Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-14 / 28. szám
1973. július 14. SZABAD FÖLDMŰVES, 7 A Mezőgazdasági Technika Központi Vállalata (ŰPPT) befejezte a mezőgazdasági üzemek és egyéb partnerei 1974. évi mezőgazdasági gépszükségletének felmérését. A felmérés elvégzésének időszaka és feltételei azzal jellemezhetők, hogy ugyanakkor a mezőgazdasági termelés az irányítás újabb, fejlettebb formájára tért át, amely törvényszerüleg a gépi eszközök fokozottabb szükségletében mutatkozik meg. E fokozott szükséglet elsősorban is a gépek és berendezések választékának összetételére vonatkozik. A mezőgazdasági üzemek kellőképpen megtervezik munkájukat, és ezért nagy körültekintéssel válogatják meg a szükséges gépi berendezéseket. Szem előtt tartják ugyanis gépparkjuk fejlesztésének hosszúlejáratú koncepcióját, ami a múlttal szemben minőségi változást jelent. A mezőgazdasági üzemek irányításában bekövetkezett változások — gondolunk itt a termelés összpontosítására és a kooperációs kapcsolatok kialakítására — jelentősebb tért hódítottak és valóban a termelés nagyüzemi jellege észlelhető. Mindez kihat a gépi eszközök szükségletének összetételére, és az egyes mezőgazdasági üzemek által igényelt gépek választékára. Mindez két formában mutatkozik meg: # különösen nagy a kereslet az olyan mezőgazdasági gépek iránt, amelyeknek konstrukciós megoldása már figyelembe veszi a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szükségleteit, egyrészt a gép teljesítményének növekedését tekintve az eddigi típusokkal összehasonlítva, másrészt egyes technológiai adottságát tekintve is; # nagyobb szükséglet mutatkozik egyes speciális gépek és berendezésekből, mint amilyenek például a talajjavítási gépek, egyes szerviz-berendezések, amelyek az egyesített mezőgazdasági üzemek létesített részlegei szá-Az 1974-es gépszükséglet felmérésének I mára szükségesek, továbbá specializált üzemegységek gépi berendezései iránt stb. Már az idei esztendőt és különösen az 1974-es évet a mezőgazdasági termelés szervezése szempontjából bizonyos átmeneti fejlődési időszaknak kell tekintenünk, amikoris a mezőgazdasági üzemek fokozatosan áttérnek a termelés kooperációs és integrációs formáira és amikor kölcsönös kapcsolataik rendeződnek. A mezőgazdasági technika forgalmazása terén ez az időszak abban csúcsosodik ki, hogy amíg az újonnan alakult termelési egységek nagyobbára igen költséges és nagy teljesítményű gépi eszközöket igényelnek, mint amilyenek például а К 700 kerekes fraktorok, a 80 lóerősnél erősebb hazai traktorok, a magajáró betakarítőgépek stb., addig az aránylag kisebb területen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek kevesebb ilyen nagyteljesítményű, nagyüzemi feltételekre épített gépeket kívánnak majd. Ez az irányzat megmutatkozik az 1974-es év gépszükségletének felmérése során nyert ereményekben azáltal, hogy azokban a járásokban, ahol a mezőgazdasági termelés összpontosítása előrehaladottabb, ott aránylag nagyobb igényeket támasztanak a drágább és nagyobb teljesítményű gépek iránt, mint azokban a járásokban, ahol az új termelési kapcsolatok fejlődése még nem érte el ezt a szintet. A gépi eszközök szükségletének felmérésekor az elmúlt évektől eltérően nagyobb mértékben mutatkozott meg a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalatának, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóságok dolgozóinak együttműködése. Ez az együttműködés adja biztosítékát annak, hogy az egész felmérést helyesen végezték el, mivel éppen a mezőgazdasági termelés irányításának járási szervei ismerik a legjobban az egyes mezőgazdasági üzemek és csoportosulások szükségleteit, valamint azokét is, ahol a termelés új elemei még nem eresztettek erős gyökereket. Ezáltal a mezőgazdasági üzem a kereskedelmi vállalat és a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozói között megvalósított tárgyalás után felelősségteljesen lelíetett megállapítani a szükségletet, a leszállított gépek legeredményesebb üzemi felhasználását. A mezőgazdasági gépek vásárlóival és rendelőivel folytatott ez évi tárgyalások során is felmerültek olyan hozzászólások és igények, amelyeknek teljesítése a szállítóvállaat lehetőségein kívül eső számos körülménytől függ. Ezek között említhetjük az olyan új tipusú gépek kellő mennyiségének biztosítását, amelyeket egy meghatározott időpontig kellene leszállítani, hogy még idejében üzembe állíthassák, továbbá fokozni az egyes igen keresett géptípusok készletét. E kívánságok teljesítése nagy mértékben függ a termelés, valamint a behozatal lehetőségeitől, továbbá a hazai gyártmányú gépek kivitelével szemben támasztott igényektől. Igaz ugyan, hogy az unifikált kerekes traktorok és a gépújdonságok szállításán kívül fokozatosan egyre inkább sikerül biztosítani még a legkeresettebb gépek és berendezések beszerzését is. Erre példaként felhozhatnánk a cukorrépa megosztott betakarítására kialakított gépcsoportokat, továbbá a burgonyabetakarító gépeket stb. Az alábbiakban áttekintést adunk egyes gépek szállításával szemben támasztott igényekről, összehasonlítva az 1972-es év tényleges gépforgalmazásával. A gép típusa valóság 1972-ben db terv 1974-re db E—512 kombájn 738 843 RŽS—160 aratógép . 752 1612 E—280 magánjáró kaszálógép 82 273 KS 2,6 silózógép .. • 426 510 SP—152 takarmánybetakarítő 1017 860 E—066 silózógép 420 557 ТВ 80/4 burgonyaosztályozó • • 439 353 3 VCX cukorrépa kiszántó . • • 511 322 3 OCX cukorrépa fejelő . • • 381 287 NTVS 4 pótkocsi rakodóval • • 405 893 egyéb pótkocsik • • 2721 1350 Az említettekből kitűnik, hogy e valóban döntő fontosságú géptípusok esetében az 1973-es évre szóló tervek megfelelnek a szükségletnek. Egyes esetekben a tervezett mennyiség 1973-ra még jelentősebb, mint a múlt év tényleges eredménye. A gépi eszközöknek a mezőgazdaság számára tervezett mennyiségének teljes értéke, amit 1974-ben a felmérés eredményei alapján kell majd biztosítani az egyes konjunkturális befolyások és az igények tekintetbe vétele mellett, lényegében azon a szinten mozog, amit az 1974-es évre az ötéves terv meghatároz, kiindulva a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból. Ez az eredmény azt igazolja, hogy a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalata által végzett 1974-es évi gépszükséglet felmérése helyes volt, ezt a feladatot a járások és kerületek mezőgazdasági termelési igazgatóságaival együttműködve jő minőségben oldották meg és ezáltal kellő alapot teremtettek az elkövetkező év gépszükségletének optimális biztosítása céljából. A Keleti-tenger biológiai halála A lapos Keleti-tenger mélyebb vízrétegeiben aggasztóan fogy az oxigén — egyes helyeken már egyáltalán nem találnak oxigént a mélybe alábocsátott tudományos műszerek. Egyes tudományos kutatók a Keleti-tengerbe vezetett hatalmas menynyiségű szennyvizet okolják ezért a folyamatért — ennek mikrobiológiai elbontásához valóban nagy mennyiségű oxigénre van szükség. Am az is lehet, hogy az oxigénmennytség csökkenése mögött természetes folyamat áll — az oxigéndús felszíni vizek beáramlásának csökkenése és a felső vízrétegek nagy biológiai aktivitása. Ha valóban ez az utóbbi az ok, elvileg két lehetőség kínálkozik az aggasztó jelenség megszüntetésére. Az egyik: gáttal kell elzárni a dániai tengerszorost, így 40— 50 év alatt hatalmas édesvizfl tóvá alakulhat át a mai Keletitenger. A tó oxigéndús felszíni vizei könnyen nagyobb mélységekbe hatolhatnak. Ha pedig ezzel a tervvel ellentétben kimélvítenék a dán tengerszorost, s ezzel megjavítanák a Keleties Északi-tengerek közötti vízcserét, megjavulna a mélyvízi rétegek oxigénellátása, ám ugyanakkor növekedne a Keletitenger vizének sótartalma is. Mindkét elképzelés megjavításához óriási anyagi-technikai erőfeszítésre lenne szüksége a Keleti-tenger környéki országoknak. Ellenük szól még az is, hogy e pillanatban senki sem tudja, milyen mellékhatásokkal járna a természetátalakító beavatkozás. Ezeket a változásokat nem lehet számításokkal előre meghatározni, és utólag nem is lehetne visszafordítani. Kérdéses, hogy egyáltalán biológiai katasztrófához vezetne-e a Keleti-tenger mélyebb vízrétegeinek oxigénhiánya, hiszen a Fekete-tenger mélyebb vízrétegeiből immár évszázadok óta hiányzik az oxigén. Ebben a nyílt óceánok vízcseréjétől még jobban elzárt beltengerben nem csupán néhány tucat méter vastagságú az oxigénhiányos vízréteg, mint a Keleti-tengerben, hanem ezer méter nagyságrendű. Nagyon valószínű, hogy a Fekete-tengernek, ez az állapota normális, és semmi féle nyugtalanságra nem ad okot. V Asztok, észt matematikus és fizikus nemrégiben megjelent tanulmányában kijelenti: jelenleg még nem lehet pontosan megítélni, hogy a Keleti-tenger mélyebb vízrétegeiben természetes és elháríthatatlan folyamat-e az oxigén mennyiségének csökkenése. Ezt csak akkor lehet tisztázni — állítja az észt kutató, — ha kidolgozzák я Keleti-tenger komplex fizikaikémiai-blológlal modelljét, s számításba veszik a fejlődés folyamatát is Ez a munka a Keleti-tengert övező országok tudományos kutatóinak nagyarányú nemzetközi együttműködését és összefogását teszi szükségessé. APN A FAO kiadványai figyelmeztet” nek arra, hogy a következő években körülbelül tíz százalékkal több húsra lesz szükség a világon, mint amennyi rendelkezésre áll majd. Szinte ezzel egyidőben mutatták ki az állati fehérje döntő szerepét a gyermekek fejlődésében. Különösen a központi idegrendszer károsodik jóvátehetetlenül, ha a napi húsz gramm állati fehérjét („szárazon“ mérve tehát körülbelül 10 deka húst) a szertáplálékként. De valóban egyenértékű-e? Igen, sőt bizonyos értelemben még jobb is, mert tökéletesen zsírtalan és bőven tartalmaz B12 vitamint. Az étkezési fehérje ipari előállításával több irányban is kísérleteznek világszerte, de valamennyi kísérlet egysejti lények, algák, élesztőgombák és baktériumok körül forog. Csehszlovákiában az élesztőgombákon alapuló elgondolást dolgozták ki igen részletesen, s a fehérjegyártás kisér-A baktériumok „húsa“ vezet nem kapja meg. A gyermekek értelmi képessége és a húsfogyasztása között nyilvánvaló összefüggés áll fenn. Ezek a problémák a fehérje ipari előállítását a tudomány sürgős feladatává tették. Az ilyen irányú kutatásokban a világ száz és száz laboratóriuma közül most a Csehszlovák Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézete ugrott az élre. Eredetileg takarmányhoz keverhető fehérjét akartak nyerni baktériumtenyészetekböl, a kísérletek azonban jobban sikerültek, mint várták. Kiderült, hogy egyszerűbb és olcsóbb a baktériumok „húsát“ — ezt az állati fehérjével mindenképpen egyenértékű terméket — közvetlenül fölhasználni emberi lati üzemben folyik. Más csehszlovák kutatók az egészségre teljesen ártalmatlan baktériumok sejtfalának áttörésével nyernek könnyen emészthető, vitamindús fehérjét. Mindkét eljárás gazdaságos, az élesztőgombára azonban inkább a rendkívül olcsó alapanyag, a baktériumokra a rendkívüli szaporaságuk irányítja a figyelmet. Az újfajta étkezési fehérjéket egyelőre kolbásztöltelékhez és konzervekhez keverték. Az új készítmények — öt százalék „mesterséges“ fehérjetartalommal — igen ízletesek és étvágygerjesztőek voltak. A bakértumok „húsa“ jól helyettesítheti a tejfehérjét is — akár az édes süteményekben, akár a borjak nevelésénél!... (APN) Villamosított szüret A Szovjetunió Mezőgazdasági Akadémiájának kutatói új módszert fejlesztettek ki a szőlőtermés begyűjtésének megkönnyítésére. A. Karpenko akadémikus vezetésével. Eddig egyetlen gépezet sem volt képes arra, hogy a levelek között megkeresse a szőlőfürtöket és sérülés nélkül leszakítsa őket. Az erős villamos impulzusok azonban alkalmasak erre — ez derült ki a szovjet kutatók kísérleteiből. Az érés idején a szőlőszemek mintegy 20 százaléknyi cukrot tartalmaznak, a szőlőfürt rostos szárában azonban nincs cukor. A nagy cukortartalom következtében a szőlőszemeknek kicsiny, a szárnak viszont nagy a villamos ellenállása. Erre az ellenálláskülönbségre épül a villamos szüretelés eljárása. Az új fajta szőlöszüretelő gépnek két villamos érintkezője van. Az egyik azzal a huzallal érintkezik, amelyre a szőlőt felerősítették, a másik pedig a növény alsó részét érinti meg. A lánctalpas Járműre szerelt érintkezők síszerűen haladnak előre, s a járműre szerelt generátor 4—6 kilovoltos villamos feszültséget ad rájuk. A szőlőfürt szára a nagy ellenállás következtében villámgyorsan elég, a sértetlen fürtök viszont a gép szállítószalagjára hullnak. Az újfajta szüretelő gépet a krasznodari állami gazdaságban próbálták ki. öt perc alatt akkora területről szüretelte le a szőlőt, amennyi kézi leszedéséhez két napra van szükség. Az elv uborka és padlizsán leszedésére is hasznosítható. Ebben az esetben sűrített levegős szerkezettel kell felszerelni a betakarító gépet a lágy szárak felemelésére. (APN) BIBÉK a SzovietuniÉöl ÜJ NÖVÉNYEK A SZIBÉRIAI FÖLDEKEN Az elmúlt évben a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tagozatának agrobiolőgusai 20 különböző bőtermésű növényfajta vetőmagjait adták át a földművesszövetkezetnek. A nemesítők például radioaktív besugárzással új búzafajtát tenyésztettek ki. Ez a búzafajta másfélszer annyi termést ad, mint a szokásos fajták, és sokkal korábban érik be. A rövid szibériai nyár körülményei között ez rendkívül fontos. Az új növények vetőmagjait a szövetkezetek térítésmentesen kapják. AKTÍV KÖRNYEZETVÉDELEM Szovjet Azerbajdzsánban a Káspi-tenger menti ipari városokban, ahol igen fejlett a kőolajbányászat és a vegyiipar, az utóbbi időben igen hatékony tisztító berendezéseket építettek, amelyek egyharmadára csökkentik a tenger ipari szenynyeződését. Szumgait vegyipari város számos üzemében gyökeresen megváltóztatták a termelési technológiát. Ennek eredményeképpen teljesen megszűnt a levegőnek a mérgező gázokkal és korommal történő szennyeződése. Az ipari városok körül erdős parkövezeteket létesítenek. VESZÉLYTELEN MÄJMÉRGEK A fogászati intézetek gyakorlatában jobbára ftorotán-dinitrogénoxidoxigén gázkeverékkel altatják el a járóbetegeket. A haloid-tartalmú ftorotán a kloroformhoz hasonlóan mőjméreg, amely ártalmasán befolyásolhatja a máj működését. A moszkvai orvosi egyetem sztomatológíai tanszékén 30 olyan betegen végeztek beható vizsgálatot, akiken altatókosaras altatással hajtották végre a fogműtétet. A részletes elemzésekből egyértelműen kitűnt, hogy a járóbeteg-rendelésen alkalmazott ftorotán-dinitrogénoxidoxlgén gázkeverékes altatás nem okoz májkárosodást. AGYKÄROSlTÖ LÉZERKEZELÉS A Szovjet Orvostudományi Akadémia Visnyevszkijről elnevezett kísérleti sebészeti intézetében állatkísérletekkel kimutatták, hogy a szem lézersugárzása kiterjedt bőrpusztulással, az agyi erek keringési zavaraival, az idegsejtek sejtplazmájának elkülönítésével, majd agyvizenyővel járhat késői következményként. A szovjet kutatók neodym-lézert használtak kísérleteikhez, s ennek 3 milliméter átmérőjűre fókuszált sugárnyalábjával, 0,003 másodpercig tartó impulzusokkal kezelték a kísérleti nyulak szemét. A szovjet kutatók felhívják rá a figyelmet, hogy a szemsebészetben a retinaleválás megszüntetésére, daganatok leküzdésére mind szélesebb körben alkalmazott lézerkezelés késői következményekkel járhat és ezért egyéni védekezést, továbbá rendkívüli elővigyázatosságot ajánlanak a lézersugarak alkalmazása során. ROVARPUSZTÍTÖ BAKTÉRIUMOK A Szovjet Tudományos Akadémia biológiai intézetének kutatói olyan preparátumot készítettek bizonyos baktériumfajokból, amely néhány órán belül elpusztítja a rovarokat. A baktériumokat olyan rovarokból különítették el, amelyek szárnyasokon élősködnek. A spóraképzés során ezek a baktériumok olyan kristályos fehérjezárványokat hoznak létre, amelyek rendkívül erős rovarmérget tartalmaznak, a szárnyasokra és az emlősökre azonban veszélytelenek. Az újfajta hatóanyag nagyüzemi előállításával csökkenteni lehetne a szántóföldeken felhasznált rovarpusztító vegyszerek menynyiségét. (APN)
