Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-07 / 27. szám

1973. július 7. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Beérett Á Gabőikovoi (Bősij Állami Gazda­ságban már jónéhány éve foglalkoz­nak a repce termesztésével. Gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek e te­kintetben. Igaz, az elmúlt évben csak 19,8 mázsa átlaghozamot sikerült el­érniük, de hát nem sikerülhet mindig minden. No meg aztán az időjárás is a szokottnál kegyetlenebb volt a ter­melőkhöz. A korábbi években a 25—26 mázsás hektáronkénti átlag sem volt ritkaság. Az idén ismét nagy területen ter­mesztenek repcét a bősiek. Komi­­nacký mérnök, a gazdaság agronómu­­sa úgy vélekedik, ha kedvező feltéte­lek között tudják begyűjteni a ter­mést, az átlaghozam elérheti a 24 má­zsát is. Mint mondotta — június dere­kán látogattam meg a gazdaságot —, annak Őrölnének legjobban, ha vegy­szeres desszikáciő segítségével végez­hetnék el a betakarítást. A szükséges vegyi készítményeket időben besze­rezték, így ezen módszer hlkalmazá­­sának egyetlen feltétetle az, hogy kedvező, lehetőleg szélcsendes idő­járás legyen a betakarítás idején. — Természetesen felkészültünk a kétmenetes begyűjtésre is. A rendvá­gók üzemképesek, a kombájnok is csak az indulásra várnak. Ha az idő­járás ismét ellenünk fordul, akkor kétmenetes aratással gyűjtjük be a repcét, — mondta az agronómus. — A szemveszteség csökkentése érdeké­ben csak kora délelőtt, késő délután és a lehetőségekhez mérten éjjel üze­meltetjük majd a kombájnokat. Tud­niillik, ekkor a legkisebb a pergési veszteség. A termés betakarítás utáni kezelését is magunk végezzük, s csak a repce jó minőségű, raktározásra kész ter­méket adunk a felvásárló vállalatnak. Az ország másik végében, a trebi­­šqvi járásban problémákba ütközik a repce betakarítása. Egy, a közelmúlt­ban megrendezett aktívaértekezleten hallottam, hogy ebben a járásban mintegy 1600 hektár repce termése vár begyűjtésre. A termelők korszerű módszerrel, kis veszteséggel szeret­nék elvégezni a betakarítást. A szük­séges vegyszereket beszerezték, most már csak az a kérdés, mivel juttassák ki azokat a növényzetre. Három repü­lőgép áll a termelők rendelkezésére, de abból kettő a szőlő vegyszeres nö­vényvédelmét végzi. A repce desszi­­kációjánál tehát csak egy gép tevé­kenykedhet, ami természetesen kevés. Mint ismeretes, az ecélú permetezést csak az érettség egy bizonyos stádiu­mában lehet elvégezni, s erre a fel­adatra egy mezőgazdasági repülőgép képtelen, mivel az ezerhatszáz hek­tárnyi területet 1—2 nap alatt kellene lepermetezni. Szlovákiában összesen harmincegy mezőgazdasági repülőgép szolgálja a termelők érdekeit. Lehetséges, hogy más járások, avagy kerületek tudná­nak segíteni e tekintetben. Feltétele­zem, minden gép nem fog szőlőt vagy mást permetetzni a kérdéses időpont­ban, tehát csak a munkaszervezésen, és persze egy kis jóakaraton múlik az egész. KÄDEK GÄBOR Ahol egyelőre nincs mód az új betakarítási eljárások alkalmazására, vagy éppen a kedvezőtlen időjárás akadályozza a haladó módszerek applikálá­sát, ott ezidén is kétmenetes aratással takarítják be az olajrepcét. foto: —bor— Hajnali találkozások Mintegy másfél évtizede Pista bá­csival majdnem minden hajnalhasa­dáskor találkozom, a zselízi országos népművészeti fesztivál alkalmából. En­nek ellenére csak most tudtam meg, hogy SZALAI István országunk egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemének legidősebb dolgozója. Pista bácsi a háborús évek leszámí­tásával több mint hatvan esztendeje szorgoskodik a Garam-mentt birtokon. Volt ó lovász, kocsis, még parádés is, és sok minden, mint hajdanában a nincstelen emberek. Az egykori