Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-15 / 37. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES .1973. szeptember 15. Keressünk további lehetőségeket a gabonatermelés fokozására kommentárunk Olomoucban háromnapos aratási ünnepségre jöttek össze a cseh országrészek földművesei. A nagygyűlésen résztvett a CSKP KB, valamint a Szövetségi Kormány küldöttsége is. A tribünön helyet foglalt Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, Ľubomír Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Alois Indra a CSKP KB elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke és további párt—, valamint áilami vezető dolgozók. A mezőgazdasági termelés metropolisában, Ľubomír Strougal elvtárs mondott ünnepi beszédet. Méltatta a földművesek eredményes munkáját, amellyel nagymértékben hozzájárulnak a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez. Külön megdicsérte a kolíni járás földműveseit, akik kezdeményezték, hogy terven felül még nagymennyiségű gabonát kell eladni az állami raktárakba. A felhívás az egész ország földművesei között visszhangra talált. Ezt bizonyítja, hogy a földművesek több mint 60 ezer tonna gabonát szállítottak terven felül a raktárakba. A Szövetségi kormány elnöke hangsúlyozta, hogy a gabonatermelésben azért érhettünk el ilyen óriási eredményeket, mert a vetésterület 75 százalékán nagy termőképességű szovjet búzafajtákat termesztünk. Ma ezek a búzafajták világméretben is a legjobbak és megfelelő agrotechnikai eljárással rendkívül nagy hozamokat adnak. Strougal elvtárs kérte a földműveseket, hogy használják ki az összes lehetőségeket a gabona hozamának fokozására, mert még mindig sok kenyér — és takarmánygabonát kell behozni külföldről. A tartalmas és előremutató beszéd ezután népgazdasági problémákkal foglalkozott és a kormány elnöke felhívta az összes dolgozók figyelmét arra, hogy az ötéves terv második fele sokkal nagyobb igényeket támaszt mindenki elé, ezért az eddiginél sokkal szorgalmasabban és hatékonyabban kell dolgozni. A külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban megállapította, hogy világméretben a nagy szovjet békeoffenzíva nyomán sikerült enyhülést elérni, azonban szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy Nyugaton még mindig olyan befolyásos erők és áramlatok vannak, amelvek igyekszenek lefékezni, sőt általában megakadályozni a kedvező folyamatot. Időszerűek tehát a kommunista és munkáspártok vezetői krími találkozójának azok a megállapításai, hogy feltétlenül és következetesen folytatni kell a békepolitika alapelvének érvénvesítését Európában és az egész világon, ugyanakkor meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni a szocialista országok aktív együttműködé sét, amely a világ haladó erőinek fötámasza. Ezután rátért a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai végleges rendezésének kérdésére. Megemlítette, hogy mindkét részről parafálták a kétoldali szerződést és a dokumentumok aláírásra készen állnak, ennek ellenére a Német Szövetségi Köztársaság egyes kormányköreinek nyomására mégsem sikerült idejében aláírni az egyezményt. Ennek ellenére a csehszlovák kormány meg van arról győződve, hogy a megkezdett úton mindkét ország népe tovább halad és az egyezmény végleges aláírásával lezárulnak azok a történelmi égető kérdések is, amelyek közöttünk és az NSZK között felgyülemlettek. A csehszlovák kormány türelmes, és épp a világbéke érdekében mindent megtesz azért, hogy az ideiglenes akadályok elgördüljenek és a két ország között rendeződjenek a kapcsolatok. A világ haladó közvéleménye megérti és támogatja Csehszlovákia álláspontját és végülis a nyugatnémet kormánynak be kell látnia, hogy provokációkkal nem fékezheti meg azt a fejlődést, ami jelenleg elősegíti a népek Ъёкёэ egymás mellett élését. A 700 éves Rožňava (Rozsnyó) jubileumi ünnepségein a Bányászok terén megtartott nagygyűlésen résztvett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége is, Ondrej Klokočnak, az SZLKP KB tagjának, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének vezetésével. A nagyarányú ünnepségeken résztvettek a testvérvárosok küldöttségei is Munkácsról, Edelényből, alamint az Olomouci járásból és UniCov városból. Ondrej Klokoč elvtárs ünnepi beszédében méltatta a bányaváros forradalmi múltját, amely mindig a kizsákmá-Új „keleti politika!?. H Munkaérdemrend a 700 éves Rožňavának nyolók elleni harc központja volt. A kommunisták többek között megszervezték a CSKP területi konferenciáját, amelyen Klement Gottwald elvtárs is résztvett, és a küldöttek tiltakoztak Szlovákia -gyárainak leszerelése ellen. A várost dicső forradalmi múltjáért , és a szocialista építésben elért eredményeiért köztársasági elnökünk a „Munkaérdemrenddel tűntette ki. A magas kitüntetést a város képviselőinek a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke nyújtotta át. A szovjet békeoffenzíva hatására létrejött enyhülés Európában a békeszerető emberek millióit elégedettséggel töltötte el. Bizony pár évvel ezelőtt még a legvérmesebb optimisták sem gondolták, hogy létrejöhet a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet együttműködési szerződés, valamint a berlini négyhatalmi egyezmény, amely végül is konkrétan megállapította a város státusát. Az egész világon üdvözölték, hogy a két év óta folyó csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások is eredménnyel kecsegtetnek és a szerződés megkötése után a tárgyalások körvonalai bontakoznak ki Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság között. De a világsajtóban több olyan hír jelent meg, amely arra engedett következtetni, hogy az országok a tárgyaló asztalok mellett igyekszenek szerződésekbe önteni az együttműködés formáit és készek felszámolni a rendezetlen problémákat. Ürömmel vettük tudomásul, hogy Bonnban a csehszlovák és a nyugatnémet külügyminiszter parafálta a kétoldali szerződést és azt is, hogy szeptember 7-én Willy Brandt szövetségi kancellár Prágában írja alá majd a végleges szerződést. Ez az időpont annál is inkább megfelelt volna, mert épp ebben a hónapban lesz a Csehszlovákiára gyászos jelentőségű müncheni szerződés 35. évfordulója és épp az aláírással dobta volna sutba ezt a Csehszlovákiára erőszakolt szerződést a két ország. Ugyanis a tárgyalások a müncheni szerződés kezdettől fogva való érvénytelensége körül forogtak. A nyugatnémet fél például hajlandó lett volna elítélni a müncheni szerződést, de csak úgy általában és nem akarta, hogy a szerződésbe belekerüljön a megkötésétől fogva való érvénytelenség. Pedig épp ez a momentum a legfontosabb az egész szerződésben. Ugyanis Csehszlovákiára fasiszta szuronyok nyomására erőszakolták rá a müncheni diktátumot. Tehát a megfogalmazásból is kiderül, hogy nem egyezményről, hanem erőszakról van szó. A kétéves tárgyalások során a nyugatnémet kormánykörök végre belátták, hogy meg kell hátrálniuk és végül is beleegyeztek abba, hogy a szerződés kimondja a müncheni diktátum elejétől fogva való érvénytelenségét. Ogy látszott, hogy felismerve a realitásokat, komolyan gondolták a megegyezést Csehszlovákiával. Azonban úgylátszik, a revansiszta erők még igen erősek a szövetségi' köztársaságban, mert a már előzőleg megformált szerződés ellenére olyan újabb követelményekkel álltak elő, amelyeket Csehszlovákia nem teljesíthet. A nyugatnémet fél például azt követelte, hogy a Csehszlovákiában létesített konzuláris szervek képviselhessék a Nyugat-Berlinben lévő hivatalokat és bíróságokat is. Pedig előre tudták, hogy az fából vaskarika, hisz annak a berlini négyhatalmi egyezménynek az aláírásában, amely meghatározta Nyugat-Berlin státusát. Csehszlovákia nem vett részt, tehát jogilag sem tehet olyan lépéseket, amelyek esetleg sértenék, kereszteznék az egyezmény alapelvét. Természetesen Csehszlovákia, mint a szocialista tábor része nem is akar ilyen diplomáciai lépést tenni. A kétéves tárgyalások tehát csakis a két ország problémáinak rendezésére irányultak és ezt öntötték formába is. Sajnos W. Brandt szeptember B-án és 7-én a kormány javaslatára nem jött Csehszlovákiába. Eltolódott tehát a történelmi jelentőségű egyezmény aláírásának napja. Kommentátorok Wlilv Brandtnak ezt a lépését úgy értékelik, hogy mérsékelni igyekszik az úgynevezett „keleti“ politikáját. Azonban a halogató politikával nem ér el semmit. A szovjet békeoffenzíva hatására kialakult enyhülési folyamat változatlanul előre tört és végül is olyan újabb egyezményeknek kell születni amelyek elősegítik a békés egymás mellett élés politikáját. Természetesen az egyezmények, az országok közötti együttműködés nem mehet és nem is fog menni a szocialista alapelvek feladásának rovására. A szocialista országok a kölcsönös előnyök alapján bármikor készek együttműködni a kapitalista országokkal is, azonban nem engedik, hogy belpolitikai életükbe beleszóljanak. Ezt kell tudomásul venni a nyugatnémet kormánynak is és meg kell értenie, hogy az olyan irányú provokációs követelményekkel, amelyek sértik a szocialista országokat nem jutnak célhoz. Elodázódott tehát a csehszlovák—nyugatnémet szerződés aláírása, azonban ahogy mondani szokás, a „kutya ugat, a karaván halad“, és az európai enyhülést még a nyugatnémet revansiszták sem tudják tartósan megtorpedózni. -balla! Algírban befejeződött az el nem ' ** kötelezett országok negyedik csúcsértekezlete, melyen 87 ország és 19 felszabadító szervezet küldöttei vetek részt. Az értekezlet befejező részében harminc határozati javaslatot tárgyaltak meg és hagytak jóvá, többnyire a felszabadító mozgalmakkal kapcsolatban, A politikai, gazdasági nyilatkozatot lényegében az algériai javaslat alapján dolgozták ki és hagyták jóvá. Az értekezletben elmondott felszólalások közül kiemelhetjük Bumedien algériai államfő hosszabb lélegzetű fejtegetéseit. Bumedien úgy vélte, hogy a konferencia új lendületet ad a nemzeti függetlenség meg-Több támogatást a függetlenségükért küzdő népeknek szilárdításáért vívott harcban. Ä konferenciát az ENSZ után a történelem legnagyobb nemzetközi összejövetelének nevezte, majd rámutatott, hogy a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő kedvező változások hozzájárulnak a béke megszilárdításához. A felszabadítási mozgalmak vezetői felszólalásaikban kölcsönösen tájékoztatták egymást tevékenységük különböző formáiról és nyilatkozatukban kötelezték magukat, hogy az eddiginél jóval szorosabbra fűzik a kapcsolatokat az ázsiai és latin-amerikai felszabadító mozgalmak képviselőivel. Az egyöttműködés célja az, hogy összpontosítva az erőket sikeresebben kell küzdeni a népek függetlenségét elnyomó imperialista erők ellen. Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke beszédében elégedetten állapította meg, hogy az el nem kötelezett országok száma az első értekezlet óta megháromszorozódott. A világpolitikai helyzettel kapcsolatban leszögezte, hogy a fejlődő országok nemcsak az események megfigyelői, hanem aktív kezdeményezői a problémák megoldásának. Megemlítette, hogy Európában egészséges erjedés indult a népek közeledésének érdekében, j ezzel szemben azonban aggodalommal szólt a délkelet-ázsiai, afrikai és latin-amerikai térségben felgyülemlett problémákról. Elítélte az izraeli agresszorokat támogató imperialistákat és határozottan kimondta, hogy ezek a közel keleti válság okozói. Az el nem kötelezett országok negyedik értekezlete általában pozitív álláspontot foglalt el a világpolitikai problémákkal kapcsolatban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden támogatást meg kell adni a függetlenségükért küzdő népeknek és fokozni kell a tartós békéért folytatott harcot. A múlt év végén a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatot hozott a cukoripar fejlesztésére és nyersanyaggal való ellátására. Kevéssel később a minisztertanács határozatot hozott olyan ipari agrár társulások létrehozására, amelyek magukba foglalják mind a cukorrépatermelést, mind a cukor gyártását. A kombinátok a „Bulgar cukor“ elnevezés alatt szerepelnek. Bulgáriában ezzel megkezdődött a mezőgazdaság fejlesztésének negyedik időszaka. Ha az elképzelések, tervek teljesen létrejönnek, akkor kialakul az ipari mezőgazdasági állami és szövetkezeti szektor rendkívül nagyfokú integrációja. Ehhez a lépéshez természetesen a bolgár népgazdaság csak fokozatosan jutott el. Először megteremtették a szövetkezet és állami gazdálkodás alapjait, majd később megszilárdították azokat és már az 1970-es évben létrehozták az agrár-ipari kombinátokat, amelyek világméretben is a legnagyobb gazdasági egységek közé tartoznak. Mivel ezek a kombinátok már lényegében megerősödtek, most újabb integrációs, kooperációs termelési egységeket lehet létrehozni. A minisztertanács határozata szerint a cukorgyárakat teljesen korszerűsítik. A kombinátokat úgy szervezik meg, hogy a cukorrépát közvetlen a cukorgyárak környékén termelik. Egy-egy cukorgyár nyersanyagellátására a kombináton belül tízezer hektár cukorrépát termelnek. Négyéves vetésforgót vezetnek be. Búza, kukorica és árpa után vetik majd a cukorrépát. Emellett takarmányféléket is termelnek. Az ilyen termelési egység megközelítőleg 40 ezer hektár földdel rendelkezik. A termelés Összetételéből adódik, hogy a cukortermelés mellett húst, tejet és néhány kiegészítő terméket is előállítanak, többek között takarmányerjesztöket, citrom- és tejsavakat stb. A komplexum termelési folyamatainak magas gépesítése, valamint a rendelke-Ipari agrárkombinátok Bulgáriában zésre álló nyersanyag lehetővé teszi, hogy az állatok részére olyan takarmányt állítsanak elő, amelyet legjobban hasznosítani tudnak. A cukorgyártás korszerűsítése és olcsóbbá tétele mellett rendkívül jó lehetőségek nyílnak a hústermelés gépesítésére. S mivel a termelési egységben hozzák létre az állatállomány részére a legmegfelelőbb takarmányokat, — természetesen kevesebb költséggel állítják elő a hústermékeket is. Bulgáriában a minisztertanács határozata után egymásután alakulnak a cukor-, hús- és tejtermelő kombinátok és már az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelés ilyen integrációja, koncentrációja nagy eredményeket ígér. A biatovni Klement Gottwald nevű kombinát például 43 ezer hektáron fejti ki„ tevékenységét és az említett termelési szakaszok mellett élelmiszerféléket is előállítanak. De a többi termelési egységek is igyekszenek olyan irányú termelési programot megvalósítani, amely egyrészt lehetővé teszi a szakosítást, másrészt az olcsóbb és többtermelést és nem utolsó sorban olyan árucikkek gyártását, amelyből nincs elég az országban. A szorgalmas bolgár nép a napokban ünnepli szocialista hazájának megalakulását. Mi is szívből gratulálunk azokhoz az óriási sikerekhez, amelyeket a felszabadulás óta elértek. A Bolgár Kommunista Párt mindig alaposan felmérte a társadalom és a népgazdaság fejlesztésének lehetőségét és határozataival ezek szerint tűzte ki a távlati terveket. A kommunisták jó agitációs munkája nyomán Bulgáriában fejezték be a szocialista országok közt elsőnek a mezőgazdaság kollektivizálását és a párt mezőgazdasági határozatai most is olyan célokat tűznek ki, amelyek megvalósítása következtében a bolgár mezőgazdaság világméretben is élen haladhat. A termelés nagyarányú koncentrációja rendkívüli lehetőségeket nyújt az árutermelés fokozására és ilymódon biztosítják a lakosság jobb élelmiszerellátását. E. S. Az ötpontos Javaslat értelmében A szovjet békeoffenzíva az ázsiai térségben is érezteti hatását. Az első komolyabb megmozdulásnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea közeledését könyvelhetjük el. A két ország között már több mint egy éve folynak egy szerződés létrehozására irányuló tárgyalások és közben mindkét fél részéről nyilatkozatok hangzottak el. A dél-koreai rendszer elnöke nemrég kijelentette, hogy helyesnek tartja, ha mindkét ország egyidejűleg lép be az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ezzel feladta alapvető álláspontját, mert eddig azt hangoztatta, hogy a koreai nép egyetlen jogos képviselője a „Koreai Köztársaság“ (természetes a szöuli rendszerre gondolt). Azonban az elnök elszámította magát. A koreai Népi Demokratikus Köztársaság úgy diplomáciai, mint gazdasági téren gyors ütemben tör előre. Tagja lett az Interparlamentáris Uniónak, az Egészségügyi Világszervezetnek és az ENSZ-be hamarosan megkapja a megfigyelő státust. A szocializmust építő ország kormányának már több mint 50 országgal van diplomáciai kapcsolata. Az ellene irányuló elszigetelési politika tehát teljesen csődöt mondott. Az ázsiai térségben is sokkal jobb a KNDK diplomáciai kapcsolata, mint a dél-koreai rendszeré. A szocialista Korea ma már politikai és gazdasági téren is nagy erőt jelent és az építésben elért eredményekkel példaképpé válik a szomszédos országok népei előtt is. Tehát nem kalapol Dél-Korea előtt. Kim ír Szén a KNDK elnöke a dél-koreai javaslatra válaszolva kijelentette, hogy „észak és dél külön-külön nem léphet az ENSZ-be“. Úgy véljük hogyha a belépésre az ország egyesítése előtt kerülne sor, akkor csakis a konföderáció után Koryo Konföderatív Köztársaság néven, egy országként lehetséges. Kim ír Szén elvtárs igazi hazafihoz méltóan célul tűzte a koreai nép egyesítését. A koreai félszigeten ugyanis hosszú időkön keresztül három állam is létezett és ez fékezte a nép gazdasági és kulturális fejlődését. Az áldatlan helyzetet felismerve Wang Keon uralkodó 918-ban megalakította a Korvo dinasztiát a magasan centralizált államot, amely komoly erőt képviselt az ázsiai térségben. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ötpontos javaslata világosan meghatározza a koreai nép jövőjét. Hangsúlyozza, hogy ki kell zárni a katonai összecsapás lehetőségét, meg kell teremteni észak— és dél sokoldalú együttműködését, az ország két részéből küldötteket kell jelölni a Nagy Nemzetgyűlésbe, és minden igyekezet eredményeként létre kell hozni a Koryo Koníöderatív köztársaságot. Az ötpontos javas- Jatot a világ demokratikus országai helyesléssel fogadták. Koszigin szovjet miniszterelnök kijelentette, hogy a javaslat újabb fontos kezdeményezés a koreai, valamint a távolkeleti feszültség enyhítésére, az ország békés, demokratikus alapon való egyesítésére“. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság politikai — és gazdasági sikerei tehát rendkívüli nagyok és ennek szellemében, az eredményes munka tudatában ünnepli az ország népe szocialista hazája megalakulásának évfordulóját. —m—
