Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-01 / 48. szám

A növényházak talajfertőtlenítése

Voltak idők, amikor a növényházak — a zöldségtermesztésben — hónapokon keresztül üresen állítattak. Ma már viszont a kultúrák gyorsan követik egymást s alig fejezték be az egyik termesztést máris készen állanak a következő növények az ültetésre. Ha az intenzív beruházásokat ki akarok használni és az üzem jövedelmezőségét fenntartani, akkor szinte ez másképp el sem képzelhető.

De viszont ennek a gyors forgónak meg van az a hátránya, hogy a betegségeket könnyen áthurcoljuk az egyik kultúráról a másikra. Különösen akkor, ha az egymást követő növényeket ugyanazok a betegségek és kártevők támadhatják meg és a kultúraváltás éppen olyan időre esik, amikor azok áthurcolásához a legkedvezőbbek a feltételek — mint például a nyári hónapokban.

Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy milyen súlyos következményekkel jár, ha az öreg növények letakarítása előtt nem pusztítja el a rajtuk élősködő betegségeket és kártevőket. Elég e tekintetben az elmúlt idények nehézségeire hivatkozni, amelyet az üvegházi molytetü okozott. A parazitákat a helyszínen, az Uvegházban, vagy a fóliasátorban elpusztítjuk és meg kell akadályozni, hogy azok át ne terjedjenek saját üzemünk más berendezéseire, vagy más üzemekre.

TALAjGÖZÜLÉS

Az a módszer látszik a leghatásosabbnak, hogyha a 100 C fok körüli hőmérséklettel dolgozunk, mert ilyenkor a talaj felett mindent elpusztítunk. A talajt a termésbetakarítás után a növényekkel együtt gőzölhetjük.

Előfordulhat azonban újrafertőzés is s ennek elkerülésére magát a berendezést is fertőtleníteni kell. Ezt legcélszerűbb formalinos lemosással (lemosásszerű permetezéssel) végezni, mert így a berendezés szerkezetén előforduló fuzárium spórákat is elpusztítjuk. Vigyázni kell arra is, hogy a fertőzés ne terjedjen át a már gőzölt részre a gőzöletlenről. Ha fóliasátor alatt gőzölünk, akkor feltétlenül a növényeknek a talaj felszínén kell maradniuk, mert különben a hőmérséklet nagyon magasra emelkedik. Ezért jobb ha gőzölés előtt nem végezzük el a talajművelést sem. Arra azonban ügyeljünk, hogy a talaj laza legýen, mert laza talajba a gőz mélyen behatol.

Viszont ha a talaj tömött, akkor feltétlenül el kell végeznünk a sorok közötti talajlazítást ásóvillával, vagy forgóskapával.

A gőzölt növényből csak a szárak és a zsinórok maradnak

meg, de még így is nehézkessé teszik a talaj megművelését. Ha nem sikerülne az alászántás, tanácsos a növény maradványa kát eltávulitani, egyébként erősen elszaporodik a Botritiszes fertőzés, mely káros lehet az utónövényekre.

Ha a paradicsom után őszi uborkahajtatás következik, a szárakat csak annyira kell összehúzni, hogy az uborkaágyak helyére kerüljenek. Az ágyak megművelésekor így a föld alá kerülnek és az őszi uborka jól nő felette. Az uborkatermesztés ideje alatt, mind a növénymaradványok, mind pedig a zsinegek felbomlanak és a következő talajművelésnél már nem okoznak akadályt.

GYOMIRTÓ PERMETEZÉS

Ha nem kerül sor gőzölésre, tanácsos a növényeket és a gyomokat permetezéssel megsemmisíteni, mielőtt a termesztési berendezésből kihordanánk. A növények kihordása mindig szükséges, függetlenül attól, hogy fertőzés forrását képezhetik-e vagy sem.

Ha az írtó permetezést gyorsan új kultúra követi, gyorshatású szert kell alkalmazni. Ha a környezetben más növények is vannak, a szer nem lehet gőzhatású. A GRAMOXOŇE (paraquat) és a REGLONE (diquat) megfelel ezeknek a követelményeknek. Mivel a REGLOSE

olcsóbb, mint a Granioxone, gyakran e két vegyszer keverékét használják. A GRAMOXONE előnye, hugy bizonyos mértékig szisztematikusan hat (vagyis felszívódik) és a növények olyan részeibe is eljut, amelyeket a permetlé közvetlenül nem ért el. Ezért a növényeket a permetezés előtt nem kell felhúzni.

A permetező folyadékba erős adag rovarölőszert is kell keverni. Erre a célra ajánlatus a

2,5 százalékos fosfotion kétszeres adagját használni. Takácsatka fertőzés esetén a letermett növényen a Tbiodan M. O. (M.

0. ásványolaj) jobb hatású.

A permetezésnél arcunkat maszkkal, testünket pedig vizet át nem eresztő védőöltönynyel védjük. A munkát a nap bármely időszakában el lehet végezni, de jobb ha nincs túl meleg. A permetezés után az ablakokat bezárjuk, hogy a hőmérséklet napközben magas legyen. így a permetezés maximális hatást fejthet ki. Derűs időben a növényzet néhány nap alatt megszárad és könnyen eltávolítható.

Tudatában kell lennünk annak, hogy bármilyen jó eljárás is a permetezés, a rovarok és a gombák bizonyos fejlődési stádiumában és a vírus ellen nem hatásos. Ezért az elpusztított anyag kihordásánál és összegyűjtésénél óvatosan kell eljárnunk.

S* *j« «$♦ «£• ♦*« *j> «J» «J» •** *2* »2* »2« *2» ♦> «2* «2* «2* «2* «$► »J» *2* *** *2* *2* *J* «$► *J* *J* *2» *1* «2* «J» *J* *5* «2* *5* »2» •!* «5» *2* •!* «2* *2* *2* »2« *2* ♦

Ml világon 160 ezer ha-on ** termelnek zöldségfélét műanyagborítású berendezésekben. A világ összes üvegházfelülete 22 ezer hektár.

A legnagyobb fóliaborítású felülettel — 46 ezer hektárral — (apán rendelkezik. A világranglistán második helyen az USA áll — 28 ezer hektárral, amíg nem kis meglepetésre a harmadik helyet 22 ezer hektárral Ausztrália foglalja el. Európában Franciaország vezet: 10 ezer hektár a talajtakarás, 5000 hektár a hajtatőfelülete, második Olaszország.

A legnagyobb Uvegfelülettel rendelkező országokban, á zöldséghajtatásban az egy munkásra jutó termőfelület a következő: Hollandia 2500—3000 m2, Románia 800—1200 m2, Bulgária 500 —600 m2

A bolgár és a román üvegházakat a hollandok hosszúlejáratú hitelre építették. A bol-A nagyvilág érdekességei

gárok a hitel 24—30 százalékát, a románok pedig teljes összegét terményben fizetik.

Angliában az üvegházak talajfertőtlenítésére egyre nagyobb felületen alkalmazzák a metilbromidot. Gyakorlati tapasztalataik azt mutatják, hogy ez a módszer gyorsabb és a gyommagvak és kórokozók pusztításában hatékonyabb, mint a gőzölés.

Angliában a fólia alatti karósbab hajtatásában poszméheket használnak a beporzásra, mivel ezek a háziméheknél hatékonyabban végzik a megtermékenyítést. Oj típusú fóliaházat építettek Angliában. Az építmény 11 m széles és 42 m hoszszú, vázszerkezete acél.

Hollandiában 1971-ben 11 kg/ m2 paradicsom átlagtermést értek el az április-június közötti fő értékesítési időszakban.

Angliai tapasztalatok szerint a paradicsom fólia alatt több és jobb minőségű termést ad, mint üvegházakban. Ezt a fólia jobb fényáteresztő képességével magyarázzák.

A hollandok 1971-ben 165 ezer tonna salátauborkát exportáltak. Ennek a mennyiségnek 84 százalékát az NSZK-ba szállították.

Franciaországban terjed a tojásgyümölcs fólia alatti hajtatása. A tavaszi kultúrában 4 hónapos tenyészidővel 8 kg, az őszi kultúrában 5 kg/m2 termést szednek.

Hollandiában november 15— december 5-e között 490 tonna paprikát termeltek. Ugyanezen idő alatt 37,5 millió fej salátát szállítottak a piacra

Egyiptom megállapodást kötött Olaszországgal nagymenynviségű szamócapalánta vásárlására. Az első egymillió palántát már leszállították.

A dél-spanyolországi Malagában levő kertészeti kutató intézetnek a fólia alatti szamócahajtatás meghonosítása és elterjesztése a fő feladat. Ez a kutatóintézet évente mintegy 10 millió szamócapalántát értékesít a Földközi-tenger partvidék! országaiban. Fő fajtáik: Tioga, Torrey, Fresno.

Az NSZK, Olaszország és Hollandia 1971. évi összes zöldségtermesztése 16,6 millió tonna volt. Ez az Európai Gazdasági Közösség országaiban termelt összes zöldség mennyiségének 65 százaléka. B. M.

Kettős eredmény - országosan először

űszi szél sodorja tova a színpompás falevelet, s a terhes fürtöktől megkönnyebbült szőlőtőkék magasan vezetett hajtásain, akár egy hatalmas gitár húrjain hálaéneket zeng a hűvös fuvallat. A szorgos kezek munkáját létől dagadó szőlőfürtök garmadájával jutalmazta a természet. Volt ami bogyós formában került asztalra, a zöme azonban sajtóba jutott, mert az aranycsillámú nedűt, amelyben elrejtőzött a föld ereje ugyancsak szívesen emeli ajkához a fáradó ember. Amíg erre sor kerül, szakemberek ismerete, gépek tevékenysége érvényesül. Szakmában jártas, hoz záértő újítóként ismerik ZIMKA FERENC technológust. Munkahelyén, a Nitrát (Nyitral) Borászati n. V. gbelcei (köbölkúti) üzemében kerestük fel őt néhány kérdéssel.

nyertünk, mivel az idei szőlőtermés cukortartalma 19—20 százalékos, vagyis magas százalékarányú volt. Az így végzett másodpréselésből még 12 %-os cukortartalmú mustot állítottunk elő, ami 6—7 alkoholfokú bor kénezésmentes létrehozására volt alkalmas. Ebből sokkal jobb minőségű konyakot állíthat elő vállalatunk illetékes üzeme, mint a kétszer fejtett, filterezett borból, mivel az már kénezett, s tudvalévőén a konyakgyártáshoz a kénezett bor nem kívánatos.

— Mennyiségileg ez mit jelent?

— Azt, hogy száz mázsa szőlőből, ezzel az országos viszonylatban először alkalmazott módszerrel hét hektoliter másodszőlő, vagyis a kocsánytalanított szőlő nálunk az új technológia bevezetése után nemcsak a rizlingre vonatkozik, de az összes szőlőfajtára. Ez a magyarázata annak, hogy boraink különösen jó minőségűek. A másodszori sajtolás után felmaradó törkölyt a Tvrdošovcei (Tardoskeddi) Efsz szállítja el és használja fel a gazdasági állatok takarmányozására. Kocsámiyal együtt ez nem volt lehetséges, mivel a kocsány emésztési zavarokat idézett elő. Megközelítően 100 vagon menynyiségű kocsánytalanított törkölyről van szó, amelyet darált állapotban a takarmánykeverékhez adagolnak majd.

— Fajták szerint külön dolgozzák fel a szőlőt, vagy keverten?

A házikertben járdát szegélyező szölőlugast szakszerűen gondozták. Ez az eredményen is megmutatkozott.

— Mióta működik ez a borászati üzem és hogyan jellemezhető eddigi fejlődése? — érdeklődtünk a hatalmas fémhordókkal teli tárolóhelyiségből, helyesebben teremből nyíló laboratóriumnak is nevezhető irodában.

— Üzemünk második éve foglalkozik borszőlő felvásárlással. Az elmúlt évben hétszázhárom vagon mennyiségben vettünk át szólót a körzetünkbe tartozó mezőgazdasági üzemektől, amely mennyiség ez évben hozzávetőleg kilencszázötven vagonra tehető. Mivel 1971-ben nehéz körülmények között dolgoztunk, ugyanis idényben még itt tevékenykedtek a kőművesek, a festők és az új üzem építését befejező egyéb iparosok, így csak a máshol elkészített bor tárolását vállalhattuk. A gyerekbetegségeket lassanként kinőttük és saját lábra állva most már teljes ütemben működhet üzemünk. Kiváló borokat állítunk elő és az érté kelő bizottság véleménye szerint egyes borfajták minősége tekintetében szlovákiai méretben az első helyre kerültünk.

— Tudomásunkra jutott, hogy egy gazdaságilag is nagyjelentőségű újítási javaslatot dolgozott ki és nyújtott be megbírálás valamint elfogadás végett az illetékes felettes szerveknek. Elmondaná röviden, hogy miben áll ez az újítás és milyen eredményeket vár tőle?

— Már hat éve foglalkozok egy újítás gondolatával, de ezidáig nem volt mód annak megvalósítására, mert annak életrehívásához hiányzott egy Bulgáriában gyártott gépféleség. Az elgondolás megértéséhez el kell mondanom, hogy a gép beszerzését követően a szőlő kisajtolása után felmaradő törkölyt vízzel keverjük. A csigasoron felfelé haladó anyag menet közben kilúgozódik, s a kocsányától különválasztott törkölyt mégegyszer átpréseljük. Ebből még igen jó minőségű anyagot

préselt mustot nyerünk, melynek nagykereskedelmi ára hétszáz korona. Ez az összeg azonban megkétszereződik, miután ezt a mustot konyaknak dolgozták fel. A félkészárúként értelmezett mustot Pezinokba szállítjuk feldolgozás végett. Ha figyelembe vesszük, hogy Szlovákiában hozzávetőleg hétezer hektárnyi szőlőterületlel számolhatunk, így a másodsajtolásból nyerhető must nagykereskedelmi értéke e területről közel kétmillió koronát képvisel. Ha azonban a konyak értékét számítjuk, úgy negyvenkilenc millió korona körüli összeghez jutunk. Sajnos az ilyen módon értékesíthető törköly ezidáig gyakorlatilag a szemétdombra került. Az úgynevezett szemelt

— A hozzánk beszállított szőlőt fajták szerint külön rakjuk, amennyiben így hozzák be azt a termelőüzemek. Fő szőlőfajtáink a Rizlingszilváni (Müller- Thurgau), Ezerjó, Leányka, Zöld veltelini, Olasz rizling. Burgundi, és a Piros tramini. A szabvány megengedi, hogy a fő fajtába más fajta is keveredjen, de csak legfeljebb öt százalék erejéig. A fajták szerint különválasztott szőlő bora is külön kerül nálunk hordóba.

— Mennyi ideig tárolják a bort üzemükben?

— Csak egy évig, mert a kétszer fejtett bort Nitrára (Nyitrára) szállítjuk, ahol palackozását végzik.

— Üzemük létrehozását kérő és indokló javaslatban palackozó részleg alakítása is szerepelt, tekintettel arra, hogy a környék asszonyainak nincsen elég munkalehetősége. Vajon számolnak-e ezzel a jövőben?

— Nem számbolhatunk, mivel Nitrán (Nyitrán) egy új palackozó üzemet építenek, amelyről az a hír járja, hogy Közép- Európa legkorszerűbb palackozó üzeme lenne. Feladatunk csak az lesz, hogy a kezelt, palackérett bort ebbe a palackozóba elszállítsuk. Terv szerint évi három- sőt négyezer vagon mennyiségű bor palackozását itt végzik majd el. Távlati tervek szerint a jövőben talán majd a Cadcán felépülő palackozóba szállítjunk vagontartályban a bort. Innen látnák majd el Ostrava, Žilina vidékét, valamint a Magas-Tátra alatti területet, mert a palackozott bor nagyobb távolságra történő szálítása valamivel drágább, a tartályban szállított bornál.

— Már egyes üzemekben hagyományossá vált, hogy bizonyos névvel ellátott borkeveréket, vagy a termelő gazdaság esetleg vidék etiketten történő feltüntetésével tiszta fajtabort hoz forgalomba. Gondoltak erre Gbelcén (Köbülkúton) is?-— Ezzel a gondolattal már foglalkoztunk. Elképzelésünk szerint olyan borkeveréket hoznánk forgalomba, amelyet 45 %-ban Semillon blane, 45 %-ban Rizlingszilváni (Müller-Thurgau), 10 %-ban pedig Ottonelmuskotály alkotna. Kívánságunk szerint Duna-gyöngye (Dunajská perla) néven került volna ez a különleges minőségi borkéverék forgalomba. Sajnos erre nem kaptuk meg az engedélyt, azzal az indoklással, hogy a bolgárok már megelőztek bennünket. Ezt követően talán tizenöt név-javaslatot nyújtottunk át az erre illetékes szerveknek, azonban választ még nem kaptunk. Ebben az évben csak kisegítjük a Vráblei (Verebélyi) borfeldolgozó üzemet, amely Vénusz varázsa (Venušiné čaro) néven hozza piacra borkeverékét. Ennek összetevői úgy tudom a Leányka és az Olasz rizling, tizenkét milligramm viszszamaradt cukorral. Mi is szeretnénk, hogy szabványszerűen engedélyezett borunk cukortartalma magas, hozzávetőleg 10— 12 % legyen, mert újabban világviszonylatban is az édeskés borok iránt legnagyobb a kereslet.

Kevés olyan szőlőfeldolgozást technológiát vezettek be nálunk a borkészítés terén, amely egyidőben az előállított bor minőségét is javította volna és a mennyiségét is jelentősen emelte volna. S éppen ebben van Zimka Ferenc technológus tagadhatatlan érdeme.

KUCSERA SZILÄRD