Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-22 / 38. szám
£973. szeptember 22. szabad földműves 3 Eredmények, gondok, elképzelések Ä esapadékszegény Időjárás az idén már sok bosszúságot okozott és okoz még ma is mezőgazdasági dolgozóinknak. Panaszkodnak a kertészek, a szőlészek, kevesebbnek ígérkezik a kukorica, a cukorrépa, s ami a legrosszabb, a tervezettnél jóval kevesebb a szálastakarmány, a silókukorica, a keveréktakarmányoknak sem igen kedvez az Időjárás. Ügy is mondhatnánk, ezek a gondok képviselik napjaink problémáit a mezőgazdaság szakaszán, mert az állatoknak azért mégiscsak enni kell adni, ha azt akarjuk, hogy termeljenek. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor bekopogtattam a chotínl (hetényi) földművesszövetkezet impozáns székházába. Miért éppen ide vezetett az utam? Talán azért, mert a múlt évben igen gyenge eredményt mutatott fel ez a gazdaság a tejtermelésben, s kíváncsi voltam, mi a helyzet most. Persze jobban érdekelt, hogyan sikerül biztosítaniuk a takarmányokat, mivel tudom, hogy a szövetkezet határában sok a könnyű homoktalaj, amelyen még a csapadékos időben is csak jó átlagos eredményeket lehet elérni. Lamy Miklós szövetkezeti elnök kerek-perec kijelentette: jobb témát nem is tudtam volna választani. Rövid ideig rendezgette gondolatait, azután megindult a szóéradat„Valósággal elhalmozott adatokkal,, alig győztem feljegyezni őket. Kezdjük talán azzal, hogy a múlt év sikertelen volt a tejtermelés tekintetében. Mindössze 2600 liter tejet nyertek átlagosan egy fejőstől. A sereghajtók között kullogtak járási viszonylatban. Mi idézte elő a kedvezőtlen helyzetalakulást? Lamy elvtárs erről így vélekedik: — Lehet, túl sokat szapuljuk az utóbbi időben a szeszélyes időjárást. Ez azonban nem bűnbak-keresés, felelösségátruházás, hanem a puszta tények megállapítása. Ha a múlt évi lemaradás okát kutatjuk, akkor lényegében az 1971. év őszének elemzésénél kell kezdeni a dolgokat. Akkor is kevés volt a takarmány, az állatok termelékenysége megtorpant, sőt visszaesett, s ez az állapot egész a múlt év féléig megmutatta hatását. A kelleténél jóval kisebb volt a tejelékenység. Igaz, 1972-ben annyi takarmányunk termett, hogy már régen volt annyi. Hiába láttuk el bőségesen az állatokat, a javulás sok időt vett igénybe. Az év végén természetesen nem szívesen beszéltünk az idevágó mutatókról. — Lényegében hasonló a helyzet a takarmánytermesztésben, mint két évvel ezelőtt. Ez annyit jelent, hogy a tejtermelést illetőleg jövőre ismét egy gondokkal, problémákkal teli időszak következik? —1 Az idén nem olyan súlyos e helyzet — mondta az elnök. — Összesen 108 hektáron termesztünk silókukoricát. A betakarítás már javában folyik. Az eredmény? Talán meglesz a 120 mázsa hektáronként. Azonkívül a zöldségfélék után vetettünk némi keveréktakarmányt. A silánynak mutatkozó lucernákat is felszántottuk s helyükre kukorica-napraforgó keveréket vetettünk. A másodvetemények összterülete negyven hektár. Az Oros-adapterrel felszerelt SZK—4- es kombájnjaink már ezen a területen is megkezdték a begyűjtést. Ügy tervezzük, kukoricakóróből és répaszeletből is készítünk silót. A kilátások szerint összesen 300 vagon silót tudunk előállítani, ezenkívül maradt a múlt évről 200 vagon kiváló minőségű silótakarmányunk. Ezen a téren tehát nem lehet nagyobb baj, hiszen az évi silőszükségletünk 400 vagon körül mozog. A továbbiakban kiderült, nagyobb baj lesz a szálasokkal való ellátásban. A tervezett 85 vagon helyett mindössze 60 vagonnyi hereszénára van kilátás, sőt a szemesek is csak 85 % erejéig fedezik a gazdaság évi takarmányszükségletét. Eredmények mérlegen Most pedig vessünk egy pillantást a szövetkezet állattenyésztésének idei eredményeire. Az állattenyésztés a tejtermelésre van szakosítva. Átlagosan négyszáz tehenet tartanak. A szarvasmarhák létszámát az év végéig 720-ra tervezik növelni. Ez 130 darabos növekedést jelent a múlt évi valósághoz viszonyítva. Elsősorban a fiatal üszők számát növelik, hogy nagyobb lehetőségük legyen a legmegfelelőbb utódok kiválogatására, a tehénállomány minőségi javítására. Mivel marhahizlalással nem foglalkoznak, a bikaborjakat értékesítik. A hatodik hőnap végéig a tervezett 490 ezer liter helyett 528 ezer liter tejet termeltek. A tej eladási tervét 106 százalékra teljesítették. A nyolcadik hőnap végén — az év elejétől számítva — nyolc literes egyedenkénti napi átlagtejelékenységet mutattak ki. Ez az adott viszonyok között szép eredmény, s remélhető, hogy a tervezett 2800 literes tehenenként! évi tejtermelést nemcsak elérik, hanem lényegesen túl is szárnyalják. Az év végéig 357 borjú születését tervezték, ebből a hatodik hónap végéig már 215-öt elkönyveltek, vagyis 30-al többet, mint az előző év hasonló időszakában. Az elhullás ugyanakkor 4-el kevesebb, vagyis 16 darab volt. Még egy mutató? tavaly 89 borjút várasztottak el száz tehéntől. Szóljunk néhány szót e sertésekről is. A sertések átlagállománya 2623, az anyáké másfélszáz körül mozog. Az év végére 160 kocával számolnak. A múlt évben 16 malacot választottak el egy anyától-, az idén pedig június végéig 7,4-et. Ez kettővel több a múlt félévi eredménynél. Ebben az évben 3421 mázsa sertéshús értékesítését tervezik. A célkitűzések valóra váltásához adottak a feltételek, s így csupán ebből a gazdaságból 1036 mázsával több sertéshús kerül a dolgozók asztalára, mint a múlt évben. Ezenkívül választott malacokat is értékesítenek, kisegítve az év elején bajbajutott gazdaságokat. A hizlaldában 52 dekagrammos napi súlyszaporulatot érnek el. Az állattenyésztési részleg sikerességét, a gondozók munkájának eredményességét mi sem bizonyítja fényesebben, mint az a tény, hogy az állattenyésztés félévi pénzügyi tervét 105 °/o-ra teljesítették. Kik vették ki részüket legjobban a munkából? A tehenészetben Kósdí Dezsőt és Rancső Dezsőt illeti dicséret, a neveidében Tóth Pálné, a kocáknál Szuh Andrásné és Hencz Miklósné, a hizlaldában viszont Gál Dezső és Zajos István a legszorgalmasabb, legeredményesebb. A jobb eredményekért Lamy elvtárstől azt is megtudtam, hogy a szövetkezet vezetői és dolgozói megsokallták már az időjárástól való állandó rettegést, a takarmány-hiányt stb. Jövőre egy korszerű takarmány szárítót építenek. Igaz 7—8 millió koronába kerül majd, de így jobban tudnak gazdálkodni a kitermelt takarmányokkal, értékesebb eleséget adhatnak az állatoknak. Ha a szárító felépül, javítanak a tkarmányozás hatékonyságán is. Az ötéves tervidőszak utolsó évében ugyancsak fontos feladatot szeretnének elvégezni. Az istállók már többnyire 15—20 évesek, elavult berendezéssel felszereltek, s így csak minimális mértékig lehet gépesítésről, az emberek munkájának megkönnyítéséről beszélni. Ezért korszerűsíteni akarják az istállókat. Bizonyos változásokat eszközölnek a takarmányozásban, a tenyészmunkában, szeretnék megoldani a hétvégi szolgálatosok kérdését is. Egyszóval az ember és az állat számára megteremtik a legjobb eredmények kialakításához szükséges optimális feltételeket. Kádek Gábor OS r*4i OS со 'ОЭ 'OS 5 CD со OS ca A faforgácsból sajtolt forgácslemezek az elmúlt években kitűnően beváltak a bútorgyártásban és a belsőépítészet számos területén. Megmunkálásuk egyszerű, nem tesz kárt bennük a nedvesség, a hő — meglepően stabilak. Éppen ilyen kedvezőek a tulajdonságai annak az újfajta lemeznek, amelynek szalma az alapanyaga. A dán mérnökök által kifejlesztett új anyag azonban még a forgácslemeznél is stabilabb, sokkal jobban meghajlítható törésveszély nélkül. A dán növénykutató intézetben kifejlesztett gyártási eljárás nagyon egyszerű: a feldarabolt szalmát megfelelő kötőanyaggal keverik össze, és nagy nyomású berendezésekben sajtolják lemezzé. Megfelelő vegyszerek hozzákeverésével az anyag gyúlékonysága is jól csökkenthető. [Magyar Szó 236/73) Szorgalmas munka eredménye A komámat [komáromi) földművesszövetkezetben 174 tehenet tartanak. A gondozók nagy gondot fordítanak az állatok tisztántartására, ésszerű takarmányozására. Az év jelentős részét a legelőn töltik a fejősök. A nagy melegben szívesen hűsölnek a Duna vizében, vagy a százéves faóriások árnyékában. Haak Vilmos és Miskolczi Ferenc ilyenkor nyugalomra Inti a szorgalmas pulit, hadd kérődzenek nyugodtan az állatok. Likér Mihály pártelnök és Kurucz Nándor zootechnikus a minapi beszélgetésünk során elmondta, hogy a tehenek túlnyomó többsége kilenc liternél több tejet ad naponta. Vannak olyan egyedek is, amelyektől naponta 10,5 litert is nyernek. A dolgozók szorgalmas munkájának köszönhető, hogy a tejtermelésben valóban szép eredmények születnek. A szövetkezet tehenészetében tizenkét személy dolgozjk. Ezek többsége — szám szerint nyolc — nő. A férfiak a takarmányozásért, a nők viszont a fejésért és az állatok tisztántartásáért felelősek. Egy fejőnő 15 tehenet gondoz. Kik a tehenészet legjobb dolgozói? Beszélgetőtársaim Pocsai Irént említették első helyen. Mint mondták, odahaza három gyermekről kell gondoskodnia, de munkahelyén is becsülettel megállja a helyét. A gondjaira bízott tehenek napi átlagtejelékenysége 10,5 liter. Berecz Terézia hét gyermek anyja. Munkáját szereti, a szövetkezet vezetői elégedettek teljesítményével. Naponta átlagosan mintegy tíz liter tejet fej egy-egy tehéntől. Kolesová Antónia kilenc és fél literes napi tejelékenységet ért el a gondjaira bízott tizenöt fejősnél. Utána Gardiánová Mária következik, napi 9,3 liter átlagteljesítménnyel. De a többiek is megtesznek mindent a jó eredmények érdekében. Persze, egyelőre némileg kevesebb sikerrel. Lehet, pár hónap múlva már ők lesznek az élen. A lehetőség adva van, csak élni kell vele. A gazdaság vezetőinek, és reméljük a dolgozóinak is, az válna a legnagyobb örömükre, ha minden tehéngondozó, fejőnő legalább tíz literes napi átlaggal dicsekedhetne! Igaz, a szorgalmas munka eredményei így is szépek, de az úton toyább kell menni» -4* HfllMer László U.v^:í^Mfc!ÍÍÍII£| úif/ujÁhfít ■*■** A közönséges dió termelése Bulgáriában Érdekes cikket olvastam a minap a Nemzetközi mezőgazdasági szemle ezévl negyedik számában. Zdrav-kov érdemes erdőmémök, a bolgár Erdészeti és Erdőgazdaságügyi Minisztérium dolgozója erről tájékoztatja az olvasót, milyen sikereket értek el ezidáig Bulgária mező- és erdőgazdasági dolgozói a közönséges dió termesztésében, majd kitér az alkalmazott módszerek Ismertetésére és értékelésére, valamint a távlati elképzelések vázolására Is. A közönséges dió hasznossága és Jelentősége ma már szinte közismert. A dió sok zsírt, fehérjét, vitamint és ásványi sőt tartalmaz. A Bulgáriában termesztett fajták némelyikének zsírtartalma eléri a 70—73 százalékot, sőt a Plovdivi Gyümölcstermesztés! Főiskolán előállított I—11, I—12 és I—15 jelzés alatt nyilvántartott Hibridek 75— 78 %-os zsírtartalommal jeleskednek. Nagy biológiai értéke következtében a közönséges dió termése nagy keresletnek örvend és jó ára van mind a bolgár, mind pedig a nemzetközi piacon, fája viszont egyike a legértékesebb bútoripari nyersanyagoknak. Ezért a bolgárok egyre többet foglalkoznak a közönséges dió termesztésének továbbfejlesztésével. De nemcsak ezért. Azért is, mert kisebb az ápolás iránti igénye, mint más kerti és erdei gyümölcsfajoknak, a termésbetakarítás tökéletesen gépesíthető, a termés kevés nedvességet tartalmaz, jól tárolható, nem kell csomagolni, választása könnyű és bármikor, bárhova szállítható. Nem megvetendő az a tény sem, hogy a fákon és a termésen kívül a növény egyéb részeit is jől fel lehet használni a vegyiparban, a gyógyszeriparban és másutt. A dió termesztése 1,5—2 ezer levát jövedelmez hektáronként, plusz a köztes vetemények és a 25—30 év múltán kivágott fák értéke. Egyszóval a közönséges dió állományainak megfelelő mélytalajú termőhelyeken a dióból származó jövedelem jelentősen meghaladja az egyéb mezőgazdasági növényekből, vagy kis értékű erdei fafajokból eredő jövedelmet. A közönséges dió termőterülete aránylag korlátozott a világon. Bulgáriában már megoldották az oltás kényes problémáját, s most a kedvező természeti viszonyok kihasználásával a termőterületek növelésére, új ültetvények létesítésére összpontosítják figyelmüket. A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának rendelete értelmében 1980-ig a magról és oltványból nevelt dióállományok területét az erdőalap területén 31 ezer hektárra, a mezőgazdasági földön pedig 20 ezer hektárra kell bővíteni az országban. Ha ez megvalósul, évente mintegy 40 ezer tonna diót termelhet Bulgária. Az ültetvények felújítása során pedig emellett 30—40 ezer köbméter diófürészárut is előállíthat, ami szintén nem csekélység. A diőültetvények létesítéséhez szükséges oltványokat ablakos szemzéssel, vagy javított angolnyelves párosítással állítják elő. Az erdőgazdasági csemetekertek két évvel ezelőtt 220 ezer, a múlt évben viszont még ennél Is több' oltványt állítottak elő. Hasonló eredményeket mutattak fel az állami gazdaságok csemetekertjei is. Az oltáshoz Sejnovo, Drjanovszkl, Szilisztrenszki és más értékes bolgár fajták dugványait használják. Ezek minőség szempontjából a szerző szerint nyugodtan felvehetik a versenyt a legjobb francia fajtákkal Is. Az erdőgazdasági csemetekertek által létrehozott fajtatörzsállományokban mintegy 20 000 törzsfát nevelnek. Az ablakos szemzést augusztus 15. és szeptember 5. között végzik, mégpedig olyan egyéves alanyokon, melyek gyökfőben elérik a 12 mm átmérőt. Az oltás szabadban történik. A 60 %-o.s eredés kötelező, de néhol a 85 %-ot Is elérik, sőt meghaladják. Kontrollként a pajzsos szemzést vették, amikoris a szempajzsokat a szaharőz 10 százalékos desztilált-vizes oldatában tartották. Ez a módszer hatékony és olcsóbbá teszí az oltványnevelést. Az ország északi részén inkább a javított angolnyelves párosítást alkalmazzák, mert ez az eljárás gépesíthető. Egyelőre közönséges szőlőoltó gépeket használnak e célra, melyek segítségével egy munkás nyolc óra alatt ezer alanyt kezel. Ez lényegesen csökkenti az oltványok előállítási önköltségét. Itt 80 %-os eredés érhető el, de csak szakképzett emberek végezhetik azt a munkát, mert ügyelni kell a rétegezés helyességére. Az oltványról nevelt fák az első években erőteljesebben növekednek és a 3—4-ik évben már termést hoznak, jő agrotechnika, kedvező éghajlati és talajviszonyok’ esetén a tíz éves fák már 30 kg termést hoznak. A 20—25 éves fákból pedig furnírgyártásra alkalmas faanyag nyerhető. Bulgáriában 1966 és 1971 között 7400 hektárt telepítenek be az erdőgazdaságok a közönséges dió legértékesebb fajtáival. Egyes erdőgazdaságokban 100—500 hektáros dióültetvények is vannak. A cikk szerzője szerint Bulgáriában jelenleg a nagy komplexumok létesítésére összpontosítják a figyelmet. Ezekben a diótermelő nagyüzemekben igyekeznek kihasználni a magas színvonalú agrotechnika, az öntözés és a tökéletes gépesítés adta lehetőségeket. Végezetül még annyit, hogy Bulgária világviszonylatban is előkelő helyre kerül a diőtermesztés és diófatermelés tekintetében, ha sikerül eredményesen megvalósítaniuk a kiváló minőségű fajták’ igénybevételével létesítendő ültetvények telepítését előirányzó program célkitűzéseit. -bor-Néhány sorban _ A Szupertiszta víz. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának bányászati intézetében új módszert dolgoztak ki a szupertiszta víz előállítására. Az új eljárás során vas elektródokat helyeznek el egy közönséges vízzel telt edényben. Az egyenáramú villamos térben az elektródok feloldódnak, a vashidroxid magához vonzza a vízben levő valamennyi szennyeződést, az élő és élettelen mikroorganizmusokat Is, így a víz biológiai értelemben is megtisztul. Az új eljárást hasznosító ipari berendezés már eredményesen működik a novoszibirszki gyógyszergyárban. ★ A' Védödobozba helyezett tűzoltó készülékek. Mint ismeretes az erős napsütés, a hó, az eső tönkreteheti a szabad téren elhelyezett porzó tűzoltó készülékeket, Ezért néhol védődobozokba helyezik a nevezett készülékeket. A dobozok előnye, hogy bennük nem tesz kárt az időjárás, a korrózió, s nem szorulnak állandó karbantartásra. A véiődobozok készítésére kitűnően megfelel az NSZK-beli BASF-gyár által gyártott LURAN S elnevezésű műanyag. Ezt bizonyítja az is, hogy a belőle készített dobozok már három éve állják az időjárás megpróbáltatásait, s ennek ellenére élénk, nem fakuló színükkel meszsziről magukra hívják a figyelmet. A Megbízhatóbb az ívhegesztésnél. Azerbajdzsá'ni mérnökök újfajta epoxigyanta szuperragasztőt fejlesztettek ki a nagy méretű konstrukciós elemek összeerősítésére. Laboratóriumi kipróbálása során 150 tonnás nyomással hatottak a szuperragasztőval összeerősített vasbeton hídelemekre. A hatalmas nyomás eltörte a vizsgált elemeket, de nem a ragasztott kötés vált szét, hanem a vasbeton. A kísérletek igazolták, hogy az új szuperragasztő megbízhatóbb az ívhegesztésnél is. (Hét 36/731
