Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-07 / 27. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. július 7. Ara 1.— Kčs XXIV. évfolyam, 27. szám. Szakmelléklet СШЕНННЗ A kertészkedók, a gyümölcs- és szőlőtermesztők tanácsadója. A növénytermesztők felelőssége tria: JÄN JANOV IC MÉRNÖK, CSc. AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERE. A bölcs földműves szólás-mondás azt súgja „nyugtával dicsérd a napot“ és ezt a mondást most az aratás előtt teljes mértékben tiszteletben tartom. Nem beszélek tehát az idei gabonatermés Ígéretes kilátásairól, nem fogom mérlegelni, hogy van-e olyan, vagy még jobb, mint az 1971-es csúcseredményt hozó esztendőben, mivel a növénytermesztés terén még nem tartjuk kezüknben az összes termelési tényezőt olyan mértékben, mint mondjuk az állattenyésztésben, ahol is jelentős részben ipari módszerekkel folyik a termelés. Az állattenyésztésben, különösen a hústermelés terén, a termelés összpontosítása olyannyira előrehaladott, hogy a lemaradó üzemeknek elöbb-utóbb át kellett adniuk a kezdeményezés lehetőségét a nagy befogadóképességű hizlaldáknak, amelyek megfelelő technológiával rendelkeznek és tapasztalt dolgozók vezetik. Ennek eredménye, hogy már néhány esztendeje elegendő a biológiai állomány és ezekkel kellő tenyészsikereket érünk el. A mindenre kiterjedő állatorvosi gondoskodás mellett e téren döntő tényezőt már csupán a takarmányok jelentenek, a takarmányok mennyisége és összetétele. A növénytermesztés, amely ezt, őstermelésként, döntó mértékben biztosítja, magára vette e limitáló tényező szerepkörét. A mezőgazdasági termelés szervezőinek, a dolgozók széles rétegeinek minden figyelme ezért éppen ebben az időszakban a takarmányok betakarítására és a gabona aratásra összpontosul. Mennyiség növekedésének mutatói a tavalyi valósághoz viszonyítva, — amikor nem teljesítettük a tervet, — igen magasak, az 1972-es évvel szemben egytizeddel nagyobbak. A terv azonban reális és csupán a mezőgazdászok, valamint a gépesítők ügyességén múlik, hogy e feladatokat, a tervet becsülettel teljesítsük, sőt túlszárnyaljuk. A nagyhozamú és az egyes tájegységek szempontjából megfelelő fajták, a tápanyagok kellő mennyisége és minősége, valamint a nedvesség képezik természetesen a termést befolyásoló adottságokat. E tényezőket az ember befolyásolhatja, viszont a nagyüzemi termelés és a termelő vállalatok társadalmi érdekeltségének jelenlegi fokán, a termelés állami és intézményes irányításának mostani szintjén, e tényezőket többé-kevésbé a gazdálkodás általános színvonala, továbbá a terv és egész népgazdaságunk lehetőségei szabják meg. E tényezők befolyásolása hosszú folyamat. Ezen felül azonban számos szubjektív tényező is akad. amit a mezőgazdászok, gépesítók és a dolgozó földművesek széles rétegei befolyásolhatnak. Ez határozza meg az egyes kerületek, járások és üzemek terméseredményei között észlelhető jelentős eltéréseket. Ez nem annyira a kerülotek átlaghozama közötti, hanem inkább a gyakran szomszédos járások, illetve szövetkezetek és állami gazdaságok terméseredményeinek összehasonlításából tűnik ki. Az 1972-ben megtartott áprilisi plénum egyértelműleg állást foglalt az említett eltérések tekintetében. Ezt az álláspontot teljes egészében szeretném idézni, mivel úgy tűnik, hogy, a felvázolt összehasonlítási módszert nem használjuk ki, mint az elemzés bíráló módszerét, különösképpen nem az üzemek gazdálkodásának, valamint vezetőinek értékelésében. „A párt- és állami szervek a kerületekben és a járásokon döntő módon járuljanak hozzá a tervezett feladatok teljesítéséhez irányító és szervező munkájuk színvonalának növelésével, különösképpen kihasználva azokat a lehetőségeket. amelyek indokolatlan eltéréseket okoznak a mezőgazdasági üzemek, valamint a hasonló természeti adottságuk mellett gazdálkodó járások között. Ehhez az szükséges, hogy tárgyilagos elemzés alapján olyan intézkedéseket tűzzenek ki és valósítsanak meg, amelyek az átlagon aluli színvonalon gazdálkodó üzemeket a nagy átlagra, az átlagos üzemeket pedig az élenjáró üzemek színvonalára emelhetik.“ Ilyen összehasonlítás mellett természetesen nem vehetjük figyelembe a kiindulási alapot, viszont számos példa akad arra, hogy néhány év alatt a gazdálkodás lényegesen feljavult, nem beszélve a részleg sikerekről, mint amilyenek a fejési átlag növekedése, vagy a terméshozam növekedése, aminek tanúi lehettünk azután, hogy a lemaradozó üzembe néhány rátermett és lelkes dolgozó lépett be. Talán legjobb példa erre a nemrég Vörös vándorzászlóval kitüntetett Lúč na Ostruve-i (nagylúcsi) Efsz. Tíz évvel ezelőtt ráfizetéses szövetkezet volt, hat-hét évvel ezelőtt nehézségekkel küzdött és ma az elsőségért versenyez a Dun. Streda-i járásban a termelés belterjességét és a pénzbevételek nagyságát tekintve a Csallóköz leggazdagabb szövetkezetével a Topolníkyi (nyárasdi) Efsz-el. Igen örvendetes, hogy ebben a szövetkezetben a sikert a vezetők egész kollektívájának céltudatos szervező munkája és a dolgozók között kifejtett példás politikai munka segítette elő. Ebben a szövetkezetben tavaly minden hektárról több mint 900 liter tejet és 422 mázsa húst adtak a társadalom ellátására. Az állattenyésztés alapja azonban a talaj és a föld intenzív kihasználása. A nagylúcsi szövetkezetben az elmúlt, aránylag kedvezőtlen évben hektáronként átlagosan 54 mázsa búzát, 44 mázsa árpát, 58 mázsa kukoricát és 444 mázsa cukorrépát takarítottak be. A kizárólag növénytermesztésre és állattenyésztésre irányított termelésük teljesítmény-intenzitása hektáronként 17 747 koronát tesz ki, ami az ilyen szakosítás közepette nálunk csúcseredményt jelent. Hasonlóan örvendetesek az állattenyésztésben elért eredmények további két, nemrég Vörös vándorzászlóval kitüntetett szövetkezetben, a Nenincei Vörös Csillag Efsz-ben (Veľký Krtíš-i járás) és a Soli Efsz-ben (Vranov nad Topl’ou-i járás). A piaci árutermelés képezi náluk is a növekedés alapját, elsősorban a hús és a tej, továbbá a jelentős terméshozamok. Bármerre irányítjuk pártunk XIV. kongresszusa határozatainak következetes teljesítését célzó igyekezetünket, mindig egy és ugyanazon problémába ütközünk: a takarmánproblémába. Habár a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés összes több: tényezője is fontos, mégis a takarmányok képezik az elsőszámú feladatot. Ezért mindig és mindenütt felelősségteljesen kell a növénytermesztés kérdését kezelni. S ezt különösképpen aláhúzom még a két aratás: a rétiszéna betakarítása és a gabonaaratás időszaka között. E két munka igen fontos és döntően befolyásolja az állattenyésztés termelékenységét az egész év folyamán Szlovákia északi és déli körzeteiben egyaránt. A rétek szénájának betakarítása annál problematikusabb, mivel egyelőre nem rendelkezünk elegendő géppel és berendezéssel, hogy ezt a munkaműveletet a legkorszerűbb technológia felhasználásával végezzük el. Hiányoznak a zöldanyagnak a lejtős területekről történő betakarítását elősegítő gépek. Hiányoznak a szénaliszt előállításához szükséges szárítók, valamint a szenázstornyok battériái is igen költségesek és ezért csak folya(’Folytatás a 2. oldalon.) ailillll: Gyorsan, legkisebb veszteséggel FEDÉL ALA AZ ORSZÄG KENYERÉT ф Milyen volt a felkészülés? Щ Céltudatosan irányított aratási versenyt! ф Egy járási verseny országos visszhangja ф Maximálisan használjuk ki a munkaidőt, a gépeket, a szállítóeszközöket # Alapos, sokoldalú szervezés és előkészítés előzte meg az idei gabonatermés betakarítását. A mezőgazdaság üzemi, járási, kerületi és központi irányító szervei, kisebb szervezési hiányosságoktól eltekintve, az idén nagyobb felelősségtudattal láttak dologhoz. Az aratási tervek elkészítését követte a raktárhelyiségek fertőtlenítése, a következetesebb gépszemle — géppróba, majd a termés betakarításával, az állam Iránti gabonaeladási kötelezettség teljesítésével, a gabonajárandósággal, stb. kapcsolatos szervezési intézkedések megvitatása. A mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei járási, kerületi értekezleteken számoltak be, miként készültek fel a gabonatermés gyors és a legkisebb veszteséggel történő, betakarítására. Ném volt hiány, hasznos útmutatásokból például a Sűlov Dvor-i (Gyulamajori), kerületi szintű értekezleten, amelyen a hiányosságokra is rámutattak: a mezőgazdasági üzemekben, (tisztelet a kivételnek!) több helyütt késlekedve fogtak hozzá a kombájnok üzemképessé tételéhez. Ezt a ténymegállapítást egyébként az .egyes járási mezőgazdasági igazgatóságok képviselőinek vitafelszólalásai. is alátámasztották (riyQlb, tíz kombájn üzemképtelenségét emleget ték, hivatkozva az alkatrészhiányra). A már, említett, aratást előkészítő aktíva-értekezlet még hatványozottabban segített volna, ha helyenként nem kalandozik a formaiság ingoványára. Öntömjénezés helyett méginkább előtérbe kerülhettek volna- az égető problémák, s megoldásúk, valamint egyéb hasznos Ötletek, kezdeményezések, jól bevált módszerek. Ügy tűnt, nagyon szófukar volt az értekezlet a komárnoi járás országos visszhangra talált aratási versenyfelhívásával kapcsolatosan. Minden bizonnyal többre érdemes ez a példás kezdeményezés. A komárnoi járásban mintegy 110 ezer tonna gabona vár az idén betakarításra, szakszerű raktározásra. A 44 napos tavaszi szárazság ellenére aránylag jó a terméskilátás. Gépi felkészültség tekintetében megtették a magukét: alkatrészek beszerzését nem az utolsó hetekre halasztgatták, s így a tavalyihoz mérten javult a helyzet. Az Agrotechnika — tekintettel a termésbetakarításra —, naponta 20 óráig tart nyitva, sürgős esetben az éjszakai órákban is a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére áll. Egy kombájnra 80 hektárnyi gabona aratása-cséplése jut.' Remélhető, hogy a kombájnosok — mind a 336 kombájnon — derekasan helytállnak majd, híven az aratási versenyfelhíváshoz. A gabonaszárítókat és tisztítógépeket három műszakban üzemeltetik. Az , idei gabonatermés sikeres betaka-. rítása érdekében mindent megtesz- . nek majd a mezögaZdásági üzemek , dolgozói, valamint az aratási bizottságok, együttműködve az illetékes szervekkel. Példásan felkészültek többek között, a galántai járás mezőgazdasági üzemekben is a gabona idejében történő, jó minőségű betakarítására (több mint 26 ezer hektár), utógondozására és szakszerű raktározására. Átlagban mintegy 40 mázsás hektárhozammal számolnak. S a kisegítő kombájnokkal együtt egy kombájnra 84,7 hektár gabona aratása-cséplése jut, vagyis hat hektárnyi napi teljesítmény. A zökkenőmentes aratást az Agrotechnika, valamint a gépállomás vándorjavítóműhelyek beállításával, a szolgáltatásnyújtás 6—22 órai napi nyitvatartással (vasárnap 12 óráig) igyekszik elősegíteni. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járás mezőgazdasági igazgatósága a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságával karöltve szervezte meg a kombájnosok versenyét, amelyet a versenyfeltételek alapján hetente értékelnek. Az aratási verseny legjobb kombájnosainak eredményeit az Aratási Híradóban, a helyi hangszórókon, dicsőségtáblákon népszerűsítik. Természetesen, a legjobbak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi jutalomban is részesülnek. A két legeslegjobb kombájnos (SZK—4-esen és E—512-esen) a pénzjutalmat jutalomüdülésre változtathatja. Hasonló formában karolják fel, s jól irányítják majd az aratási versenyt a nitrai, Bratislava-vidéki és számos más járásban is, hogy gyorsan, s a legkisebb veszteséggel kerüljön fedél alá az ország, a nép kenyere. —kov—
