Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-06 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973. október 8 Fontos követelmények A jó silókukorica-termesztést és konzerválást számos körülmény befolyásolja. Az alapkövetelmények közé tartozik többek közt a termesztésre legalkalmasabb fajták kiválasztása, a silózásra érett növényzet betakarítása, s nem utolsó sorban a vermelés technológiájának betartása. A termesztésnél be kell tartani a korszerű agrotechnika, a trágyázás, a növényvédelem s a betakarítás komplex módszereinek és gépesítésének az alapelveit. A zöldanyag növekedése a szárazanyagtartalom, valamint a tápanyagok koncentrálódása a növényben a vegetáció alatt nem mindig egyenlően, hanem a fejlődéstől függően, tehát eltérően jut kifejezésre. A silókukorica minőségét illetően különösen fontosak azok a mennyiségi változások, amelyek a növényben a tejes érés szakaszában mennek végbe. A kukoricacsövek részaránya a szem menynyiségét illetően aránylag gyorsan kialakul, ami nagy befolyással van az elvermelt zöldtömeg tápanyag készletére. A kísérletek során illetékes szakemberek megállapították, hogy egyes kukoricahibridek különféle sűrű vetésnél mint „viselkednek“. Megállapították, hogy a zöldanyag mennyisége a tejes érés idején volt a legtöbb, ezzel szemben a maximális szárazanyag-tartalmat viaszos érésű kukoricánál érték el, s a szárazanyag tartalom érthetően a teljes érésben volt a legideálisabb. 4 A kísérleti eredmények bizonyították, hogy előfordul némi ingadozás a minőségben az agroökológia és az éghajlati tényezők hatására. Erre hatással lehet persze a fajtaválaszték, a növény sűrűség, valamint a trágyázás is. Ebből az következik, hogy 33 százalékos szárazanyagú növényből hektáronként mintegy 30,1 százalékkal több szárazanyag mennyiséget, 21,17 százalékkal több nitrogén tartalmú anyagot, 17.,30 százalékkal több nitrogéntartalmú emészthető anyagot és 18,32 százalékkal több keményítőértéket értek el, mint a növényzet 23,5 százalékos szárazanyag menynyisége esetén. Tehát a szilázs nagyobb tápanyag mennyisége a növényzet kedvezőbb szárazanyag tartalmánál jelentkezett. Közismert, hogy a kukoricaszilázs könnyen emészthető, kitűnő tápláléka a szarvasmarhának. Jó, konzervált takarmányt azonban csak akkor készíthetünk a zöldanyagból, ha a növény szárazanyaga meghaladta a húsz, és nem lépte túl a 355 százalékot. Ugyanis a húsz százalékon aluli és a 35 százalékon felüli szárazanyag-tartalom esetén semmiképpen sem várhatunk jó takarmányt. A megengedettnél kisebb szárazanyag tartalmú szilázs rendszerint savanyú, s a savak aránytalansága következtében nem fejlődhetnek ki benne a tejsavképző baktériumok, vagyis a nem kívánatos ecetsav jut előtérbe Ugyanakkor a takarmány ízanyagai is elfolynak, a verem aljában gyűlnek össze, s ezzel tekintélyes mennyiségű tápanyag is kárbavész. így, valamint a fejletlen magvak következtében, aránylag nagy veszteség éri a termelőt, a tápanyag mennyisége tekintetében. Ugyanakkor az alkalmazható technológia és az emészthetőség végett a 35 százalékon felüli szárazanyag ^tartalmú növény sem alkalmas szílázsolásra. Az elmondottak arra utalnak, hogy szilázsoljásra az a kukorica a legalkalmasabb, amelynek a szárazanyaga 25—35 százalék körüli, de a legjobb az olyan kukorica, amelynek a szárazanyaga 28—32 közt változik. Csak az ilyen szilázs őrzi meg a legnagyobb mennyiségű tápanyagot. Ezt a szárazanyag tartalmat azonban olyan növényeknél érhetjük el, amelyeket a tejes érést követő viaszos érés átmenetében takarítjuk be. Abban az időben ugyanis a legjobb a növény szemtermésének az aránya (30— 35 százalék), melynek a szárazanyag tartalma 40—50 százalék közt váltakozik. A zöldanyag betakarításánál jól beváltak a hazai gyártmányú, SfiUB 183 típusú szecskavágók, amelyeknek a készítését a kis teljesítőképesség végett beszüntették, de számos mezőgazdasági üzemben még használatosak. A külföldi gyártmányok közül nagyon jó a Szovjetunióból behozott SZK—2,6 típusú szecskázó, amelylyel — erős traktor után akasztva — jó szervezéssel nyújtott műszakban 200 tonna kedvező hoszszúságúra vágott zöldanyagot is betakaríthatunk. Ugyanakkor nagyon hasznos betakarító gép az NDK-ban gyártott E 280-as típusú járva-szecskázó is. A szilázskészítésnek nagyon fontos további követelménye a vermek megtöltésének a gyorsasága, s a beszállított zöldanyag tömörítése. A szállításnál jól beváltak a nagy űrtartalmú betakarító kocsik, továbbá a magasított oldalú — minden szövetkezetben és állami gazdaságban megtalálható pótkocsik. A tömörítésnél helyenként lánctalpas- vagy kerekes traktorokat használhatunk, főleg ha két oldalt átjárható vermekben konzerváljuk a takarmányt. Ha a zúzalék vagy a szecska szárazanyaga 25 százalékon felüli, úgy a szilázsolásnál 100 kg zöldanyagra 0,5 kg karbamidot adhatunk, s ezzel növelhetjük a kukoricaszilázs nitrogén tartalmú anyágkészletét, illetve tápanyagainak értékét. A takarásra bevált a fólialepedő, mely elősegíti a tökéletes érést, s megakadályozza a nem kívánatos esővíznek a szilázsba való bejutását. Né feledjük, hogy a kukoricaszilázs egyre inkább döntő szerepet tölt be a mezőgazdasági üzemek takarmányalapjában. —hai—■ A Rožnavai (Rozsnyói) Járási Pártbizottság a CSKP KB áprilisi plenáris ülése, valamint a földművesszövetkezetek Vili. országos kongresszusa határozatainak megvitatása céljából járási pártaktíva értekezletet hívott egybe. A megbeszélésen részt vettek a szövetkezetek elnökei, agronómusai, valamint az állami gazdaságok -igazgatói. Az értekezleten Árpád Cefo elvtárs a járási pártbizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi titkára számolt be a gabonatermesztési sikerekről. Rámutatott a fogyatékosságokra és a gabonatermesztés fokozásának további lehetőségeire. Megjegyezte, hogy a járásban idén gabonafélékből rekordtermést (31 mázsa/ha) értek el, s hozzátette, hogy az átlagos hozam jobb is lehetett volna, ha jónéhány gazdaság a gabonatermesztés tekintetében nem marad a járási átlag alatt. A mezőgazdasági üzemekben, ahol pontosan betartották az agrotechnika szabályait, s gondot fordítottak az ipari trágyák nagyobbarányú felhasználására (a Prihradzany-i Efsz-ben 37,7, a gočaltovoiban 37,4, a berzéteiben 36,8, a plešiveciben 35,5, a salabošiban 35,1, a görgőiben 34,1 mázsa) átlagon felüli gabonatermést értek el hektáronként. Idén a járásban ezer vagon gabonával termeltek többet mint tavaly. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy a gabonatermesztés terén a járásban még sok fellelhető tartalék van. Az üzemen belüli lehetőségek következetesebb kihasználásával, a jobb szervezéssel, az emberek gondosabb felsorakoztatásával, a talaj termő erejének szakszerű kihasználásával mód nyílik az idei eredmények jelentékeny túlszárnyalására is. Hiszen a szalabosi szövetkezetben a Mironovszkája búzafajta 64, és az Ojgömöri Efsz-ben ugyanez a fajta 61,5, a Gömörtapolcai Efsz-ben az Auróra búza 55, a plešiveci szövetkezetben a Kaukaz búzafajta 55 mázsát termett hektáronként. A vázolt eredmények azt bizonyítják, hogy az ötéves tervidőszak végére a rožnavai járásban is elérhető a kitűzött 40 mázsás átlagos héktárhozam. Ez arra figyelmeztet, hogy tenni kell valamit, mert ha például az átlagos színvonalú üzemek termelését a nagyon jók, a gyenge eredményt elérőket pedig a közepesek színvonalára fölfejlesztenék, úgy öt mázsával emelkedhetne a gabonafélék járási átlaga. Tavaly a járás mezőgazdasági üzemeiben 200 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó műtrágyamennyiséget használtak a földterület hektárjára, az ötéves tervidőszak ujrnlsó esztendejében pedig 300 kg tiszta hatóanyagra lesz szüksége a talajnak hektáronként ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek teljesíthessék a célkitűzéseket. Vitathatatlan, a bőségesebb tápanyagadagolás nagy mértékben befolyásolja majd a végeredmény alakulását, de tudnunk kell, hogy csak egyike a kedvező hatást gyakorló tényezőknek, ezért a kifejezőbb eredmny további fontos követelménye a nagy hozamot nyújtó vetőmagvak használata, melyeknek a beszerzése nem kizárólagosan a járási szerveken, s az egyes termelő üzemeken, hanem sokkal inkább a központi vetőmag és műtrágyaalap elosztásán múlik. Farkas István, a plešiveci szövetkezet elnöke elmondta, hogy a zabolátlan Sajó folyó nagy károkat okoz a környező gazdaságoknak, s valóban sok terménytől fosztja meg népgazdaságunkat. A Sajó völgyében gazdálkodó szövetkezeteknek az árterületen lévő földjei átlagon aluli gabonatermést hoznak. Akarva, akaratlan, tudomásul kell ezt venni. Különben ezek a földek máskor sem nyújtanak kielégítő hozamot. Csak terhére vannak a gazdaságoknak, s rontják a járás termésátlagát, s az ország amúgy is kevés termőterületének eredményes kihasználhatóságát. Ezzel szemben a Sajó szabályozása a szóbanforgő területeknek a lehető legjobb kihasználását tenné lehetővé. Hasonló a helyzet a vizenyős földterületek meliorációs rendezésével is, s ezek nem is annyira rejtett lehetőségek. Feltárásuk elengedhetetlenül szükséges népgazdasági érdek. —ib— A sikerek jobb eredményre ösztönöznek A XIV. pártkongresszus nagy feladatokat tűzött ki a mezőgazdasági dolgozók számára. Emelniük kell az egy egységnyi területre jutó nyerstermelést, ami lehetővé teszi a fagyasztói piac jobb ellátását. A feladatokat sikeresen teljesítik a trebišovi járás zatíni (zétényi) szövetkezetében is. Ez a gazdaság az élenjáró szövetkezetek közé tartozik. Hektárhozamaikkal s egyes növényfajták tekintetében már több ízben az első helyet érték el járási méretben. О Bohács János, agronomics az eredményeket az alábbiakban jellemzi: — A sikerek mögött látni kell az embert, akinek a feladatok teljesítéséhez minden lehetősége megvan. Ebből következik, hogy meg kell adni a növénynek mindazt, amire szüksége van. A talajelőkészítés ebben na gyón fontos tényező. A gépekkel olyan magágyat kell készíteni, amely egyes fajtának a legjobban megfelelő. Nagyon fontos továbbá az agrotechnikai határidő betartása is, valamint a tápanyag visszapótlás. Ahogyan az embernek, ugyanúgy a növénynek is szüksége van a „táplálkozásra“. Ezeket úgy kell adagolni, ahogyan azok a növény fejlődésében szükségesek. Ezt követi a növény ápolása és a védelme. Mindezek hozzájárulnak a jó eredmények eléréséhez. О Hogyan képzeli el a hektárhozamok további fokozásának a lehetőségeit? — Gyermekkoromtól a mezogazdasagban élek. Az apám is ezzel foglalkozott. Már ő is arra törekedett, hogy ha az egyik parcellán jó hozam volt, miként érhetne el a másikon is hasonlót. Ezt tartom szem előtt és saját tapasztalataimat igyekszem társítani a tudományos ismeretekkel, s e kettőt úgy alkalmazni, hogy a közös munkánkat minél nagyobb siker koronázza. Ugyanis ha jó, színvonalas a növénytermesztés, akkor feltétlenül eredményes az állattenyésztés is. E kettő pedig nálunk a termelés alapját képezi. Az elképzelésem az, hogy továbbra is tartani kell a kapcsolatot az élenjáró mezőgazdasági üzemekkel. Nem szégyen megkérdezni másutt, hogyan értek el kiváló eredményt. Ha pedig alkalmazni tudjuk a szerzett ismereteket, az feltétlenül a jobb eredmények, vagyis a többtermelés eléréséhez vezet. A hektérhozamok fokozásához jók a feltételeink, s talán a közel húsz évi agronómuskodásom is mond valamit. A hatvanas évek kezdetén 20—25 mázsás hozamról, mint nagy eredményről beszéltünk. Most pedig több mint 350 hektárról 49 mázsás átlagos hozamot értünk el. Ahogyan a hozam egy évtizeddel ezelőtt kimagaslónak tűnt, úgy most már átlagos. Most azonban elértünk 70 mázsás hektárhozamot is, tehát arra törekszünk, hogy bizonyos időn belül a 70 mázsa legyen az átlagos. Az idei sikerek arra ösztönöznek bennünket, hogy a célkitűzéseket a lehető legrövidebb időn belül teljesítsük. Parajos László A Levicei (Lévai) Járási ** Mezőgazdasági Igazgatóság épületének nagytermében szeptember 18-án megtartották a szövetkezetek és az állami gazdaságok szakemberei, valamint a mezőgazdasági iskolák pedagógusai és a járás területén gazdálkodó központilag irányított mezőgazdasági üzemek képviselőinek részvételével a gabonatermesztési konferenciát. A járási pártbizottság a járási nemzeti bizottság, valamint a kerületi mezőgazdasági igazgatóság képviselőin kívül az értekezleten részt vett Michal Andraščík mérnök, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola professzora is. Pavol Bukoven a járási egy százalékán, mintegy 90 hektáron pedig egyéb gabonát termesztenek. Terv szerint 1975-ben a gabona vetésterületének a 40 százalékán a bötermo Kaukaz, 30 százalékán a Mironovszkája, 20 százalékán az Auróra, a hátralévő területen pedig egyéb fajta kerül termesztésre. A fajtaváltást kezdetben a területnek 50, később pedig száz százalékán, évente végzik. Ennek a fontosságát Michal Andraščík professzor is hangsúlyozta. A konferencia résztvevői közül sokan beszámoltak a Tanácskoztak mezogazdasagi igazgatóság főmérnöke, beszámolójában ismertette a legutóbbi évek gabonatermesztési eredményeit. Beszélt a gabonával bevetett területek hozamának fokozatos emelkedéséről. Amíg például 1968-ban 39 892 hektár, illetve a járás szántójának 49,2 százaléka képezte a gabonaterületet, úgy idén 44 241 hektár területen (54,63 százalék) termesztettek gabonát. A terméshozamban szemléltetően mutatkoznak a változások, s ezt a bőtermő szovjet vetőmagvak használata, a szakszerű talajművelés, a vegyszeres kezelés és a műtrágyák szakszerű igénybevétele tette lehetővé. A járás mezőgazdasági szakemberei a következő évekre főfeladatként az őszi gabonaneműek termesztésének a fokozását tűzték ki. A járásban 1975-ig a terület 32 százalékán, azaz 25 800 hektáron őszi búzát, 20—21 százalékán, vagyis 16—17 ezer hektáron őszi árpát, 10—12 százalékán, azaz 10—11 ezer hektáron szemeskukoricát, A párthatározat kötelez! A Malý Horeš-i (kisgéresi) szövetkezet pártszervezetének vezetősége a közelmúltban részletesen foglalkozott a CSKP KB és a SZLKP KB áprilisi plénumán elfogadott határozatok valóra váltásával. Az értekezleten részt vettek a szövetkezet vezető dolgozói is. Végezetül határozat született, mely arra kötelezi az efsz vezetőségét, hogy mozgósítsa az erőket az idei feladatok teljesítésére és túlszárnyalására, tegyen kedvező lépéseket az ötödik ötéves terv feladatainak a teljesítésére. A kommunisták részletesen foglalkoztak a nagyüzemi termelés szakosításával, az új technológia fokozott ütemű bevezetésével, a kooperációs tevékenység fejlesztésével és nem utolsó sorban a termelés sokrétű észszerüsítésével, miáltal mód nyílik a termelés hatékonyságának további növelésére. A pártszervezet vezetősége az idei első félév eredményeit vizsgálva merész feladatot tűzött ki: az ötéves terv végére a mezőgazdasági nyers- és az árutermelést a főbb mutatókban — üzemi méretben — az országos színvonalra kívánja emelni. A szövetkezet 1461 hektár szántón és 467 hektár réten és legelőn folytat intenzív növénytermesztést. A szövetkezet évi bevételének töbtí mint a fele az állattenyésztésből származik. Evek során a társadalmi szükséglet felismerésével erőteljesen fejlesztették ezt az ágazatot. Ha megvizsgáljuk a szakosítást, a szarvasmarha tenyésztésig s ezen belül a tejtermelésig jutunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más területen ne ismerték volna fel a kínálkozó lehetőséget, illetve a tejen és a marhahúson kívül ne termelnének egyéb /ogyasztói igényt kielégítő állati terméket. A szakosítás folytán a sertéstenyésztést is fejlesztik. Jelenleg több mint 1800 sertést hizlalnak. Idén 234 mázsa sertéshúst adnak társadalmunknak. A juhállományuk 1188 darab. A viszonylag magas gyapjúhozamon kívül a szövetkezet juhállománya a jobb húsellátást is szolgálja. Mint már említettük, a szarvasmarhaállományt fejlesztik intenzívebben és elsősorban a tejtermelésre szakosodtak. Az állományban 1018 szarvasmarhát, illetve 268 tehenet tartanak. Tavaly 2750 liter volt tehenenként a tejátlag, s idén 2850 litert terveztek. Az első félévi eredményekből biztosra vehetjük, hogy a tervezett hozamnövelést valóra váltják. Az első félévben a tervezett 372 helyett 373 ezer liter tejet értékesítettek. Ezt a takarmányozási technika tökéletesítése tette lehetővé. Persze még így is sokat kell tenniük ahhoz, hogy elérjék a háromezer literes fejési átlagot, viszont a marhahús termelésben sokkal könnyebb jövedelemnövekedést elérni. Ebben a tekintetben a féléves tervet száz százalékon felül teljesítették. Hagyomány a szövetkezetben, hogy a vágómarhát magas súlyban, első minőségi osztályban adják el. Az idén értékesített növendékek átlagsúlya meghaladta az 500 kilót. Kilátás van rá, hogy 700 ezer korona többletjövedelmet érjenek el. Az állatállomány összetétele jó. Látszik a következetes válogatás eredménye. Ez kedvező feltétel a további sikerekhez. Nagyon megfelelő a tartási hely, s az is, hogy hozzáértők, lelkiismeretesek a gondozók s a tehenészek. A jó feltételekhez a takarmányok is kéznél vannak. Mintegy 13 ezer mázsa szálastakarmánnyal, 4000 mázsa szenázzsal, 30 vagon lucernaliszttel és 2000 mázsa szilázzsal rendelkeznek. Kukoricaszilázsból 375 vagonnyit készítettek. A feltételek nagyon jók ahhoz, hogy a szövetkezet a 8 millió 200 ezer korona bevételt az állattenyésztésből elérje, azonban a fejlesztést szorgalmazó párthatározat még többre kötelez! Illés Bertalan A nemes cél érdekében tapasztalatokról. Ott láthattuk a legjobb gabonatermesztő szövetkezetek képviselőit, köztük Varsányi György mérnököt, a Tekovský Hrádok-i (váradi) szövetkezet szakemberét. Ebben a gazdaságban 182 hektáron 60,13 mázsás hektárhozamot értek el gabonából. Varsányi mérnök aprólékosan, úgyszólván receptszerűen ismertette azokat a körülményeket és módszereket, amelyek lehetővé tették már közel egy évtizede a gabonahozamok állandó növelését, szövetkezetükben. Hasonlóképpen számolt be a Horná Seč-i (felsőszecsei) szövetkezet elnöke, Márkus András, és a domasai (damásdi) szövetkezet agronómusa. Török mérnök is. A konferencia résztvevői olyan intézkedések megtételére vállalkoztak, amelyek a közeljövőben meggyorsítják a CSKP XIV. kongresszusa által kijelölt feladatok teljesítését. N. POVAŽSKÝ
