Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-22 / 38. szám

1973. szeptember 22. SZABAD FÖLDMŰVES, 7 Kétségtelen, országjárás közben sokmtnáent lát, hall, tapasztal a tollforgató. Rögvest a szemébe tű­nik, ha valami nincs rendjén. Még­­inkább azok a jelek, amelyek már a holnap formálására, alapozására utalnak. A nagyüzemi gazdálkodás olyan feltételeit teremtik meg, amelyek már a közeljövő igénye­sebb feladatainak teljesítéséhez feltétlenül szükségesek. Mert a munkaerőprobléma, főleg az állat­­tenyésztésben a kulturáltabb mun­kakörülményekkel, a két, illetőleg három műszak gyakorlati alkal­mazásával oldható meg. Ilyen hétmérföldes léptű fejlő­dés megalapozásával találkoztunk Csallóköznek egy aránylag kicsi szövetkezetében, Trhové Mýtoban IVásárvámoson). Az ember szinte hinni sem akar a saját szemének, mi mindent létesítettek az utóbbi évtizedben, s mily nagymérvű az üzemfejlesztéssel összefüggő épít­kezés a jelenben. Milliós apróságok Folytassuk a tényekkel. Bőven van belőlük. Tucatnyi sertésszállást, s Istállót át­építettek, korszerűsítve a hústerme­lést. További cél: a három műszak bevezetése a sertéstenyésztésben. demleges dolgot lencsevégre kaptam. Emiatt kísérőmtől lemaradtam. A nap­fényben fénylő csillogó, repülőgép­­hangárnak is beillő épületen akad meg a tekintetem. Ml célt szolgálhat? Tán csak nem egy másik hütőtároló? Tűnődöm. De nem sokáig. Számomra a rejtélyt az elnök világítja meg. Ka­lapját egészen a nyakára csúsztatja, s közben osztja az „áldást“ a felvá­sárló üzemre, amely nem képes a ga­bonatermés tárolására. — Gépszín ez valójában. De a ga­bonát kellett ide tennünk, ha akarjuk, ha nem ... A drága gépeinket meg a felhők itatják a szabad ég alatt. „Be­levertük“ a sok pénzt, kétmillió há­romszázezer koronát —t mutat az óriás gépszínre a közös gazdaság kor­mányosa, s dohog tovább —, és más célt szolgál... Bántja a gépek sorsa. Bánthatja is! Hiszen a közösség tőle kéri majd szá­mon, miért hagyja „ebek harmincad­­jára“ az értékes gépeket, amikor meg­van a helyük. Dehát az elnök tehet róla?I... Elvégre szél ellen nem le­het... Vagy mégis? Ezt döntsék el a járási illetékesek. Korszerű gépjavítóműhelyt építenek Node, vegyük csak szépen sor­jába. Gyümölcsös+hűtőtároló Eléggé nagy erőfeszítéseket kívánó vállalkozásuk egyike: a 116 hektáros gyümölcsös létesítése. Jobbára nem szántóföldön. E terület hajdani mil­liomos bérlője, Popper József, ha fel­támadna ... Bizonyára elcsodálkozna, mivé változtatták-varázsolták egykori robotosal a csenevősz erdőt, bozótost. Vitamindús gyümölcs terem itt va­gonszámra. Szüretelését, ha az idén nem is, valószínű a jövő évben már rázógépek könnyítik, megkímélve az embereket a fárasztó munkától, a ve­rejtékezéstől. ... S hová kerül a gyümölcstermés? A tágas hűtőtárolóba. Itt kora tava­szig megőrizhető a gyümölcs frisse­­sége, főleg vitamintartalma. Igen nagy előny: akkor kerül a fogyasztó aszta­lára ilyen állapotban, amikor a leg­nagyobb szüksége van szervezetének a vitaminra. Sokféleképp vélekedtek erről a hfl­tőtárolóról: Minek ez? A vezetők csak adósságba sodorják a szövetkezetei, „Ehelyett inkább rendes székházat építhetnénk...“ stb., stb. Nos, mi a valóság? Nagyon is szükséges, fölöt­tébb hasznos létesítmény. Évente szép summa tiszta jövedelmet hoz a közösnek. Az új székház is felépült. Igaz, kétmillió korona költségráfordí­tással, ám díszére válik a szövetke­zetnek, a közösnek. Nocsak, mit Is mondott e székház­zal kapcsolatban Csömör Géza, a szö­vetkezet szerény, csöppet se becsvá­gyó elnöke? — Üzemeltetése nem hoz anyagi hasznot, sőt költséggel jár. Dehát a szocialista társadalomban mindenek­előtt az embert kell látnunk, aki a közös javakat létrehozza. Mi ezt a fő elvet sose tévesztjük szem elől, sőt erre alapozunk. Az elnök ezen állítását tények sora bizonyítja. Nemcsak a hfltőtárolóban, ahol fürge önjáró villamos targoncák, rakodógépek emelnek magasba több mázsányl terhet, — lebonyolítva az anyagmozgatás fárasztó munkáját —, hanem az egyéb termelési ágazatok­ban ts. M 4 Új gépjavító-részleg épül Manapság a már közismert. gépek megbecsülése Saját kárukon tanul­— Tachovban konstruálták az elsőt, s nálunk épül a második, ötszáztizen­­két tehén áll majd a négy csarnok­ban, nyolc sorban, rostélyon, illetve gumimatracon. Almozás nélkül. — Vagyis, múzeumi tárgy lesz a Csömör Géza, az efsz-elnök tak a szövetkezetlek. így hát a rend- villa? szeres karbantartás, a lelkiismeretes, — Eltalálta. Gumicsőből áramló víz­tökéletes gépjavítás nagy szerepet ját- sugárral tarthatók tisztán a gumimat-ÜZEMFEJLESZTÉSBŐL AHOL NEM FALJAK FEL A HOLNAPOT A gazdasági udvarokon betonutakon gördülnek a szállítóeszközök. Ez is a kulturáltabb munkakörülmények tartozéka, hiszen a feneketlen sár, a pocsolya száműzve. Igaz, több mint hárommillió koronát emésztett fel az útépítés, de megérte. Két hidroglóbusszal megoldották a közös gazdaság vízellátási problémá­ját. Mibe került? Egymillióba. Hát a takarmánytornyok? A zsák­­clpeléstől mentesítik az állatgondozó­kat, az etetőket. Mi a csoda? Hát ezt meg jól le­degradálták ... Mármint a régi iroda­épületet. Szociális helyiséget csináltak belőle. Áthidaló megoldásként. Jól tet­ték! Minek ásítana üresen? 1 A dolgozókról való gondoskodást Illetően a nyolcvanöt munkaruha sem éppen „kutya“. S az idei Flóra Olo­mouc 73 virágkiállításra Is negyven efsz-tag készülődik. Ez is valami. Mostmár elég az apróságokból! Jöj­jön a nagyja. Gépszín-óriás, vagy raktár? Majorszemle közben egynéhány ér­szik. Hiszen csakis az üzemképes gép­parkkal lehet boldogulni. A gépek több milliós értéket képviselnek. Nél­külük a termelés — megbénulna. Formás, kecses épület, így félké­szen is a gépjavítóműhely. Korszerű lesz. Olyan, amilyennek a tudományos műszaki forradalom korszakában len­nie kell. Központi fűtéses. Szóhoz jut­nak majd a modern vasesztergálók, s egyéb gépek. S természetesen a gép­javítók ideális környezetben végezhe­tik majd felelősségteljes, szakértelmet kívánó munkájukat. Benzinkút és traktorfürösztó sem hiányzik majd a közeléből. És most következzék a tejtermelést forradalmasító létesítmény, amely ugyancsak épülőfélben van: А К—512-es tehénfarm Kolosszális épület. Vagyis épület­váz, vassaerkezetekből összeszerelve. Délidő lévén, csak Gányovics Fe­renccel, a szövetkezet építésvezetőjé­vel értekezhetünk. A közeljövő tehén­farmját így próbálja szavakkal meg­rajzolni: rácok, az állás, llymődan az ürülék felhígul, a csatornarendszerbe kerül, majd innét a gyüjtőmedencébe, ahon­nét időnként az óriás fekál-císzter­­nákkal kiszállítva Jut a mezőre. — S mikorra löszül el, hány mű­szakban üzemel majd ez a tehénfarm, mennyi munkaerővel? Az építésvezető sorjázza: — A tehénfarm átadási határideje 1975. január 1., azonban szeretnénk hat hónappal hamarabb elkészíteni. Építkezési csoportunk 18 tagú, s ki­segítő erőkkel együtt olykor eléri a 30 főt. Két tachovi szerelő szaktaná­csainak segítségével 12 nap alatt ösz­­szeszereltük ezt a tömérdek vasat. A tehónfarm két műszakban üzemel majd naponta: négytől tizenkettőig és tizenkettőtől húsz óráig. Tíz-tíz mun­kaerővel számolunk, ezek közül két zootechnikus, akik az írányítómunkát végzik. S plusz az éjjeliőr. Természetesen, a dolgozók munka­­körülményei a jelenlegivel összeha­sonlítva igen lényegesen javulnak. Erre vonatkozólag Gányovics elvtárs a következőket mondja: — Adagolókocsi juttatja egyszerre két sor tehénnek a monodlétás takar­mányt. Az erőtakarmány meg csöve­ken keresztül jut az állatok elé. Ami a fejőst illeti, ezt a legkorszerűbb Alfa-Laval fejöberendezés végzi, amit már meg is kaptunk. Ez önműködően kikapcsolja a szívókat, ha már a tőgy­ből a tej kiürül. S a tehénfarm ren­delkezik majd klímatizációs berende­zései, amely télen fűt, g nyáron meg hűt. Áramszünet esetén sem lesz fenn­akadás, mert Diesel-aggregát fejleszt áramot, ilymődon biztosítva a zavar­talan üzemelést. Tömören körvonalazva így néz majd ki ez a korszerű, párját ritkító tehén­farm. Terv és elképzelés Erőtakarmány-problémájukat gyöke­resen megoldják. Mégpedig rövidesen. Alighanem már a jövő évben. Hat — hat és félmillió korona költségráfor­dítással korszerű szárítóüzemet létesí­tenek. Univerzálisát, vagyis többcélút. A tervrajzokat épp aznap kapták kéz­hez, amikor ottjártunk. S ami még a jövő benője: a termál­víz hasznosítása. Ehhez elsősorban kútat kell fúratni. Ezt közösen akar­ják végeztetni a szomszédos Topolnf­­ky-1 (nyárásdi) Efsz-szel. Ami a zöld­ségtermesztésen lendítene: a termál­vízzel fűtonék a fóliasátrakat. S ezt a „fáradt“ vizet medencébe gyűjtve, fürdésre hasznosíthatnák. Utószó Ez a szövetkezet a termelés forra­dalmasításán fáradozik. Tagját, s ve­zetői a nehézségeket szívósan legyűr­ve, váltják valóra a CSKP XIV. kong­resszusának a mezőgazdaságfejlesz­tésre vonatkozó irányelveit. Megte­remtve ehhez az anyagi-műszaki ala­pot. Ügymond: nem falják fel a hol­napot! Például az utóbbi évtizedben a Trhové Mýto-i (Vásárvámosi) Efsz több mint harminc millió koronát for­dított üzemfejlesztésre. Ezzel a kiváló beruházási politikával nagyon lénye­gesen szilárdította gazdasági helyze­tét, javította — és tovább javítja — dolgozóinak kulturált munkakörnye­zetét, a biztonságos munkavégzést. A legfelsőbb szervek figyelmébe ajánlhatjuk ezt a célratörő, követésre méltó szövetkezetei, amelynek az üzemfejlesztés nagy-nagy erősségi. N. Kovács István A szövetkezet székhaza Gányovics Ferenc építésvezető A gépszín-óriás egy sarka

Next

/
Oldalképek
Tartalom