Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-06 / 40. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. október Bt Napirenden (Folytatás az 1. oldalról. Ják a géppark kapacitását és a mező­­gazdasági üzemek műszaki ellátott­ságát, mivel korszerű gépek ezek, ugyanakkor biztosítják a kombájnve­­zetők számára a legkedvezőbb mun­kakörülményeket. Az utóbbi évek során a legszembe­tűnőbb változás a szemeskukorica ra­cionális termesztése során követke­zett be. Ezt a szemenként vető, pneu­matikus vetőgépek alkalmazásával ér­tük el, amikor csupán a vetőmag megtakarítása 30—30 százalékos. A sikert továbbá a tenyészidőszakban alkalmazott vegyszeres kezelés (meg­takarítva a kapálást és egyelést), va­lamint a gabonakombájnokkal vég­zett betakarítás segítette elő. A gabo­na kombájnokat ugyanis megfelelő adapterrel látták el, amelyeknek száma az eddigi 800-ről 1974-ben to­vábbi 180-nal gyarapodik. Ez lehetővé teszi, hogy jövőre a kukoricának már hagyományos kézi törését a szocia­lista szektor kukoricatábláiról telje­sen kiiktassák. Így határidő előtt tel­jesíthetjük a XIV. kongresszus hatá­rozatát, amely előírja, hogy 1975-ig gabonakombájnokkal kell a kukoricá­val bevetett területek több mint 90 százalékán a termést betakarítani. Fo­kozott igyekezetét kell fordítani to­vábbra is a termények betakarítás utáni kezelésére, amely szintén az adaptérek tökéletes kihasználását fel­tételezi. Egyensúlyba kerül a vetésterületek és a nagy teljesítményű technika ki­használása a silókukorica betakarítá­sa terén is. Ezt a megrendelt 330 KS—2,6 jelzésű silókombájn, a 160 E—280-as magajáró szecskázó és a 80 hazai gyártmányú SPKU—220 jelzé­sű függesztett szecskázógép munkába állítása teszi lehetővé. A silókukoricát betakarító gépekkel való ellátottság, beleértve a E—066 jelű szecskázókat is, olyan lesz, hogy minden egyes gép 40 hektár területen képes a termést betakarítani, ami helyes munkaszer­vezés mellett e munkáknak az agro­technikai határidőn belül történő el­végzését teszi lehetővé. E nagy telje­sítményű szecskázógépek a többi ta­karmánynövény betakarításának to­vábbi racionalizálását is elősegítik. E gépparkhoz számíthatjuk még a 400 függesztett SP—152 jelű szecská­zót és az 1000 RZS—160 rotációs fű­kaszát is. Az utóbbi esztendők során jelentős mértékben fejlesztettük a cukorrépa betakarításának műszaki színvonalát. Ezt a nagyteljesítményű háromsoros fejelő- és kiszántógépek segítették elő. Eddig 200 ilyen gépsor végezte ezt a munkát. Nagy kár, hogy ebben az évben a már leszállított 270 répa­­fejelőhöz október 10-ig csupán 94 ré­­pakiszántóval számolhatunk, s ennek következtében nem tudjuk az összes répafejelőt teljes mértékben kihasz­nálni. Ezzel szemben számolunk az­zal, hogy a múlt évben 40 százalékra komplex módon gépesített cukorrépa betakarításhoz az idén legalább to­vábbi 15 százalék járul, a betakarító Mit hoz a Az Egyesült Nemzetek Szervezete szeptember 18-án kezdte meg munká­ját. Már a 28. ülésszak előtt sok talál­gatás, jóslás látott napvilágot, vajon mit hoz az egész világot átfogó világ­­szervezet legmagasabb fóruma, a bé­keszerető emberiség számára. Az eddig lefolyt események alap­ján pozitívan ítélhetjük meg a köz­gyűlés munkáját, mert a 104 napiren­di pont közül már jónéhányat ered­ményesen vitattak, illetve oldottak meg. A kedvező légkör kialakulását elősegítette, hogy a tagfelvételi ügye­ket előbbre hozták. Ezért a Német Demokratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság ENSZ-be való felvétele' után már e két ország küldöttjei teljes joggal vehetnek részt a vitában. De a két Kórea küldöttei is megfigyelőkként ülnek a tárgyalóte­remben. Ez is eredmény, bár úgy lát­szik, a haladó szellemű erők komo­lyabb erőfeszítésére van szükség, hogy a kettéosztott Kórea is a jelen­legi helyzetnek megfelelően két kép­viselővel vegyen részt a közgyűlésen. Az új Bengál Álllam Banglades tagsá­ga is napirendre került, azonban a kínai torpedózás miatt egyelőre még elodázzák a felvételi kérelmét. Az ENSZ-ben kialakult légkört te­hát a szépséghibák ellenére is pozi­tívan értékelhetjük. Ennek szellemé­ben nyilatkoznak felszólalásukban az ENSZ közgyűlésén a szocialista or­szágok küldöttei is. Bohuslav Chüou­­pek csehszlovák külügyminiszter fel­a gépesítés i gépsorok jobb kihasználásával külö­nösen a kelet-szlovákiai kerületben, ahol egy gépsorra nem sokkal több, mint tíz hektár jutott csak, míg a nyugat-szlovákiai kerületben 46 hek­táros teljesítményt mutattak ki. Jövő­re a mezőgazdaság további 230 há­romsoros répabetakarító gépsorral gazdagodik, továbbá 50 hatsoros ré­pakombájnt igyekszünk beszerezni, mely utóbbiak már e gépek második generációját képviselik. Ezek hivatot­tak a hatodik ötéves terv során a cu­korrépa betakarításának további ra­cionalizálását előmozdítani. Ha sikerül a tervezett betakarító gépsorokat a jövő évben és ugyan­olyan mennyiségben 1975-ben is biz­tosítani, úgy kialakítjuk annak feltéte­lét, hogy ötéves tervünk utolsó esz­tendejében a vetésterület 90 százalé­káról komplex módon gépesítve ta­karíthassuk be a cukorrépatermést. Ez azonban megköveteli, hogy nagyobb gondot fordítsunk azoknak a dolgo­zóknak további iskolázására, akik e nagyteljesítményű gépeket kezelik majd. Ugyanígy a betakarítás idősza­kában kellőképpen meg kell szervez­ni a gépek zökkenőmentes munkáját, ügyelni kell a répalevél és a répa­gyökér folyamatos elszállítására, mi­vel éppen ezek a tényezők befolyásol­ják a betakarító mechanizmusok tel­jesítményét. A burgonya komplex módon gépe­sített, kombájnos betakarításának megvalósítására nem sikerült kialakí­tani olyan feltételeket, mint az előbb említett növények esetében. Az NDK- ból szállított kombájnok a raktárak­ban maradnak, mivel a gyakorlat az egysoros burgonyakiszántókat kíván­ja, habár ezeket már a KGST egyet­len országában sem gyártják. Ezért e gépek utólagos legyártását kellett megszerveznünk a gépállomások ke­retében. Az ilyen megoldással azon­ban nem lehetünk elégedettek. A bur­gonyatermesztés kérdéseit alapvetően kell megoldani, hogy nálunk is tért hódítson a kombájnos betakarítás. A kérdés sikeres megoldásában a kuta­tóintézetek nagyobb részvételére szá­mítunk, és reméljük, hogy ebben a nemesítőállomások, valamint a gép­állomások is kellő segítséget nyújta­nak. A növénytermesztés kérdéseinek komplex megoldása során igyekszünk gyorsabban kifejleszteni azokat a gépsorokat, amelyek a burgonya be­takarítás utáni kezelését teszik lehe­tővé. Ilyen gépsorokat a jövő évben legalább negyvenet igyekszünk besze­rezni. Habár még számtalan megoldatlan kérdés akad a termelés belterjessége és a megfelelő gépsorok szállítása kö­zötti összhang megteremtéséig, bízunk abban, hogy iparunk saját lehetősé­geinek és a szocialista országok ipa­rának kihasználásával a gépek kifej­lesztését és legyártását képes lesz olyannyira előmozdítani, hogy a XIV. kongresszusnak a komplex gépesítés­sel kapcsolatos határozatait maradék­talanul megvalósíthassuk. JÄN KUCHÄR, mérnök huszonnyolcadik szólalásában hangoztatta, hogy sokat vár az ENSZ-től az európai problémák rendezésével kapcsolatban is. Szerin­te a két német állam felvétele az ENSZ-tagok közé egyrészt a hideghá­ború végét jelenti, másrészt lehetővé teszi, az egyes promlémákkal kapcso­latos érdemheli vitát. Ugyanis az ENSZ határozatai kötelezővé válnak majd, természetesen az új tagok szá­mára is. A közgyűlés legkiemelke­dőbb eseménye Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter felszólalása volt. A szovjet diplomatáknak nagy tekin­télyük van az ENSZ-ben, mert mindig konkrét és megoldható javaslatokkal állnak elő. A Szovjetunió javaslata alapján fogadta el például az ENSZ közgyűlés a gyarmati rendszer fel­számolásáról és a tartós világbéke megteremtéséről szóló határozatot. Gromiko elvtárs most is mindjárt az elevenébe vágott. Javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai tíz százalékkal csökkentsék katonai költségvetésüket, és a megta­karított összeg egy részét a fejlődő országok megsegítésére fordítsák. Ez tényleg olyan javaslat, ami elől úgy­szólván nem lehet kitérni. Továbbá javasolta azt is, hogy a biztonsági ta­nács tagjai ne folytassanak nukleá­ris kísérleteket. Gromiko elvtárs ezután megállapí­totta, hogy az enyhülés következté­ben a kelet-európai és a nyugat­európai országok közötti kapcsolatok normalizálása már « befejezéshez Örökké élni fog PABLO NERUDA: Г ZSARNOKOK Nixon, Frei és Pinochet a mai napig, 1973 keserű szeptember haváig Bordaberryvel, Garrastazuval és Banzerral, történelmünk vérszomjas hiénáival, tépik az annyi vérrel és annyi lánggal kivívott lobogót, birtokaikon dőzsölnek a pokolra való fosztogatók, az ezerszer megvásárolt zsarnokok, a kufárok, kiket New York farkasai úszítanak. Dollárra éhes gépek, mártír népünk áldozatában lihegők, az amerikai kenyér és levegő prostituált kiárusítói, népnyúzó hóhérok, kerítő kacikák kondája, a krízis egyetlen törvényének ismerői, a nép korbácsolására éhezők. (o. v.) í I v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\\\^^ feladata: A szállítás megszervezése! Szeptember 26-án Bratislavában a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium tanácstermében értekezle­tet tartott az őszi mezőgazdasági munkák irányitó bizottsága. , A részt­vevők hangsúlyozták; mindamellett, hogy idén a munkálatok tekintetében a múlt évhez képest előbbre vagyunk, mégis előfordulnak némi fogyatékos­ságok. Fájó pont többek közt a burgonya ritmikus szállításának az elodázása, vagyis a fogyasztót piac és a feldol­gozó üzemek folyamatos ellátása. El­ismerőleg nyilatkoztak a burgonya gyors betakarításáról. Ugyanis mező­­gazdasági üzemeink szeptember 24-ig a termőterület 62,4 százalékáról — vagyis 24,4 százalékkal nagyobb terü­letről mint tavaly, hasonló Időben — takarították be a burgonyát. A felvá­sárlás ennek ellenére csupán 47,7 szá­zalékot mutat. A vitából kitűnt, hogy a ritmikus ülésszak? közeledik. Az európai értekezlet ösz­­szehívásával újabb szakasz kezdődött a biztonság szavatolatására. Olyan helyzet alakult ki, amelyben a sem­leges országok is pozitív erőfeszítése­ket fejthetnek ki a tartós béke érde­kében. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió továbbra is sokoldalú segítséget ad a Vietnami Demokratikus Köztár­saság népének és a közel-keleti hely­zettel kapcsolatban is leszögezte, hogy ez csak úgy oldható meg, ha az agresszor csapatait kivonják a meg­szállt arab területekről. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindenkor kész tárgyalásokat folytatni a nukleáris fegyverek korlátozásáról, és elérke­zettnek látja az időt a leszerelési vi­lágkonferencia összehívására. A szov­jet külügyminiszter konkrét és a fe­szültség enyhítését előmozdító beszé­de nagy visszhangra talált és máris konkrétan reagáltak rá. Az indiai fel­szólaló például támogatta azt a szov­jet javaslatot, hogy a biztonsági ta­nács tagjai tíz százalékkal csökkent­sék haderejüket. A 28. ülésszak tehát olyan történel­mi időszakban ülésezik, amikor végre enyhébb szelek fújnak és megvannak a kilátások a népek és nemzetek bé­kés egymás mellett élésére. Valószí­nű, hogy a világfórum olyan határo­zatokat hoz, amelyek ezeket a lehető­ségeket még jobban nagyobbítják és egyre csökken majd egy harmadik világháború veszélye. BÁLLÁ JÓZSEF, szállítás elodáződása az osztályozó gépek hiánya miatt történik. Ugyanis a rendelkezésre állő burgonyaosztá­lyozó gépek mennyisége nem elegen­dő a fogyasztók által Igényelt burgo­nya kielégítésére. Ugyanakkor újabb gépek juttatására ebben az évben nincs kilátás, mert a gépipar amúgy is korábban szállította az igényelt gé­peket, mint eredetileg kérték. Persze nem ritkaság az sem, hogy a mező­­gazdasági üzemek burgonyabetakarítő és osztályozó gépei közül több pótal­katrészhiány miatt üzemképtelen, s ez is késlelteti a piac igényének tervszerű kielégítését. A bizottság megállapította, hogy a pukorrépa-kampány kezdete eredmé­nyes volt, ezzel szemben a begyűjtés, illetve a szállítás nem vett kielégítő ütemet. Tény, hogy az őszi gabonafélék ve­tése főleg a nyugat-szlovákiai kerü­letben nagyon jól haladt, de az is tény, hogy az igényeiméi keyesebb répa szállítása következtében erősen veszélyeztetett egyes cukorgyárak fo­lyamatos üzemelése. A rámpákon ugyanis a minimumra csökkent a készlet. Többek közt a sládkoviCovot (diószegi) és a Pohronské Ruskov-i (oroszkai] gyár szeptember 26-án mindössze egy, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) pedig ipintegy két­napos répakészlettel rendelkezett, holott a zavartalan üzemeléshez öt­hatnapos készlet kellene. Érthető, hogy ez az állapot bizonyos aggodal­mat keltett a feldolgozókban. Nagyon kívánatos, hogy a répater­melő mezőgazdasági üzemekben a legközelebbi napokban nagyobb Igye­kezettel ássák a répát és gyorsabban szállítsák a nyersanyagot a cukor­gyárakba. Ez annál Is inkább szüksé­ges, mert későbben esetleg rosszabb­ra, csapadékosabbra fordulhat az Idő­járás, s akkor elkerülhetetlen a nagy veszteség. Márpedig a termelők érde­ke, hogy a répa teljes mennyiségét veszteség nélkül szállítsák rendelte­tési helyre. Dél-Szlovákiában a kukorica beta­karítása is jő ütemet vett. Főleg a nyugat-szlovákiai kerület gazdaságai azok, amelyek ebben a tekintetben az élen járnak. A betakarítást azonban csak úgy lehetne még jobban gyorsí­tani, ha lenne az igényeknek megfe­lelő szárító kapacitás. A kerület saj­­nos nem rendelkezik kellő mennyisé­gű szárítóval. Ezért nagyon kívánatos, hogy az illetékesek a kombájnokkal betakarítot szemeskukoricát a szom­szédos kerületekbe szállítsák megszá­­rítás céljából. Ez a veszteség elkerü­lésének a leghozzáférhetőbb megol­dása. Az őszt gabonafélék vetése tekinte­tében nincsenek különösebb fogyaté­kosságok. Azonban fájó, hogy szórvá­nyosan panaszkodnak foszfortrágyá hiányra. Ebben a tekintetben a leg­­ínségesebb a helyzet a topolOanyl és a le vicét (lévai) járásokban. A fosz­forhiányért nem is annyira a vegy­ipart, hanem inkább a CSD-t marasz­talhatjuk el, azonban mostanában szállítják a burgonyát, s a cukorrépa kampány is a nyakukon van, őket sent terhelheti teljes mértékben a felelős­ség. Jó lenne, ha a mostani foszfor­hiány a jövőben arra sarkallná az Il­letékeseket, hogy a műtrágyákat olyan időszakban szállítsák a terme­lőknek, amikor a vasutak és egyéb nyilvános szállítóeszközök nincsenek elfoglalva az őszi termények szállítá­sával. —hai—i Egy gyászos évforduló Szeptember 29-én hazánk népei egy nagyon szomorú évfordulóra emlékez­tek. Münchenben, Olaszország, Né­metország, Anglia és Franciaország képviselői a csehszlovák küldöttség részvétele nélkül, 1938. szeptember 29-én elhatározták Csehszlovákia feldarabolását. A határozatot sok tár­gyalás előzte meg és ezek közben egyre jobban növekedett Hitler étvá­gya. Először csak a határmenti né­­met-lakta területeket követelte, de utána már egész Csehszlovákia be­kebelezésére formált jogot. Kijelen­tette, hogy Csehszlovákia egy olyan „abnormális tákolmány", amelynek el kell tűnnie a világ térképéről. Sajnos, az angol diplomácia is támogatta Hitler törekvéseit azzal az indokkal, hogy Csehszlovákia feláldozásával el­kerülhető a második világháború. Azonban ennek teljesen a fordítottja következett be, mert a korszerű had­sereggel rendelkező Csehszlovákia széthullása után a fasizmus előretört, teret nyert és megerősödve később hozzáfoghatott hódító terveinek meg­valósításához, több nemzet leigázásá­hoz, a sok szenvedést okozó második világháború kirobbantásához. Sajnos úgy tűnik, hogy az NSZK reakciós erőinek falánksága még min­dig nem csökkent. Igyekeznek meg­akadályozni a csehszlovák—nyugat­német szerződés megkötését, amely kifejelné azt az igazságos álláspon­tunkat, mely szerint a müncheni egyezményt, mint a népeinkre kény­­szerített diktátumot az NSZK kormá­nya is elejétől fogva törvénytelennek« semmisnek nyivánitanú. Tudtuk, hogy győgyíthiatatlanul beteg, mégis mélységes megdöbbe­néssel vettük tudomásul a szomo­rú hírt: Pablo Neruda, irodalmi Nóbel-díjas költő 69 éves korában elhunyt. A chilei nép nagy fia, a Nemzetközi Békedíjjal kitüntetett hazafi és forradalmár olyan idő­ben távozott az élők sorából, mi­kor hazájának, nemzetének a leg­nagyobb szüksége lett volna a chilei bárd „messzehangzó da­lára“. Pablo Neruda 12 nappal élte túl meggyilkolt barátját, Salvador Al­­lende elnököt. Szem- és fültanúja lehetett népe szörnyű tragédiájá­nak, a demokrácia lábbal tiprásá­­nak. A kommunista költő betegen és halálosan kimerültén is tollat ragadott, hogy élete utolsó óráit is írással tölthesse, hogy tiltakoz­hasson a katonai junta gaztettei ellen. Az utolsó zsarnok c. versében, melyet az Excelsior és El Dia című mexikói lapokban közöltek, mély­ségesen elítéli az áruló chilei ge­nerálisokat és a jobboldali politiku­sok gyalázatos összeesküvését az amerikai imperialistákkal, a nép, a szabadság, a szebb jövő ellen. Pablo Neruda eredeti nevén Neftali Reyes 1904-ben született Dél-Chilében. Ereiben indián vér is csordogált, s talán ennek is volt köszönhető, hogy különleges hódo­lattal áldozott és csodálta a régi bennszülött hagyományokat. Az in­kák egyedülálló kultúremlékei több vers megírására késztették. A versírással tizenötéves korá­ban kezdett foglalkozni. Első té­mája a szerelem. Ezerkilencszáz­­harmincnégyben nagykövetként Madridba kerül. A fasiszta Spa­nyolországban töltött évek jelen­tették a legnagyobb fordulópontot életében, munkásságában. A spa­nyol polgárháborúban válik igazi forradalmárrá, s a proletár inter­nacionalizmus gondolata, az igaz­ság mellett való elkötelezettség élete végéig elkísérte. Nem csoda hát, hogy az újfasiszta pribékek megtiltották a nagy költő és hazafi állami temetését. Pablo Neruda csaknem az egész világot bejárta. Volt a Szovjetunió­ban, de hazánkba is szívesen ellá­togatott. Nagy tisztelője volt Ján Neruda cseh író és költőnek, aki­nek nevét is felvette. Latin-Amerika jelenkori Irodal­mának legkiemelkedőbb alakja ha­lott. Pablo Neruda szíve már nem dobog, de ő maga, forradalmi esz­méi, alkotásai örökké élni fognak a nép szivében. (o. v.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom