Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-07 / 27. szám

Szőlészek

figyelmébe

A szőlészetben a vegyszerek rendszeres alkalmazása biztosíték arra, hogy a kitűzött feladatok maradéktalanul megvalósuljanak Ezt pedig minden szőlészeti dolgozónak tudnia kell. Tapasztalatból tudjuk, hogy ott ahol a megelőző védekezést alkalmazzák kitűnőek az eredmények. Tehát nem szabad sajnálni a fáradságot s a vegyszerekkel szűkölködni, hanem az időjárástól függően kéthetenként permetezni kell a szőlőt. Azok a mezőgazdasági üzemek és kistermelők, amelyek szőlőt telepítenek, már jóval előtte biztosítaniuk kell a szükséges feltételeket. Vagyis a felsoroltakat a helyi körülményeknek megfelelően valósítsák meg.

A szőlő károsodásokra külön szeretnénk felhívni a szőlészek figyelmétl Vannak esetek amikor a mezőgazdasági üzemek vegyszeres gyomirtást végeznek

az ültetvény közelében. Nem tartják be az előírt távolságot (200 m) és így a közeli szőlőre hatással vannak a herbicidek. Az ilyen károsodás nagyban csökkenti a hozamokat, a szőlő minőségét és a cukor tartalmát. Ha a permetezést szeles időben végzik, akkor, még nagyobb távolságra is kár érheti a szőlő ültetvényt, mert a permet anyag köd formájában még 10 kilométer távolságra is elszáll a szél segítségével. Vagy ha repülőgéppel végzik a vegyszeres gyomirtást, akkor a repülőgép a saját légáramlatával még nagyobb távolságra is elviszi a permetanyagot. A szőlőtermesztőknek ilyen esetekre figyelniük kell és ha észlelik a károsodást, azt feltétlenül jelentsék az illetékes nemzeti bizottságnak, mert a szőlő hasonló károsodásai ellen a törvény védi a szőlőtulajdonosokat. SajA fiatal hajtás deformálódása a gyomirtó vegyszerek hatására.

nos, az idén sok ilyen eset történt, de annál kevesebb bejelentés. Lehet, ennek az az oka, sok szőlősgazda nem tudja megállapítani, hogy az vírusos betegség-e vagy valamilyen más kártevő kártétele. Ha vannak ilyen esetek, a szőlőtulajdonos forduljon szakemberhez tanácsért, és ha az sem tudja a bajt felismerni, feltétlenül tépjen le a szőlőről leveleket a szártaggal együtt és azt postán (műanyag zacskóba csomagolva) küldje el Bratislavába a Szőlészeti Kutató Intézetbe Matuškova cesta, ahol kivizsgálás után értesítik a tulajdonost az eredményekről.

Röviden ismertetjük a gyomirtó vegyszerekkel történő károsodások tüneteit:

A kártételre jellemző, hogy a levél felületén kezdetben sö: tétzöld színű pontok keletkezj nek, majd a levél feltűnően vi- I lágossá válik és fényben vilá- 1 gítóan áttetsző. Később a levelek szélei kezdenek összezsugorodni, majd elszáradnak.

Tudja-e hogy

... minden egyes őszibarackfa évente 60—100 hl vizet fogyaszt el 20 kg szárazanyag kialakítására.

— a 12—15 éves, középnagy vagy kisebb koronájú kajszibarack-fának 40—50 ezer levele van.

... az alinafa és a gyep a víz 60 százalékát 75 centiméteres, 30 százalékát 75—150 centiméteres és 10 százalékát 150—225 centiméteres mélységből veszi fel a talajból; eszerint kell tellát őket öntözni.

... ha a fákat szabályos háromszög kötésben ültetjük, azonos tőtávolság esetén 15 százalékkal több fa helyezkedik el (hatszög + egy középütt) azonos területen, mint ha a fákat négyzetes kötésbe ültettük volna.

... legalkalmasabb szőlőművelési mód a kétszintes kordon, mert ilyen tőkeforma esetén sokkal termékenyebb a szőlő, mint függőleges vagy ferde karú kordonnak nevelve.

... növekedik a szőlő termése, ha virágzás idején 0,1 százalék töménységű bórsavval (НзВОз) permetezzük.

LIZOŇNÉ M. IRÉN

A szőlőlevél károsodása a gyomirtó vegyszer hatása után.

4* öbb kiskertészkedő pa■ naszkodott, hogy kertjében nagy károkat okoz a lótetű. Elrágja a palánták gyökerét és azok elpusztulnak. Tanácsért fordulnak szerkesztőségünkhöz, hogy hogyan védekezzenek ellene?

A lótetű 5—6 cm hosszú, minden irányba fürgén mozgó lény, amely ember közelgésére azonnal elrejtőzik. Ha lehet a föld alá is, ha nem, akkor bármely menedékhelynek megfelelő tárgy, esetleg a földön heverő levélkupac, trágvarakás és más alá is.

Színe olajos-barna, sok lábú, teste elriasztó. A horgászok szívesen használják csaliként, különben az ember számára ártalmatlan, sőt kérlelhetetlenül pusztítja a levéltetveket. Egyesek lóbogárnak is nevezik. Főleg a trágyarakásokban tartózkodik, mert szereti az egyforma meleget. Előfordul nedves fűgyökeres helyeken is. A kertészek bosszúságára szívesen tartózkodik a konyhakertek dúsan szerves trágyázott földjében s itt okoz jelentős káro-A lótetű

kát. Ha beférkőzik a melegágyakba, nem kíméli a palántákat. Legjobb csemegéje a kerti vetemények gyökérzete.

Nagyon gyorsan szaporodik. Egy év alatt három nemzedéke is kikel. Egy-egy alkalommal 100 tojást is lerak. A kertészek szerencséje, hogy biológiai harcot folytatnak ellene ellenségei is. Az első számú ellensége a vakond, mely a föld alatt pusztítja. Mindenki tudja, hogy a lótetű éjszakai bogár. A föld felszínén mászkál a kerti növényeink között, keresve az ízletes gyökereket. Ilyenkor a kóbor macskák pusztítják. Ha nem tudnánk, finom szárnyaival éjjel repül és így eljut a távolabbra eső kertekbe, ahol tovább szaporodik.

Védekezés:

A vegyszeres védekezés nagyon nehéz ellenük. Vannak már bizonyos vegyszereink, amelyekkel eredményesen lehet őket pusztítani. Ilyenek pé.ldául a mésznitrogén, vagy a karbidos műtrágyák. Ezekkel viszont vigyáznunk kell, hogy a növénymagok elvetése és a palánták kiültetése előtt legalább 15—20 nappal szórjuk, mert mérges gázokat fejlesztenek és ezzel ártanánk a kultúrnövényzetnek. A lótetű nagyon szereti a répamagot és ezért a kertészek mérgezett répamagot szórnak a növénysorok közé, hogy azt megegye és attól elpusztuljon. Akadnak kertészek, akik fáradságot nem sajnálva, nagy konzerv dobozokat vagy befőttes üvegeket süllyesztenek a földbe a növények közé — minden esetre a nyitott résznek a földdel egyszint kell lennie — a gyorsan mozgó lótetű abba belefut. Mivel a fala síma, kimászni nem tud, így a kertész reggel az ellenőrzésnél kiszedi őket az üvegből. Előfordul, hogy a kertész csak lótetű combokat, vagy maradékokat talál az üvegben, és esetleg egy-két lótetűt. Ekkor sem kell csodálkoznunk, mert a lótetű elég falánk ragadozó, mondhatnánk „kannibálok“, megzabálják egymást, akár csak a csukák. A nagyobbak megeszik a kisebbeket. —Gál—

6

Nyári virágok helyes vágása és kezelése

A házi kertekben a saját szükséglet kielégitésén felül a piacra is termesztenek virágot. Sokszor azonban a kertben nyíló legszebb virágok sem értékesíthetők, mert vágottan hamar elhervadnak, a helytelen szedés vagy kezelés következtében értéktelenné válnak.

A faj, a fajta megválasztásakor azoknak adjunk előnyt, amelyek tőről szedve hosszú ideig üdék, szépek, tartósak maradnak. Vágott virágok a tátika, szegfű, rózsa, margaréta stb.

Az élénk, tiszta színűek mindig keresettebbek, mint a tarka, cirmos virágok. Temetők közelében a fehér virágokat értékesíthetjük legjobban.

Erősen befolyásolja a virág tartósságát a szedés ideje. Délig a napsütéses órákban a fokozott párologtatás sok nedvességet von el a virágtól és ez tartósságára hátrányos. Alkonyati vagy kora reggeli órákban szedjük az értékesítésre szánt virágokat. Az éjszakai hűvösebb, párásabb levegőben a virágok nedvdúsak, ilyen állapotban levágva is hosszabb ideig élnek. Hajnalban, a hajnali harmat felszáradása előtt és esős időben ne szedjünk virágot, mert a szirmaik közé szivárgott nedvesség rothadást, a fehér virágok szürkeségét, foltosságát okozza.

A virágok fejlettsége is meghatározza tartósságukat és szállíthatóságukat. Sok virág a tövéről szedve nem nyílik tovább, mások viszont így is folyamatosan fejlődnek.

A zöld csészelevelek nyílásakor vágjuk a kaliforniai mákot, díszmákot, mert a vázában tökéletesen kinyílnak. A gyorsan elvirágzó díszmák virágzását lassíthatjuk, ha a metszlapot néhány pillanatra nyílt láng fölé tartjuk.

A kardvirág, tátika és rezeda hosszú ideig díszít vágottan is, ha szedéskor csak az alsó 2—3 bimbó nyílik.

Levágva tovább nyílnak, így bimbósan is szedhetők az ördögszem, a godécia, körömvirág, a nyári krizantémok, a búzavirág, a szagosbükköny.

Majdnem teljesen nyílottan kell szednünk a rézvirágot (zinniát), az őszirózsát, a gerebcsineket, a margarétát, a teltvirágú bársonykát, mert csak így nyílnak tovább.

A violák csak akkor lesznek tartósak, ha gyökeresen szedjük fel, és víz alatt vágjuk le a szárát, amikor a virágok alsó harmada nyílott.

A liliomokból szedés előtt a portokot ki kell csípnünk, hogy a virág tiszta és tartós maradjon.

Kényes a papagájvirág, a sárga kúpvirág (Rudbeckia), a lepkevirág, mert csak akkor marad friss, ha leszedés után közvetlenül vízbe került, ezért

csak igen ritkán látható a kereskedelemben.

A szalmavirágok a téli virágszegény hónapokban szükségesek. A szalmarózsát bimbós állapotban szedjük. A többieket, mint a sóvirág, gombocska stb. teljesen nyílottan kell vágnunk.

Az összekötözött csomókat fejjel lefelé lógatva száraz, szellős, naptól védett helyen szárítjuk és tartjnk a felhasználásig. Szedés után a felesleges leveleket távolítsuk el, bár ez munkatöbblettel jár, de fokozzuk vele a virágok tartósságát.

Helytelen, ha a táblán lombtalanítunk, mert ezzel a leveleken lévő kártevők és betegségek továbbterjedését segítjük

elő. Ezt a munkát elvégezhetjük csomózással.

Csomózáskor ügyeljünk arra — a csokorkötéstől eltérően — hogy a virágfejek legyenek egy magasságban. Egy csomóban 10—20 szálat kötünk, majd a szárakat egyenesre vágva, vízzel telt edénybe, hűvös helyre állítjuk. A víz lehetőleg az egész szárat lepje el. Tíz-tizenkét óra alatt a levágott virág teljesen telítődik vízzel, a szállítást is jobban bírja. A rózsának erre 24 órára van szüksége.

Szállítás előtt a csomókat függőleges helyzetbe (kosárba, ládába) állítjuk, hogy a víz lecsurogjon. Helyi piacra is papírral, műanyagfóliával letakarva szállítsuk.

A vásárolt virágot mindig papírba csomagolva vigyük haza, ez télen a hidegtől, nyáron a nap és levegőmozgás okozta párolgástól véd. A kötelékétől megszabadított virágszárat vágjuk vissza a vázába helyezés előtt. A lankadt virágot a szár teljes hosszában állítsuk vízbe, a virágfejekre pedig borítsunk nedves papírt, így néhány óra után felélednek.

A vágott virágok vizét naponta cseréljük, a szárukat öblítsük le és a száron lévő metszlapot frissítsük fel. Előnyös, ha a vastagabb szárú virágok szárát 2—3 cm hosszúságban bemetsszük, így több vizet képesek felvenni.

BÖZNER MIKLÓS

Hogyan pótoljuk a foszfort

VEGYÜK ELEJÉT AZ NPK HIÄNYÄNAK

Nemcsak a szaklapok, de a bratislavai „Večerník“ (tavalyi 238. számában) felhívja olvasóinak figyelmét a foszfor műtrágyák hiányának problémájára.

Az idevonatkozó híradás hangsúlyozza: „Az elmúlt év október végéig mezőgazdasági dolgozóink 403 800 tonna ipari trágyát vettek, s ez 87 százaléka a tervezett mennyiségnek“ ... ,,A foszforsavas műtrágyaszükségletet nem tudtuk kielégíteni a hazai és a külföldi nyersanyag-forrásokból sem.“

Kár azonban, hogy a cikkíró nem mutatott rá egyidejűleg arra is, hogyan lehetne az észlelt hiányokat pótolni, és a mezőgazdaságnak segíteni. írásom ezt a célt szolgálja.

Ismert tény, hogy a folytonos gabonatermelés által kihasznált földeken a foszfor-hiány előbb-utóbb bekövetkezik. Nagy baj ez, mert a magvak, gyümölcsösök fejlesztésére és érésére kedvező befolyást gyakorló foszfortrágyák hiányáról van szó. Vitathatatlan, hogy talajaink tápanyagai nem kimeríthetetlenek, Bár a termés felhasználja a talajban lévő tápanyagokat, de idővel megfogyatkoznak még azon anyagok is, amelyek egyáltalán képesek oldhatóvá változni, és így megszűnik a jövedelmező termelés lehetősége. Egy kis fáradozással, elejét vehetnék az NPK hiánynak. Felmerül a kérdés, hogy hogyan? A trágyákat két csoportba osztjuk. Az első csoportba tartozókat teljes, az utóbbiakat egyoldalú trágyáknak nevezzük. Teljes trágyák az istállótrágya,-a komposzt, az emberi ürülék, a zöld trágya. Egyoldalúak a trágyalé, fahamu, ipari műtrágyák stb. E trágyák közül a komposzt készítésével elejét vehetjük az említett foszforhiánynak. Készítésére földdel keverve a legkülönbözőbb anyagokat lehet felhasználni, míg az egész tömeg földszerűvé válik. Készítése különböző módon történik.

A komposzt alapanyagát föld képezi. Ez lehetőleg laza és tápdús legyen. (Alkalmas földet árkok, vízfolyások, halastavak

tisztítása alkalmával nyerünk.) A keverék egyéb anyagai: 1. állati hulladékok, vér, bőr, toll, szőr, belek, hús, trágyalé stb.

2. Növényhulladékok: kigyomlált gaz, romlott polyva, lomb, udvarok és utcák söpredéke, konyhai és kerti hulladék stb.

3. Végül ásványi anyagok: mész és vakolat-törmelék. Ügy hiszem minden beszerzési költség nélkül van belőlük elég. Csak össze kell gyűjteni. (Hasznosításukkal elejét kell venni az esetleges műtrágya-hiányból származó meglepetéseknek.) Hogyan készítünk komposztot? E felsorolt anyagoknak elkorhasztásához lehetőleg árnyas, emelkedettebb fekvésű helyet választunk. Itt két vagy több komposztágyat létesítünk. Míg az egyiket gyűjtjük, addig a másik korhad, érik. Az ágyak szélessége 1,5—2 méter legyen, hosszúsága tetszés szerinti. Az ágy fenekén először harminc-negyven cm vastagságban földet terítünk le, erre hordjuk időnként az összegyűjtött anyagokat, azokat 5—10 cm vastagságban elterítjük, és kb. ugyanannyi földdel betakarjuk. A földtakaró fölé újabb réteg hulladék kerül, arra ismét föld, stb., amíg a komposztágy 120—150 cm magosságot ér el. Hogy a komposzt minél előbb elkorhadjon, időnként trágyalével ajánlatos megöntözni úgy, hogy a tetején és oldalán lyukat fúrunk. Időnként átlapátoljuk. Két-három átforgatás kb. egy évi kezelés után a trágya teljesen földszerűvé válik és ki lehet a trágyázandó területre hordani. Az így készített komposztot nemcsak kertekben (zöldségesekben), de gyümölcsösökben és szőlészetekben is jól lehet hasznosítani. Az adandó mennyiség attól függ, hogy mennyi tápanyagot tartalmaz az összegyűjtött hulladék. Minél több a komposztban az emberi ürülék, trágyalé, állati hulladék, stb. annál kevesebb kell belőle. Egy bizonyos, hogy a komposzt készítéséről ne csak írjunk, hanem hasznos tanácsokat is adjunk, melyeket a gyakorlatban realizáljuk. A komposztkészttést szakszerűen ellenőriznünk is kellene.

KMOSKŰ LÄSZLÖ, mérnök