Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-01 / 35. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES ÚTTÖRŐK a gabonatermesztésben Ä Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás már évek óta élenjáró szerepet vállal a CSKP mezőgazdasági politikájának megvalósításában. A kedvező természeti feltételeket optimálisan kihasználják a hatékony termelési módszerek bevezetésére. Amióta megtartották a gabonatermesztési konferenciát, a mezőgazdasági üzemekben sok minden történt. Ez a konferencia erre az évre merész, reális célokat tűzött ki a gabonatermesztés szakaszán. Búzából, ötven mázsás járási átlag elérését tűzte ki, árpából pedig jóval negyven mázsán felüli hektárhozammal számolt. Tavaly a nehéz aratás próbára tette a mezőgazdasági üzemeket, s egyúttal meghatározó jellegű volt a továbbfejlődés szempontjából. Ugyanis akkor alkalmazták nagyobb arányban a Kaukaz, Auróra és a Jubilejná szovjet búzafajtákat. Megállapították, hogy a Kaukaz és az Auróra búza bírja a nehéz, nedves talajokat, míg a Jubilejná nem annyira igényes a talajra, tűri a szárazságot. A TAPASZTALATOK LESZŰRÉSE Л járásban a hatvanas évek elején következett be az áttérés a hagyományos Bánkúti búzafajta termesztéséről a szovjet Bezosztája és Mironovszkája fajtára, melyeket a járási pártbizottság kezdeményezésére meghívott szovjet mezőgazdasági szakemberek ismertettek meg a mezőgazdasági üzemekkel. A pártbizottság által kitűzött gabonatermesztési program első szakaszában ezeket a fajtákat termesztették, amelyek hektáronként 45 mázsát adtak. A termelés belterjesítése érdekében azonban a gabonatermesztési program további szakaszában rátértek a korábban kísérleti megfigyelés alatt lévő új, nagy hozamot nyújtó vetőmagvak meghonosítására. A termelőüzemek elmélyítették kapcsolataikat a hazai kutatóbázisokkal. Elsősorban a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolával, s rendszeres előadásokat tartottak a növénytermesztők részére, tájékoztatták őket a legújabb kutatási eredményekről, és termelési módszerekről. A járásban úgyszólván nincs olyan mezőgazdasági üzem, ahonnan szakember ne járt volna tanulmányúton a Szovjetunióban. Míg 1971-ben a búza vetésterületének 70 százalékán Bezosztáját, 30 százalékán pedig Mirinovszkáját termesztettek, addig tavaly az összetétel lényegesen megváltozott. Az említetteken kívül 1200 hektáron Auróra, 1400 hektáron Kaukaz és 3368 hektáron jubilejná búzafajtát termesztettek. Az átlagos hektárhozam járásunkban 45 68 mázsa volt. de érdemes megfigyelni, miiven a különbség az egyes fajták közt. Míg a Bezosztáia 43.36, a Mironovszkáia 40,48 mázsát adott hektáronként, addig Aurórából 52.11. Kaukazból nedig 54,32 mázsa volt az átlagos járási hektárhozam. Bebizonyosodott tehát, hogy a Kaukaz, az Auróra és a Jubilejná búzafajta 16 termőtalajra talált járásunkban, ezért erre az évre ezeket részesítették előnyben, túlhaladták a hatvan mázsás hektárhozamot. HATÉKONY MÓDSZEREKKEL A gabonatermesztési konferencia célkitűzéseinek megvalósítását minden termelőüzemben elsődleges feladatnak tartották. Tavalv őszön ennek jegyében kezdtek hozzá a termés szempontjából nagy jelentőséggel bíró vetés előkészítéséhez. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a talaj jó minőségű megdolgozására, az agrotechnikai határidők betartására, a tápanyagok adagolására, a fajtaöszetételre, a vetőmag előkészítésére stb. Az előző év tapasztalataiból kiindulva a húszezer hektáron vetett búzánál előtérbe kerültek azok a vetőmag-fajták, amelyeknél a nagy hozam elérése biztosítottnak látszott, llymódon a vetésterületnek 43,7 százalékán Kaukaz, 27,6 százalékán Auróra, 22.9 százalékán pedig Jubilejná búza került a talajba. Tavasszal korán végezték a vegyszeres gyomirtást, hogy ne okozzanak károkat a vetés fejlődésében. Ez tökéletesen sikerült, a földeken nem lehetett gyomot találni. Árpából az előző évben a Jantar fajta nem nagyon sikerült, mert hajlamos a betegségekre, ezért a következő évben termesztését mellőzték. Helyette meghonosították az Ametyst (H 464) árpát, mely úgy hírlik, a jövő árpája. Legnagyobb mértékben a Dvoran (42,5 százalékl és a Diamant (25,3 százalék) árpa került vetésre. A hosszantartó tavaszi szárazság a járásban főleg a Duna-menti szövetkezetekben kedvezően befolyásolta a termés alakulását, mert ott a talaj nedvességtartalma ideális volt. Idén e téren javulás következett be, mert például a Horný Bár-i (Felbári) Csallóköz Efsz-ben most adták át az öt kilométeres vízlecsapoló csatornát. A másik ágon, a folyamtól távolobbra eső gazdaságokban most győződtek meg igazán a felső-csallóközi nagy hatósugarú öntözőrendszer előnyeiről, mely 17 ezer hektár víz ellátását teszi lehetővé. Egyes időszakokat leszámítva — amikor a csatorna az erős szennyezettség miatt nem üzemelhetett — az efsz-ek maximálisan kihasználták a vizet nemcsak az évelő takarmánvok, hanem a gabonafélék öntözésénél is. Az öntözéssel a járásban például a dunlájára emelkedett a lucerna hektárhozama, s termőterületét átlagosan öt-hét százalékkal csökkenthették. s erre a területre is búzát vetettek. Ahogyan Gdovin mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronómusa elmondta, az idén több mint 3800 hektáron öntözték a gabonákat, ebből a búzát 2383, az árpát pedig 1460 hektáron. Sajnos néhány helyen problémák vannak az öntözőrendszer üzemeltetésével. Azonban tény, hogy Felső-Csallóközben az ön.tözés így is átlagosan hat-hét mázsával elősegítette a hektárhozamok növelését. A Zlaté Klasy-t ,,Béke“ Efszben Seftan agrármérnök szerint a tavaszi öntözés tíz mázsát hozott hektáronként, vagyis ennyivel lett jobb a hektárhozam. A búza öntözésében ugyan a gyakran változó fajtaösszetétel következtében még nincsenek kiforrott tapasztalataik, annyi azonban bizonyos, hogy az öntözés nagyon hasznosnak bizonyult. JÓ SZERVEZÉSSEL KIVÄLÖ EREDMÉNYEK Az idén a kenyércsata sikeresen, gyorsan és zökkenőmentesen zajlott le, mert a járásban Idejében megtették a szükséges intézkedéseket. A járást pártbizottság aratási felhívását valamennyi mezőgazdasági üzemben a pártszervezetek és az efsz-ek tagsága megvitatta. Idejében elkészültek a gépek, s munkatervben rögzítették az aratás menetét. A komárnoi (komáromi) járás versenyfelhívását egy emberként tették magukévá, s a vrakunl (várkonyi) fiatalok pedig felhívást intéztek a járás fiatal kombájnosaihoz és gépkezelőihez, melyben elkötelezték magukat a párt mezőgazdasági politikája célkitűzéseinek megvalósításáért. A járási mezőgazdasági igazgatóság szocialista munkaversenyt hirdetett az aratásban résztvevők mozgósítására, s verseny folyt minden gazdaságban, ahol a győzteseket saját forrásokból jutalmazták. Mivel a szárítási kapacitás az előtte való évhez viszonyítva javult, olyan határozatot fogadtak el, hogy húsz százalékos nedvességtartalomig aratnak. A betakarítást 320 kombájnnal kezdték — közülük több Morvaországból és Szlovákia északi járásából érkezeit. Aránylag ritkán fordul elő olyan eset, mint a medveďovi, (medvéi) Efsz-ben, ahol a kombájnok a tábla végén várták a gabona száradását, hogy megkezdhessék aratását. Sikeresen szervezték meg a kombájnok átcsoportosítását azokba a szövetkezetekbe, ahol későbben kezdtek a munkához. Egyes szövetkezetek már hagyományos kapcsolatban vannak az ország távolabbi közös gazdaságaival éppen a vendégkombájnosokon keresztül. A Dolný Bár-i (Albári) Efsz-be már tizedszer látogatott el Ján Slúčik, kombájnos, aki ezúttal a fiát hozta segédjének Csallóközbe. Ügy érezték itt magukat, mint odahaza. Szívesen jönnek máskor is ebbe a szövetkezetbe. A Horná Potôii-i (Felsőpatonyi) Vörös Csillag Efsz, a krométíži járás egyik szövetkezetével tart fenn barátságot, vetőmagvakkal és takarmányfélékkel segíti ki partnerét, míg amazok a korszerű gépek beszerzésében nyújtanak támogatást. A jó előkészületek után rekord-idő alatt, fennakadás nélkül fejezték be az aratást, mely nemcsak országos, hanem európai méretben is kiváló terméseredménnyel zárult. Teljesült a gabonatermesztő konferencia célkitűzése, mert járási méretben búzából 50,04 mázsás átlagos hozamot értek el, árpából pedig 44 mázsát. Akadnak szép számban olyan gazdaságok Is, amelyekben túlszárnyalták a 60 mázsás hektárhozamot is. Napjainkban a járási mezőgazdasági igazgatóságon serény munka folyik. összegezik az eredményeket, levonják a szükséges tapasztalatokat. Felkészülnek az újabb járási gabonatermesztő konferenciára, ahol lesz miről tárgyalni, hiszen az idei nagyszerű eredményekkel korántsem mondták ki a végső szót. Svinger István Hogy felfigyel - jenek Amilyen gyorsan érkezett az aratás, ugyanolyan gyorsan biztonságos helyre került a gabona. Persze akadnak emberek, akik az idei nyárról nem nagyon hízelgőén beszélnek. Ezek szabadságukat szeles, esetleg az évszakhoz képest kissé hűvös napokon vették ki. Egy azonban bizonyos, a természet nem tehet jót mindenkinek. Idén a hűvös nyáreleje például nagyon kedvezett a mezőgazdasági termelésnek — konkrétan a gabonafélék beérésének, — ami üzemi és össztársadalmi vonatkozásban sokkal fontosabb, mint teszem azt, egyes emberek sütkérezése. Ma már tény, hogy olyan termést értünk el gabonafélékből, amilyenre a történelem során még nem volt példa. Ez mindenkit kárpótol. Gondolom azokat is, akik a nyár elején nem bámulták le, mert a későbbi Időszakban a szabad szombatokon és a vasárnapokon erre bőségesen volt módjuk. A nagy termőképességgel felruházott szovjet búzafajták, valamint a hazai nemesítésű árpafajták, kiváló terméseredménnyel örvendeztették meg hazánk dolgozó népét. A földművesek áldozatkész munkájának, s persze a kutatók lelkes közreműködésének, a szilárd munkás-paraszt szövetségnek az eredménye ez. Bebizonyosodott, hogy pártunk XIV. kongreszsusának célkitűzései a parasztságnál, a munkásosztály hű szövetségénél nyitott szívre találtak. Persze a megvalósítás nem történt mindenütt simán, problémamentesen. Az erős akarat, a lelkesedés azonban legyűrte az akadályokat. így történt ez a selicei (sókszelöcei) szövetkezetben is. A minap megrendezett helyi jellegű aratóünnepélyen, — ahol résztvettek az SZLKP KB, valamint a galantai járás küldöttei, és a szabadságát hazánkban töltő A. A. Amvrosov moszkvai vendég, — Tomaskovics Károly, elnök. rin“rmmi«nr»rri-T-"r— I Alio! a tegnap elindítja a holnapot! Napjainkat a három- ét ötezer hektáros társult szövetkezetek kialakítása idejében bátran nevezhetjük a nagy kapacitású termelési beruházások ötéves tervének. De korparancs is, hogy a munkaerők állandó csökkenése miatt a könnyebb lehetőséget válasszuk, vagyis az automata gépsorokat dolgoztassuk, mert azok üzemeltetéséhez még találunk — utánpótlásul — fiatalokat. A Dvory nad Zitavou-i (udvardi) szövetkezet üzemgazdászával folytatott eszmecsere alapján összegeztem a gazdaság termelése Iparosításának távlatait. Ebben az évben járásunkban harmadiknak itt ts megkezdték egy ötezres korszerű automatizált sertéshizlalda építését. Az ötéves tervidőszakban ilyen építkezésre 35 milliós keret áll a szövetkezet rendelkezésére. Vajon mi következhet az után? у Ebben a szövetkezetben nagyok a takarmányok tartalékai, természetes tehát, hogy megkezdték az 1200 tehenet befogadó korszerű istálló építését is. A nyolcvan hektáros gyümölcsös igénye máris megvalósult, hiszen kész a száz vagonos gyümölcstároló, melynek az értéke a hűtőszerkezettel együtt 1 millió 500 ezer korona. Ezek után ne is csodálkozzunk, hogy a szövetkezet nyilvántartása is elbúcsúzik az öreg kastély nyirkos falaitól, s még az idén beköltözik a korszerű irodaházba. Tetszik ez annál inkább Is, mert a kastély helyét már várja a jövőre építésre kerülő egészségügyi központ. Lényegében a szövetkezetesítés kezdeti formái átadják a helyüket az ipari jellegű termelési folyamatoknak, röviden a tegnap elindítja a holnapot, hogy a termelés gazdaságosságánál a dolgozók munkakörülményeinek a korszerűsítésénél nem különben az új, szocialista embertípus kialaktíásánál ismét nagyot lépjünk előre. GÁBRIS JÓZSEF Tomaskovics Károly elnök, a tőle megszokott következetességgel arról beszélt, hogy a gazdaság fennállása óta gabonafélékből ilyen kimagasló eredményt még nem ért el. Pedig ebben a gazdaságban az utóbbi öt esztendőben meglehetősen állandósult — a közepesnél jobb — terméseredményekkel dicsekedhettek, ám természetes csapadék tekintetében — kivéve a szélsőséges időjárási viszonyokat — sohasem bővelkedtek. Öt évvel (1969) ezelőtt búzából 40,3; idén pedig 49,3; árpából 1969- ben 41,2; ebben az évben pedig 45,38 mázsás hektárhozamot értek el. Beszélni kell persze arról is, hogy a 48,38 mázsás átlagos hozamot gabonafélékből 705 hektáros területen kellett kiharcolni. Tehát olyan nagy földterületen, mint amilyen nem egy szövetkezet egész területe. Ezzel az eredménnyel érdemelték kt — a galantai járásban —a negyediknek kijáró megtisztelő helyet. Kubicsko István főagronómus elmondta, hogy a Mironovszkája és a Bezosztája búzánál 290; a Kaukaz, az .m* 1973. szeptember ! Osztyák Erzsébet, a kultúrbrigád tagja, az elnöknek az alábbi szavakkal adta át a sikeres aratás befejezését jelképező koszorút: — .... hogy ne legyen az ember arra többé szomorú ... Auróra és a Jubilejná búzánál 340, s az árpáknál pedig 240 kg műtrágyát adtak tiszta hatóanyagban a növényzet hektárjára. Természetesen csúcshozamok ebben a gazdaságban is voltak. Az Auróra búza egyik 58 hektáros parcellán 55,98; a Mironovszkája száz hektáron 51,50; a Kaukaz búza pedig egy negyven hektáros parcellán 53 mázsát termett hektáronként. Az átlag jobb is lehetett volna, ha a tavasz kedvez, azaz nem annyira viharos. A szélvihar a könnyű termőréteggel együtt elsöpörte a búza növényzetének mintegy 20 százalékát, s ez a későbbiek folyamán pótolhatatlan volt. Nem segített a gondosan végzett megosztott tápanyagellátás sem, azaz nem annyira, mint egyébként segíthetett volna. Ilyen hátránynyal Jutottak a csapadéktalan májusba. Akkoriban persze még gondolni sem mertek a nagy termésátlagra, vagyis arra, hogy a szövetkezet fennállása óta, idén takarítják be a legjobb gabonatermést. Sokakkal beszélgetve szóbakerült, hogy Selicén — a közepes színvonalúnál jobb gazdaságban — már nagyon időszerű volna az öntözéses gazdálkodás bevezetése. Felbecsülhetetlen haszonnal járna a nagy, vagy a közép hatósugarú beépített öntözőrendszer, a természetes csapadékban szűkölködő években. Az elnök arról is tájékoztatott, hogy Idén október végén veszik át a kivitelező vállalattól a 805 hektáros beépített, közép hatósugarú öntözőrendszert. Ez annyit jelent, hogy jövőre szárazság esetén a szövetkezetét nem érhetik meglepetések. Az is szóbakerült, hogy célszerűbb lett volna ezt az öntözőrendszert megépíteni a szövetkezet más dűlőin, mert ahol beépítették, amúgy is jó termésátlagot érnek el. Ugyanis a gazdaság más területein víz tekintetében sokszorta ínségesebb a helyzet. Azon a területen a takarmánynövények sínylődnek, mivel az utóbbi négy hónap alatt mindössze 30 mm természetes csapadék hullott, ezért kevés a takarmány, ami kedvezőtlen befolyást gyakorol a tejtermelésre. Azonban a szövetkezet átlagos eredményei — többéves viszonylatban is — nagyon jók, mert huzamos ideje tudományos megalapozottsággal termelnek. Utat mutatnak másoknak is arra, hogyan kell jól, szervezetten, okszerűen gazdálkodni. Körültekintettem a portán. Az irodák falán is végigsiklott a tekintetem. Kerestem valamit, a kitüntetést. Mit mondjak? Hiába kerestem. Ogy látszik, az illetékesek, az úttörő, a sok újat megvalósító szövetkezetre még nem figyeltek fel. Pedig nem ártana, ha ott is körülnéznének ... Most veszem észre, hogy az aratóünnepélyről még nem is írtam. Ezért a befejezés legyen amolyan kárpótlásféle, Vancsik Ferenc kultúrbrigádjénak, akik ötletes műsorral szórakoztatták a jelenlévőket. Ezt a kultúrbrigádot a szövetkezet fiatal dolgozóiból szervezték, azonban köztük láthattuk az idősebb korosztály tagjait is, akik a színpadon ugyancsak helytálltak. Ez már nemcsak kezdet, hanem folytatása annak, ami a kultúra terén a községben évekkel ezelőtt elkezdődött. Céljuk: nem nagy semmit adni, hanem inkább kis valamit. Táncolni, énekelni, föleleveníteni a haladó hagyományokat. Aztán majd sor kéri'' hét a nagyobb dolgokra is. jó (el, hogy a szövetkezeti munkán tűi a kultúrában is igényességre törekednek. HOKSZA ISTVÁN
