Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-06 / 40. szám

1973. október В. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 HÍREK a SznleoiMlMl FŰTÉS A FÖLD MELEGÉVEL A Leningrádl Bányászati Inté­zet kutatói több ukrán és szibé­riai kutatóintézettel együttmű­ködve olyan új technika kifej­lesztésén dolgoznak, amellyel megnyithatnák a föld „meleg­víz-csapját“. A kutatások kimu­tatták, hogy 8—10 km mélység­ben sok ezerszer annyi hőener­gia tárolódik, mint amennyit a föld ismert fűtőanyag-készletei­vel elő lehetne állítani. A ter­vek szerint először öt kilomé­ter mélységű fúrást készítenek — ebben a mélységben a kőze­tek hőmérséklete már eléri a száz fokot. Két párhuzamos fu­ratot süllyesztenek majd a mélybe, s ezeket robbantások sorozatával összekötik. Így egy mondhatnánk föld alatti kazán alakul ki — az összetört kőze­tek zónája. Az egyik furaton beszivattyúzott hideg víz érint­kezésbe kerülve a forró kőzet­tel, 50—70 fokra melegszik fel. Ezt a meleg vizet a másik fura­ton felszívattyúzva melegházak, üzemek, lakások fűtésére lehet felhasználni. A leningrádi ku­tatók számításai szerint az elsó ilyen fűtőrendszer egy 25 ezer kilowattos hagyományos erő­műnek felel majd meg. Az első termál-fűtőrendszer megépíté­sére a Szovjetunió távoli, észa­ki területein kerül majd sor. MŰ-MÉHVIASZ A Szovjetunió ufal kőolajfel­­dolgozójában különleges termé­ket állítottak elő szintetikus zsírsavakból a méhviasz pótlá­sára. Az új technológia kitű­nően bevált ez üzemi próbák során. Ez az új vegyi termék stabilabb, mint a természetes, és tökéletesen pótolja a drága méhviaszt. ÉLETADÓ LÖKÉSHULLÁMOK Lehetséges, hogy a lökéshul­lámok hozták létre a földi éle­tet — veti fel az az új tudomá­nyos felfedezés, amelyet a mi­nap jegyzett be a Szovjetunió minisztertanácsa mellett műkö­dő találmányi bizottság. A Szovjet Tudományos Akadémia fizikokémiai Intézetének munka­társai felfedezték, hogy egész sor polimerizációs reakció vált­ható ki, indítható el lökéshul­lámokkal. Az egyik ilyen reak­ció a polipeptidek — a fehér­jék legegyszerűbb formája — létrejötte lökéshullámoknak az aminosavak keverékén való át­haladása révén. A korábbi ku­tatások már kimutatták, hogy az aminósavak már az „ősleves­ben“, a csecsemő Föld ősóceán­jaiban létrejöttek egyszerűbb vegyületekből. Lökéshullámok­kal elindítható, kiváltható egyébként a gumi vulkanizálá­­sa. továbbá bizonyos telítetlen szerves vegyületek polimeri­­zációja is. A polimerizáció mér­téke a lökéshullámok intenzi­tásával vezérelhető. SZÉNSAVAS ALKALOIDKIVONÄS A Szovjetunió krasznodari élelmiszeripari kutatóintézeté­nek munkatársai kimutatták, hogy a folyékony szénsav kitű­nően alkalmas a növényi alka­loidok kivonására. Különleges berendezésükkel csaknem ma­radéktalanul kivonható a kinin a kínafa kérgéből és különösen a borsalkaloidok a fekete bors­ból. A kivonat telies egészében megőrzi a kiinduló anyag ízét, aromáját. A szénsavas kivonat kitűnően felhasználható a kon­zerviparban. (APN) A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉPÍTÉSZMÉRNÖKEINEK TALÄLKOZÖJA BRATISLAVÄBAN Á korszerűbb lakásépítés érdekében Az elmúlt napokban fejeződött be Bratislavában a szocialista országok építészmérnökeinek egyhetes értekez­lete, amelyen megvitatták az építke­zést érintő és az építkezésekkel össze­függő szakmai kérdéseket. Különös figyelmet fordítottak a várostervezés, az urbanisztika kérdéseire, mivel e té­ren a múltban sok helytelen elképze­lés nehezítette a gyorsabb előrehala­dást. A szocialista államok, köztük Kuba, a Mongol Népköztársaság és Jugoszlá­via műépítész- és tervezőmérnök szervezeteinek küldöttségei több na­pon át folyó értekezlet keretében egyeztették össze eddigi tapasztala­taikat, felfedve a városrendezés és tervezés körüli hiányosságokat. A kö­zelmúlt esztendőkben ugyanis a há­­ború-okozta rombolások és a kataszt­rofálisan csekély lakótér, részben a kapitalista gazdálkodás hagyatékai, elsősorban a lakásépítés gyorsütemű fejlesztését követelték. Ehhez járult, hogy az ötvenes évek avantgardista várostervezői külön vá­lasztották egymástól a lakó-, a mun­ka- és az üdülési körzeteket, erősen szeparált lakónegyedeket alakítva ki, amelyek lényegében csak „hálóhe­lyek“ voltak. Napközben kihaltak, de munka után sem biztosították a lako­sok teljes kényelmét. Hiányoztak ugyanis a megfelelő szolgáltatások, szórakozóhelyek és a jíihenést bizto­sító egyéb létesítmények. Kezdetben még a bölcsődék, óvodák és az isko­lák sem voltak ezeken az új lakótele­peken, amely hiányt „menet közben“ kellett üggyel-bajjal kiküszöbölni. A munkahelyek elválasztása a lakótele­pektől a közlekedés kiépítésével szemben támasztott jelentősebb Igé­nyeket, a dolgozóknak nagyobb távol­ságokról kellett munkahelyükre el­jutni. összefoglalva tehát az újonnan létesített városnegyedekből hiányzott a pezsgő, mozgalmas élet. ■ Ezt a hiányosságot próbálták a szo­cialista országok építész-szakemberei a most befejeződött nagyszabású érte­kezletükön kiküszöbölni. Megvitatták az egyes szocialista országokban e té­ren felmerült problémákat és igyekez­tek közös erővel a legcélszerűbb megoldás lehetőségeit megtalálni. N. A. Novickij elvtársnak, a szovjet építész-küldöttség vezetőjének szavai szerint jelenleg a Szovjetunióban a korszerű lakásépítkezés szorgalmazá­sa során, a mennyiségi mutatók mel­lett fokozottabban a minőségi krité­riumok lépnek előtérbe. Igyekeznek minden egyes új lakótelepnek egyéni, egyedi jelleget adni, hogy megszün­tessék azt az egészségtelen jelensé­get, amely szerint az ország legkü­lönbözőbb területein épült lakónegye­dek úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás, a másikra. Rámutatott arra is, hogy az előre gyártott épület­elemekből is lehet különböző házegy­ségeket kialakítani, az új lakónegye­deket változatossá tenni és így kikü­szöbölni a lakótelepek kozmopolita jellegét. Ehhez azonban az érdekelt intézmények és szervezetek jobb együttműködése, valamint a jövendő lakók érdekeinek, szükségleteinek fo­kozottabb szem előtt tartása szüksé­ges. Ez alkalommal Is bebizonyosodott, hogy a felmerült kérdéseknek széle­­sebbkörű szakmai megvitatása, a szo­cialista országok szakembereinek vé­lemény- és tapasztalatcseréje új táv­latokat nyit a fejlődés útján a szocia­lista tábor minden országának, min­den lakosának és dolgozójának elő­nyére. (ben) APí^HIRPETŕS # Kitűnő import szülőktől (anya Champion SSR-72) egyéves magyar puli (kan) eladó. Cím: Sedliak Július, Uprkova 8, 80 900 Bratislava. 9 Felveszünk két mezőgazdasági középiskolai végzettséggel rendelkező technikust állattenyésztési szakaszra. Vállalatunk üzemi, családi lakást is biztosít az érdekelteknek. Semenársky štátny majetok, Kvetoslavov okres Dunajská Streda Zöldségtermesztő szovhoz A volszkl járásban a Bolsevik szov­hoz gyümölcs- és zöldségtermesztésre szakosította magát. A zöldség- és gyü­mölcsültetvények dolgozói például Í50 hektáron burgonyát, 222 hektáron kü­lönféle zöldségfélét termesztenek. Eb­ből 106 hektáron öntözéses gazdálko­dás folyik. E célbél három brigádot szakosítottak, és megfelelő gépekkel, valamint mezőgazdasági felszereléssel láttak el. A szovhozban saját elképzeléseik szerint kidolgozták és bevezették az öntözéses zöldségtermesztést. A ve­tést és a palánták kiültetését, vala­mint a zöldségfélék sorközi megmun­kálását és a trágyázást teljes mér­tékben gépesítették, s ezáltal emelték a dolgozók munkatermelékenységét, csökkentették az önköltséget, emelték a hektárhozamokat. Még 3—4 évvel ezelőtt az átlagos hektárhozam 50—60 métermázsa zöldség volt, jelenleg már kétszer annyi. Ezt nem kis mértékben a Szortszemovoscsnak köszönhetik, amely jó minőségű hibrid zöldség­magokkal látja el a szovhozt. A palántákról szakképzett zöldség­­termesztő dolgozók gondoskodnak. A szovhoz évente 60 ezer darab korai káposzta- és 44 ezer paradlcsompalán­­tát ültet ki. Jelenleg a szovhoznak mintegy háromezer üvegháza van, eb­ből kllencszáz villanymelegítéses, ami lehetővé teszi a vegetációs Időszak meghosszabbítását. Az edzett és jó gyökérrendszerű palánta könnyen megfogan, és gyorsan nö. A soron következő növényeket egye­nes sorokba ültetik, s ezáltal lehetővé teszik a gépi megművelést. Nem köny­­myű munka ez, de az olyan kitűnő szakemberek, mint Natalja Bandurina, Marija Varlamova, Vera Zinovjeva si­kerrel birkóznak meg vele. S a gépek kezelői — M. Szadarov, a Dunajev fi­vérek és I. Zavarihln — a sorközök megműveléséről gondoskodnak. Már harmadik éve a paradicsom-, a káposzta- és az uborkaültetés sémá­ja: 50X90 centiméteres távolság. Ez lehetővé teszi, hogy a megművelést a „Belarus“ traktorral végezhetik a korábbi kis teljesítményű „DT—20“ helyett. A zöldséges táblákat tisztán tartják a gyomtól. Minden öntözés után mély porhanyltást végeznek és a kultlvátorok segítségével elvégzik a műtrágyázást is. Műtrágyákat nagy mennyiségben al­kalmaznak. A múlt évben az elsó táb­lán hét hektár korai káposztát ültet­tek be. Erre a területre 5 métermázsa nitrogén- és 4 métermázsa foszfor­­tartalmú műtrágyát adagoltak. A ter­més aztán mindenért kárpótolta a szovhoz dolgozóit: 400 métermázsás hektárhozamot értek el. Ez a terve­zett káposztatermés kétszerese volt. S ráadásul az egész termést kitűnő minőségben takarították be. Az Idei tervek szerint a szovhoznak a 222 hektár zöldségtermesztő terüle­tén el kell érnie a minimális 110 má­zsás hektárhozamot. Ez lehetővé teszi, hogy a közellátásra 20 050 métermá­zsa jó minőségű zöldségfélét szolgál­tassanak be. Ilymődon elláthatják Volszk és Balakov dolgozóit káposztá­val, uborkával, paradicsommal és gyö­kérzöldségfélékkel. Mégis, hogy ez valósággá váljon biztosítani kell az ültetvények vízellátását. Az elmúlt — különösen száraz — évben a második és harmadik ültetvény dolgozöi a leg­jobb gondozás mellett sem értek el magas hektárhozamot éppen a víz­hiány miatt. Az öntözött ültetvényen teljesen más volt a helyzet: itt sok­kal több zöldséget sikerült termeszte­niük. Ez a Terszjanka folyócskának köszönhető, amelyet még a Volga ví­zével toldották meg. A gyakorlat azt mutatja, hogy a zöldségtermesztés leg­célszerűbb éppen a vízhez közel fekvő területeken. Ehhez azonban szükséges az öntözött táblák rekonstruálása, va­lamint újabb 150 hektár öntözésének biztosítása. A legszerényebb számítá­sok szerint ez lehetővé teszi a zöld­ségfélék termésének megkétszerezé­sét, ami megmutatkozik a dolgozók e téren támasztott igényeinek jobb ki­elégítésében is. I. N. SCSEGLOV Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? Ekonomika poľnohospodárstva Az ötéves tervre meghatározott feladatok szerint a közép­­szlovákiai kerületben a mezőgazdasági nyerstermelést 25,2 százalékkal és a piaci árutermelést 30,7 százalékkal kell nö­velni az 1970-es év szintjéhez viszonyítva. Hogy a kerület föld­művesei hogyan teljesítik ezt a fontos feladatot, arról Bella mérnök, az SZLKP kerületi bizottságának titkára írt a lapban. A mezőgázdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában a nyugat­­szlovákiai kerület szintén a mezőgazdasági üzemek termelésé­nek ipari jellegét Igyekszik elérni. A lap szeptemberi számá­ban a jelenlegi helyzetről és a fejlődés távlatairól Ján Sablk mérnök, a kerületi termelési igazgatóság vezetője nyújt át­tekintést. Ugyancsak a távlati fejlődéssel foglalkozik a lap egy to­vábbi cikke, amely a növénytermesztés szerepét taglalja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének folyamatá­ban 1990-ig. A termelés hatékonyságával kapcsolatban Nosko mérnök nyújt a Veľký Krtíš-1 (nagykürtösi) járás mezőgazda­­sági termelésének rohamos fejlődéséről kellő áttekintést. Az átlagon aluli gazdálkodást felmutató szövetkezeteknek az át­lagos színvonalra való emelése olyan kérdéscsoport, amely megérdemli a figyelmet, s ezt a problémát Danko mérnök elemzi cikkében. Foglalkozik egyes szövetkezetek gyengébb gazdálkodásának okaival, és a megoldás lehetőségeivel. A lap­ban ezenkívül sok értékes anyagot talál az olvasó, különösen a kooperációs kapcsolatok, a szakosítás és összpontosítás fej­lődéséről és egyéb Időszerű kérdésekről. Chov hospodárskych zvierat Habár földműveseink már kellőképpen tájékozottak a nagy­üzemi termelés számára szükséges szarvasmarha-típus kite­nyésztésének programjáról, a program megvalósítása során mégis bizonyos kételyek merülnek fel. Ezekről a kérdésekről a lap 9. számának vezércikke nyújt bővebb tájékoztatást. A nagyüzemi tehenészetekben jelentős mértékben elterjedi a tőgygyulladás, amely jelentős gazdasági károkat idéz elő. A kör megelőzése, illetve gyógyítása, leküzdése komoly feladat, amelyről a lap egyik cikke aprólékosan beszámol hasznos tanácsokat szolgáltatva. Takarmánykészltö iparunk kifejlesztet­te a borjak takarmányozására igen alkalmas új tejtertalmtf tápot, a Kolostrant, E táp összetételéről és alkalmazásénak módszereiről bővebbét tudhatnak meg az állattenyésztő szak­emberek e takarmánykeverék kifejlesztőjétől, Medvecky mér­nöktől, aki cikkében aprólékos tanácsokkal látja el az olvasó­kat.. A lap további cikkeinek egyike elemzi Szlovákia lúdtenyész­­tésének jelenlegi helyzetét és felvázolja a további fejlődés programját és feladatait. Pôda a úroda A szaklap szeptemberi számának vezércikke részletesen fog­lalkozik az őszi búzák fajta szerinti agrotechnikájának néhány időszerű kérdésével. A cikk rámutat arra, milyen jelentős mértékben befolyásolja az agrotechnika szírvonala a termés­­eredményt. Ezt legjobban a fajtakísérletek összehasonlítása bizonyítja, azokkal az eredményekkel, amelyeket az llletó kör­zet mezőgazdasági üzemei érnek el. Egy további anyag az engedélyezett fajták választékában bekövetkezett változásokról tájékoztat. A tavaszi búza újabb fajtáinak, mint amilyenek a Janus, Solo és a Sirius nagyobb méretű alkalmazása következtében e fajták vetésterületeinek további növelésére nyílik alkalom. E fajták egyes különleges tulajdonságairól nyerhetnek bővebb tájékoztatást a szakembe­rek a lap egy további cikkéből. A cukorrépa termesztése sajnos még mindig nincs a kelló technológiai színvonalon. A betakarítást például nálunk még sok helyen, mondhatnánk a vetésterület felén hagyományos technológiával végzik. Ezért érdeklődésre tarthat számot a Cukorrépa komplex módon gépesített betakarítása című cikk, amely bemutatja hogyan takarítják be a cukorrépát korszerű módon gépek segítségével. A gépesítés kérdését érintik a lap­ban közölt további cikkek Is. Ezek egyike a burgonya kom­­bájnos betakarítását elemzi, egy további pedig a kukorica ter­mesztésének, betakarításának, szárításának és tartósításnak gépesített módszereit taglalja. Érdeklődésre tarthat számot továbbá az a cikk is, amely Szlovákia rétjei és legelői trágyá­zásának felülvizsgálásáról, illetve az 1970, 71 és 72-es évben végrehajtott felülvizsgálás eredményeiről számol be. A lap 9. száma a III. talajtani konferencia alkalmából több' érdekes cikket közöl, amelyekben a szerzők részletesen elem­zik a talaj termőerejének fokozása terén a tudományos isme­retek alkalmazása által elért eredményeket. Záhradník A gyümölcstermesztés sikerének’ alapja elsősorban az, hogy elegendő és jóminőségü facsemetét biztosítsunk. Mivel az utób­bi esztendők során jelentős mértékben bővült a gyümölcsfa­­csemeték nevelése, sok olyan is akad, amely nem felel meg a távlati fejlesztés követelményeinek. Ezzel a kérdéssel foglal­kozik a lap szeptemberi számának vezércikke, rámutatva azok­ra az üzemekre, amelyeknek módjukban áll kellő csemete­­anyag előállítása. A lap egy további cikke áttekintést nyújt arról, hogy az egyes termelési szektorok milyen arányban já­rulnak hozzá a járás gyümölcsültetvényeinek a fejlesztéséhez. A külföldi tapasztalatok Ismertetése közül a lapban kiemel­hetnénk azt a cikket, amely bemutatja a gyümölcs tárolásakor nyert tapasztalatokat, amelyeket a Krimi Gyümölcsészeti Kí­sérleti Állomáson szereztek. A zöldségkertészek rovatában a két legfontosabb cikk érté­keli a fűtött és fűtetlen féliasátrás palántanevelés terén nyert tapasztalatokat. A lap ezen kívül ismerteti az egyes külföldi zöldségfajtákat, amelyek hazánkban Is engedélyezettek és így nálunk is termeszthetők. A történelmi parkokat bemutató állandó rovatban a lap ez alkalommal a rakovicei parkot mutatja be. A szeptemberi számban több értékes cikk ad hasznos útmutatást a virág­­kertészeknek. A szaklap e számában jelenik meg továbbá a SEMEX nem­zeti vállalat tizenkét oldalas őszi szakmelléklete, amelyben hasznos útbaigazítással szolgálnak a zöldségfélék, a gumós- és hagymásvirágok őszi ültetéséről és további szakmai kérdések­ről. (ja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom