Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-22 / 38. szám

1 1973. szeptember 22. SZABAD FÖLDMŰVES, 15 A középiskolát befejező érettségi tulajdonképpen benevezés a bonyo­lult „felnőtt“ életbe. A tegnapi diák holnap már szakember, beáll a dol­gozók, az alkotók sorába. Rendkívül fontos tehát, hogy helyesen válasszák meg az egész életre szóié foglalko­zást. S ezt nemcsak közvetlenül a pályaválasztás előtt kell hangsúlyozni. Nagyon fontos, hogy mindenki olyan pályát válasszon magának, amelyre elhivatottnak érzi magát. Gyakran beszélünk az ember elhi­vatottságáról — „predesztinációjáról“ (rendeltetéséről). Itt olykor egyenlő­ségjelet tesznek az elhivatottság és az ún. foglalkozási orientáció közé. Ez azonban korántsem helyes. Az el­hivatottság nem csupán az adott fog­lalkozás alapos ismerete, hanem in­kább alkalmasság a kiválasztott fog­lalkozásra. Példaként emlitsük meg a Zsuszu­­pov családot az „Algajszkij“ szovhoz­­ból (novouzenszki járás). Született sztyeppéi emberek, ahogy mondani szokás, hozzánőttek a pisztorkodás­­hoz. S a megfelelő tudás birtokában szakmájukban nagy képességű meste­rekké váltak. A nagy tekintélynek ör­vendő Muldagall Zsuszupov csobánnak a szocialista munka hőse magas ki­tüntetést adományozták. A Szovjetunióban az ifjúság szaba­don döntheti el, milyen foglalkozást választ. A foglalkozások sokasága kö­zött számtalan olyan is akad, amelye­ket az ország népe különösen meg­becsül. A mai fiatalok általában mér­nökök, agronómusok, művészek, taní­tók, orvosok, pilóták szeretnének len­ni. Most azonban szóljunk néhány szót az állatorvos foglalkozásáról, amely több ezer fiatalember és ifjú nő egy életre szóló hivatásává lett. Szerény, látszatra nem feltűnő fog­lalkozás, amelyről még, sajnos, nem írtak verseket és dalokat. Fölösleges is lett volna. Hisz az állatorvosok lényegében szintén medikusok: védik az életet a betegségekkel szemben, ugyan nem az emberekét, hanem az állatokét. A természetvédelemben az állatorvos a legfőbb tényezők közé tartozik. Az állatorvosok az állatte­nyésztők fő tanácsosai és hűséges szövetségesei a párt és a kormány kitűzte komoly feladatok teljesítésé­ben. Nem csoda tehát, hogy az állatorvo-E 0 Y E G É S Z É L E T R E si hivatás helyenként családi hagyo­mánnyá vált. A Szaratovi Zootechni­­kai és Állatorvosi Intézet hallgatói közül sokan állatorvosuk és zootech­­nikusok gyermekei. Előfordulnak per­sze olyan esetek is, hogy városi fiúk és lányok is kedvet kapnak hozzá, és kitűnő szakemberekké válnak. Az állatorvosok munkája rendkívül sokoldalú. Nem csupán a beteg álló­tokat gyógyítják, nélkülözhetetlenek a biológiai laboratóriumokban, tudo­mányos kutatóintézetekben, pedagó­gusokként működnek a technikumok­ban és a főiskolákon. A termelő fo­lyamatban az állatorvos sokoldalú szakember. Fő területe a profilaxis (kórmegelőzés). A szállításnál ellen­őrzik a húst, védve így a lakosságot az esetleges fertőző betegségektől. N. I. Skrjabin egy alkalommal kije­lentette: „A medikus embereket gyó­gyít, az állatorvos meg az emberisé­get.“ Hisz az állatorvos közreműkö­désével az emberiség számára kiváló minőségű élelmiszereket: húst, sajtot, tojást, értékes gyapjút és bőrt, fontos nyersanyagokat termelnek és tárol­nak. Életünk évről évre szebbé és jobbá válik, az emberek élelmiszerszükség­letei és igényel úgyszintén nőnek. Fo­lyamatban van a párt kitűzte mező­gazdasági program realizálása: a ke­­mizálás, komplex gépesítés, nagy mé­retű talajjavítás. Az állattenyésztést is nagyüzemi alapokra helyezik. E té­ren komoly feladatok várnak az állat­orvosokra is Semmi sem emeli úgy az ember értékét, mint az alkotás és a tapasz­talat. Itt a munkaszervezés tapaszta­lata a döntő. Rendelkezik-e a szak­ember megfelelő képességekkel arra, hogy meg tudja győzni a dolgozókat nemcsak szóval, hanem személyes pél­dával is. Az állatorvos és a zootech­­nikus munkája elképzelhetetlen kuta­tás nélkül. Ebben rejlik e hivatás sze­retető és a jól végzett munkából fa­kadó megelégedés. Az állatorvosok és zootechnlkusok munkáját a Szovjetunióban ország­szerte nagyra becsülik. Közülük már sokan elnyerték a kitüntetések külön­féle fokozatait. A népjólétét szolgálja mindenki, aki a Szovjetunióban az állatorvosi hivatást választja. I. N. SCSEGLOV Munkában az óriás szalag Szentesen Kis tizem a Szegedi Ruhagyár szentesi telepe, mégis azt a szalagot, amely hétfőn reggel hat órakor kezdte a munkát, óriási Jelzővel illetik. A konfekcióiparban alig ta­lálni párját ennek a munkeszalagnak, mely­nek feladata, hogy a legkorszerűbb techni­kát és technológiát alkalmazva, újfajta mun­kamódszer bevezetésével, a kétrészes mun­karuha-gyártásban rekordteljesítményt érjen el. Két évvel ezelőtt, amikor 1970-ben megér­keztek az első új gépek Szentesre, a mun­kások nem gondoltak arra, hogy ezzel egy átfogó korszerűsítési folyamat vette kez­detét. Nem csupán az elavult berendezések cseréjéről volt már akkor sem sző. A válla­lat vezetői ezzel a gépesítéssel, korszerűsí­téssel célul tűzték ki, hogy egy kétrészes munkaruha előállítási Idejét 60 percről 52 percre csökkentsék. Ezzel nem egyszerűen a Szegedi Ruha­gyár gyártásfejlesztést programját valósítot­ták meg, hanem a KGST állandó ruhaipari munkabizottsága által meghatározott szem­pontok alapján kitűzött program megvaló­sítását kezdték el. Ahhoz, hogy elegendő mennyiségű munka­ruha kerüljön ki Szentesről, folytatni kel­lett a korszerűsítési programot. Az üzem két munkaszalagját kapcsolták össze, és hozták létre az úgynevezett őriás szalagot. Ez az összekapcsolás egyben jelentette a gépek átcsoportosítását, új technológiai sor­rend kialakítását. A két munkaszalagon ed­dig 96 dolgozót foglalkoztattak. Most, az összevonás után, összesen 83-an maradtak. A számítások szerint ugyanis a 83 fő pon­tosan megfelel a gépi berendezés támasz­totta létszámigénynek. A gépek átrendezésével egyidőben a kor­szerűsítés kapcsán újfajta elektromos veze­tékkel látták el a munkatermet. Egy kis túlzással azt mondhatnánk, mint a villamo­sok vagy trolibuszok, felső vezetékről kap­ják az áramot. A csatlakozőszerkezet sínen mozog. Ha a gépeket odébb helyezik, nem kell a berendezést átépíteni, hiszen a kábel tovább csúszik a sínen. Ezzel az új elektro­mos vezetékrendszerrel szabaddá tették a gépek közötti területet, és felszabadították az anyagtárolő kocsik mozgatására. Hosszan lehetne sorolni a korszerűsítés különböző mozzanatait, amelyek mind-mind hozzájárultak, Illetve járulnak a termelé­kenység növeléséhez. Sági Antal, az üzem vezetője elmondotta, hogy ezzel az átszerve­zéssel további tíz perccel kívánják csökken­teni egy kétrészes munkaruha előállításá­nak idejét. Ennél gyorsabban jelenleg sehol a világon nem gyártanak munkaruhát. Az első munkanap előtt termelési tanács­kozást tartottak. A művezetők minden munkással ismertet­ték új reszortját. Már jő előre meghányták-vetették kinek, milyen feladatot kell ellátnia, hogyan old­ják meg a besegítéseket, mit kell tenni, ha egyik-másik gép mellett „elakad a kocsi“, vagy esetleg elromlik a gép. Az első munka­napon természetesen jelentkeztek az első zökkenők. Senkit sem kellett figyelmeztetni, hol segítsen, mit tegyen. Ha valamelyik re­szortban torlódott a munka, sokan voltak olyanok, mint Csermák Jusztina, akik nem várták, hogy a művezető kérje segítségüket, öntevékenyein mentek be segíteni. S ha egy­­egy gép felmondta a szolgálatot, akkor sem volt kiesés, hiszen a gépsorok mellett tíz gépenként ott van egy-egy tartalék. Gere Mihályné művezető és Farkas Antalnó spe­­ciálgépes mondták: az ériás szalagban nem lehet tartós szakadás. Csak úgy tudjuk elérni a célkitűzést, ha folyamatos a termelés. Sok munkával készítették eló az új munka­­szervezést. A munka neheze azonban csak ezután következik. Az óriás szalagban dol­gozóknak meg kell szokniuk az új rend­szert, hogy maradéktalanul kiaknázhassák annak minden előnyét és elmondhassák: ennél gyorsabban sehol a világon nem gyár­tanak munkaruhát. ' E. Z. ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\v^^^ ^ A Komárnói Mezőgazdasági Műszaki Középiskola Igazgató­sága felhívja azoknak a figyelmét, akik mezőgazdasági üzemek­ben dolgoznak és általános vagy nem mezőgazdasági szak­­érettségivel rendelkeznek, hogy iskolánkon három éves táv­tanulással mezőgazdasági szakérettségit szerezhetnek. Érdeklődni személyesen vagy írásban lehet az alábbi címen: Stredná poľnohospodárska technická škola, 945 82 Komárno v j Fiúk és lányok! Az IFJÚ SZIVEK Magyar Dal- és Táncegyüttes, a Kiváló munkáért érdemrend viselője, Bratislava FELVÉTELI MEGBESZÉLÉSEKRE hív benneteket ének-, tánc- és zenekarábal 1973. október 3.—4., valamint október 18-án 18,00 órától 21,00 óráig Bratislava, Május 1. tér 28. szám alatti gyakorlóhelyiségébe. Részletes felvilágosítással az együttes irodájában, Bratislava, Mostová 8. szám alatt, telefon 304-22, 304-23 szolgálunk az érdeklődőknek, _____________________________________________ A hőfejlesztő aggregátumok megoldják fűtési gondjait, mivel jól beváltak praktikusak és megbízhatók. Meleg levegő-áramlással lehet kifűtenl a baromfikeltetőket, kocaistállókat, sertésistállókat, szarvasmarha Istállókat, takar­mányelőkészítőket, üvegházakat, burgonyatárolőkat, gépjavító csarnokokat, műhelyeket, raktárakat, kultúrházak termelt, épülő félben lévő objektumokat stb. Az aggregátumok nyáron jól felhasználhatók a gabona, a ku­korica, a len stb. szárítására. A hőfejlesztő aggregátumok három típusát különböztetjük meg: # SAMUM (áthelyezhető, kőolajfűtésű, teljesítménye kb. 70 000 kcal/óra) Q KE-100 (áthelyezhető, kőolaj- vagy olajfűtésre, teljesítménye max. 100 000 kcal/óra) # KE-160 (stabil, kőolaj- vagy olajfűtésre, teljesítménye max. 140 000 kcal/őra) Gyártja és rövid határidő mellett szállítja a K0V0DRUŽSTV0, v.d. kisipari szövetkezet Galvaniho 2 818 00 BRATISLAVA Telefon: 241-66, 201-82, 256-85

Next

/
Oldalképek
Tartalom