Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-01 / 48. szám

Szakmelléklet KERTESZET A kertészkedok, a gyümölcs- és szőlőtermesztők tanácsadója. A közszolgáltatások színvonalának emelése re alkalmas üvegházak épülné­nek a nemzeti bizottságok, az ipari és mezőgazdasági üzemek és más intézmények közös be­ruházásával Komárnoban, (Ko­máromban), Luéenecen (Loson­con), Nové Zámkyban (Érsek­újváron) és Levicén (Léván). De hasonló együttműködéssel épül több szolgáltatások háza vagy bevásárló központ a na­gyobb jelentőséggel bíró közsé­gekben is. Ennek a megoldás­nak több előnye is van. Egy­részt közös összefogással köny­­nyebben teremthetnénk elő a szükséges nyersanyagot, más­részt kényszerfthetnék az álta­luk létesített üzemet arra, hogy szolgáltatásokkal foglalkozzon. A szolgáltatások összetételének bővítése érdekében kooperáció, együttműködés jön létre jóné­­hány központilag irányított üzemben is. Többek között „be­segít“ a „Turčianske strojárne“, a „Drevona“ és más nagyabb üzem. Főleg a hosszabb időre szóló háztartási cikkeket javít­ják majd az említett üzemek, de segítenek a villanyfogyasz­tók, központi és gázfűtések be­szerelési munkálataikor is. A városi és helyi nemzeti bi­zottságok olymódon is igyeksze­nek bővíteni a szolgáltatásokat, hogy az ipari''do!gozókat mun­kaszüneti napokon rövidebb­­hosszabb ideig foglalkoztatják. Ezek a kiváló szakemberek aránylag kevés juttatás ellené­ben nagyon jó minőségű szol­gáltatásokat végeznek a lakos­ságnak. Tehát ezt a lehetőséget sem szabad elszalasztani. A tervek szerint a lakosság­nak nyújtott szolgáltatások ér­tékének mennyisége a jövő év­ben 7,4 százalékkal lesz maga­sabb. mint idén. Növekednek a motorosoknak nyújtott szolgál­tatások is. A ruhatisztítást tel­jesen korszerűsítik. A tapaszta­latok alapján nem növelik a gyűjtőhelyek számát, hanem in­kább több kisebb tisztítőiizemet létesítenek. Ezekben rövid idő alatt titsztítják majd ki a ruhát. Galantán máris üzembe helyez­tek ilyen gyorstisztítót. A vára­kozók még cukorkát és presszó­­kávét is kapnak, amíg kitisztít­ják ruhájukat. Általában az a törekvés, hogy lerövidüljön a szolgáltatások ideje. Tehát en­nek értelmében több lesz a gyorstisztító. Sok szép és bízta­tó elképzelés, terv születik és ha ezek megvalósulnak, lénye­gesen hozzájárulnak a lakosság é'etkörülményeinek megjavítá­sához. azonban vigyázzunk, ne­hogy ismét „félrecsússzunk“ és a nyereséghajhászás miatt nem növekedik majd kellő ütemben a szolgáltatások mennyisége. A jövőben ió lenne, ha a tervek teljesítését nem koronában mér­nék, hanem darab vagy mázsa­­számva, amelvből konkrétan ki­derülne. hogy az illető üzem a valóságban több szolgáltatást nyiíitntt-e vagvpedig különböző machinációkkal — esetleg a szolgáltatások megdrágításával — érte el a tervezett bevételt. Csakis ilymódon szabályozhat­juk a szolgáltatásokat, és ha figyelembe vesszük, hogy a la­kosok főleg milyen szolgáltatá­sok után érdeklődnek, akkor sikeresen teljesítjük а XIV. kongresszus határozataiból ere­dő feladatokat. BÁLLÁ JÓZSEF A korszerű fóliaházakban télen sem szünetel a termelés. A Dunajská Streda-i (dunaszerda­­helyi) Agrofrigorban a két hektár területű fóliasátrak alatt pompázik a