parádéskocsis a korához képest nagyon mozgékony, értelmes ember. Mindig, és most is reálisan nézi a világot, s bármikor megmondja a véleményét. Nem szidja az előző gazdáját, szerinte grój Brauer arány­lag rendes ember volt, — legalábbis hozzá. A nagyságos úr, ha jól kiszol­gálták, még borraualót is adott. Per­sze, ha össze akarná hasonlítani a most nyugalomba vonuló GREGOR MÁ­TYÁSSAL, nehezen találna mércét. Mindenki Pista bácsija már régóta nyugdíjas, most a „porta őre“. Ezért tud ő mindenről, ami a gazdaságban történik, megvan a véleménye a veze­tőkről s másokról. — Ha hiszi, ha nem, az én mostani igazgatómmal nagyon sokszor talál­koztunk hajnali négykor, s még ko­rábban is. Sokszor csodáltam, amikor szürkületkor rám köszöntött. Honnan van ebben az emberben annyi erő, energia — töprengtem. Később rájöt-Pista bácsi az állami gazdaság virágtengerben úszó udvarán. tem. Szívből, kommunista megyőző­­désből csinált mindent, és a segítő­társaival olyan gazdaságot teremtett, amelyet meg lehet nézni. Ritkán járok ki, de amilyen változást látok, nem akarok hinni a szememnek. Gregor Mátyás a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság egyik jelentős úttörője. A több mint két évtized alatt „paradicsom“ lett a ritka búzát, ritka árpát termő állami gazdaságból. A hajnali kelés tehát nem volt hiába­való, s ezt már az eredmények iga­zolják, a növénytermesztésben, és ál­lattenyésztésben egyaránt. Ez a gazdaság legidősebb dolgozó­jának a véleménye, aki nagyra be­csült az igazgatója áldozatkész mun­káját. Pista bátyánk nehezen tudja elképzelni, hogyan lesz nélküle. — Nem tudom, hogy leszek el a reggeli barátságos köszöntése nélkül — mondta kissé lehangoltad. Szó esett a CSEMADOK-ünnepély­­ről is. — Minden évben résztveszek rajta — említette őszinte lelkesedéssel. Nagyon szeretem a színpompás nép­viseletet és a táncosok, énekesek kü­lönleges élményt jelentenek számom­ra. Persze, ennek ellenére az ünne­pély még színesebb lehetne, ha a ren­dezőség gondoskodna valamilyen lo­vas-bemutatóról. Szerintem szombat délelőtt sor kerülhetne rá. Nagyon szeretem a lovakat. Sajnos, lassanként már csak a múzeumban láthatjuk őket. TÓTH DEZSŐ .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' „KÄPOSZTASZÜRET“ tápanyagdús zöldséget, gyümölcsöt, s a vonaton történő áruszállítás bi­zony nem mindig a legrugalmasabb. Ma már jónéhány mezőgazdasági üzem rendelkezik nagyteherbírású sa­ját kamionkocsikkal, s ez nemcsak az üzem dolgát könnyíti meg, hanem jórészt kisegíti a felvásárló üzemeket és a feldolgozóipart is. Felvételünk a káposztaszüret idején készült a virti szövetkezetben. Ebben a gazdaságban az idén 380 ezer da­rab korai káposztát termesztettek. A többség Ditmar fajta volt. Ottjártunk­­kor —június derekán — janik József elégedetten nyilatkozott a korai ká­poszta termesztésével kapcsolatban. A káposztaföldön épp egy kamion­kocsira pakolták a dolgozók a zöld­séges ládákat. A kertész bejegyezte a szállítmányt mindentudó noteszébe, majd megjegyezte — eddig 120 ezer fej káposztát szállítottunk el. Ha a továbbiakban sem jelentkeznek ne­hézségek az értékesítésben, rövide­sen befejezzük a betakarítást, illetve a szállítást. A piac és a feldolgozóipar zöldség- pem attól is, hogyan sikerül megolda­­félékkel való kielégítő és rugalmas úiuk a termés betakarítását és szállí­­ellátottsága nemcsak attól függ, mek- tását. Számos mezőgazdasági üzem kora területen termelnek mezőgazda- több száz kilométerre szállítja a fel­sági üzemeink zöldségféleségeket, ha- vásárló vagy feldolgozó üzemeknek a Mezőgazdasági gépújdonságok Magyarországon (II. RÉSZ) A „VIBROLAZ—80“ vontatott vib­rációs altalajlazító a