Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-24 / 12. szám

1973. március 24. SZABAD FÖLDMŰVES 15 ^г/nus ép/éés* Termelni és művelődni Örök hala és dicsőség a szövetkezeti mozgalom úttörőinek! Huszonöt esztendő pergett le az Idő homokóráján, a munkásosztály dicső februári győzelme óta. Ekkor vette kezdetét az új társadalmi rend — a szocializmus építése. A legutóbbi negyedszázad alatt gyö­keresen megváltozott Silica (Szílice, rožňavai járás) lakosainak élete is. Ebben a legmagasabban (tengerszint feletti 600 méter) levő községben is az idő tájt kevesen hitték, hogy örök­re kialszik a petróleumlámpák pislá­koló fénye, s az idevetődö idegennek sem kell majd eldalolnia: „Jaj, de sá­ros ez az utca ..mert 1969-ben portalanították az utakat, valamint vízvezetékhálózat létesült. Bárki az öt ujján meg tudná számolni, hány épület maradt vissza a második világ­háború előtti időkből. Sőt, az utób­bi néhány évben félszázzal gyarapo­dott az új, tágas, korszerűen beren­dezett családi házak száma. Csupán ez a tény — nemkülönben az állandóan emelkedő életszínvonal — arra vall, hogy már nem menekül­nek az emberek a faluból, a város tá­volsága, a hegyek közé ékelődés el­lenére sem. Mert ide is betört a civi­lizáció, merészen, visszavonhatatla­nul. A távolságot rendszeres autó­­buszjárat, a személygépkocsik tucat­jai küzdik le, s kötik össze a falut a nagyvilággal. A „Z“ akció keretében korszerű, minden igényt kielégítő kultúrotthon épült. Csakhogy, szerintem sokkal jobban kihasználhatná a lakosság, főleg a téli Időszakban. Könyvtárához olvasóterem is tartozik, ám a könyvek holt tárgyak, s csak ügy segítik a tu­dásgyarapítást, a művelődés célját. A fiatal nemzedék sem panaszkodhat: két termes klubbal rendelkezik, s mo­dern környezetben szórakozhat, mű­velődhet. E falu szövetkezete 1949-ben ala­kult, s ma 1813 hektáros. Kitűnő a legelője, ami alapul szolgál az állat­­tenyésztéshez. Megkezdték több mint kétésfél millió korona költségráfor­dítással egy korszerű istálló építését, amely elősegítheti majd a korszerűbb termelést, jobb munkakörülményeket teremtve ezáltal a dolgozók részére. Régi vágyunk: az üzlethálózat kor­szerűsítése, miután a jelenlegi már nem elégíti ki a lakosság igényeit. Szépek a falucsinosítási eredmé­nyeink. Am elégedettségről szó sem lehet. Egyre többet kell tenni a falu­kép vonzóbbá, szebbé tételéért. Jó az orvosi ellátás: az orvosi rendelő he­tente kétszer szolgál a betegek szá­mára. Ha visszagondolunk az elmúlt hu­szonöt évre, bizony az első évtizedben nagyon sokat kellett küzdeniük az embereknek, s ma már örömmel nyug­tázzák: érdemes volt! Ezeket az ösz­­szehasonlításokat, mérlegeléseket többször is megteszik, s a szocialista társadalmi rendszerünknek, a CSKP- nak hálásak, amelyek elősegítették a jómódot, a művelődés lehetőségeit, a gürcölésmentes, örömteljes életet, s napfényes jövőt Ígérnek. A dicső februári győzelem eszméje szellemé­ben továbbra is azon fáradozunk, hogy szocialista mezőgazdaságunk to­vábbfejlődjön, s egyre szilárduljon szocialista társadalmi rendszerünk. ZAJDÖ MAGDA, Silica (Szilice) A korszerű művelődésháza. M I lndössze másfél évvel az 1948. februári győzelem után Drie­­novecen (Somodiban) is már új sze­lek fújdolgáltak. Szanyi Katalin községi krónikás szavai szerint 1949. év őszén alakult meg a szövetkezeti előkészítő bizott­ság, Nagy István elnökletével. Bár az efsz még meg sem alakult, máris 44 hektárnyi községi földbe közösen ve­tették el a magot. A rá következő év­ben már 220 hektárra bővült ez a te­rület. S 1951-ben alakult meg a III. típusú egységes íöldmüvesszövetkezet. Az alapító, illetőleg vezetőségi tagok: Szabó Ignás, Tóth István. C. Nagy Márton, Dankó Sándor, Szaniszló Jó­zsef és Simkó Bertalan. A közös gazdálkodás kezdeti ne­hézségein, buktatóin a somodiak is átesnek. A „Jónép földjén“ gazdasági udvar létesül, ahol többek között 1958—59-ben felépül egy magtár, ser­téshizlalda, javítóműhely, s gépköz­pont. Ez utóbbira azért volt szükség, mert a Moldava-i (szepsi) GTÁ mű­velte földeket ezekután a sajátmaguk vásárolta gépekkel dolgozták be. Nagyon sikeres évnek könyvelték el 1960-at, amikoris a közösen müveit somodi határ 93 vagon termést (búza, árpa, kukorica) adott. További jelen­tős év az 1964-es, mert új beteg-biz­tosítási, valamint anyaszabadsági tör­vény lépett életbe, s ez a többi állam­polgárral való teljes egyenjogúságot is jelentette. Mint szög a mágneshez Rájöttek a drienoveciek, hogyha ki­mozdulnak, országot, világot látnak, ezáltal is gyarapíthatják szakismere­teiket, termelési tapasztalataikat. Így látogatták meg a Magas Tátra alatti községeket, s többek között a szom­szédos Magyar Népköztársaság ter­melőszövetkezeteiben is megfordul­tak. Ezek a látogatások nagy hatással voltak rájuk: ezekután számolták fel a tébécés tehénállományt, a „Pal­­lag“-on 8 hektár szőlőt telepítettek. S az évi tiszta jövedelmük ekkor már túlhaladta a félmillió koronát. Hűségpénz osztására is jut már 1967- ben a közös gazdaság jónéhány tagjának. Emelik a nyugdíjas tagok járadékát (90 ezer korona összegben). Ugyanebben az évben már 104 vagon terményt takarítanak be, ami a fejlő­dés további lépcsőfokát jelenti. Gya­rapodik a taglétszám — 157-re, És 1968- ban 85 dán tehenet vásárolnak, megalapozva ezáltal a tejtermelést. Az efsz-alapító elnököt — sorrend­ben — Kocsis Sándor, Csermák Lajos, majd Bodnár Ferenc mérnök követte tisztségében. Igen jelentős év a szö­vetkezet történetében 1972., amikor ötödmagával (Jánok, Féder, Bodoló, Debrőd) egyesült, s azóta „Az Efsz-ek VIII. kongresszusa“ büszke címet vi­seli, illetőleg a Munkaérdemrend bir­tokosa. ... Az előbbiekben a dán tehenek­ről esett szó: míg a hazai tehénfajták évi tejhozamátlaga 1969-ben csak 2980 liter volt, addig a behozott dánfajtáké 3845 liter, ami lényeges különbség. Jelenleg az állandó dolgozók száma 163 fő, s az életkorátlag aránylag elég magas. Ez arra figyelmeztet, hogy az ifjúság soraiban kell az utánpótlást keresni, s biztosítani. Ez, természete­sen nem megy egyik napról a másik­ra; olyan élet- és munkakörülménye­ket kell teremteni a fiatalok számára, hogy azok úgy vonzódjanak a szövet­kezethez, mint aprószög a mágnes­patkóhoz. Ami pedig a lakosság életszínvonal­emelkedését illeti, kézzelfogható té­nyek: a kicsi házikók helyén új, eme­letes, központifűtéses családi házak épülnek; 104 már a személygépkqcsi tulajdonosok száma; televízió, telefon minden háznál megtalálható, nem be­szélve a hűtőszekrényről, mosógépről, porszívógépről, stb. Ez mind a dol­gozó nép jólétét, bizonyítja. Örök hála és dicsőség a szövetke­zeti gazdálkodás úttörőinek, az ala­pító-tagoknak. FARKAS RÖZSA Hajdani parasztsors A két világháború közötti évtized­ben igen nehéz körülmények között tengődött a dolgozó paraszt. Család­jával együtt, inaszakadtáig robotolt, s ennek bizony nagyon kevés hasznát látta. Sose hagyta nyugton a meg­gazdagodás, a többi közül kiemelke­dés vágya. Emésztette a földvásárlás gondja. Kölcsönt csak búsás uzsora­kamat ellenében kapott. Nyögött az adóterhek súlya alatt. Nézzük csak közelebbről! A pa­rasztember legényfia a katonai szol­gálat letöltése után megnősült. S ha többen voltak testvérek a családban — az apa idős korára való tekintettel, —, a földet szétosztották a testvérek között; vagy a feleségre várt a föld megművelése, miután a fiatalember gyárba, vagy a vasúthoz ment (még ez járt a legjobban, mert pénze is volt!), a többi megmaradt a földnél, s azon igyekezett mind, hogy a kapott föld mellé újabb földet vehessen, így juttatván földhöz utódait. Könnyű volt azt mondani: „Földet veszünk!“ De miből? Mert a sovány jövedelmet rendszerint elvitte az adósság törlesztése. Kölcsön?! A szá­­zadeleji években bankok nem létez­tek, így hát a helyi uzsorástól kellett térdenáliva kikönyörögni a kölcsönt, tetemes kamatláb ellenében. Ezt át­érezni, sőt elképezlni sem tudja a mai fiatal nemzedék... Ha az uzsorásnak sürgős munkája akadt, kit szólított meg azonnal? Az adósait. Ezek ki voltak szolgáltatva az uzsorás kénye­­kedvének, sőt a kölcsön megvonásá­nak. Csak később alakultak meg a ban­kok, takarékpénztárak. Am ezekben is csak 12—14 százalékos kamattal lehetett kölcsönt kapni. Községünkben a Coburg herceg földjeit 1920-ban eladták, a bank megbízásából, kát. holdanként 4500 koronáért. Akik ekkor földet vásárol­tak, azok aránylag olcsón jutottak földhöz, mert a szarvasmarha ára a háború után felszökött; egy tehén áráért öt hold földet vásárolhattak. Csupán az volt a baj, hogy sokakat a herceg visszajövetelével való számolás riasztott el a földvásárlástól. Mások meg azt hajtogatták: „nem kell azért fizetni, úgyis a miénk lesz...“ Így hát azután sokan hoppon-maradtak. A bankkal meg nem lehetett speku­lálni, mert az adás-vételi szerződés a kezében volt, s aki nem fizetett, an­nak a saját földje is elúszott a ka­mattörlesztésre. Beütött a gazdasági válság; az árak lezuhantak, pénzhez jutni nem lehetett. A későbbi hitelszövetkezetek a köl­csön kamatlábát 12-^14-ról 9 száza­lékra csökkentették, de ezt sem so­káig bírta a parasztság. Különösen aszály, rossz termés idején gyakori hívatlan vendég volt a parasztportá­kon a végreható. Ezídőtájt úgy vol­tunk — a más foglalkozásúakkal együtt —, mint ahogy a szólás-mon­dás tartotta: „Rókafogta csuka, csu­kafogta róka — vargafogta mind­kettő.“ Most? Merőben más a helyzet. A szövetkezeti gazdálkodás előnyössé­gét, a tagok anyagi jólétét, szellemi felemelkedését kézzelfogható tények igazolják. Csak rá kell nézni a falura, s lakóira! RÉVAY PÁL, Rim. Seč (Rimaszécs) Még egy néhány évtizeddel * “ ezelőtt, ha Bulgária ke­rült szóba, általában egy fej­lett, belterjes mezőgazdasággal rendelkező, tehát kimondottan agrárnrszágra gondnltunk. Ezért szokatlan, hogy már néhány éve a bolgár ipar termékeivel, — és elmondhatjuk minden kritikát elbíró legújabb gyárt­mányaival — mind gyakrabban találkozunk. Az elmúlt napokban nyílt meg Bratislavában a Techno­export bolgár külkereskedelmi vállalat kiállttäsa. amelyen jó alkalmunk nyílt megismerkedni a baráti Bulgária iparának leg­újabb termékeivel. Stojan Ba­­csinszki elvtárs, a kiállítás igazgatója elmondotta, hogy a Technoexport vállalat Bulgária egyetlen szakosított , külkeres­kedelmi szervezete, amely be­ruházási egységek és berende­zések exportjával foglalkozik. Eddig már 420 beruházási egy­előállftó berendezéseket Bulgá riáhan. Ami a hratislavai kiállítást illeti, ez csupán részhen, kis­sé leszűkítve mutatja be a bol­gár gépipar legújabb termékeit. Igen korszerű a horpalackozó gépsor. Az élelmiszeriparban alkalmazható egyes gépek kö­­zül említést érdemelnek a bur­gonyahámozó gépek (KB—201 V és KB—323 jelzésüek), ame­lyek 8, Illetve 11 kg burgonyát hámoznak meg egy adagolásra két percen belül és kiválóan alkalmasak a vendéglátóipar üzemei, étkezdék, üzemi kony­hák részére. Ugyancsak a köz­étkeztetés üzemeiben jól hasz­nosítható a bolgár gyártmányú AHM 200 jelzésű kenyérszelete­lő gép. amely a kenyeret sza­­bályozhatéan 2.5 mm-tói 35 mm vastagságú szeletekre tudja fel­vágni. Külön említést érdemelnek a bolgár gépipar által előállított ÉRDEKES KIÁLLÍTÁS A BOLGÁR GÉPIPAR KIMAGASLÓ EREDMÉNYEINEK KERESZTMETSZETE séget szállított Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika 25 or­szágába. A Technoexport cég az élel­miszeripari berendezések terén számos konzervipari beruházási egységet, valamint gyümölcs­­szörpök és zöldségkivonatok készítésére alkalmas gépi be­rendezéseket szállított a Szov­jetuniónak, Indiának, Iraknak, a Vietnami Demokratikus Köz­társaságnak és több más or­szágnak. Kiviteli cikkei között jelentős helyet foglalnak el a legkülön­bözőbb nagy befogadóképessé­gű hűtőberendezések. Eddig már több hűto-klimatizáló rak­tárát létesítettek Kubában, Szí­riában, Vietnamban és Ceylon­ban, gyümölcs és zöldség, ha­lak, tej- és tejtermékek, hús tárolására. Kiválóak a dohány feldolgozására készült techno­lógiai berendezéseik, amelyek­nek már Jugoszláviában, Liba­nonban. Olaszországban és még több más országban helyeztek üzembe. Jelenleg három nagy dohány-feldolgozó és fermen­táló üzemet létesítenek Irán­ban. Hasonló technológiai be­rendezéseket szállítanak a kö­zeljövőben Irakba. Olaszország­ba és a Szovjetunióba. A Bolgár Népköztársaság ki­vitelében jelentős helyet foglal el a zöldség- és virágtermesztés céljait szolgáló komplett üveg­házak szállítása. Rövid időn belül kellő hírnevet szereztek a bolgár iparnak a Jugoszláviá­ban. Lengyelországban, Magyar­­országon, Mongóliában és má­sutt létesített ilyen Uvegbázak, amelyeknek gépesítési szintje a legkorszerűbb. A világpiacon egyre keresettebbek az iparilag előállított takarmányokat gyár­tó beruházási egységek. A Tech­noexport ilyen technnlégiai be­rendezéseket is szállít, mivel bolgár szabadalom alapján gyártják a korszerű takarmány­tojásosztályozó berendezések és a tojáscsomagoló gépsor. A legkorszerűbb műszaki eleme­ket és találmányokat felhasz­nálva, valóban megbízható és igen hasznos segítséget nyújta­nak. A bolgár gépipar egyik leg­újabb terméke a hagymatisztf­­tó, szárító és a kész terméket csomagoló gépsor. A berende­zés egy óra alatt В5П—750 kg hagymát dolgoz fel. Ugyanez a gépsor bizonyos adalék-beren­dezések felhasználával univer­zális gépsorrá alakítható, ame­lyen mindenféle gyümölcs- és zöldség is feldolgozható. Jelen­leg ilyen gépsorok már üzemel­nek, hiszen a Technoexport be­lőlük többet Indiában, a Szov­jetunióban, Szudánban, Egyip­tomban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Magyarorszá­gon, Lengyelországban, Romá­niában és még több más or­szágban is felszerelt. A Technoexport által forgal­mazott beruházási egységek között ezen kfvül vegyipari be­rendezések, teljes textilipari gyáregységek felszerelése, épí­tőipari és útépítő gépek, emelő­­szerkezetek, szivattyúk, légkon­dicionáló- és fűtőberendezések, tartályok és kazánok konzerv­ipari gépsorok és még számos egyéb igen korszerű gép, be­rendezés valamint teljes gyár­felszerelés található. A kiállítás az egyre gyorsabb ütemben fejlődő bolgár gép­gyártó ipar eredményeinek ke­resztmetszetét igyekezett bemu­tatni. Bebizonyította, hogy a gépipar fejlődése, további kor­szerűsítése és bővítése, az új technológiai eljárások elsajátí­tása я Bolgár Népköztársaság számára megteremtették annak feltételeit, hogy sikeresen lép­jen versenyre a legfejlettebb gépiparral rendelkező orszá­gokkal is. (obeuau) Eladunk 160 méhcsaládot kaptárral együtt — megegyezés szerinti áron. In­formációt a Selicei Efsz (okr. Gaianta) zootechni­­kusa nyújt. Telefon: Selice 92211. HIRDESSEN ÖN IS LAPUNKBAN!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom