Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-29 / 39. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, ,$973. szeptember 29. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMOVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA ISMÉT MEGNYÍLNAK a szövetkezeti munkaiskolák Új feltételek között FŰ CÉL: A SZÖVETKEZETI TAGOK ESZMEI-POLITIKAI ÉS SZAKMAI, MŰVELTSÉGI SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE Az idősebb szövetkezeti tagok még jól emlékezhetnek a mezőgazdasági termelés szocialista átépítésének hatalmas térhódítása első időszakára. No meg arra is, hogy ez idő tájt már működtek — főleg a téli hónapokban — a szövetkezeti munkaiskolák. Az újonnan alakult szövetkezetek tagjai, még ha nehezükre is esett, beültek az iskolapadokba, s rendkívüli akaraterővel, s lelkesedéssel ismerkedtek a munkaszervezés nagyüzemi feltételeivel, a korszerű agro- és zootechnika alapelveivel, az új mezőgazdasági gépekkel és gépi eszközökkel, mindazzal, amit az egyéni gazdálkodás idején, kisüzemi keretek között ismeretien volt számukra. jelenleg a fejlődés új szakaszának kezdetéről beszélünk, a mezőgazdasági termelésben. Ehhez a CSKP XIV. kongresszusa szabta meg az utat, célul tűzve a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozását, éppen a termelés szakosításán, összpontosításán, az üzemek szorosabb, célravezetőbb együttműködésén keresztül. S épp a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésében jut jelentős szerep a tudományos-műszaki forradalom vívmányai megismerésének és gyakorlati alkalmazásának. Am ahhoz, hogy ezek a termelést forradalmasító ismeretek a szövetkezeti tagok tudatába vésődjenek, nem elegendő egy-két előadás. vagy rövid tanfolyam. Rendszeres és céltudatos tömegoktatás lehet csak ilyen komoly ismeretek elsajátításának az alapja. Tehát, elengedhetetlenül szükséges a szövetkezeti munkaiskolák működésének felújítása, figyelembe véve a távlati célkitűzéseket, az új feltételeket. A szövetkezeti munkaiskolák fő célja: a szövetkezeti tagok eszmei-politikai, szakmai és műveltségi színvonalának emelése. E célnak elérését segítik majd elő az úgynevezett tanulási napok. Ezek keretében kerül sor többek között a Haladó tapasztalatok iskolája tévéadások közös megtekintésére, továbbá az egyes témakörökhöz kapcsolódó beszélgetésekre, konzultálásokra. Egyegy tananyagot lényegében a tévé havonta háromszor sugároz (kétszer ismétel). így több lehetőség nyílik а tananyagok nyújtotta ismeretek elsajátítására. A szövetkezeti munkaiskola keretében elhangzanak majd szakmai-, politikai és egyéb előadások, tekintetbe véve a helyi adottságokat is. Szemléltető segédeszközül szolgálnak majd az időszerű rövidfilmek, s más egyéb. Szó van a tanulónapok legkedvezőbb feltételeinek kialakításáról; ennek érdekében a nagyobb, valamint az egyesített szövetkezetekben tanközpontok létesítése ajánlatos (gazdasági részlegek szerint), hogy az iskolázáson a szövetkezet minden aktív dolgozója részt vehessen. E tanközpontokat fokozatosan fel kell szerelni a szükséges tanszerekkel, tévékészülékkel, a mezőgazdasági termelés fejlődését szemléltető grafikonokkal, szakkönyvekkel, szaklapokkal, stb. A tanközpontok tevékenységéhez kapcsolódnak majd a járási szervek határozata alapján szervezett, hoszszabb-rövidebb tanfolyamok. A szövetkezeti munkaiskolák eredményes működésének biztosítása érdekében segédeszközöket adnak ki, mint amilyenek a Haladó tapasztalatok iskolája lektorai számára szerkesztett tananyagok, s azok rövidített tartalma, előadási vázlatok, az ajánlott irodalom, illetőleg a szakfilmek jegyzéke, valamint a szövetkezeti munkaiskolák versenyfeltételei. Ez mind helyes és jó! De vajon a szövetkezeti munkaiskolák működését összehangoló felsőbb illetékes szervek számolnak-e a magyarajkú, csupán anyanyelvükön értő és beszélő szövetkezeti tagok sajátos helyzetével? Ez főleg a tévében sugárzott egyes tananyagok ismeretnyújtásának tökéletesebb megértésére vonatkozik?) E célt jól szolgálhatnák a Haladó tapasztalatok iskolája egyes tananyagait magyar nyelven ismertető brosúrák, vagy sokszorosított jegyzetek; vagy a múlt évi tapasztalatok szerint a mezőgazdasági sajtó által — idejében közöltül — tananyag is jó segítségnek bizonyult. En-Közös összefogással A hnb és az efsz közös összefogása Hronské Kosihy-ban (Garamkesziben) is meghozta eredményét. Ott, ahol egykor öreg,' rozsdás fazekak, törött vasvillák, üvegek, cserepek rejtőztek a szúrós málnaindák alatt — s a járókelők is kikerülték —, azon a helyen épült fel a korszerű szövetkezeti klub, hárommillió korona költségráfordítással, s Igen jelentős mennyiségű társadalmi munkával. Az átrium sem hiányzik, ahol jó lesz — különösen meleg nyári estéken — elbeszélgetni, vagy olvasgatni, igénybe véve a klub könyvtára könyveinek egyikét-másikát. A helyi efsz vezetőségének hatékony meggyőző munkája eredményeképpen a szövetkezeti tagok nemcsak a szervezett társadalmi munkából vették ki részüket, hanem egyénileg is — díjmentesen dolgoztak, hogy minél előbb elkészüljön a korszerű létesítmény Hronpvcében (Damásdon) a szövetkezet 200 ezer koronával járult hozzá a harminc férőhelyes óvoda építéséhez. Veiké Túrovcé-ben (Nagytúr), Starý Tekov-ban (Öbarson), s máshol Is megteremtik a szükséges feltételeket a szövetkezetek, hogy a Nemzeti Front választási programja célkitűzéseit valóra válthassák. Mohovcében (Mohiban) a megnyílt óvoda kis lakóinak gyümölcs- és zöldségszükségletét szavatolta. Akár a szövetkezetek vezetőségeit, s tagságát vesszük alapul, akár a dolgozók legszélesebb rétegeit, mindjobban meghonosodik az a tudat, hogy a párt és az állami érdek szorosan kapcsolódik a szövetkezeti tagok, az állampolgárok érdekeihez. Ezt bizonyítja az efsz-tagok és általában a dolgozók anyagi-erkölcsi támogatása, személyes hozzájárulása a közlntzmények (bölcsőde, óvoda, gyermekjátszótér, kultúrház, szövetkezeti, vagy ifjúsági klub, stb.) építéséhez, létesítéséhez. N. P. A falu legszebb épületét — a művelődésházat — a hnb és a szövetkezet közös összefogással hozta tető alá, s a lakosság számottevő társadalmi munkája is elősegítette mielőbbi elkészülését. nek a kérdésnek a sürgős megoldása sem lehet közömbös az illetékesek számára, hiszen több tízezer emberről van szó, akinek nem mindegy, hogy megérti-e a tananyagot, vagy sem. A szövetkezeti munkaiskola működésének előkészítéséért, a szervezőmunkáért, s a tanulónapok hatékonyságáért és rendszeres megtartásáért a szövetkezet vezetősége felelős. Kijelöli a vezetőség a munkaiskola felelős vezetőjét, valamint az egyes tanközpontok vezetőit. Ezek felelnek a vezetőség előtt a szövetkezeti munkaiskola tartalmi, gazdasági és szervezési biztosításáért. A tanulási napok és tanközpontok gesztora a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, illetőleg a szövetség járási szerve. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága versenyt hirdet a szövetkezeti munkaiskolák működésének színvonalasabbá tétele érdekében, s az iskolázáson való részvételre ilymódon is serkentve az efsz-tagokat, hogy gyarapíthassák szakmai-politikai ismereteik tárházát, sokoldalúan művelt honpolgáraivá válhassanak szocialista hazánknak. Továbbá, ennek a versenynek a célja nemcsak a szövetkezeti tagok kompplex bekapcsolása ebbe a tömegoktatásba, hanem a lektorok kellő felkészültségének az elősegítése is, hogy a leghaladóbb termelési módszerek alkalmazását általános méretekben elősegítsék. A verseny értékelésekor figyelembe veszik azt, hány szakmai és érdekköri előadást, tanfolyamot, iskolázást, szak-szemináriumot, filmvetítéssel egybekötött előadást és tanulmányutat szerveztek, illetőleg rendeztek, mennyiben vették igénybe a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága és a járási mezőgazdasági igazgatóság által nyújtható szervezési segítséget. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöksége ez év szeptemberi ülésén megtárgyalta a szövetkezeti tagok tömegpolitikai oktatásának lehetőségeit és problémáit, valamint az oktatási formák felújításának kérdéseit. (jp — nki) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■i Jogtanácsadó A fiatalkorúak munkaviszonyának különlegességei A Munkatörvénykönyv egyik alapelve: a fiatalkorúaknak joguk van hivatásukra felkészülni, és olyan munkakörülményeket kell biztosítani számukra, amelyek lehetővé teszik testi és szellemi adottságaik sikeres továbbfejlesztését. A fiatalkorúak munkafeltételeit rendező jogszabályok tiltják, hogy a fiatalkorúak olyan munkát végezzenek, amely koruknak nem felel meg, vagy veszélyes és káros hatású. E jogszabályok szerint tilos a fiatalkorúaknak bizonyos munkaköröket ellátni, tilos a túlórában, illetve éjszakai órákban végzett munka. Kötelezi a munkáltató szerveket, hogy a fiatalkorúak munka, illetve tanulási szerződései aláírásánál kérje ki a szülők beleegyezését. Á munkáltató szerv nem rendelhet el a fiatalkorúaknái túlórában végzett munkát. Ezen intézkedés alól a Munkatörvénykönyv nem ismer kivételt. Ez a tilalom a társadalom érdekeit védi. Hasonló Intézkedés rendezi a fiatalkorúak éjszakai munkáját is. Tizenhat éven felüliek kivételesen az éjszakai Időszakban is dolgozhatnak, de csak legfeljebb egy órát, ha ez hivatásuk előkészítéséhez feltétlenül szükséges. A Munkatörvénykönyv 168. §-a szerint a fiatalkorú éjszakai munkájának közvetlenül a nappali műszakhoz kell kapcsolódni. Ez az intézkedés tehát lehetővé teszi, hogy a fiatalkorú reggeli műszakja, már hat óra előtt kezdődhessék, (de legkorábban öt órakor), illetve ha a délutáni műszakba van beosztva, akkor 22 óra után, (de legkésőbb 23 órakor fejeződjék be). Ez azért vált szükségessé, hogy a fiatalkorúak és a többi dolgozó műszakja egybeessék. A Munkatörvénykönyv arról Is intézkedik, hogy a munkáltató szerv tizenhat éven aluli fiatalkorút nem oszthat be akkordmunkába és munkabérét nem számíthatja ki a teljesítménybérezés szabályai szerint. Ennek az intézkedésnek a célja az ifjúság egészségvédelme, a biztonságos munkavégzés, a balesetveszély csökkentése, és mindazon káros befolyás, amely veszélyezteti az ifjúság egészséges fejlődését. Abban az esetben, ha egy fiatalkorúnak olyan az előképzettsége, amelyet korára való tekintettel nem végezhet, köteles a munkáltatója olyan beosztásba helyezni, amely szakképzettségéhez közel áll. (Válasz K. M., luőeneci (losonci) olvasónk kérdésére.) JUDr. Michal Űurdiak A tristicei (nádszegi) szövetkezetben céltudatosan szépítik a gazdasági udvarokat, javítják az efsz-tagok munka- és életkörülményeit, a szociális téren is egyre javul a róluk való gondoskodás. Ezt a célt szolgálja majd a közel egymilliós költséggel épülő szociális épület a központi telepen, melyben üzemi étkezdte is helyet kap. Ez a mátyusföldi szövetkezet a „Jobb munkakörülményekért“ című szlovákiai nemes vetélkedő keretében az első tíz győztes szövetkezet közé tartozik. A színpompás virágok között Juhos Arpád, Juhos Dezső és Kovács Vilmos látható. Foto: tt Hogy kevesebb legyen a gyász Egyre fokozódik a gépesítés. Ez minden eddiginél biztonságosabb munkavégzést, a rendszabályok, előírások következetes és felelősségteljes betartását követeli. Ennek ellenére sokhelyütt rossz néven veszik, ha az egészségvédelem, a munkabiztonság érdekében szót emelünk, a különböző előírások, rendelkezések megismerését .iskolázásokat sürgetünk. Mindezt, mások életének megmentése, egészségóvása érdekében teszük, hogy egyre kevesebb legyen a munkabalesetek száma, melyek közül nem ritka a halálos kimenetelű. A munkabalesetek okai? Leggyakrabban a gondatlanság, a künnyelműség szedi áldozatait, majd a helytelen helyzetfelmérés, valamint az alkohol következik. A témakörrel kapcsolatban felkerestük Hanzsér Zoltánt, a Komárnol (Komáromi) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság munkabiztonsági előadóját, s felkértük, tájékoztassa olvasóinkat, mi a helyzet ezen a téren az ő járásukban? — Az első félév mérlegét már elkészítettük, s örömmel nyugtázhattuk, járásunkban a munkabalesetek száma csökkenő irányzatot mutat. Tavaly csupán egy halálos balesetünk volt; reméljük, az idén már emberéletben nem esik kár. Sajnos, gyakoriak és súlyosak a közúti balesetek, ezért a Honvédelmi Szövetséggel (Svázarm) és az AUTÓISKOLA vezetőségével karöltve iskolázásokat rendezünk a traktorosok és a hivatásos gépkocsivezetők számára. Az idén a járás több községében összesen negyven óra előadást tartottunk. A gépesítőkről és a munkabiztonsági technikusokról sem feledkeztünk meg. Például azokra az iskoláztatásokra, amelyeken a mechanlzátoroknak mintegy kilencven százaléka vett részt, a legkiválóbb szak- és jogügyi előadókat biztosítottuk — tájékoztatott a járási munkabiztonsági technikus./ Időközben B u c z Sándor járási főmechanizátor is megérkezett, aki ugyancsak bekapcsolódott a beszélgetésbe. — Járásunkban már hagyományosak az idénymunkák előtti iskolázások, gépellenőrzések A helyszínen is meggyőződünk róla, miként tartják be a munkabiztonsági előírásokat. A szabálysértőket felelősségre vonjuk, s bírságoljuk. Többek között e szigornak is köszönhető, hogy az idei gabonabetakarítás időszakában egyetlen tűzeset sem fordult elő járásunkban. Nyugat-Szlovákiában a mi járásunk volt az egyetlen, melyben szikrafogókat használtak. A továbbiakban a járási főmechanizátor elmondotta: jól bevált például az a megoldásuk, hogy az ellenőrző csoportokba egy-egy gyöngébb mechanizátort is besoroltak, hadd okuljanak más szövetkezetek hibáiból, s gyara— Miből áll majd fő tevékenységük a téli hónapokban? — Még az idén a mezőgazdasági üzemek valamennyi munkabiztonsági technikusa Iskolázáson vesz részt. A jövő év elején pedig az efsz-vezetők részére rendezünk egy munkabiztonsági tanfolyamot. A tanfolyam résztvevői az előadássorozat végén szakbizottság előtt adnak számot tudásukról. Ha valaki kevés pontot gyűjt a teszt-vizsgákon, pótvizsgát tesz. — Előfordult már pótvizsgáztatás? — Pőtvizsgáztatásra 1967-ben kerül sor; ekkor a 817 vizsgázó közül három efsz-elnök pótvizsgázott. Nem kellemes az Ilyesmi, de nem engedhettünk a huszonegyből. A vezetőktől többet követelünk, mint a beosztottaktól. Azt hiszem, ez így van rendjén?! Nem az a jő elnök, aki kapásból „fújja“ a gazdasági mutatókat, hanem az, aki szakmailag és politikailag művelt, s a gazdaságirányítás valamenynyi szakaszán derekasan helytáll. ifi x я 00 pítsák az így szerzett hasznos tapasztalataikat, amit aztán a saját szövetkezetük gyakorlatában érvényesíthetnek. Majd ismét Hanzsér Zoltán vette át a szót, aki az őszi munkák kezdetén lebonyolított ellenőrzések tapasztalatairól beszélt: — Az elméleti oktatás a tevékenységünknek csak egyik része. Például szeptember 12—19 között ugyancsak ellenőriztük a mezőgazdasági gépeket. Naponta hat-nyolc szövetkezetben, illetve állami gazdaságban tartottunk gépszemlét: ellenőrizve a kerekes és lánctalpas traktorokat, a cukorrépakarajozőkat, silőkombájnokat, talajművelő eszközöket, betakarítőgépeket. — Summa summárum — mondotta befejezésül Hanzsér Zoltán munkabiztonsági előadó —, roppant nagy erőfeszítés és mélyreható munka szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói megértsék: minden igyekezetünk elsősorban az ő javukat szolgálja. Nevelőmunkánkat illetően már az is sikernek számít, ha egy dolgozó elismeri, hogy hibázott. Megteszünk mindent, hogy a munkabalesetek száma állandóan csökkenjen, s ezáltal egyre kevesebb legyen a gyászoló, az árva, a könny... Munkánkat hathatósan segítik a járási közbiztonsági szervek, valamint az ügyészség, a higiénikus, a Közlekedési Felügyelőség. Segítségüket ezúton is köszönjük! ORDÖDY VILMOS
