Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-29 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1973. szeptember 29. 6 Milyen búzafajtát vessünk? A kedves olvasók bizonyára emlékeznek arra, hogy körülbelül egy éve a Szabad Földművesben a búzafajták­ról közöltem egy kimutatást, illetve értékelést. Főleg azoknak, akik nem olvasták, vagy már nem emlékeznek rá, kissé' bővebben újra leírom. A búzafajták termesztési feltételeiről az ebben a cikk­ben közölt melléklet ad kimerítő tájékoztatást. Az aláb­biakban szeretném röviden ismertetni idei búzatermesz­tési kísérletünk eredményeit. A Hor. Potôň-i (felsöpato­­nyi) szövetkezetben a kísérletben teljesen azonos felté­telek közöt termeltük az egyes búzafajtákat. Kivételt képzett a Lovrin 10-es és, 13-as fajta, amelyet a vetőmag kései érkezése végett csak a múlt év november 7-én vet­hettük el. A. kísérletet kötött, sekély vízkészlettel ren­delkező talajon végeztük. Az elővetemény tavaszi árpa, s a tavaszi árja előveteménye pedig cukorrépa volt. Elért eredményeink: (a fajták neveit kiejtés szerint írtam). Megnevezés Hektárhozam q Száva 56.96 Szlavónia 56.94 Zlatná dolina 56,60 Burgasz 37.91 Lovrin 13 37,78 Lovrin 10 32,96 Bezosztája 49,10 SO/521 51,14 SO/800 48,11 Mironovszkája 80'i 56,64 iljicsovka 54,45 Poleszkája 55,95 Auróra 44,10 Kaukaz 46,12 Jubilejná 50 53,20 Szóló 47,50 Janus 45,10 Az utóbbi két tavaszi búzát összehasonlítás céljából soroltuk be a kísérletbe. Most pedig elemezzük az egyes fajtákat a pontozás szerint, figyelembe véve a kísérleti eredményeket. Ve­gyük sorra a Száva búzafajtát. Aki netalán nem ismerné, Jugoszláviából származik. A talajra nem nagyon igényes fajta, s aránylag jól tűri a szárazságot. Ezért tartja a kilenc pontot, A vetésidejét betartottuk, s ősszel jól kelt, tehát az öt ponthoz legalább még hármat szerzett. A tél, mint tudjuk, enyhe volt, s ezért két pontot szerzett. A bokrosodásnál marad a nyolc pont, s tíznél többet úgysem kaphatott. A gabonarozsda az 1973-as évben na­gyon csekély volt, tehát e téren egy-két pontot szerzett, s amiért nem dőlt meg, tíz pontot kapott, s a koraiságért szintén tíz pontot ért el. A magkiegyenlítettség ebben az évben minden fajtánál nagyon jó volt, de ennél a búzá­nál amúgy is jó, amiért megszerezte a 90 pontot. 90X70 = 63 mázsa termést kellett volna elérni, de ha figyelembe vesszük, hogy májusban egy milliméternyi csapadék sem hullott, a csekély vízkészletű égevényes talajon a termés nagyon is megegyezik az értékeléssel. Amint látják, többször említem az égevény szót. Az ége­­vény a Csallóközben fordul elő. Még a csapadékosabb időben is akadnak olyan helyek, ahol a növényzet elszá­rad, kiég. (Egyébként a Révai lexikon erről pontos ma­gyarázatot ad.) A Szlavónia búza szintén jugoszláv fajta. A Szávától annyiban marad el.'hogy érzékeny a betegségre, főleg a porüszögre, s nagyon fogékony a rozsdára is. Az idén a. szárazság következtében kisebb volt az esély a rozs­dára és általában a betegségekre. A Szlavónia búza na­gyon szárazságtűrő fajta, így a terméseredménnyel erő­sen megközelíti a Száva búzát. A Zlatná dolina fajta nagyon kiegyenlített növényállo­mányt ad. Csapadékosabb évben lényegesen többre ké­pes, mint a Száva búza Szintén Jugoszláviából beszea­­zett fajta. A Burgasz búza Bulgáriából származik. Igényes a ta­lajra, s a csapadékra. A Lovrin 13 búzafajta