Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-13 / 41. szám

1973. október 13. SZABAD FÖLDMŰVES. 9 Védd a természetet! Az ember természetátalakító tevé­kenységével egyre jobban megváltoz­tatja az egyes vidékek jellegét, arcu­latát. Kanyargós folyómedrek — az ember és a gépek beavatkozásával — nyílegyenes irányba törnek. Pár évvel ezelőtti mocsaras, lápos ingoványok a lecsapolással termékennyé válnak, aranyló búzatengert ringat rajtuk a rakoncátlan szél. Ligetek, berkek, csalitok, hosszú fasorok tűnnek a semmibe__Az így megtépázott, elsi­várult vidékeken gyérül a madárvi­lág. S ha mindehhez az frtóhadjárat­­hoz a gyerekek — sok esetben fel­nőttek is — hozzájárulnak, tudatosan, vagy tudatlanul (ez egyre megy!), ak­kor rajzolódik ki előttünk a maga va­lóságában a természetátalakítás szá­mos negatív jelensége. Míg a természeti katasztrófák csak kivételesen képesek egy-egy állatfaj teljes kipusztítására, addig az ember — az 1960-as évektől számítva a mai napig Földünk felszínéről 36 emlős és 94 madárfajt teljesen száműzött. Ma­napság is mintegy ezer állatfajta lé­­te-sorsa forog kockán. A kíméletlen vadászat irtotta ki az ősbölény, a ten­geri tehén, a vándorgalamb utolsó pél­dányait is. Az ember kezében a szi­gony, a puska a létfenntartás nemes eszközét testesítheti meg, hanem a felhasználástól függően fenyegetheti az egyes tájak jellegzetes madár- és állatvilágának kipusztulását is. Bár törvény tiltja a szabadon vásá­rolható légpuska használatát madár­­irtásra. mégis a tizenéves gyerekek csoportjával találkozik az ember lige­tek, erdők rejtekén, akik mindenre lőnek, ami mozdul, repül, vagy éppen gubbaszt. Egyes vásott fiúk puszta szadizmusból a kilőtt madárfészkek pihés fiókáit botra akasztva, célba­­lövésük tudományának tökéletesíté­sére használják. Nem beszélve arról, amikor még a legjobb szándék is balul üthet ki: egyes iskolák szakköreiben az ügyes­kezű pedagógusok — jó szándékkal — nem feledkeznek meg a madarak, kisebb állatok kitömési ismereteinek terjesztéséről sem. A kezdeményezés, az ismeretek átadása, a fiatalok ér­deklődésének a természet iránti fel­keltése, a gyakorlati tevékenység fej­lesztése dicsérendő cselekedet. Saj­nos, azonban az éremnek két oldala van: a falunktól néhány kilométer­nyire levő erdőt járván, gyanús nesz­re lettem figyelmes. Amint közelebb kerültem az erdő csendjét zavaró helyhez, látom, hogy az egyik odvas fa folyondárral benőtt lombja között emberi lény „fészkel“. Kezében egy szépen fejlett baglyot tartva. Társa — aki a fa tövében állt —, nem éppen üres tarisznyával várt a szerencsés vadászzsákmányra. Meglepődött a két madárgyűjtő. A különös vadászat be­fejezését követően beszédbe elegyed­tünk. Így jutott tudomásomra, hogy a két madarász az egyik iskola „prepa­­rátor“ körének aktív látogatója. Sőt, az iskola madár és állatgyűjteményé­nek kitömésén kívül a saját gyűjte­ményüket is gyarapítják. Ggy-'e, evés közben jön meg az étvágy? Hát, ezek a „jómadarak“ már megrendeléseket fngadnak el, s néhány „baksis“ elle­nében kitömnek egyes „értékes“ ma­darakat. Célszerűbbnek látnám, ha e két tizenéves tanuló preparátori szakis­meretét csupán az elhullott hasznos madarak tetemén tökéletesítenél A légpuska-tulajdonosok meg a párfil­léres korong fekete sávjának közepét vennék célba, mesterlövészi gyakor­lataik alkalmával, nemde?! A kultúra színvonalának emelkedé­se a szövetkezeti dolgozók körében új, pozitív szemléletet alakított és alakít ki a természetvédelemmel kapcsolat­ban. Miben mutatkozik ez? Abban, hogy számos szövetkezetben — így a bran­­éiban (berencsiben) is — a dülőutak mellé fiatal facsemetéket ültettek, hogy ezek lombja fészkelőhelyet, s ár­nyékot nyújtson majd a mező madár­világának, vadállományának. A mezei utakat és a község határát szegélye­ző fasorok, a rezervátumként hagyott sűrű facsoportok az aljnövényzetük­kel a környezet védelmén kívül óv­ják a termőtalajt a porfelleget kava­ró, szárító szelek káros hatása ellen. S ez az, ami nemcsak gondolkozásra, hanem cselekvésre késztethetne! KÜRCSA ANDRÄS Az új cipődivatrol Az időjárás hűvösebbre fordultával egyre gyakrabban nézegetjük a cipőboltok kirakatait. S mit tapaszta­lunk? ... A mostani cipődivat nem kedvez az alacsony sarkot, a kényelmes cipőt kedvelőknek. Ugyanis a nők egy ré­sze, szinte egyik napról a másikra „megnőtt“, magasabb hét-nyolc centivel. Aránylag gyorsan teret hódít a vas­tag talpú, magas sarkú női lábbeli. Hogy elegánsak-e ezek a cipők, arról el lehetne vitatkozni, mindenesetre volt már ennél jóval kényelmesebb divat is. A tervezők igyekeznek elkerülni a csatok, masiik és más díszítőelemek alkalmazását. Ebből a szempontból kicsit szolidabbak lettek a cipők. Ehelyett különböző érdekes szabásokkal, tűzésekkel díszítik a cipőfelsőré­szeket, nem ritkaság azonban a teljesen sima fejjel ké­szült modell sem. Egyre többször alkalmazzák a külön­böző és hasonló színek kombinálását, ami újdonságnak számít a cipődivatban. Különösen gyakori a barna és a drapp színek különböző árnyalatainak a kombinálása,, valamint a sötétkék kombinálása fehér, világoskék, pi­ros, stb. színekkel. A megszokott barna és fekete színű cipők mellett az idén több modell más színben- is kap­ható. I A férfiak cipődivatja a nőkéhez hasonlóan alakul. Itt is szinte kötelező a vastag talp és az eddiginél jóval magasabb sarok. A kissé ormótlannak tűnő lábbeli orra széles, mindamellett a tervezők ügyeltek a cipő súlyának redukálására, könnyedségére. A fűző általában széles, előreláthatólag nem lesz majd panasz: „már megint el­szakadt ez a cipőpertli...“; vagyis, ritkábban emleget­jük majd a „mennybélieket“ ... —ak— Szorult helyzetében az öreg paraszt hetivásárra vitte félig hízott kocáját. Kellett nagyon a pénz. f Széles pusztaságon vitt az útja. Itt-ott csupán egy esenevész bokor, vihar­tépte fa kapaszkodott a szikes talajba. Kora hajnal volt. A sovány gebék bóbiskolva! andalogtak. Egyszer csak nagy zöttyenés. Félálmából riadt az öreg. Két igavonóját nógatta, de hiába, mert a kocsi hátulja lejtett, a sa­­roglya a földet érte. A hátsó kerék, ráfja lesetett, a talpfák kifordultak. Há­rom küllő is derékba tört. — Ebredjl — rázta meg gyöngéden az unokát, aki édesdeden aludt. — Eltörött a kerék... — újságolta, majd olyat káromított, ami nemigen való gyermekfülnek. — Most mi lesz, nagyapa? — Mi lesz, mi lesz...? Vágunk valahol egy jókora husángot csúsztató­­nak, s valahogy majdcsak bejutunk a városba. — De hol? Hiszen itt fa sincsi — sopánkodott a gyerek. Az öreg előko­torta a szekéraljból akisfejszét, s egy magános, lábszárvastag szilfának vette az irányi. Félig morogva mondta ki a fára az utolsó ítéletet. Tenye­rébe köpött, s hatalmasat súlytott a fára. Beleremegett a fa, levelei zizeg­tek, neszeitek. Az öreg fölnézett a síró koronára, de a sajnálkozás legki­sebb jelét sem mutatta. Másodszor még nagyobb léket akart vágni baltájá­val a fa törzsébe De a keze megállt a levegőben. Esdeklő madár csivitelése ütötte meg a fülét. — Ennek is épp itt kellett fészket raknia! — mordult fel az öreg, majd az unokájához szólt: — Gyerek! Mássz föl á fára, s nézd meg, vannak-e a fészekben madár­■ fiák?!................................................. Macskaügyességgel fán termett a fiú. — Négy pelyhes kismadár látogja a csórét — így az unoka. — Az a kénköves istennyila ... No, gyere le! — Nagyapa! Most mi lesz ...? rn ■............................ Az öreg nem jelelt. Összehúzta sűrű szemöldökét. A csillogó, fekete szem-, pár a messzeségbe révedt. Másik fa után kutatott. De, mindhiába... 1 A csicseri fecske-sereg, gyűlésezik, nem kesereg. Vitatják az útitervet, merre, hová repüljenek? Csivitelnek, tanakodnak, néha-néha hajbakapnak. Végül mégis megegyeznek: — óceánon által kelnek. S ha eliszkol újra a tél, a víg sereg majd visszatér ... Zolczer László A ßESZKEIES Ma a reszketésről, a remegésről, szaknyelven a tremorról beszélge­tünk. Mit mond a tudománynépszerű­sítő szakkönyv? „A remegés ritmikusan ismétlődő gyors, kis kitérésekből álló, az aka­ratunktól független túlmozgás“. Üton­­útfélen találkozunk vele. A legtöbb esetben csak igen gyenge, alig észre­vehető formájában, de néha komo­lyabb alakjában is. Ezt persze nem­csak a szenvedő alany, hanem más is észreveszi. Az egészen finom reme­gést sokszor csak a vizsgáló eszköz, az elektromos gyűrű mutatja meg, amelyben áram kering, és amint . a vizsgált egyénnek egy vastűt kell biz­tosan átvezetni. Ha a vastű a reszkető kézben a gyűrű falához ér, az áram­kör záródik és az érintkezést villa­­moscsengo vagy fény felvillanása jelzi. És biztos ez a vizsgálati módszer? — kérdezheti joggal valaki. Bizony biztos. Hiszen már a meghatározás mondja, hogy a remegés akaratunktól független, tehát hiába vigyáz, hiába akarja valaki, hogy ne reszkessen a keze, ha reszket.. . reszket! A leg­jobb akarattal sem segíthet rajta. Sőt, minél jobban akarja, annál feszülteb­bé, annál ingerültebbé válik és a re­megés erősödik, növekszik. Két kö­rülmény csökkentheti csak ezt a kel­lemetlen tünetet: az alvás és az ideg­­rendszer megnyugtatása, ha nem va­lami szervi elváltozás okozza. Mi lehet a remegés oka? Súlyos esetben valami olyan folyamat, ami a nagyagyban bizonyos mozgásközpon­tok — úgynevezett extrapiramidális gócok — károsodását okozza. Ezek — szerencsére — igen ritkák. Remegést okozhatnak egyes betegségek is, pél­dául az úgynevezett Parkínson-féle bhtegség, a Basedow-kór, vagy a hisz­téria. A mérgezések is járhatnak re­megéssel, az ólom, a higany vagy a heveny alkoholmérgezés elég gyakran okozza. Mindenki meggyőződhet arról, hogy a részeg ember keze néha úgy remeg, hogy nem tudja a bort a po­hárba tölteni. Enyhébb esetben a gyen­geség, az elcsigázottság, az öregkor váltja ki. Ilyenkor felerősítéssel, a szervezet általános megjavításával a tünetek enyhíthetők. Ha erős izgalom az oka, a nyugtatás segít rajta. Egyes szakemberek szerint a remegésre való hajlamosság egyik formája örökletes, családi elváltozás. Szerencse, hogy aránylag ez is igen ritka. Nézzük most meg a remegés külön» féle formáit! Leggyakrabban a kéz, a láb, a fej, az ajak és a szemhéj resz­ket. A remegés lehet nyugalmi, ami» kor pihenés közben, nyugalmi hely» zetben is észlelhető. Lehet célzott mozgásokhoz kapcsolódó, ami csak akkor jelentkezik, ha valaki valamit tenni akar, vagy valamilyen mozgás­ba kezd. Végül testhelyzeti. Ez azt je* lenti, hogy a kórosan remegő testrész reszketése csak bizonyos testhelyzet­ben észlelhető. Máskor nem. A reme­gés gyorsasága és a kilengés nagysá­ga változó. A leggyakrabban csak a cérna tűbe fűzése nem sikerül. Más­kor az írást is zavarja, bár sok eset­ben >áz íráson nem lehet észrevenni, hogy valakinek remeg a keze. Néha azonban még enni sem tud a beteg, mert kanalából kilötyög az étel. Az orvosi tanács a reszketéssel kap­csolatosan kétirányú. A betegnek a reszketést kiváltó alapbetegségét ke­zelni kell. Ha gyenge, ha öreg, ha el­csigázott, erősítésre szorul. Ha a re­megést mérgezés okozza, sürgős mé­regtelenítés, ha alkohol: szigorú tila­lom. Ha ideges: eredményes megnyug­tatás. Az egészségesnek azt javaslom, il­letve az egészségestől azt kérem, hogyha a közösségben, az utcán, a közlekedési eszközön, társaságban vagy a családban reszkető embert lát, ne bámulja meg, ne nézzen rá, reszketését ne vegye észre, mert ez­zel feszültségét növeli és remegését súlyosbítja, hiszen az okok egyik leg­jellemzőbbje az idegrendszeri felin­dulás, a feszültség, az úgynevezett lelki izgalom, ha jó, ha rossz. Érdekes, hogy a lelki folyamatok és a remegés közötti összefüggést már akkor észrevették egyes kiváló emberek, amikor arról szóbeszéd még élig lehetett. Lám, Petőfi mit írt: Reszket a bokor, / Mert madárka szállott rá, / Reszket a lelkem, / ^ert eszembe jutottál! / SZÜRET Mai rejtvényünkben nyolc szőlőfajta nevét rejtettük el a vízszintes 1., 6., 53., 66., függőleges 1., 15., 35. és 36. számú sorban. Beküldendő e sorok megfejtése. VÍZSZINTES SO­ROK: 9. Névelő. 10. Francia dallam (AIR). 11. Eszten­dő. 13. Gyermek. 19. Jegyzett. 15. Három hangszerre írt zenemű. 17. Lágy fém. 18. Be­cézett férfinév. 20. Tér peremei. 21. A vízszintes 14. be­tűi felcserélve. 22. Falkarész. 23. For­mál. 25. Sportág. 26. Astatine kémiai jele. 28. Ami tárgy­esetben. 29. Álló­víz. 30. Nem való­ság. 33. Izomkötő. 34. Gazdaságunk pillére. 36. Ezerhat római számmal. 37. Csődör. 39. Kedvelt cseh színész. 40. E napon. 42. Egyfor­mák. 43. ... hárfa, szélhárfa. 45. Ige­kötő. 47. A brati­­slavai autók jelzé­se. 48. Eszme. 50. Hangtalan lát. 51. Párolgó. 54. Figyel. 55a. Amerika ré­sze. 56. Kérdősző. 57. Azonosak. 58. Épületrész. 60. Állatlak. 61. Élesít. 62. Tiltószó 63. Város Lengyelországban. 65. Haza. 67. Tapad. FÜGGŐLEGES SOROK: 2. Zúza egy­nemű betűi. 3.........fari. 4. Világifjú­sági Találkozó. 5. Eladási érték. 7. U. F. 8. Folyó spanyolul. 11. Patakocs­ka. 12. Virul. 14. Becézett női név. 16. Azon a helyen. 19. Nyolcadrét. 20. Női hangnem (ford.). 24. Fájdalom. 25. Gléda. 27. Ásvány. 29. Kugli. 31. Folyó lugoszláviában. 32 Római két ezer. 34. Megszólítás. 38 Lélegzik 39. Né­met sör. 41. Turku finn város másik neve. 42. Alakok. 44. Sertéslak. 46. Nem sok, nem kevés. 48. Após. 49. Apa törökül. 52. Lajos Zoltán. 55. Növény. 56. Afrikai állam (y-hiányzik). 58. Nem le. 59. Ipari növény. 61. A száj­ban van. 62. Kettős betű. 64. Hangta­lan lóg. 65. Föltéve. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 38. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Dolgozni, élni csak becsületesen érdemes! Nyertesek: Kánya Kálmánná, Holice (Gelle) — Kozlík Zsófia, Milanovce (Nagykér) — Bogyó János, Mohovce (Mohi).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom