Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-01 / 48. szám
1973. december 1. SZÖVETSÉGI SZEMLE Ankét...! Ankét...! Ankét...! Ankét...! Ankét...! > a X a < A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának ^ huszonötödik évfordulója tiszteletére a Szövetkezeti Földművesek ” Jj. Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottsága a n k é t o t hirdet. ■ 2.' Az ankét keretében olyan cikkeket vár, amelyek választ adnak I arra a kérdésre, hogy az egységes földművesszövetkezetek — a tér- 49 melési feladataik példás teljesítése mellett — hogyan teljesítették в — és a jövőben hogyan akarják teljesíteni tagságuk irányában a társadalmi, szociális-kulturális feladataikat?! > A Szabad Földműves tehát az ankét keretében azokat a cikkeket ~ Я közli, amelyek hiteles képet adnak arról, hogy az egységes földmű- • n, vesszövetkezet hogyan segítette elő a dolgozók kezdeményező készу ségének növekedését, a szocialista munkaverseny, az újító- és kor! szerűsítö mozgalom kibontakozását. Továbbá, a munka- és életkör- д nyezet szépülését, a szövetkezeti demokrácia elmélyülését és a mun- < kafegyelem szllárdulását, a szövetkezeti tagok politikai és szakképzettségének növekedését, a szociális gondoskodás, valamint a kultu^ rális és sportélet színvonalának emelkedését, Persze, a cikkeknek • 7Г tartalmazniuk kell azt is, hogy a jövőben milyen Intézkedéseket tesz ! a szövetkezet abból a célból, hogy az említett feladatait jobban tel- •<. jesítse. 2 fi ф Az ankétcikkeket a Szabad Földműves Szövetségi Szemle című «j; "" mellékletében 1974. Január 1-e és június 15-e közötti időszakban kö_ zöljükl, ' ^ a 9 Egy-egy cikk terjedelme nem haladhatja meg a 120 gépelt sort. ! д, A cikk mellé ogy-két fénykép csatolható. A beküldött cikkeket kérr* Jük „ANKÉT“ jelzéssel ellátni 1 <м ■ _ X • A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Я — Bizottsága tárgyi jutalmakra ötezer koronát irányzott elő, s a legjobb ^ 10 cikk szerzőjének tárgyi jutalmat ad. ^ # A közölt ankétcikkeket öttagú bizottság értékeli. Az eredmény- ”! ЭГ hirdetésre 1974. Június végén vagy július elején kerül sor. ; 7 # Az 1974. május 31-e után érkező ankétcikkeket a bizottság nem >oj 1 értékeli és nem jutalmazza. A cikkek máris küldhetők az alábbi ]_ címre: Redakcia SZABAD FÖLDMŰVES. 891 27 Bratislava, Krížkova 7. ^ Ankét...! Ankét...! Ankét...! Ankét...! Ankét...! Cí> FIGYELEM! A munka- és életkörnyezet - a termelés fontos tényezője Ha tárgyilagosan akarjuk mérlegelni a munka- és életkörnyezet kérdéseit, akkor tudnunk kell, hogy e kérdéscsoport alapmércéje maga a dolgozó ember. Ha meg akarjuk érteni a munka- és életkörnyezet megteremtésének jelentőségét, akkor tudnunk kell. hogy a dolgozó ember egyrészt maga a munkakörnyezet szerves része, másrészt viszont ő az, aki a munkakörnyezetet megteremti és ennek ésszerűséget ad. Természetesen, éppen úgy, mint a közgazdaság egyéb ágaztaiban a mezőgazdaságban is nagy figyelmet kell fordítani e kérdések megoldására. E kérdéskomplexumot már а XIV. pártkongresszus is érintette, konkrét formát azonban a CSKP KB plenáris ülésének 1972. április 13-án hozott határozatában kapott a következőképpen: „ ... falusi lakosságunk munka- és életkörülményeinek megjavítása a mezőgazdasági munkaerők állandósításának egyik alapfeltétele ...