felsőbagodi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat gyártmánya. A ne­héz talajok lazítására, levegőzte­tésére, valamint a meliorációs munkálatok elvégzésére szolgál, jól kihasználható a talaj termé­kenységének növelésére irányuló munkákban is. A vibrációs altalajlazító vonta­tott kivitelű. Hegesztett vázszerke­zetből, vibrátoregységböl, cserél­hető gerendelyből, továbbá mély­ségállító berendezésből áll. A gép vibrátoregysége hidromotor meg­hajtású, amely megfelelő rugal­masságot biztosít. A vibráció al­kalmazásával 10—25 százalékos vonóerőmegtakarítás érhető el, s közben a hagyományosnál sokkal jobb minőségű lazítás végezhető. A gép különböző adapterekkel sze­relhető fel, amivel biztosítható pl. drénerezés, kábelfektetés, szárnyas réteglazítás, szőnyegszerű műtrá­gyázás, folyékony műtrágyázás, ta­lajfertőtlenítés stb. Az univerzális vonókeret lehető­vé teszi, hogy ezen gépet a cserél­hető munkaeszközök révén úgy a szántóföldi, mint a gyümölcs- és szőlőültetvények munkálataiban jól kihasználhassuk. Nagy teljesítmény igénye a 100 lóerősnél erősebb traktorok gazdaságos kihasználá­sát biztosítja. A 3550 mm hosszú, 2480 mm széles és 2050 mm magas gépet 2—8 kilométeres óránkénti munka­sebességgel lehet üzemeltetni. A lazítókések száma 2—5 db. A hid­raulikus rendszer üzemi nyomása 100—160 kp/cm2. Az üzemeltetés­hez szükséges erőgépteljesítmény minimum 90 lőerő. A lazítási mély­ség 0—80 cm. További újdonságként lehet meg­említeni az MM—I. típusú, mecha­nikus, szőnyegszerű mélyműtrá­­gyázó gépet. Szintén a felsőbagodi MEZŐGÉP gyártmánya. A gép küldetése, hogy a talaj lazításával egyidőben szőnyegszerűen az alta­lajba juttassa a tápanyagpótlás­hoz szükséges műtrágya mennyi­séget. A gép szabványos hárompont felfüggesztő berendezéssel felsze­relt vázára van felerősítve a szár­nyas lazítókés. A műtrágyát ada­goló berendezés juttatja a tartály­ból a kiszóró nyíláshoz. A tartály­ba boltozódást gátló berendezés van beépítve, amely egyidejűleg a műtrágya keverését is elvégzi. Az adagoló berendezés az erőleadó tengelyről kardántengely közbe­iktatásával kapja a meghajtást. A gép munkamélységének szabá­lyozása a járókerékkel vagy a traktor hidraulikájával történik. A gép szállítása a traktor hidrauli­kájára függesztve történik. Előnyö­sen használható a kertészeti nö­vények, a szőlő és a gyümölcsösök altalaj-műtrágyázásánál. A gép szőnyegszerűen helyezi el a talaj­ban a műtrágyát, ezért a tápanya­gok jobban hasznosíthatóak. Az 1600 mm munkaszélességű gép a talaj kötöttségétől függően 3,5—5 km/óra átlagsebességgel üzemeltethető. Szükséges erőgép: DT—75, vagy D4K—B. Erőleadó tengelyfordulat 540/sec. A gép se­gítségével 20—40 cm mélyen mű­velhető és trágyázható meg a ta­laj, s egy hektárra 0—65 mázsa műtrágya juttatható. A műtrágya­tartály térfogata 0,6 köbméter. Az MM—I. mélyműtrágyázó óránkénti átlagteljesítménye 0,5—0,88 hek­tár. A Mosonmagyaróvári Mezőgazda­­sági Gépgyár legkorszerűbb termé­keinek egyike a LAjTA-ACCORD függesztett pneumatikus sorvetö­­gép. A nyugatnémet Weiste licence alapján gyártott vetőgép a kor­szerű mezőgazdaság vetéssel szem­ben támasztott magasszintű igé­nyeit is kielégíti. Aprómagvak, ga­bonafélék és nagymagvak vetésé­re szolgál. A vetésmennyiség foko­zat nélkül szabályozható. A vető­gép 5, 6 és 7 méteres munkaszé­lességű változatban készül. A ve­tőgép függesztése az ACCORD gyorskapcsoló segítségével törté­nik. A vetőgép fő részei: adagoló szerkezet, ventillátorral ellátott penumatikus elosztó szerkezet, magtartály, hordozószerkezet a fu­­vott gumikerekekkel és a gyors­kapcsolóval, csoroszlyák. A csoroszlyák kiemelését, vala­mint a nyomjelzőváltást beépített hidraulikus munkahenger végzi. A vetőcsoroszlyák terhelése rugókkal történik, s a terhelés nagysága a talajviszonyoktól függően közpon­tilag szabályozható. A csoroszlyák terhelése egyenként is állítható. A légfuvatot biztosító ventillátor meghajtása az erőgép 540/perc for­dulatszámú teljesítményleadó ten­gelycsonkjáról történik. A hektá­ronként kivethető magmennyiség fokozat nélkül állítható. Az ada­goló meghajtását járókerék végzi. A kiadagolt magmennyiség a szál­lító csővezetéken keresztül egy fő­elosztóba, majd onnan a mellék­elosztón keresztül a vezetőcso­­roszlyyákba jut. Közúti szállításra a gép átszerelhető 2 db kerék és vonószerkezet segítségével. A vető­­csoroszlyákra rugós magtakarók szerelhetők. A traktorkerék tömö­rítő hatásának kiküszöbölésére két nyomlazító szerelhető a vető­csoroszlyák elé. Helyzetük és munkamélységük állítható. A gép munkaszélessége, átlagos területteljesítménye, súlya és a traktorral szembeni teljesítmény­igénye aszerint változik, milyen ki­vitelű, 5, 6 avagy 7 méter munka­­szélességű gépről van sző. Szállí­tási helyzetben mindhárom gép 1950 mm széles, maximális munka­­sebességük 8—12 km/бга, magtar­tályuk űrtartalma 900 liter. Mind­egyik géppel 2—360 kg vetőmag juttatható ki egy hektárra. Az öt méter munkaszélességű gép órán­kénti átlagteljesítménye 3 —4,6 hektár, a 7 méteressé viszont 4,9— 7,3 hektár. írásomban elsősorban a magyar mezőgépipar azon korszerű termé­keivel foglalkoztam, melyek sok­oldalúan kihasználhatók s esetleg a hazai termelők számára is segít­séget nyújthatnának. Befejezésül még talán annyit, hogy az említett gépekről, valamint a beszerzési lehetőségekről a Mezőgazdasági Kellékek n. v. (Poľnohospodárske Potreby, n. p., Bratislava, Steinero­­va 74/a) dolgozói bővebb felvilá­gosítást nyújtanak az érdeklődők­nek. Erdélyi Szilveszter, mérnök A szójatermesztés távlatai A szója jelenleg a világ mezőgazdaságának négy legfontusabb nö­vényfélesége közé tartozik. Fontossági sorrendben első a búza, má­sodik a sok szénhidrátot adó kukorica, harmadik és negyedik helyen pedig a szója, illetve a lucerna szerepel, mint legfontosabb fehérje­­forrás. A szója 34 százalék emészthető nitrogénes anyagot tartalmaz, ezért világviszonylatban a legfontosabb fehérjeforrásként kezelik. Fehér­jén kívül mintegy 18 °/o olajat is tartalmaz. Napjainkban már olyan nemesített fajták is léteznek, melyek közel 50 °/o fehérjét tartalmaz­nak. A szója 20 mázsa hektáronkénti átlaghozam esetén 661 kilogramm emészthető fehérjét és körülbelül 400 kilogramm olajat ad. A hüve­lyesek közül a szója tartalmazza a legtöbb (2,23 %) lizint, ami az állati eredetű fehérjékhez hasonló tulajdonsággal ruházza fel a szó­jából nyert emészthető nitrogéntartalmú anyagokat. A szója több fehérjét tartalmaz, mint a marhahús, a sertéshús, vagy akár a tojás. Egy kilogramm szójában annyi fehérje található, mint 7,5 liter tejben, vagy 2,5 kg csont nélküli húsban, illetve 58 to­jásban stb. Spaldoü professzor adatai szerint egy kilogramm fehérje kitermelése a szója esetében 13, a tojáséban 144, a hús esetében pe­dig 140 korona ráfordítást vesz igénybe A Föderális Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint az idén 3225 hektáron terem szója Csehszlovákiában. Az öt­éves tervidőszak végére 5500. 1980 ra 17 ezer, 1990-re pedig 26 ezer hektárra szeretnénk növelni ezen növény termőterületét. Az átlag­hozamokat 1975-ig 15, 1990-ig viszont 18,8 mázsára kell növelni. A távlati tervek szerint 1975-ben az idénre tervezett 4,38 ezer tonna helyett 8,25 ezer tonna, 1990-ben pedig 49 ezer tonna szóját kell pro­dukálnia mezőgazdaságunknak. Kép és szöveg: —bor— (Hospodársky zpravodaj 12/1973)

Next

/
Oldalképek
Tartalom