznak be anynyira, mint az egyesével heverő kötegek. A bálagyűjtő szánkót Nagy Lajos műhelyvezető ötlete alapján Kmetyo Ottó kovács készítette. Nagy elvtárs így vélekedik a szánkóról: — Jó segítőtárs lett belőle. Talán négy-öt évvel ezelőtt láttam valami hasonlót az Alekšincei Állami Gazdaság földjein. Az azonban fából készült, nehézkesen mozgott, s ami még rosszabb: nem billenthető, hanem eredetileg ferde rakfelülettel készült, s a dolgozónak saját erővel kellett leböknt azt a kilenc vagy tíz bálát a szánról. Nekem az sem tetszett, hogy a munkás egész nap ferde, ráadásul állandóan ide-oda mozgó felületen dolgozott, s bármely pillanatban elveszthette az egyensúlyát, leeshetett a szánkóról. Mindenesetre az ott tapasztaltak adták az ötletet, s az elképzelést továbbfejlesztve kidolgoztam a vasszerkezetű, billenthető rakfelülettel ellátott bálagyűjtő szánkót. — Mindössze hét méter hulladékvasra, csőre, no meg néhány darab deszkára van szükség az elkészítéséhez, — mondta Kmetyo elvtárs. — Egy ember egy napi munkával megcsinálhatja, ha ismeri a szükséges adatokat. Érdekelt, valóban ilyen hasznos segítőtárs-e ez a szánkó. Kiballagtam a szövetkezet határába, s munka közben szemléltem meg a szánkót. Nem csalódtam. Ebben Kluka Lajos csoportvezető és a gépen dolgozók is megerősítettek. Mint mondották, eleinte nem hittek á műhelyvezető szavainak, de amikor a végén kézbe vették a ceruzát, kiderült, hogy a szánkó segítségével nemcsak gyorsabban és könnyebben takarították be a szalmát, hanem olcsóbban is. Hektáronként nyolcvan koronával került kevesebbe a szalmatermés begyűjtése. Most már a szénát is olymódon takarítják be. A nitranyi szövetkezet az utóbbi néhány évben jőnéhány ilyen bálagyűjtő szánt készített a nltrai járás mezőgazdasági üzemei számára, s mint mondották, az idén is kaptak néhány megrendelést. Eddig még senki sem mondta, kár volt a szánkóra fordított pénzért. Ebből arra lehet következtetni, hogy valóban jó szolgálatot tesz a mezőgazdasági üzemekben a házi készítésű bálagyűjtő. Végezetül még annyit: a szövetkezet vezetői úgy nyilatkoztak, akit érdekel a bálagyűjtő szánkó üzemeltetésének gazdaságossága, esetleg készítésének hogyan s mikéntje, írjon, vagy keresse fel személyesen a nitranyi szövetkezetét; az illetékes dolgozók szívesen nyújtanak felvilágosítást, szakmai tanácsot, sőt azt is megmagyarázzák, hogyan kell elkészíteni a bálagyűjtőt. KÄDEK GÁBOR így néz ki munka közben a szalmaprés után kapcsolt, billenthető rakfelületű bálagyűjtő szánkó. (A szerző felvétele) Érelmeszesedés ellen szilícium Az irkutszki szerveskémiai intézetben olyan szilíciumvegyületeket állítanak elő, amelyek a véredények falára előnyös hatást gyakorolnak. A szakemberek azt remélik, hogy ezen az úton hatékony szert kaphatnak az érelmeszesedés (arteriosclerosis) megelőzésére és kezelésére. Csak nemrég állapították meg, hogy a szilícium, bár a sejtekben csak csekély mennyiségben fordul elő. a hám és a kötőszövet normális működéséhez feltétlenül szükséges, s a csontszövet növekedéséhez is hozzájárul., A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a szövetek szilíciumtartalma a kor előrehaladásával csökken. Ha a csökkenés túl nagy méretű, a szervezetben szilíciumhiány lép fel, és ez különböző megbetegedéseket, mindenekelőtt vérszegénységet (anaemia) okozhat. (Az APN nyomán az Élet és Tudomány 26/73-as száma) (Pragopress 14/73)