“ Most mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés azon ágazataiban, amelyek főleg falun vannak elhelyezve, olyanok a törekvések, hogy minél gyorsabban bevezessék a tudományosműszaki forradalom vívmányait a termelésbe. ami természetesen visszahat a társadalom egész életére is. Ezen irányzat azonban nagy mértékben a munka- és életkörülmények megformálásának egyirányú felfogásához vezet. Az egyirányúság főleg abból származik, hogy hangsúlyozzuk a munka- és életkörülmények anyagi tényezőit és nem kísérjük eléggé figyelemmel a kérdéscsoport társadalmi oldalát. Senki sem vonja kétségbe, hogy a termelés lehetetlen szerszámok, gépek és egyéb termelőeszközök nélkül. De már nem mindenki egyforma mértékben van tudatában annak, hogy a mezőgazdasági ágazat munkahelyeit is éppen úgy fel kell szerelni mosdókkal, zuhanyozókkal, öltözőkkel, ruhatárakkal és a többi szociális berendezéssel mert ezek a falusi ember életszükségleteinek éppen olyan kellékei, mint a városié. A FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának 1970-ben végrehajtott felmérése szerint Szlovákia efsz-ei közül csak ezek egyharmada létesített mosdókat, zuhanyozókat, vagy fürdőket, körülbelül annyi helyen van öltöző és ruhatár, portalan, keményburkolatú útja csak az efsz-ek 17 százalékának van. Az utolsó három évben a helyzet ugyan javult, de még ma sem lehetünk megelégedve. Hasonló a helyzet az egyéb szociális létesítmények vonalán is. Például csak az efsz-ek hat százalékának van bölcsődéje. 14.8 százalékának óvodája, 13,1 százalékának üzemi konyhája és közös étkezdéje, ebből is csak 2,9 százalék üzemel egész évben. E számok jól példázzák, hogy itt még sok a teendő. Természetesen, szem előtt kell tartanunk, hogy a jó életkörülmények szerves tartozékai még a jól felszerelt modern lakások, kultúr- és népházak, sportlétesítmények, egészségügyi központok portalan utak és járdák, a vízvezeték és csatornázás, a közvilágítás, valamint a terek parkosítása, a falvaink műemlékeinek renoválása és még sok egyéb dolog. Az életkörülmények és munkakörnyezet javítása, nemcsak a ma mezőgazdasági dolgozóinak, de a következő nemzedéknek, a mai fiataloknak is megfelelő életkörülményeket teremt. A mezőgazdaság munkaerő-felfrissítése mindeddig nem éri el a kívánt színvonalat. Ezt bizonyítja a mezőgazdasági dolgozók életkorátlaga, amelynek csökkentése több fiatal bekapcsolódását igényli a mezőgazdaságba, mint egyéb közgazdasági ágazatban. A felmérés évében — 1970-ben — a húszéven aluli dolgozók arányszáma az efsz-ekben csak 3,6 százalék volt. Az állami gazdaságokban is csak öt százalék körül mozgott. Ugyanakkor az iparban, beleértve az építőipart is, ez 11 százalék volt. A fiatalok nagyobb számú bekapcsolódása a mezőgazdasági termelésbe azonban nagyban függ attól, hogy falvainkban és magában a mezőgazdasági termelésben bogvan sikerül megteremtenünk a mának megfelelő élet- és munkakörülményeket. GONDOLJUNK A DOLGOZÓKRA Mezőgazdaságunk jelenlegi fejlődését a termelés összpontosítása és szakosítása jellemzi Ennek szerves tartozéka a magas beruházásokat megkövetelő, nagylétszámú háziállatot befogadó, modern berendezésekkel felszerelt farmok létesítése. A dolgozók kényelmes munkakörülményeit biztosító berendezések azonban nincsenek egyenes aránvban a farmok műszaki felszerelésével. Ezért már ma, minden ilyen létesítmény tervezésénél nem szabad megfeledkeznünk az itt dolgozó emberek testi és szellemi fejlődését biztosító berendezésekről sem. Az hogy mezőgazdaságunk munkaerő-felfrissítése úgy halad-e majd, hogy ez hozzájáruljon а XIV. pártkongresszusnak a szocialista társadalmunk fejlődését biztosító határozatainak sikeres megvalósításához, elsősorban az illetékes irányítószervek jó munkájától függ. Ezen illetékes irányítószervek pedig a mezőgazdasági üzemek, a nemzeti bizottságok vezetősége, de ide tartoznak még a falusi párt- és társadalmi szervezetek is. ĽUBOMÍR SIROTSKÝ, mérnök sportpálya építése mintegy másfél millió korona értékű munkát igényel. A szurkolók lelátókról szemlélhetik majd a futballmérkőzést. A Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi szervezete szintén társadalmi munkában építi a tekepályát. Fiatalok-öregek egyaránt igyekeznek szebbé tenni falujukat. A legaktívabbak, közül megemlíthetjük Illés Józsefet, Hegedűs Józsefet és Zolcer Sándor járást képviselőt. De szinte nem lehet kiválasztani a legérdemesebbeket, mert mindenki erejétől ős tehetségétől függően veszi ki részét faluja szépíjésében. A helyi nemzeti bizottság elnökének bizony sok a gondja-baja, mert a nagy koncepciós feladatok mellett naponta törődni kell a polgárok apró-cseprő dolgaival is. Nem sajnálja a fáradságot, mert látja az eredményeket. A faluban egyre jobban javulnak a polgárok élef- és munkakörülményei is. Az emberek igyekeznek, mert tudják, hogy maguknak építenek. Számítása szerint a választási programtervet lényegesen túlteljesítik és ezért a jövő évben már „tiszta számlával“ foghatnak hozzá a kultúrház építéséhez. A fiatalok egy lövöldét is építenek, a honvédelmi szövetség alapszervezetének tagjai számára. Ritkán látott eredmények születtek' tehát ebben a községben. Ettől függetlenül a helyi nemzeti bizottság képviselői nem pihennek babérjaikon; mozgósítják a polgárokat a faluszépítést akciókra. Egy-egy szombat és vasárnap félszázan is dolgoznak a sportpálya, az óvoda és más középület építésén. A kimutatások szerint átlagosan 50 óra társadalmi munka Jut egy-egy családra. Ez beszédesen bizonyítja az aktivitás magas fokát. íme egy kis falu polgárainak követendő példamutatása, amely bizonyítja: ha a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai jó népnevelő munkát folytatnak, akkor a polgárok aktívan kapcsolódnak be a választási programtervek teljesítésébe. BÁLLÁ JÓZSEF legnagyobb problémát az emberek megismerése okozta számára. Az első összejövetelek, gyűlések után azonban kellemesen lepődött meg. Észrevette, hogy az ipolymenti kis falu lakói röviden, de konkrétan nyilatkoznak az egyes kérdésekkel és problémákkal kapcsolatban. Elvárják, hogy az eszmecseréket mindig határozat kövesse. Tehát nagyon vigyázott arra, hogy a nemzeti bizottság plénumüléseinek, valamint a tömegszervezetek gyűléseinek határozatai megvalósuljanak. Amikor viszont a polgárok látták, hogy olyan emberrel van dolguk, aki az igaz szó híve, a tettek embere, egyre aktívabban kapcsolódtak be a faluszépítésl munkába és más akcióba is. Hétről-hétre javult a kapcsolat a nemzeti bizottság és a község lakói között. A nagyfokú aktivitás közepette fogadták el a martini Járás és a Banská Bystrica-i Városi Nemzeti Bizottság felhívását. Az ezzel kapcsolatos Még bátrabban előre... Ünnepi hangulatba toppanuhk a Horné Saliby (Felsőszeli) Efsz irodájába. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége galantai Járási Bizottságának titkára épp átnyújtotta Záluszky Mihály elvtársnak, a közös gazdaság elnökének a születésnapi ajándékot. A váza ott díszeleg az asztalon, a fél évszázados eredményes munka elismeréséül. A példás szövetkezeti elnökről megemlékezett a Járási pártbizottság és a Nemzeti Front Járási bizottsága is. A nagy család is ajándékokkal jutalmazta a közösség érdekében végzett munkát. Most, amikor ez ünnepségsorozat utolsó akkordjaihoz érkezett, megkérdezzük az elnököt, hogy szolgál az egészsége, nem csökkent-e az alkotókedve? Mosolyogva mondja, hogy néha-néha betegeskedik, de alapjában véve Jó egészségnek örvend. Pedig nem volt könnyű az útja. Még 1949-ben „sorkatonaként“ lépett be a szövetkezetbe. Mivel állandóan képezte magát, mér 1951-ben agronómusi tisztséggel bízták meg. Az 1953-as évben a főkönyvelő funclóját töltötte be egészen 1963-ig, amikor „kitört“ az elnökválság. Egymás után cserélték a szövetkezet kormányosait és ennek természetesen a tagság itta meg a levét, mert a termelés nem volt elég magas szintű. Csak hosszas meggyőző munka után vállalta el az elnöki funkciót. Eleinte sokat fájt a feje a sok gondtól-bajtól, de végülis megbirkózott az ú] feladatokkal. Fokozatosan Jő vezető gárdát épített ki maga körül. Jelenleg már tíz középiskolás- és, egy főiskolás káder dolgozik a szövetkezetben. Az alelnök és az ökonómus mindenben segíti őt, a legnagyobb problémák megoldásakor is számíthat rájuk. Beszélgetés közben rátérünk a gazdasági eredményekre is. A vezérkar a tagsággal együtt igazán gazdagon kamatoztatta a tagság szorgalmát. Amíg 1963-ban az összbevétel 10 millió 654 ezer korona volt, a nyerstermelés értéke 13 millió 159 ezer, az árutermelésé pedig 8 millió 801 ezer, a bérekre pedig mindössze 3 millió 912 ezer koronát fizettek ki, a múlt évben már a bevétel 28 millió 680 ezer, a nyerstermelés 27 millió 875 ezerre, az árútermelés pedig 23 millió 456 ezer koronára emelkedett. Munkabérekre 8 millió 453 ezer koronát fizettek ki. Az elnök számítgetása szerint az idei év sem lesz rosszabb. Idén különösen az állattenyésztés remekelt, ahol egymillió koronával emelkedett az árútermelés értéke. Terven felül két vagon baromfi és négy vagon sertéshúst adnak el. A növénytermesztés megsínylette a szárazságot, de ennek ellenére a kukorica hektárhozama májusi morzsoltban 40 mázsa volt, a gabonáé pedig 47,50 mázsa. Mivel a gabona termesztésére nagyon Jó feltételeik vannak, a jövőben a földterület 60 százalékán termelik. Olykor-olykor meghitt percek következnek, főleg amikor a múltról van szó, mert bizony sok volt a buktató, amíg a közös gazdaság idáig Jutott. Az elnök azonban sohasem tántorodott meg, mert mindig szívvel lélekkel dolgozott a szövetkezetben. Még ma is példaképe az apja, aki 73 éves korában is aktívan dolgozik. Fia pedig a Javítóműhely példás géplakatosa. Tehát az egész család a szövetkezetben találta meg megélhetését. A 380 taggal bizony nem könnyű bánni. Olykorolykor békebírónak is kell lenni. De a sokrétű munkát kedvvel végzi, mert évről-évre Jobb eredményeket érnek el. A nemrég megtartott értékelő összejövetel is azt bizonyítja, hogy az ötéves tervből eredő feladatokat sikeresen teljesítik, és megvan rá minden előfeltétel, hogy a Jövő évben megközelítőleg 1 millió korona értékű áruval többet termeljenek az ideinél. A több mint 2000 hektáros közös gazdaság vezetése bizony nehéz feladat és egy-két redőt is húzott már az elnök homlokára, de nem sajnálja a fáradtságot és továbbra is fiatalos lelkesedéssel példamutató fegyelemmel, pontosan, lelkiismeretesen végzi munkakörét. , —b— Az igaz szó ereiével A sportpálya lelátója. Az épülő óvoda. Boros János elvtárs, a Balog nad/ lpl'om-i (Ipolybalog) Helyi Nemzeti Bizottság elnöke már 14 éve dolgozik a közigazgatási szervekben. Új munkahelyén csak két évvel ezelőtt keftllt a falu élére. Bár előzőleg sok tapasztalatot szerzett a népnevelő munkában, mégis bizonytalanul indult. A vállalásokat idén előreláhatóan lényegesen túlteljesítik. A lelkes elnök a legbüszkébb a hatvan férőhelyes óvodára, amely párját ritkítja a környéken. A lakosság 300 ezer korona értékű társadalmi munkát végzett az építésén. De felmagasodtak már a ravatalozó falai is. A