romániai származék. Amint már említettem, terméseredménye nehezen értékelhető a ké­sei vetés miatt. Ugyancsak Romániából származik a Lovrin 10 búza is, s mivel nagyon gyengék a mutatói, a továbbiakban nem foglalkozunk termesztésével. A nálunk már jól ismert Bezosztája szovjet büzafajta szinte a maximumot nyújtotta, mivel az évjáraton ke­resztül az első hét tényezőnél, ahol kevesebb, mint tíz pont van, a talajon és a csapadékon kívül mintegy tíz pontot kapott. Az SO/521-es búza a solaryi (sósszigeti) kísérleti állo­másról való és csapadékdús években kifejezőbb ered­ményre is képes, — jobb vízkapacitású talajokon. Az S0/800-as búza ugyancsak solaryi származék, s még vízigényesebb, mint az előbbi fajta. A Mironovszkája 808-as szovjet búza, mint látható, a kísérletben nagy termést adott, mert éppen azok a fel­tételek voltak jók, amelyek ezt kedvezően befolyásolták, vagyis a megdőlés, a rozsda és a betegségek kevésbé léptek föl. Az Iljicsovka búzafajta szintén a Szovjetunióból való. Tulajdonképpen javított változata a Mironovszkájának. Nagyobb a kalásza, a magja, s kevésbé hajlamos a meg­dőlésre. Ritka növényállomány esetén a kalász s a benne lévő magvak nagyobbak és így a termés is jobb, mint a sűrű növényállomány esetén. A Poleszkája búzafajta szintén a Szovjetunióból való. Tapasztalataim szerint nagyon bötermő, azonban malom­ipari értékre nézve kifogásolható. Szándékosan hagytam utoljára az Auróra, a Kaukaz és a Jubilejná búzafajtákat, mivel ez a három fajta s köztük talán csak kettő, a Kaukaz és a Jubilejná dominál, vagyis a legnagyobb területet foglalja el. A pontozásnál szán­dékosan tettem egymás mellé a három fajtát. A talajra legigényesebb a Kaukaz búza, ezzel szemben a Jubilejná igénytelen. Valahogy úgy lehetne jellemezni, hogy míg a Jubilejná búza 50, addig a Kaukaz csak 40 mázsát ad hektáronként ugyanazon a talajon. Mint tudjuk, a vetés idejét változtathatjuk, a kelést azonban már nehezen, éppen az őszi szárazság miatt. A télállóságot a kedvező bokrosodási és a jobb regeneráló képességet a Jubilejná búza javára írhatjuk. Betegségre azonban a Jubilejná eléggé hajlamos. Ezzel szemben a Kaukaz a rozsdára teljesen ellenálló, a Jubilejnét viszont a rozsda, éppen koraiságánál fogva nagymértékben nem károsíthatja, de az Aurórát., ha nedves a tavasz, már igen. A megdőlésre a Jubilejná búza a leghajlamosabb, utá­na az Auróra és a Kaukaz következik. Koraiságra és érésre nézve a legtöbbet a Kaukaz veszíthet. Ugyanis két, illetve három éve, hogy Kaukaz búzát termesztünk, s ezalatt az érés minden évben aránylag jó volt. Nem tudjuk, mi történne a Kaukazzal, ha például július ele­jén nagy forróság állna be. Tapasztalataink alapján a legjobban a jubilejná búza pereg. A magkiegyenlítettség azonban éppen ennél a faj­tánál volt a legjobb éveken keresztül. Egyébként az elit mag vetését követő további szaporí­tásnál főleg az Auróra több formára hasodt, s valame­lyest ezt tapasztalhattuk a Kaukaz búzánál is. A legki­egyenlítettebbnek a Jubilejná fajta bizonyult, kalászra és állományra nézve a három fajta közül. Nagyon kiegyen­lítettek továbbá a jugoszláv büzafajták is. Nálunk a fajtakísérletben tavaly a Kaukaz, a Jubilejná és az Auróra volt sorrendben, s idén amint, látjuk, a Ju­bilejná, a Kaukaz és az Auróra a sorrend. A kísérleten kívüli termesztésben 1972-ben mind a parcella, mind a fajta átlagban a Jubilejná volt a domináns. Idén a C par­cella átlag a Kaukázé, a fajtaátlag pedig a Jubilejná bú­záé volt. Talaj szempontjából mind a két évben a Kaukaz búza­­fajtát helyeztük előnybe. Ez vonatkozott az elővete­­ményre is a kísérleten kívüli termesztésnél. Összegezve a három fajtát, elmondhatom, hogy a Kau­kaz búzafajtának sok jó tulajdonsága van, 'azonban a Ju­bilejná búza biztosabb eredményt nyújt. Úgy vélem, tíz évből hetet terméseredményben a Jubilejná búza nyerne meg. Több tényezőti s lehetne még itt vitatni, többek között az előveteményről nem is szóltam, hiszen az megválaszt­ható. Igyekeztem az egyes fajtákról tájékoztatót nyújtani, főleg azért, hogy milyen fajtát vessünk a fenti ismeretek figyelembe vételével a helyi körülmények mellett. Kü­lönben megszabni azt, hogy milyen ideális fajtát ves­sünk, nagyon könnyű volna, ha tudnánk, mikor mennyi csapadékra számíthatunk. Higgyék el, a helyes fajta­megválasztás (az egyes parcellákra) a gazdaságokon belül is sokat eredményezhet, mivel kevés olyan határ akad, ahol a talaj egyforma minőségű lenne. GÄSPÁR IMRE mérnök, Veiké Blahovo AZ EGYES BÜZAFAJTÄK TERMESZTÉSI FELTÉTELEI PONTOKBAN Az egyes fajták termésbefolyásoló tényezői Kedvezd tényező 10 pont kedvezőtlen lefelé csökken Я U 'O и < Kaukaz Jubilejná 50 j Bezosztája Mironovszkája Я X > S U Я > 'Я N C/5 Szlavónia Я ъ £ 13 Poleszkája Zlatná dolina N «8 ад и 5 ec СП vH e 'C > 3 SO/521 S 35 O C/5 Lovrin 10 Talajigényesség 3 i 10 5 10 10 9 8 3 9 9 7 2 5 4 2 Vetési idő 3 3 8 1 10 10 5 4 1 8 5 6 2 5 5 2 Télállóság 3 5 8 7 10 to 8 5 1 10 в 5 5 8 7 5 Bokrosodás 5 4 9 1 10 8 8 8 1 8 8 7 1 8 8 1 Betegségek 4 6 4 3 3 5 10 4 2 R 10 8 1 5 5 1 Rozsda 1 10 7 7 1 2 5 1 10 3 8 4 5 10 10 5 Megdőlés 8 8 5 5 1 3 10 10 8 5 10 10 7 7 8 7 Koraiság 4 1 10 10 3 8 10 10 10 8 10 8 10 2 1 8 Pergés 8 9 5 10 3 3 10 10 1 9 10 9 9 10 10 9 Magkiegyenlítettség 5 5 8 9 7 8 10 9 8 8 10 9 10 9 9 9 Összesen 44 52 76 58 58 67 83 89 45 74 84 73 53 70 67 49 A fenti feltételek mellett várható hektárhozam 40 45 50 40 40 45 55 45 40 50 55 45 45 48 45 40 Ideális feltételek mellett várható maximum egyes fajtáknál 60 70 68 50 ВО 70 70 60 50 70 70 во BO 88 85 50 A Dunajská Streda-i (dunaszerria­­helyi) járásban már jó ideje nem keli azt bizonygatni, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás milyen széles kapukat tár a termelés fejlesztése elé. Természetesen a hozzáértés, a szorga­lom, az ésszerűen felhasznált korsze­rű ezközök azok, amelyek nyomán megszületik az eredmény. Ezt leg­szembetűnőbben az idei gabonatermés és annak betakarítása bizonyította. Ha egy nagy munka — mint a búza­­termesztés —■ meghozza a gyümölcsét, jogos az öröm. Megállás azonban nincs. A követelmények egyre nagyob­bak! Ami pár esztendeje még rekord­nak számított, az ma már kevés. Ami­vel napjainkban elégedettek vagyunk, az néhány év múlva csak szerény eredmény lesz. így van ez rendjén, mert a lehetőségek mellett az igények is nőnek. V mázsánál többet termellek, 42 gazda­ságban 40—50 mázsa közti hektárho­zamot értek el, s csak egy gazdaság nem érte el a negyven mázsás hek­tárhozamot. Ami a fajtákat illeti — jegyezte meg Algayer' elvtárs — a csúcsot a Kaukaz búzafajta tartja, 71 mázsás hozammal, amelyet a medve­ďovi (medvei) szövetkezetben értek el.. Az árpánál az átlagos járási hektár­­hozam 43,93 mázsa volt, négy mázsá­val több, mint tavaly. A legnagyobb termést az Ametiszt H—464-es fajta adta. A legszembetűnőbb hozamokat a kluőoveci (kulcsodi) (58 q), a Med­veďovi (56,6 q) és á Veľká Paka-i (nagypakai) (55,5 q) szövetkezetben érték el. A búzatermesztés távlatáról az aláb­biakat mondotta: — Az intenzív fajták közül a Kau-Nem pihennek a babérokon Tény, hogy ugrásszerű haladásra a termelésben kevés területen van mód. A folyamatos fejlődés forrásai azon­ban akár az anyagi-műszaki ténye­zőkről, a termelés-szervezésről, a szakmai felkészültségről is legyen szó, kiapadhatatlanok. A mezőgazdasági termelést szolgáló tudományok, ter­melőeszközök, ismeretek világszerte gyorsan fejlődnek, korszerűsödnek, bővülnek. Jó dolog, hogy a párt, a kormány mezőgazdasági politikája számol ezzel, s egyre jobban értik a követelményeket mezőgazdasági nagy­üzemeink vezetői és dolgozói. Szocia­lista nagyüzemeinkben a gazdálkodás eredményeivel mérhető mennyire vál­nak valóra a törekvések, a felismeré­sek. A mezőgazdaságban az esztendő minden szakában kezdődik egy-egy termelési folyamat, amely aztán vagy az adott évben, vagy az utána követ­kezőben mutatja az erőfeszítések ér­tékét. A nyárvégi és az őszi hónapok­nak az összes időszerű munkáknak talán mégis nagy jelentőségük van. Körülbelül ezekkel a szavakkal nyi­totta meg a Dunajská Streda-i Járási Pártbizottság mezőgazdasági és élel­mezésügyi titkára, Öllé Gyula elvtárs, azt az értekezletet, amelyen a járás mezőgazdasági üzemeinek elnökei és aktivistái vettek részt. Az értekezlet célja az volt, hogy értékelje az elért termelési eredményeket, vázolja a legközelebbi tennivalókat. A fő be­számolót a járási mezőgazdasági igaz­gatóság főmérnöke, Algayer Jaroslav mérnök tartotta. Elöljáróban hangsú­lyozta: a járás annak ellenére, hogy ötszáz hektár gabonavetés (a Felső- Csallóközben) a szárazság következ­tében termést nem adott, teljesítette a gabonatermesztés tervét. Hat szövet­kezetben értek el hatvan mázsa fe­letti búzatermést, 26 gazdaságban 50 kaz fajta termett a legjobban, s utána a Jubilejná következett. Azonban na­gyon jó búza a Száva is. Ezek mellett az Auróra, a Bezosztája és a Mironov­szkája is mintegy 10—15 százalékban továbbra is termesztésben marad. Nagy fontosságot tulajdonított a ta­lajelőkészítésnek. Különösen azokon a területeken, ahol a búza helyére újból búza kerül. Márpedig a járásban ez elég nagy, körülbelül 30 százalék. A főmérnök elemezte a kukoricater­mesztést is. A kukorica a takarmányo­zásban (takarmánykeverék gyártásá­ban) szinte nélkülözhetetlen. Jó a terméshozama s a tápértéke is na­gyobb, mint az árpáé. A kukorica tá­rolásának jó előkészítése ezen fontos takarmánynövény betakarításának gondos végzése, pénzben szinte kife­­jezhetetlen, nagy értéket nyújt az ál­lattenyésztésnek. A jövő évben hét­ezer hektáron termelnek kukoricát a járásban. Elsődleges feladat a gyom­irtó herbicidek megválasztása és az olyan területek kiválasztása, ahol a kukoricatermesztésnek jövője van. SzOlt továbbá az idei várható termés­­eredményről. Megállapította, hogy az aszályos időjárás következtében kuko­ricából nehéz lesz elérni olyan ered­ményt, mint tavaly, s ugyanez a cu­korrépára is vonatkozik. Ezek után rátért az ősziek betaka­rítására. Hansúlyozta, hogy a tavalyi­hoz képest több erő- és munkagéppel rendelkeznek az egyes gazdaságok, a betakarítást ennek ellenére alaposan meg kell szervezni, mert a nagy szá­razság után szélsőséges őszi Időjárás várható. Ezért nagyon fontos még az őszi munkák zömének kezdete előtt jól végiggondolni a dolgokat, és min­den alkalmas napot kihasználni a be­takarításra. Molnár Ferenc Beváltak a szovjet búzafajták i A Košice vidéki járás Kechnec (Kenyhec) községében az első közös ara­tás 1950-ben volt. A szövetkezet akkor hektáronként 17 mázsa gabonater­mést ért el, öt év múlva pedig 31 vagon gabonát csépelt. Ebben az évben a gabonatermesztés eredményei derűs mosolyt varázsol­tak a szövetkezeti dolgozók arcára. A szlovákiai méretben is ismert szövet­kezet a Munkaérdemrend tulajdonosa, а XII. pártkongresszus, a SZNF 25. évfordulója és a párt 50 éves megalakulása tiszteletbeli címek viselője. Ami a földterületet illeti, az nem bővült, a szövetkezet eredményei azonban mégis figyelemre méltóak, a járásban sokszor a legjobbak. Csupán 670 hek­tár az összterületük, s ebből 537 hektár a szántó. Ebben az évben 221 hek­táron termeltek gabonát, s átlagosan 50,16 mázsát takarítottak be hektá­ronként. Érdemes megemlíteni, hogy a szövetkezetben csakis szovjet búzá­kat termesztenek. Az egyik tfz hektáros dűlőn például a Kaukaz búzafajtá­ból 60,6, egy húsz hektáros dűlőn a Mironovszkája bűzafajtából pedig 66,5 mázsa termést értek el hektáronként. így a tervezett 87 helyett 113 vagon gabonát értek el. ez pedig sokszorosan több az 1955-ös 31 vagonhoz képest. A kolíni járás felhívására terven felül tíz vagon gabonát adtak a népgaz­daságnak, s önellátók lettek szemestakarmányokból Hol keressük a sikerek gyökerét? — Az alapkérdés a talaj szakszerű előkészítése — jegyzi meg Tóth Imre, a szövetkezet elnöke. Tudni kell szántani és sok függ a használt vetőmag­vaktól is. A szántóterület egynegyedét évente istállótrágyázzák. A kukoricaszárat s a szalma egyharmadát leszántják. Ezzel gyarapítják a talaj humusztar­talmát. Az istállótrágyának 80 százalékát aratás után hordják ki és szántják le. Minden hatodik évben talajmeszezést végeznek. Idén 70 hektron ine­­szeztek. Egy hektárra 296 kg műtrágyát adnak tiszta hatóanyagban. Ennek kétharmadát a szántásnál, egyharmadát pedig a vetésnél adják. A legjobb dűlőkön a növényeknek nagyon kiegyensúlyozottak a kalászai, s egy négy­zetméteren 590 növényt számláltak. Gondoskodnak a jé elővetemények megválasztásáról is. Idén őszi repcét 65 hektáron termesztettek, s 31,7 mázsás hektárhozammal rekorderedményt értek el, mert 70 hektáron vetettek repcét. Szemeskukoricát 71 hektáron termelnek, s 50 mázsás szemterméssel számolnak hektáronként. Silókuko­rica vetésük 75 hektáron van. Abból 400 mázsás hektárhozamra van kilátás. ' A növénytermesztés kedvező összetétele jó alapot nyújt az állattenyész­tésnek. A szövetkezet tej és sertéshús termelésre szakosított Száz hektá­ronként 71 szarvasmarhát tartanak, s ebből 42 a fejőstehén. Korábban a szövetkezet évi tejtermelése mindössze 100 ezer liter körül lehetett, möst pedig megközelíti az egymillió litert. Az idei tervben tehenenként 3400 liter tejjel számolnak, de kilátás van a 3700 liter elérésére. A 85 keletfríz tehéntől egyedenként tavaly átlagban 4400 liter tejet fejtek, de a további tehenek eredményei lerontották az összüzemi átlagot. Ennek ellenére 1975-ig el szeretnék érni a tehenenkénti 4000 literes üzemi tejátlagot. IVAN SÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom