Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-20 / 42. szám
I KÜLFÖLD« TONHALBÓL KOLBÁSZ? M. L. Lüscher fényképek- f kel illusztrált cikket írt a } Das Tier-ben a Szardínia j szigeti tonhalászok munká- j járói Minden év áprilisában f és májusában a tonhalak tö- J megesen megjelennek a sziget sziklás partjainál. A * halászok nagy kiterjedésű j hálórendszerekkel elrekesztik az öblökbe tévedt halak menekülési útját, majd hozzálátnak a halak fogásához. Legtöbbjük meghaladja a 200 kg-ot és a 2 métert. A fogott halakat a szigeten lévő konzervgyárban dolgozzák fel, ahol az elmúlt negyvenöt év alatt nem kevesebb mint 12 milliárd tonhalkonzérvet készítettek. A cikkből megtudjuk, hogy a tonhal májából „csukamájolajat“ is préselnek, melynek közismerten nagy A- és D-vitamin tartalma van, és az angolkór megelőzésében nélkülözhetetlen. (Tehát eszerint nemcsak a tőkehalból nyerhető „csukamájolaj“). A szerző megjegyzi azt is, hogy ha nem is Szardínián, de Japánban már tömegesen gyártják a tonhalkolbászt, melynek ára lényegesen olesőbb, mint a sertéshúsból < készülté, íze viszont vetek- í szik a hagyományoséval. A CSUKA HANGERZÉKENYSSGE I f Egy horgász megfigyelt | égy csukát, amint az lassan \ úszott a folyó keskeny nád- * szegélyén. Egy gyalogjáró 5 közeledett a vízparton gumi- * csizmában. Az út fel volt J Ô2Va, tehát a léptek zaja hem volt messziről hallható. J Mégis, amikor a gyalogos t kb. 40 méternyire volt, a Jbsuka kivágódott a nádasból es nyílsebesen eltűnt a mély- j vízben. Bár a gyalogost a Bokrok teljesen eltakarták, es a nedves gyalogosösvéhyen szinte nesztelenül kö- ? zeledett, a csuka mégis meghallotta. A pontyok és esu- J Icák különbözően érzékenyek. Kevésbé mondható érzékenynek a pérhal, a rózsásmárna és vésettajkú pa- Stic. A hang a vízben négyszer olyan gyorsan terjed, Snínt a levegőben, egy másodperc alatt tehát több, mint égy kilométert, de minden íráflyban. Egy ütés a csónak tolán — különösen a reggeli Beákban — képes egy kisebb itavat alarmírozni, írja az ^Allgemeine Fischerei Zeitung“. A Szlovákiai Horgászok Sző ** vétségének Nové Koša riská-i (misérdi) és šamoríni (somorjai) alapszervezetei a közelmúltban horgászversenyt rendeztek az alapszervezetük ben működő pionírok számára. Kellemes őszi délelőtt a Nové Košarlská-i horgász-távon tizenöt hazai és ugyanannyi šamoríni kishorgász mérte össze ügyességét. Az első óra elteltével már biztosra vehető volt, hogy a vendégek viszik el a pálmát. S válóban mind az egyéni-, mind a csapatversenyt ők nyerték. Fölényes győzelmüket bizonyítják az egyéni helyezések is, mely szerint az első helyen ifjú Sípos Miklós, a másodikon Méry László, a harmadikon Németh János, a negyediken pedig ifjú Iván Zoltán (valamenyien somorjaiak) végzett. Ä verseny végén a rendező bizottság a nyerteseknek érmeket és tárgyi jutalmakat adományozott. Kovács Oszkár, a Szlovákiai Horgászok Szövetsége Nové Košariská-i alapszervezetének titkára a fiatal horgászok nevelésével kapcsolatosan a következőket mondotta: — Nálunk huszonöt pionír tömörül a szervezetbe. Tevékenységüket a helyi KAI igazgatója, Pavel Guba sporthorgász irányítja. A fiatalok iskolázás keretében sajátítják el a sporthorgászat alapismereteit. Munkájukkal elégedettek va-A šamoríni (somorjai) ifjú horgászok elégedettek a győzelemmel. PIONÍROK HORGÁSZVERSENYE TÖRŐDNEK AZ UTÄNPÖTLÄSSAL gyünk, ami abból adódik, hogy ezek a tizenévesek valóban komolyan érdeklődnek a sporthorgászat iránt. Jó lenne azonban, ha a felsőbb szervek a fiatalok nevelésében oly módon segítenének, hogy az iskolázások időtartamára szakképzett előadókat bocsátanának rendelkezésünkre, akik mind a Sí szárazföldi, mind a vízi sportol horgászat mesterfogásait a gya) korlatban is megmutatnák az I ifjú gárdának. I A Szlovákiai Horgászok Szö- i vétségé šamoríni alapszervezetének védnöksége alatt működő * pionír-horgászok vezetője Néi»..-. meth Zoltán. Beszélgetésünk * során elmondotta, hogy a fiatalok nevelésére az alapszerve* zettől múlt év elején kapott ; ■ megbízást. Eleinte a pajtások ^idegenkedtek e nemes sportól, amelyet később a KAI lgazgató. jának közreműködésére meg! kedveltek. Az iskolával való “I szoros együttműködés azután \ meghozta az eredményt. Jelenleg harmincöt pioníréi horgásza van a szervezetnek. . Minden harmadik héten előadást tartanak számukra, hogy elsajátítsák a horgászat alapismeretéit. Ezen ismeretterjesztés során azt is tüzetesen tanulmányozzák, hogyan kell az egyes A Nové Košariská-i (misérdi) fiatalok vallják: jövőre nem maradnak alul! H orgász-teendők halfajtákra horgászni. A jövőben terveznek egy kerékpártúrát a Duna mentén, hogy a pionírok megismerkedjenek a környezettel és a felmerülő ve— NOVEMBER — November elsejével kezdjük meg a bunkerrel vagy a halszeletre történő galóca-horgászatot. Mivel ez a lazacfélék családjába tartozó és ritkaságszámba menő hal védelem alatt áll, minden horgászidényben csak egyetlenegy galóca fogása engedélyezett, ami nyilvánvalóan ünnepi jelleget ölt. A víz fokozatos lehűlésével a halak a mélyebb vizekbe vonulnak, s ehhez a horgásznak is alkalmazkodnia kell. A téli időszakban általában finomabb horgászkészséget alkalmazunk, mivel a víz tisztább és áttetszöbb, ami nehezebbé teszi a horgászást. szélyek elhárításának módjával. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a két alapszervezet mindent megtesz a tagutánpőtlás nevelése érdekében. Anyagilag, erkölcsileg támogatják a fiatalokat és az idős korosztály sem rejti véka alá a hosszú évek során szerzett gazdag tapasztalatait. (Halászat 73) övAry Péter 10. szám év szeptember 15-én Ezsúfolásig megtelt a bratislavai Devín szálló nagyterme a Szlovákiai Vadászok Szövetsége II. Országos Közgyűlésének résztvevőivel. Tanácskozásukat az egyes járási vadászszervezetek küldöttei, az 1969- ben megválasztott eddigi tisztségviselők, a párt- és állami szervek képviselői, valamint a meghívott vendégek, kilenc órakor kezdték meg. Jozef HOJČ elvtárs, a SZVSZ Központi Bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, kiemelve Szlovákia Kommunista Pártjának küldöttségét, amelyet František Hagara elvtárs, az SZSZK erdő- és vízgazdasági minisztere vezetett. A Szlovákiai Vadászok Szövetsége központi szerveinek működéséről ugyancsak J. Hojč elvtárs tartott beszámolót. A SZVSZ szerveit az 1969-ben megtartott alakuló közgyűlés négyéves időszakra választotta meg. Az akkor kitűzött legfontosabb feladatot, a vadállomány létszámának növelését, valamint minőségének javítását a központi szervek a járási és az alapszervezetek segítségével jórészt teljesítették. Az 1973 tavaszán végrehajtott vadszámlálás adatai szerint már csak a szürkefogoly törzsállománya maradt az állományszabvány ч kivánt mennyiségi szintje alatt. A csülkösvad törzsállományának létszáma főleg a szarvas, az őz és a vaddisznó esetében már erősen meghaladja a kívánt szintet, ezért azt a következő években apasztani kell. A gazdaságilag legfontosabb apróvad: a mezeinyúl és a fácán mennyisége a kívánt szinten mozog. Ezen eredmények mögött az egész vadásztársadalom áldozatkész és lelkes munkája rejlik. A központ szerepe főleg abban állt, hogy együttműködött az állami igazgatás legfőbb szerveivel olyan intézkedések létrehozásában, amelyek a fenti eredményekhez vezettek. A SZVSZ javaslatára és közreműködésével jelentek meg a legfontosabb vadászati rendeletek, mint például a vadászterületek újra szervezéséről, a területek új minőségi osztályozásáról, a tenyésztési övezetek megállapításáról szóló miniszteri rendeletek. A trófeásvad minőségének ja-II. Országos vitását szolgálják a járási trófeaszemlék, amelyek végrehajtására a SZVSZ kapott megbízást. Minden járásban megszervezték a trófeabíráló bizottságot, amely évről-évre jobban teljesítit hivatását. A SZVSZ Alakuló Közgyűlése határozatot hozott Kelet-Szlovákia vadállományának helyreállításáról. Ezt a feladatot már 1972-ben befejezték a SZVSZ szervei. A nagyszabású élővad telepítés során 8195 mezeinyulat, 18 024 fácánt, 669 szürkefoglyot 18 muflont, 340 vadrécét és 800 szirtifoglyot bocsátottak ki Kelet-Szlovákia vadászterületein az 1969 és 1972 közötti években. Tovább fejlődött az élővad befogása és annak gazdasági kihasználása. A külföldi piac keresletének kielégítésén kívül a belföldi vadasításról is gondoskodott ez a részleg. A tagság politikai és szakmai előkészítésére és továbbképzésére ugyancsak nagy súlyt fektetett a SZVSZ KB. Számos új könyv, füzet, cikk és dolgozat, valamint film, plakát és röpirat szolgálta ezt az ügyet. Eddig nem tapasztalható fellendülés látható a vadászati ebtenyésztés terén.’ A SZVSZ feladatainak megoldása során a legszorosabban együttműködőt a SZKP központi és járási szerveivel, a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés-Közgyűlése ügyi Minisztériumával, a SZSZK Erdő- és Vízgazdaságügyi Minisztériumával és a többi érdekelt szervekkel és szervezetekkel. A beszámolót követően a SZVSZ II. Országos Közgyűlése jóváhagyta a határozati javaslatot, amelynek alapelve a CSKP XIV. Kongresszusa határozatainak végrehajtása a vadgazdálkodás terén. A párthatározat szellemében dolgozta ki a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a vadgazdálkodás távlati fejlesztési tervét is. Ennek végrehajtásában tetemes részt vállal a SZVSZ. A vadtenyésztés terén szabvány állományszámok fenntartása, a vad életterének javítása, a vadtakarmányról való gondoskodás, a nagykapacitású fácánnevelő telepek létesítése, a vad egészségvédelme, a trófeák minőségének emelése, a vadászterületek végleges rendezése tartozik a legfőbb feladatok közé. Szükséges megteremteni a kedvező feltételeket ahhoz, hogy a vadgazdálkodásban való résztvételt a lakosság minél szélesebb rétegeinek lehetővé tegyük. Tovább kell fejleszteni a vadgazdálkodás termékeinek, elsősorban az élővad, továbbá a lőtt vad húsának és vadbőrnek gazdaságos kihasználását. Az egyes állami és központi 1973. OKTÓBER 20. A TARTALOMBÓL 4 , A vadászat jövőjéről van szó Vadásznaptár — november Látóhatár A két róka Pézsmavadászaton Szlovákia sólymászata Horgász-sirám Nyérctenyésztés Biharugrán Dani-bácsi Jó sporthorgász — jó dolgozó Nyárvége a Dunán Csodaliszt Külföldi vizeken Pionírok horgászversenye , Horgász-teendők NOVEMBER szervek hatáskörének meghatározásával biztos alapokra kell helyezni a vadgazdálkodás szervezését és jövőjét. A SZVSZ Központi Bizottsága továbbra is részt vesz a leglontosabb jogi intézkedések megfogalmazásában. A SZVSZ minden szerve és szervezete aktívan részt vesz a természet- és környezetvédelem munkájában. Az új vadászok kiképzésében, a tagság politikai és szakmai továbbképzésében és a vadászszövetség egyéb fontos munkájában biztosítani kell a CSKP vezető szerepét. A határozat jóváhagyása után a SZVSZ II. Országos Közgyűlése megválasztotta az elkövetkező ötéves időszakra a központi bizottság 39 rendes tagját és 13 póttagját, valamint a SZVSZ Központi Elllenőrző Bizottságának 7 rendes és 3 póttagját. Az elkövetkező választási időszakra a SZVSZ élére elnökként ismét Jozef Hojí elvtársat választotta meg a közgyűlést követő plenáris ülés. Az alelnöki tisztségbe Ján Gajdos elvtársat választották meg. A titkári teendők végzését ing. Štefan Benko elvtársra bízták. A SZVSZ II. Országos Közgyűlése megteremtette az elkövetkező évek eredményes munkájának feltételeit és gondoskodik arról, hogy a jövőben is a vadgazdálkodás további fejlesztése legyen a vadászszervezet fő feladata. Kimer Károly mérnök, a Szlovákiai Vadászok Szövetsége Központi Bizottságának vadászati előadója Ä Szlovákiai Vadászok Szövetségének