krizantém és a szegfű. Az ügyeskezű lányok, asszonyok napról-napra gondosan csomagolják a virágokat, majd a prágai üzeletekben árusítják. Az elegendő jó minőségű takarmányokért ' A Haladó Tapasztalatok Isko­lája harmadik évében a kitűzött hét témából a közeljövőben a harmadik sugárzására, illetve közlésére, majd megvitatására kerül sor. A takarmányter­mesztés ésszerűsítése, amelyet a harmadik lecke tár 'fel, na­gyon időszerű, és a köztársasá­gunk egyik legfontosabb problé­májának megoldására keresi a legmegfelelőbb módot — azt, hogy miként lehetne saját ter­melésből fedezni az egyre fo­kozódó élelmiszer- és mezőgaz­dasági nyersanyagszükségletün­ket, hogy ezen a szakaszon is önellátókká válhatnánk. Ezt a problémát pedig — gyakran minimális költséggel — éppen a termelés komplex ésszerűsítése teszi lehetővé. Az ésszerűsítési folyamat megkívánja hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói részletesen ismerjék a beveze­tésre váró ésszerűsítő intézke­déseket és terveket. Csak. abban az esetben érhetők el az elő­irányzott eredmények, ha a dol­gozók is meggyőzödnek azok helyességéről és fontosságáról. Egyik legfontosabb feladat a rétek és legelők hasznosabbá tétele. A takarmánytermelés e rendkívül fontos' szakaszán azért érünk el országos viszony­latban gyenge eredményeket, mivel mindezidáig nem sikerült megváltoztatni mezőgazdasági dolgozóinknak a rétek és a le­gelők iránti hagyományos vi­szonyát, ami a rétek és a lege­lők takarmánytermelésének le­becsülésében nyilvánul meg. Pe­dig a rétek és e legelők képvi­selik köztársaságunkban a leg­nagyobb tartalék-forrásokat, a­­melyek lényegesen fokozhatják nálunk az állattenyésztési ter­melést, korlátozhatják az abrak­takarmány szükségletét, s ezzel csökkenthetik az abraktakarmá­nyok behozatali mennyiségét is. Ez érthető, hiszen hazánkban a rétek és legelők 1 millió 735 ezer 616 hektár területen van­nak. amely a mezőgazdasági földterület 24,6 százalékát je­lenti. Csehszlovákiában a beta­karított széna mennyisége hek­táronként a réteken 32—36 má­zsa, a legelőkön pedig mind­össze 16—18 mázsa volt, ami a felével, sőt gyakran a kéthar­madával Is kevesebb, mint a szántóföldi takarmányok hoza­ma. Hacsak a rétek, legelők szénatermelését hektáronként egy mázsával növelnénk, cseh­szlovákiai viszonylatban annyi emészthető nitrogén-tartalmú anyagot és keményítőértéket nyernénk, amennyi 174,8 millió liter tej előállítására elegendő. Ez a mennyiség az 1971-es év tejtermelésének a 3 százalékát jelentené. A tudományos felméréseknél megállapították, hogy a rétek és a legelők fele alkalmas a belterjes legelőgazdálkodás a­­zonnali bevezetésére és a 80 mázsás hektáronkénti termés­hozam elérésére. A rétek és legelők többi területei felújítása a vízviszonyok szabályozására és területi rendezésére, várnak. Csehszlovákiában a következő húsz év folyamán-csupán a le­­csapolási -munkálatokra 16 mil­liárd -Kčs közvetlen költségrá­fordítást tervezünk. Ám ezek a beruházások hét-tizenkél . év alatt megtérülnek, a- lecsanoló berendezések negyven évi élet­tartama mellett. A rétekben nagyon sok kárt okoznak az egyes folyók, 'köz­tük az Ipoly is, amelynek sza­bályozása most van folyamat­ban. Sajnos, ez nem a legész­­szerűbben történt, illetve tör­ténik. Ugyanis először a felső szakszón kezdték a folyó med rét szabályozni. így aztán a gyorsan lefolyó víz évente több­szőr is hatalmas területeket ön­tött el. A Vefiká nad lpl'om-i fvilkeil szövetkezetben közel 300 hektárnyi kaszálőrét van. A múltban nemcsak a helyi igé­nyeket tudták kielégíteni jómi­­nőségíí takarmánnyal, hanem jelentős mennyiséget adtak el más községbe. Az utóbbi évtize­dekben az Ipoly kiöntése és a felületes betakarítás miatt csak kevés, rossz minőségi takar­mány kerül kazalba és ez na­gyon érezhető a tejtermelésben is. Az Ipoly mentén általában keveset törődnek a rétekkel, s ez nagyon meglátszik a fon­tos szálastakarmány mennyisé­gében és minőségében. Legtöbb' helyütt kénytelenek jelentős földterületen évelő takarmányo­kat termeszteni, holott a múlt­ban a jóminőségi széna mellett elenyészően kevésre volt szük­ség. ' A legelők jobb kihasználásá­nál jelentős szerepet játszanak' a gulyások. Megállapítást nyert, hogy sok esetben nincsenek kellőképpen honorálva és a hegyvidéki körzetekben a kor­szerű legeltetési központok be­rendezésekor szintén elfeled­keztek az emberek igényeiről. De azt is megállapították, hogy a gulyások nagy részének a mi­nősítése nem megfelelő. A takarmányféléknél jelentős szerepet játszik a szántóföldi évelőtakarmányok termelésének és kihasználásának ésszerűsí­tése. Csehszlovákiában 1973-ban 883 ezer 062 területen termesz­tettünk évelőtakarmányokat, a­­mi a szántóterület 17,5 százalé­ka. A vetésterület nagysága tel­jes mértékben megfelel a táv­lati szükségleteknek. Viszont az évelötakarményok szerkezetében bizonyos változást kell eszkö­zölni, elsősorban a lucerna ja­vára, amely jő agrotechnika esetén 80—100 mázsa szénát ad hektáronként. Mivel a gabona­félék vetésterületének a szántó­­területhez viszonyított részará­­nva állandóan fokozódik, gon­dot ielent a lucerna alávetés, ezért leghelvesebb főtermény­ként termeszteni. Nagyen fontos a helves agrotechnika időszerű megválasztása, amelvet diffe­renciálni kell az öntözött és a nem öntözött területen. Mivel ez a takrmánvnövénv nem bíriá a talaj felszínének erősebb tö­mörítését. tavaszonként foga­­solni kell a lurern»t<m<sifat. (Folytatás a 2. oldalon.) Az utóbbi években a lakosság számára egyre több szolgálta­tást nyújtanak a köz- és helyi gazdálkodási üzemek és külön­böző kooperációs együttműkö­dés keretében olykor ipari és mezőgazdasági üzemek is. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határoza­ta, amely többek között célul tűzte a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mennyiségének fokozását is, tehát termőtalajra talált. Számos városban és köz­ponti községben minden igényt kielégítő, korszerű berendezé­sekkel működő szolgáltatások házát helyeztek üzembe. Ezek­nek főleg az az előnyük, hogy a polgár egy helyen rövid idő alatt több szolgáltatáshoz is jut­hat. De nagy segítséget nyújta­nak a rögtönzött kis üzemrész­legek is. Azt mondhatjuk, hogy jelenleg a szolgáltatások már minden járásban közös együtt­működéssel folynak. Az össze­fogás szülte tehát a szép ered­ményeket. Az elképzelések szerint az öt­éves tervben 25—30 százalékkal kell több szolgáltatást nyújtani a lakosságnak, mint a megelőző öt évben. Néhány járásban ér­deklődtünk a tervteljesítés le­hetőségeiről és olyan értesülé­seket szereztünk, hogy ezeket a mutatókat lényegesen túltel­jesítik. Ezt közölték velünk a nitrai és galantai .járásban is. Ennek ellenére az élénk eszme­csere következtében rájöttünk arra, hogy a lakosság még tá­volról sem kap elegendő szol­gáltatást. A terveket vagy azért teljesítik túl, mert már azok előzőleg is — figyelmen kívül hagyva a szükségletet — ala­csonyak voltak, vagy pedig azért, mert nagyon sok esetben a köz- és helyi gazdálkodási üzemek olyan tevékenységet is folytatnak, amelyek nem függ­nek össze a szolgáltatásokkal. A nitrai Kovoplast üzem pél­dául inkább gyárt könnyen mozgatható hegesztoaggregáto­­kat. minthogy megfelelő ineny­­nyiségű szolgáltatást nyújtana a lakosságnak. Pedig ez az üzem a helyi ipari üzemek közé tartozik és főfeladata elsősor­ban olyan cikkek készítése len­ne, amelyre a lakosságnak szüksége van. Amint a helyi szemlén is meggyőződtünk róla, a szolgáltatásokat nyújtó üzem­­részleeek eléggé elhanyagoltak. viszont a kész terméket gyártó részlegek már megfelelnek a követelményeknek. A galantai járási Közszolgál­tatási Üzem túlteljesíti bevételi tervét, azonban ennek ellenére mégsem nyújt megfelelő meny­­nyiségű szolgáltatást a lakos­ságnak. A vezetők a júliusi ár­­szabályozásra hivatkoznak. Azt állítják, hogy ennek következ­tében 20 százalékkal csökkent a lakosságtól eredő bevétel mennyisége. Ez azonban nem fedi teljesen a valóságot, mert közismert, hogy a szolgáltatá­sok áltálában drágultak, tehát ha több szolgáltatást nyújtottak volna, akkor még nagyobb be­vételre tettek volna szert az előirányzottnál. Tény, hogy jelenleg kétszáz­nyolcvanegy olyan rossz álla­potban levő üzemrészleg műkö­dik a köz- és helyi gazdálkodá­si üzemekben, amelyek már egyáltalán nem felelnek meg a kor követelményeinek. Viszont másik oldalon az is igaz, hogy a korszerűbb üzemrészlegeket többnyire olyan tevékenységre használják fel, amelyek nem függnek össze a lakosságnak nyújtandó szolgáltatásókkal. Szorít a csizma tehát ezen a téren és ezért felmerül a kér­dés, hogyan lehetne megoldani a problémát. A sok változat kö­zül megemlítünk néhányat. Helyes lenne, hogyha a lakó­telepek építésével egyidöben — vonatkozik ez a falusi építkezé­sekre is — épülnének a szol­gáltatásokat nyújtó házak vagy üzemrészlegek. Ez a megoldás számolna a lakosság önkéntes társadalmi munkával nyújtott segítségével is. Amint a gyakor­lat bizonyítja, a polgárok szíve­sen áldoznák fel szabad idejük egy részét ilyen építkezések munkálataikor, mert ez számuk­ra kamatostul visszatérülne, je­lenleg sajnos az a helyzet, hogy többezer lakosú településeken még a legelemibb szolgáltatáso­kat nyújtó üzemek sincsenek, és ezért a lakosuk kénytelenek a városokba utazni, hogy meg­javíttassák holmijaikat. Nagyon sokat ígérő az az el­képzelés, hogy bizonyos szol­gáltatásokat nyújtó üzemeket a különböző vállalatok és a nem­zeti bizottságok kooperációjá­val kellene létrehozni. A tervek szerint például virágtermesztés­Az ú) gyorstisztitógép Galánlán. 1973. december 1. Ara L— Kčs XXIV. évfolyam, 48. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom