Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-08 / 36. szám

1973. szeptember 8. .SZABAD FÖLDMŰVES, 7 Eredmények és feladatok a Prešovi Fruconában a Néhány esztendeje Kelet-Szlová­­kiában az élelmiszeripar fogalma szinte Idegenül csengett, manapság pedig a mezőgazdasági üzemekben már közhasználatú kifejezéssé vált. Lassanként a köztudatban Is kiala­kult annak az egységes termelési láncolatnak a képzete, mely a szán­tóföldtől a fogyasztó asztaláig halad. Ez az élelmiszer-gazdasági termelé­si láncolat éppen ezért fontos sze­repet kapott életszínvonalunk alaku­lásában, a lakosság mindennapi szükségleteinek maradéktalan kielé­gítésében. A kelet-szlovákiai kerületben hi­ba lenne lebecsülnünk élelmiszer­iparunknak a múltban folytatott te­vékenységét. Mégis meg kell állapí­tanunk, hogy az élelmiszeripar Ke­­let-Szlovákiában érthető nehézsé­gekkel küzdött mindaddig, amíg a mezőgazdaság viszonylag alacsony színvonalon, kiegyenlítetlenül, főleg pedig nagy termésingadozások je­gyében láttáéi ezt az iparágat nyers­anyaggal. A helyzet a hatvanas évek köze­pén a mezőgazdasági üzemek meg­szilárdulásával, egyszersmind a mű­szaki fejlesztés erőteljesebb térhódí­tása nyomán változott meg. Ha nem is egyszerre, de évről-évre folyama- 1 tosan nőtt a feldolgozásra váró me­zőgazdasági termékek mennyisége. Eleinte sűrűn hangzott el olyan pa­nasz, hogy az ipar ,,nem akarja“ át­venni a zöldséget, a gyümölcsöt és az egyéb termékeket. Előfordult — nem is olyan régen —, hogy a konzervgyárak képtele­nek voltak megvásárolni az összes felkínált nyersanyagot. Megesett, hogy az uborka, paradicsom, papri­ka utolját a termelők nem tudták jó áron értékesíteni. Ez megtorpa­náshoz, érdektelenséghez vezetett egyes mezőgazdasági üzemek köré­ben. Ezek a problémák általában és elsődlegesen nem a gyárak vezetői­nek hibájából adódtak, hanem min­denekelőtt az egyenlőtlen fejlődés következményei voltak. Bizonyos fo­kig következménye annak a szemlé­letnek, mely élesen szétválasztotta az alapanyag előállítását és feldol­gozását, mesterségesen elkülönítette egymástól egyetlen folyamatnak szo­rosan összetartó szakaszait: tehát a mezőgazdasági és ipari termelést. Az 'ebből eredő ellentmondásokat csakis az arányos és gyors fejlődés, illetve fejlesztés előmozdításával le­hetett feloldani. Ennek eredménye­ként jelentős mértékben bővültek a növényi termékeket feldolgozó ipar kapacitásai a Kelet-szlovákiai kerü­letben. Többek között Prešovon, Tre­­bišovon, Sobrancén és másutt is. Az elismerést érdemlő eredmé­nyekben sok tényező együttes hatá­sa tükröződik. Mindenek előtt az élelmiszeriparban dolgozók szorgal­ma, szakértelme, becsületes helyt­állása. Tükröződik továbbá a fejlesz­tés, a korszerűsítés és a felújítás hatása, mint az élőmunka termelé­kenységét előnyösen befolyásoló té­nyezője. Hiszen, ha csak a trebišovi és a prešovi konzervgyár beruházá­sait vesszük szemügyre, akkor is több millió koronát tett ki az elmúlt évben igénybe vett összeg. Termé­szetesen a többi üzemrészlegekről nem Is beszélek, ahol tucatnyi új berendezést helyeztek üzembe. A mérleg másik oldalát vizsgálva, az értékelés szintén pozitív. A Pre­šov! FRUCONA évről évre folyama­tosan teljesíti az állammal szemben fennálló kötelezettségeit. Noha még csak a kampány közepén állnak, de így is már szép eredményekről ad­nak számot. Például mostanáig 420 tonna eper kompőtot készítettek, fel­dolgoztak 800 tonna cseresznyét és 540 tonna kajszi-barackot. Továbbá feldolgoztak 516 tonna borsót, 430 tonna zöldbabot és mintegy 2100 tonna uborkát. A belföldi piacra 3430 tonna kompót-féleséget, 1600 tonna sirupot, mintegy 5000 tonna sterilizált zöldségfélét és 3300 ton­na dzsúsz-féléket adnak ebben az évben. A Prešovi konzervgyár ter­mékei iránt nemcsak belföldön, de külföldön is nagy a kereslet. Hiszen ebben az évben exportra főleg az NDK-ba, Ausztriába, az NSZK-ba, Svédországba és Angliába szállítják termékeiket. Mégpedig a legnagyobb kereslet a cseresznye, barack és az uborka iránt van, amelyből már mostanáig jelentős mennyiséget: 90 tonna cseresznyét, 100 tonna epret, 200 tonna kajszibarackot és 165 ton­na uborkát exportáltak. De kivite­lükben szerepel még őszibarack, sze­der, málna, zöldbab, paradicsomlé és csipketea is. Mindezekből láthatjuk, hogy a pre­šovi konzervgyár eredményei körül­tekintő gazdálkodásra vallanak, és arra, hogy a rendelkezésre álló be­ruházási kereteket igyekeztek cél­szerűen felhasználni. Továbbá igye­keztek az 5. ötéves terv szellemének megfelelő beruházási politikával megteremteni a termelés és a ter­melésfejlesztés feltételeit. Szem előtt tartották azt a kormányhatározatot, mely szerint gyorsítani kell a folya­matban levő beruházásokat. Energia­bázisát szintén fejlesztette, és ipar­kodtak emelni a csomagolás színvo­nalát. Mindezek mellett nagy gon­dot fordítottak a minőségi termelési munkára. Az állami gazdaságokkal és a szö­vetkezetekkel karöltve, az ipar — helyesen — megfelelő érdeklődéssel szorgalmazta a zöldségtermesztés fejlesztését. A kezdeti lépések a Ke­let-szlovákiai kerületben e téren biz­tatók. A kormányzati és egyéb sok irányú intézkedések hatásosak vol­tak, hiszen 1971-hez viszonyítva 10 százalékkal több zöldséget vásárol­tak, illetve dolgoztak fel a prešovi konzervgyárban az elmúlt esztendő­ben. Ezt a törekvést természetesen a továbbiakban is fenn kell tartani, sőt erősíteni szükséges. A prešovi Fruconának erre meg van minden lehetősége. Ezt bizonyítja egyébként az ipar 1973. évi szerződése is. Ed­dig az iparág előirányzott tervéhez képest mintegy 8 százalékos többlet­árut kötöttek le. Az 1974-es évben ezt a mennyiséget még fokozni akar­ják. A fejlesztési munka eddigi ismere­tében azonban felül kell vizsgálni a jövőben tervezett intézkedéseket. Elsősorban azért, hogy az időközben kifejlesztett legújabb, legkorszerűbb •technológiai eredményeket jobban hasznosítsák, tehát előtérbe helyez­ni a gépi beruházásokat, amelyekkel lehetőség nyílik a termék minőségé­nek javítására, a csomagolás korsze­rűsítésére, a választék szélesítésére és általában a belföldi és exportpia­con való versenyképesség fokozásá­ra. A korszerűbb, jobb következés­képpen drágább eszközök hatékony kihasználása természetesen csak a munka- és üzemszervezés színvona­lának egyidejű emelésével együtt képzelhető el. Nem szabad megfeledkeznünk a zöldségtermesztés gépesítéséről, kor­szerűsítéséről sem. E téren már tör­téntek némi változások, de ahhoz, hogy Kelet-Szlovákiában is intenzív zöldség- és gyümölcstermesztésről beszélhetnénk, még sok a tennivaló. A jó példáért nem kell csak a Nyu­gat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeibe menni, ahol már korsze­rű gazdálkodást folytatnak. Illés Bertalan Ili HADÜZENET Nagyobb szaktudás - jobb élet 1972-ben mintegy 20 millió szov­jet ipari munkás szakképzettséget szerzett, illetve szakmai téren to­vábbképezte magát. Az oktatás egyénileg, brigádokon belül vagy tanfolyamok keretében folyt köz­vetlenül az ipari üzemekben, gyá­rakban, intézményekben, kolho­zokban és állami gazdaságokban. Hangsúlyoznunk kell, hogy az oktatás teljesen ingyenes volt azoknak, akik új szakmát vagy magasabb szakképzettséget kíván­tak szerezni. A szükséges anyagi fedezetet azok a vállalatok vagy Intézmények biztosították, ahol a kiképzés történt. Nemrég például Tádzsikisztán fővárosában, Dusan­­béban, a textilipari gépgyárban tanfolyamot szerveztek a fiatal esztergályosok szaktudásának fej­lesztésére. A munkások közvetle­nül az esztergapadok mellett kezd­tek megismerkedni a korszerű munkamódszerekkel és hasznos szakmai tanácsokat kaptak. Amikor a város többi gyárának és üzemének fiatal esztergályosai tudomást szereztek erről az okta­tásról, kérték, hogy szervezzenek számukra is hasonló tanfolyamot. A vállalatok vezetői úgy döntöt­tek, hogy a textilipari gépgyár­ban működő iskolát kibővítik, és közösen látják el minden szüksé­ges eszközzel. Ma a foglalkozáso­kat itt a legkiválóbb mérnökök, tapasztalt szakmunkások és tudo­mányos kutatóintézeti munkatár­sak vezetik. A fiatal munkásoknak további képzési törekvését fokozza az űj Ismereteket és magasabb szaktu­dást igénylő gépi berendezések térhódítása. Csupán 1972-ben négy ezer új típusú gépet, kézsüléket, műszert és különböző berendezést készítettek a Szovjetunióban. Az iparvállalatoknál mintegy 9 ezer gépesített és 1500 automata futó­szalag-rendszert helyeztek üzem­be, 3800 munkaterületen, műhely­ben önálló üzemrészben álltak át teljesen gépesített vagy automati­zált termelésre. Idén is folytatódik az ipari ter­melés újjászervezése. Ezért min­den egyes vállalat érdekelt abban, hogy magasabb szakképesítésű munkásai legyenek. A gyár mun­kájának gazdasági hatékonysága függ ettől. Ugyanakkor nő a mun­kások keresete is. Statisztikai közlés szerint 1972- ben a szovjet munkások és alkal­mazottak havi átlagbére 130,3 ru­bel volt. A társadalmi juttatások és kedvezmények figyelembevéte­lével pedig eléri a 176 rubelt. Az 1973. évi állami terv a mun­kások és alkalmazottak havi át­lagjövedelmének további növelését irányozza elő. Ilymódon a szakmai oktatás számtana a munkás számára nyil­vánvaló: szakmailag továbbképez­ve magát elősegíti a munka ter­melékenységének fokozódását, a nemzeti jövedelem növekedését, melynek háromnegyed részét a Szovjetunióban a társadalmi szük­ségletekre fordítják. (APN) a gyümölcsösök kártevőinek Az utóbbi időben a gyümölcsösökben komoly veszélyt jelent az alma­moly, a leveleket pusztító rovarok, különféle tetvek és atkák. E kártevőket még időben el kell pusztítani, nehogy veszélyeztessék a gyümölcsösök termését. Ebbúi a szempontból rendkívül fontos a fák kezelése: tavasszal a szá­raz kéreg eltávolítása a fák törzséről, valamint elégetése, az odvak ki­tisztítása, a fatörzsek bemeszelése, a talaj időbeni megművelése a fák körül és a sorközökben, a gyökér melletti kinövések és vadhajtások eltá­volítása stb. Nagyon hasznos szolgálatot teszünk a gyümölcsfáknak, ha rendszeresen felszedjük a hullott almát, amelyben már kárt tettek az almamoly hernyói. Az értéktelen korán lehullott alma megsemmisítése, valamint az érés időszakában lehullott hibás gyümölcs minél gyorsabb feldolgozása jelentős szerepet játszik a kártevők mennyiségének csökken­tésében. Nagy mennyiségű hernyót pusztíthatunk el június első felében az ún. hernyófogó övvel, amelyet a gyümölcsfák törzsének középső részére erő­sítünk. Ezeket az öveket vastag zsákvászonból, hullámpapírból vagy né­hány réteg erősebb, 20 cm széles újságpapírból készíthetjük. Spárgával vagy puha dróttal alul-felül hozzáerösitjük a fa törzséhez. Az almamoly hernyóit, amelyek befészkelik magukat as övbe, hogy ott bebábozódjanak, rendszeresen el kell pusztítani. A fákat legalább egyszer egy héten ellen­őrizzük! Ha a hernyófogó öveket a fához erősítés előtt átitatjuk klorofoszoldat­­tal (10 liter vízhez 50 gramm), akkor nem szükséges a többszörös ellen­őrzés, mivel a hernyók a mérgező vegyszertől azonnal elpusztulnak. A szaratovi körzetben az almamoly két nemzedéke támadja meg a gyü­mölcsfákat. Ezért az ellene folytatott harcban jobb eredményeket érhe­tünk el a vegyszerek alkalmazásával. Nagyon hatékony a háromszoros, illetve négyszeres permetezés a nyári fajtáknál, az őszieknél ajánlatos még az ötszöri is. A permetezésre használt klorofoszoldat koncentrációja: 10 liter vízhez 20—30 gramm vegyszer. A permetezést 10—12 naponként végezzük. Az almamollyal együtt elpusztulnak a levélevő rovarok is. A kolhozok és a szovhozok gyümölcsöseiben szép eredményeket értek el a fnszfamidoldatos (10 liter vízhez 20 gramm) permetezéssel. A klorofosz­­hoz viszonyítva ezzel az oldattal elég egyszer permetezni. Szükség esetén 15—18 nap múlva meg lehet ismételni a permetezést. Ezek a vegyszerek elpusztítják a gyümölcsfák kártevőinek nagy részét, beleértve a tetüféléket és az atkákat is. A gyümölcsösök védelme érdekében eredményesen alkalmazhatjuk a karbofoszt is (10 liter vízhez 30—40 gramm). A karbofoszoldattal ötször permetezünk. A permetezést 7—10 naponként ismételjük meg. A tetvek elpusztítására minden növény esetében a karbofoszoldat koncentrációja: 10 liter vízhez 20—30 gramm vegyszer. Az almamoly ellen az első permetezést május végén—június elején kell végezni. A következő permetezést az időjárási viszonyok és a vegyszerek hatásának ideje határozza meg. Kiadós esőzés után meg kell ismételni a permetezést. A rovarirtó vegyszerek alkalmazását 20—30 nappal a gyü­­moicsszedés előtt be kell fejezni. Természetesen a mérgező vegyszerek alkalmazásánál nagyon pontosan be kell tartani a biztonsági utasításokat. A biológiai vegyszerek közül ajánlhatjuk az entobakterin-3-at (10 liter vízhez 50—100 gramm + 2—4 gramm klorofosz). A gyümölcsrothadás, penész és egyéb betegség okozóinak megsemmisí­tésére az ajánlott vegyszerekhez még fungicideket adagolhatunk. Bordói lét nem ajánlatos foszfoorganikus preparátumokkal együtt alkalmazni. J. N. SCSEGLOV A világ legmélyebb mélyfúrá­sa készül a Szovjetunióban, Azerbajdzsánban. Mélysége több lesz 14 kilométernél. Ebben a mélységben a szovjet szakértők számításai szerint 400—500 fok a hőmérséklet, a nyomás pedig eléri a négyezer atmoszférát. A kísérletnek az a fő célja, hogy pontos képet kapjanak a felszín alatti rétegek kereszt­­metszetéről, de gyakorlati szem­pontból is nagy jelentőségű, mert olyan rétegekből hoz hírt) amelyekben még sohasem ku­tattak kőolaj és földgáz után. ★ A nehéz körülmények között használt traktorok motorjai na­gyon érzékenyen reagálnak a hengereikbe jutó porra. Az ed­digi légszűrőkben olykor hat­nyolc üzemóra után cserélni kellett az olajat, mert teljesen telítődött porral. A harkovi traktorgyárban legújabban kü­lönleges papírral helyettesítik a szűrőkben az olajszűrőt. A kísérletek szerint az új fajta légszűrők a legnehezebb üzemi körülmények között Is négyszer tartósabbak. Egye­dül a T—150 típusú trakto­rokon alkalmazva az új légszű­rőt, évente csaknem félmillió rubeles megtakarítást lehet el­érni. Az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia könnyűbúvár régész­expedíciója eltűnt városok és falvak maradványaira bukkant a Kaspi-tenger nyugati partján, mélyen a víz alatt. A Kura fo­lyó torkolatvidékén megtalálták' Biandovan városának marad­ványait ez a település a IX. és XIII. század között virágzott az ősi kéziratok szerint. Perzsa feliratos edényeket, ezüst- és rézpénzt, kínai porcelánedé­nyeket, különböző cserépedé­nyeket találtak a búvárok a mélyben, továbbá felfedezték egy palota maradványait is. Egy másik elsüllyedt település ma­radványait az Amburan öböl­ben, az Apseron félszigettől északra fedezték fel. Egyebek között a XV. századból szárma­zó cserépedénytöredékek, továb­bá egy XVIII. századi horgony került elő a mélyből — ez utób­bi azt igazolja, hogy alig 200 évvel ezelőtt még használták az elsüllyedt város kikötőjét. A kutatásokat ezen a nyáron folytatják. ★ Az Ukrán Tudományos Aka­démia mechanikai intézetében kidolgozott új eljárással közvet­lenül felfedezhetők a Diesel­motorok csapágyain keletkezett fáradási repedések. A vizsgálat­hoz fénykábelt vezetnek a haj­tókar furatába. (A fénykábel elemi üvegszálak ezreiből álló köteg, eltérő törésmutatójú kö­penye következtében nem szök­het ki belőle a fény, hajlékony, s tetszőleges meghajlítás eseté­ben is teljes benne a vissza­verődés.) A fénykábel egyik vége a vizsgált golyóscsapágy­hoz vezet, a másik pedig a haj­tókar homloklapján végződik, s képernyővel van összekötve. A motor fordulatszámának meg­felelően — periodikus fényvil­lanásokat adó stroboszkóp se­gítségével a kép megállítható, s így a csapágy fáradási és ko­pási jelenségei a csapágyolajtól függetlenül láthatóvá tehetők. Hasonló módszerrel fogaskere­keket és más gépalkatrészeket is tanulmányozhatnak üzem­közben. (APN) ШНЕК a Szoiietiiniiböl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom