Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-06 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1973. október 6. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A TERMELÉS FONTOS TÉNYEZŐJE: Ä jó munka-és életkörnyezet Példás SZISZ szervezetek A munka- és életkörnyezet kérdéskomplexumát már a CSKP XIV. kongresszusa is érintette. De konkrét formát a CSKP KB 1972. április 13-i plenáris ülésének határozatában kapott. Ez a határozat többek között hangsúlyozza: „... a falvak lakossága munka- és életkörülményeinek javítása egyik előfeltétele a mezőgazdasági munkaerők állndésftásának...“ Jelenleg a mezőgazdaságban a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak gyakorlati alkalmazása tapasztalható. Ez természetesen, rövidesen érezteti majd jótékony hatását a munkatermelékenység fokozása, a jobb munka- és életkörülmények kialakulása szempontjából. Ez a nézőpont azonban eléggé egyoldalú. Annál is inkább, mert csupán az anyagi oldalát nézzük a dolgoknak. Viszont a kérdéscsoprt társadalmi oldala is rendkívül fontos. Vagyis, a mezőgazdasági üzemek lényegében már nagyüzemek — s még inkább azokká válnak a közeljövőben —, s az itt-ott tapasztalható igénytelenséggel semmiképp sem érthetünk egyet. Gondolunk itt a biztonságos munkavégzés előfeltételeinek következetes megteremtésére, a szociális berendezésekre (mosdó, zuhanyozó, öltöző, pihenőszoba stb.), amelyek a mai ember, a mezőgazdasági dolgozó életszükségletének tartozékai. A felmérések eredménye A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának 1970-ben végrehajtott felmérései szerint Szlovákia szövetkezeteinek csupán az egyharmadában létezett szociális berendezés, s 17 százalékában gondoskodtak a majorok, gazdasági udvarok, állattenyésztő telepek útviszonyainak gyökeres megjavításáról (portalan, beton, vagy aszfaltozott utak), száműzve a sarat. Igaz ugyan, hogy az utóbbi három évben javult a helyzet, mégsem lehetünk elégedettek. Többet is tehetnénk. Hasonló a helyzet az egyéb szociális létesítmények vonalán is. Csupán az efsz-ek hat százaléka rendelkezik bölcsődével, tizennégy százaléka óvodával, tizenhárom százaléka üzemi étkezdével (ebből is csak nem egész három százalék üzemel egész évben). E számok jól példázzák; sok még a teendő. A jó életkörülmények alatt értjük a karszerű családi házakat, a művelődési otthonokat, a sport- és egészségügyi létesítményeket, a járdákat, a keményburkolatú utakat, a vízvezetékhálózatot, a tökéletes közvilágítást, a terek parkosítását, a műemlékek rendbehozását, s még sok egyebet. Az ilyen munka- és életkörülményekkel a jövő nemzedék, a mai fiatalság magasabb igényei kielégítéséhez teremtünk alapot. Köztudott, a mezőgazdaságban a munkaerőprobléma nem megoldott. Felfrissítésre van szükség. Ezt bizonyítja a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak életkor átlaga, amely elég magas. Csökkentése több fiatal bekapcsolódását, „meggyökerezését“ igényli. A felmérés évében — 1970- ben — a húsz éven aluli fiatalok arányszáma mindössze 3,6 százalék volt (az állami gazdaságokban is csak öt százalék körül mozgott). Ugyanakkor az iparban (az építőipart is beleértve) ez tizenegy százalékot tett ki. Tehát, mint már az előbbiekben szó esett róla, a fiatalok nagyobb arányú bekapcsolódása a mezőgazdasági termelésbe, megköveteli a mának megfelelő munka- és életkörülmények megteremtését. Legyen előtérben a dolgozó ember! Mezőgazdaságunk mai fejlődését a termelés összpontosítása és szakosítása jellemzi. Ez elképzelhetetlen a nagyobb beruházási összegeket igénylő, korszerű tehénfarmok, „hús- és tojás-gyárak“ létesítése, modern szárítóüzemek, gépjavítóműhelyek, szociális és egészségügyi létesítmények nélkül. Annál is inkább, mert jelenleg a dolgozók élet- és munkakörülményeit biztosító berendezések nincsenek egyenes arányban az állattenyésztő-telepek műszaki színvonalával. Ezért kell szűnös-szüntelen a jövő emberének igényei kielégítését szem előtt tartanunk, már a tervek készítésekor. Mert a dolgozók testi és szellemi fejlődésének elősegítése semmiképp sem lehet tizedrangú feladat. Ahhoz, hogy a CSKP XIV. kongreszszusa és a CSKP KB-nak az eszmeipolitikai nevelés kérdésével foglalkozó, múlt év áprilisi plénuma határozataiból adódó feladatokat teljesíthessék a mezőgazdasági üzemekben, szükséges a járási irányító szervek, az efsz-vezetőségek, a nemzeti bizottságok, községi ás üzemi pártszervezetek, valamint tömeg- és társadalmi szervezetek eddiginél még szorosabb együttműködése, közös erőfeszítése. Szólás-mondás tartja: Sok beszédnek, sok az alja! Végre tettek következzenek! Ing. Ľubomír Sirotský — RN ágálunk — kezdte a beszélgetést Csömör Géza, a Trhové Mýto-i (vásárvámosi) szövetkezet elnöke — már régóta nincs probléma a fiatalok aktivitásával, viselkedésével. A szövetkezet összesen 116 fiatal munkaerővel, dicsekedhet, s munkájukat többnyire nagyon jól végzik. A vezetőség minden tőle telhetőt megtesz az érdekükben. Az itt dolgozó fiatalok kilencven százaléka szakmát tanult, mégpedig a közös költségén. — A pályaválasztási időszakban ellátogatunk a helyi iskolába — folytatta az elnök — és feltételeinket, a jövendő tanulók lehetőségeit ismertetve, népszerűsítjük a különböző mezőgazdasági szaktanintézeteket. Az eredmény aztán nem is marad el. Merem állítani, eddig nem csalódtunk á fiatalokban és ha továbbra is ilyen jól dolgoznak, a támogatás nem marad el, s panaszra sem lesz okuk. Bizony nem is panaszkodhatnak a Trhové Mýto-i fiatalok. — Legalábbis a szövetkezetre nem. — Hizen a közelmúltban 55 ezer korona értékben hangszereket kapott a helyi SZISZ alapszervezete, nem beszélve arról, hogy a zenekar tagjai a közös költségén tanultak. Miután az elnök, a brigádvezető és a műhelyfőnök is dicsérően nyilatkozott a fiatalokról — keresésükre indultunk. A gépközpontban találtuk Kántor Máriát, a SZISZ szervezet titkárnőjét, aki a szövetkezet bérelszámolója is. Kérdéseinkre szerényen és tartózkodóan válaszolt, mondván: — nem tudok semmi különösebb dologról beszámolni, amit csinálunk, az természetes. Lassanként aztán elénk tárult a fiatalok szervezeti élete. Megtudtuk, hogy minden téren jól dolgoznak. Ezt bizonyítja az alakulóban lévő irodalmi színpad, a Petőfi emlékére rendezett beszélgetés a pionírokkal, a tartalmas hétvégi teadélutánok és a különböző kulturális rendezvények. Ezen kívül résztvettek a VIT tiszteletére rendezett ifjúsági találkozókon, Strážnicén és Rysyn. Nem minden szervezet dicsekedhet ilyen szép eredményekkel. Bárhol és bármikor példaként állíthatók társaik elé. Mégis van egy megoldatlan, komoly probléma, mégpedig a klubhelyiség hiánya. Kultúrház ugyan van a faluban, azonban ezt kénytelenek megosztani a hnb-vel, ami természetesen nem lehet kellemes egyik fél számára sem. Igazán megérdemelne egy ilyen kiváló alapszervezet egy klubhelyiséget. Igaz, kaptak ugyan ígéretet, de szeretnének minél előbb „saját otthonukban“ dolgozni és szórakozni, hiszen csak így lehet igazán jó és eredményes politikai- és kultúrmunkát végezni. A titkárnő ezután bemutatta Kálmán Ignácot, Tóth Lászlót, Földes Józsefet és Mészáros Jenőt, a gépközpont ifjú dolgozóit, akik egész nyáron át olyan jól dolgoztak, hogy osztatlan elismerésben részesültek, még más járásokban is. Mikor az esetleges felmerülő problémákról faggattuk őket, Kálmán Ignác elmondta, hogy mindennel elégedett, kivéve a fiatalok sporttevékenységét, mert itt még bizony akad tennivaló. Labdarúgó-csapat ugyan van a községben, ez azonban nem elégíti'ki a sportigényeket. Hamarosan talán ez a probléma is megoldódik: különböző sportkörök szervezését tervezik, így elősegítve a nagyobb érdeklődést, lelkesedést. A sportkörök megszervezéséhez szükséges, hogy engedályt kapjanak a helyi AKI igazgatójától a tornaterem időnkénti használatára. Ha megkapják a kért támogatást és a beleegyezést, bizonyíthatnak, hogy a sportban is képesek átlagon felülit nyújtani. Elégedetten búcsúztunk új barátainktól, a nagyon jól működő ifjúsági szervezet tagjaitól, akik komolyan veszik a velük szemben támasztott követelményeket és azon fáradoznak, hogy példás tevékenységükkel elősegítsék szocialista társadalmunk fejlődését. * Teleky Lászlóval, a Čalovoi (Nagymegyeri) Efsz SZISZ alapszervezetének elnökével munkahelyén, a közös kertészetében találkoztunk. Elmondta, hogy a szervezet 26 állandó taggal rendelkezik. Mind a tagok, mind pedig ő, az elnök, teljes mértékben elégedettek a szövetkezet nyújtotta támogatással. Ez természetes is, hiszen mint kiderült, kulturális és politikai téren minden lehetőt megkapnak a fiatalok. Nyáron például Győrben, Sopronban és a Balaton környékén töltötték szabad idejüket. Természetesen a szövetkezet költségén. Politikai téren pedig tartalmas előadásokon vesznek. részt rendszeresen a közös rendezésében. Ezekután megtudtam, hogy a fiatalok a múlt évben 800 társadalmi munkaórát dolgoztak le, s ezzel nagyban hozzájárultak a szövetkezet jövedelmének gyarapításához. Emellett a tél folyamán Petőfi emlékestet tartottak, melyen kultúrműsorral emlékeztek meg a nagy költőről. A közelmúltban megrendezett illemtani beszélgetések is ékesen bizonyítják a szervezet aktivitását. A sportesemények az idén háttérbe szorultak ugyan, de csak a nyári munkák miatt, mert a fiatalság az idén is bőven kivette részét a kenyércsatából. A rövid beszélgetés befejeztével Teleky László sietve távozott. Segédkertész lévén „sok gondja, dolga akad ilyenkor az embernek“. Azt hiszem mindkét szervezet munkája önmagáért beszél. Számunkra csak az őszinte elismerés és dicséret tolmácsolása marad. Továbbra is tartalmas, jő munkát kívánunk a Trhové Mýto-i és őalovi fiataloknak. BARAK LÄSZLÖ TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL ÉS SZÍNVONALAS IRÄNYÍTÄSSAL A legnehezebb akadály is leküzdhető Rohamosan növekszenek a mezőgazdasági üzemvezetőkkel szemben támasztott követelmények. Másfél-két évtizeddel ezelőtt az ág-igazgató, vagy efsz-elnök legtöbbször személyesen intézkedett a részletkérdésekben is — ilymódon elfecsérelte idejét. Ugyanakkor azok, akikre lényegében az ügyintézés, a probléma-megoldás, a szervezés tartozott, jogosan érezhették magukat erkölcsileg meglopottnak, hiszen éppen azok állták útját fejlődésük kibontakozásának, akiknek elő kellett volna azt segíteni. A bizalomnak ez a megvonása a vezetők részéről, úgymond az üzemvezetés fékezőjeként hatott. Tapasztalatból tudom: napjainkban az a jó efsz-elnök, ág-igazgató, aki szakmailag és politikailag alaposan felkészült, felelősségérzettel áthatott vezetőgárdát tud összehangoltan, céltudatosan és eredményesen irányítani. Ezt a mezőgazdasági termelés erősen szakosított — illetve szakosodó — árútermelése, a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak gyakorlati'alkalmazása, a tökéletesebb üzemszervezés is megköveteli. * Egyébként, erről győződhettünk meg az idei gabonabetakarítás időszakában, s az őszi munkák közepette is ezt tapasztalhatjuk. A poprádi járásban évek óta NAGY GONDOT OKOZ A BURGONYA BETAKARÍTÁSA. A járás mezőgazdasági üzemeiben összesen 1310 hektáron termesztenek burgonyát. A múltban két hónapig is eltartott ez a munka. Az idén már csak két hétre tervezték. Ennek megfelelően szervezték meg a betakarítást. Például szeptember 25-én több mint nyolcezer ember, érezte társadalmi kötelességének, hogy a burgonya — ez a fontos élelmiszerünk — minél előbb biztonságos helyre kerüljön. A burgonyatáblákon találkoztunk bányászokkal, vasutasokkal, s a tanulók ezreivel. A hozelci gazdaságban szorgoskodott a Poprádi Magasépítő Vállalat szaktanintézetének százhetvenkét tanulója, valamint Štefan Pavligurský, valamnit Ondrej és Michal Korenko bányászok is, akik már több éven keresztül a burgonyaföldeken töltik szabadságukat. így van ez az említett járás más mezőgazdasági üzemeiben is. JÖ ÜTEMBEN HALAD A BURGONYASZEDÉS. Panaszra nincs ok, ami a burgonya szedését illeti. Am a szállítóeszköz — mint minden évben — most is kevés. A vasúti igazgatóság nem biztosít elegendő kocsit. Ennek következtében például a vydrinkal gazdaságban 14 vagon burgonya halomban várja sorsa jobbrafordulását. Előfordul, hogy a vasút már csak a késő esti órákban bocsát rendelkezésre szerelvényt, s a gazdaság a rakodást képtelen biztosítani. Ez az, ami a burgonya felvásárlásának ütemét lassítja. A legjobb burgonyatermést — 290 q/ha — a Švábovcei Efsz-ben takarítják be. A szomszédos Spišská Nová Ves-i járásban már hatszáz hektárról begyűjtöték a burgonyát. A gépeket jól kihasználják. S színvonalas a munkaszervezés, ami dicséretet érdemel. Sajnos, ugyanezt nem mondhatjuk el a kežmaroki járásról, amelyben a burgonyabetakarítás üteme CSIGALASSÜSÄGÜ. Például a Kežmaroki Efsz-ben háromszáz hektáron termesztenek burgonyát, s kombájnnal csupán 35 hektárnyit takarítottak be. Tény, az okát nem lehet a rossz talajfekvésre hárítani. / Viszont a Lipt. Mikuláš-i Állami Gazdaság igazgatója Jaroslav Karas arról tájékoztatott, hogy már a tavaszi talajelőkészítéskor és a gumók ültetésekor ügyeltek arra, hogy a burgonyakombájnt az ősz folyamán jól hasznosíthassák. Hétszáz hektárnyi a burgonyájuk. Naponta mintegy félezer kisegítő munkaerő szorgoskodik a burgonyaföldeken, akikről sokoldalúan gondoskodnak, hogy a két hét alatt ne legyen okuk panaszra. A felsőbb irányító szervek megkövetelik a liptói hegyek lábánál levő szakosított burgonyatermesztő gazdaságoktól a termőterület bővítését, évről-évre. A fokozott feladatokkal csak úgy birkózhatnak meg, ha gépesítik a burgonyatermesztést, illetve a betakarítást, jó lenne, ha az illetékesek idejében gondoskodnának korszerű betakarítógépek behozataláról. I. в. A szocialista tulajdon védelmében A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének 1973. szeptember 19-i ülésén többek között szó esett a szocialista tulajdon védelméről, a bűnüldözéssel kapcsolatos feladatokról és az e szakaszon mutatkozó fogyatékosságok kiküszöböléséről. Miből ered mindez? A szocialista törvényeink megsértéséből, be nem tartásából. Ennek érdekében a szövetség, szoros együttműködésben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal azon fáradozik majd, hogy a szövetkezeti tagok törvény-, illetőleg jogszabályismerete gyarapodjék, a szövetkezeti munkaiskola jogi vonatkozású előadásai segítségével. A szövetség központi, járást és helyi szervei segítségével megkülönböztetett figyelmet fordít erre a fő feladatra, éppen a társadalmi felelősség tudatában — erre kötelezi egyébként az alapszabály is, amelyben rögzítve van. A jogi alapismeretek elsajátítása valamennyi szövetkezeti tag kötelessége (szövetkezeti törvény, polgárjogi törvény, munka-törvény s büntetőtörvény, valamint törvényerejű jogszabályok). Ez természetesen a szövetség szerveinek dolgozóira is igényesebb feladatokat ró, törvény-, illetve jogszabályismereteiket illetően, hogy az irányítás, valamint a nevelő tevékenység tökéletesebbé válhasson. A Trhové Mýto-i (vásárvámosi) fiatalok egy csoportja.
