Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-03 / 5. szám

A növénvek fólia alatti neveléséről

A raűanyagsálrak nagyarányú elterjedésével felvetődnek bizonyos kérdések, melyeket a jövőben mind a termelékenység, mind a gazdaságosság szempontjából is figyelembe kell vennünk. Mint ismeretes megkülönböztetünk fűtött és fűtés nélküli fóliasátrakat:

A. A fűtött fólia alatti termesztés során az üvegtől eltérően az alábbi tényezőkre kell fokozottan tekintettel lennünk: a) a téli, koratavaszi és késő őszi időszakban nagyon erős a páraképződés, ennek csökkentésére a következő megoldásokat javasolhatjuk:

1. Amikor a külső hőmérséklet lehetővé teszi (0 C fok felett) rendszeresen naponta szellőztetéssel szárítsuk le a növények felületére lecsapódó párát.

2. Az öntözéseket napfényes napokon a délelőtti órákban végezzük, ritkán, de akkor alaposan. Lehetőleg a talajmelegítő csövek mélységéig (40 cm mélyen) nedvesítsük át a talajt. Általában áprilisra a fütőcsö- Vek körül erősen kiszárad a talaj és erős hőszigetelő hatást fejt ki, aminek gyakori következménye, hogy a növények fejlődési üteme azonos a fűtésftélkiili hajtással. Sőt hideg, fagyos periódusok idején a fagykár is hasonló lehet.

3. A fűtött fóliánál a 10—15

!l fokos hőlépcsős (15°At) taajmelegítés erősen fokozza a légtér párásodását. Ennek mérséklése érdekében amint az adott kultúra lehetővé teszt

(vagyis, ha a magvetés kikelt, a tüzdelés begyökeresedett, a kiültetett palánták megeredtek, stb.j, célszerű a talaj fűtést csökkenteni (5®Д t-ra). Helyette a talaj felszínére helyezett különböző típusú (lágy, félkemény, kemény) műanyagcsövekbe vezetett melegvízzel a talajt és légteret egyszerre lehet fűteni anélkül, hogy a páratartalmat fokoznánk.

4. Hajtatásos hasznosításnál a legnagyobb tenyészterületű növényeknél (pl. zöldpaprika, paradicsom) a párásodás ellen eredményesen lehet használni a műanyagfólia talajtakarást. Erre a célra jól hasznosítható a használt fólia.

b) A fóliával borított berendezések légtere sokkal jobban el van szigetelve a külvilágtól, mint a hagyományos üvegborítású berendezések. A növényeknek a hideg időszakban is szükségük van bizonyos mennyiségű friss levegőre. Az üvegnél erről nem kell külön gondoskodni, mivel ez a kisebb-nagyobb réseken automatikusan megoldódik. A fóliasátraknál a rendszeres friss levegő bejuttatását mesterségesen kell biztosítani akkor is, ha a szellőztetés hőmérsékletcsökkentés céljából nem volna szükséges.

c) A fóliasátrakban a napsütés hatására a hőmérséklet gyorsabban emelkedik. Ezért itt a meleg csökkentése érdekében végzett szellőztetésre

A ciukotai Efsz-ben Szabó Gyula a fólia sátrak termését ellenőrzi.

több figyelmet kell fordítani. Szabályként fogadhatjuk el, hogy a szellőztetéshez annyi személyt kell beállítanunk egytdöben, amennyi fél óra alatt képes valamennyi berendezést kilevegöxtetni. Az üvegnél kialakult egv és fél—két órás Időszak a fóliánál nem elég gyors.

B. A fűtésnélküli bajtatásbaa

egységesen zöldségfajtól függetlenül akkor kezdjük a szellőztetést, amikor a belső hőmérséklet elérte a 30 C fokot. Ilyenkor kinyitjuk a berendezés egyik végét, a hőmérőt pedig (az esetben, ha csak egy darab áll rendelkezésre) áthelyezzük az ágy másik végébe. Amikor a hőmérséklet ott is elérte a 30 C fokot, a berendezés mindkét végét kinyitjuk.

A kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy a zöldségfé lék terméshozamát fűtésnélküli hajtatásban a 30 C foknál alacsonyabb hőfokon kezdődő szellőztetés kedvezőtlenül befolyásolja. Ugyancsak káros, ha a hőmérséklet a zárt ágyakban huzamosabb Időre 30 C fok fölé emelkedik.

A szellőzők visszazárása kicsit több tapasztalatot igényei. A legjobb Időpont az, amikor zárás után a légtér még felmelegszik 30 C fokra, de ezt nem lépi túl, Így még viszonylag sok meleget tudunk éjszakára tárolni, anélkül, hogy a napközben túlraelegítésnél zavarnánk a növénvek fejlődését.

В M-\\\\\Ч\ЧЧ\\\\\\\\\\\Ч\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^\\\\\ЧЧ\\\\\\\\\\\\\Ч\\Ч\\\\Ч\\\\\\\\\Ч\\\\\\\\\\\\\\\\Ч\\Ч\

A hajtatott züldsegnimyek falrendszeréről

A zöldséghajtatással hasznosított viszonylag nagy légterű fóliasátrakat gyakran hasznosítjuk nagy termőfelületet képezd fajtákkal. Élthez pedig elengedhetetlenül fontos a nagy terméshozamok elérését elősegítő támrendszer kiképzése.

Az üvegházi hajtatásnál a vázszerkezet meghatározza a kialakítandó termőfelület nagyságát és a megfelelő támrendszer elhelyezési módját. A gyakorlatban általában a vápa csatorna magasságában alakítja ki a támrendszer felső részét, melynek segítségével a vegetatív és generatív tömeg súlyát részben a tartószerkezetre hárítja. Nehezebb ez a kérdés a fóliasátraknál, habár a 7 és fél méter széles fóliasátorban már a tartószerkezetre építve, nagy termőfelUletü, jó teherelosztású támrendszer! építhetünk, minimális árnyékvédő hatással.

A kisebb fóliasátrakban legtöbbször a vázszerkezettől független támrendszert kell építenünk, de ezeknek a sátraknak

nem is az a rendeltetésük, hogy bennük nagy termófelüietet képező zöldségfajt hajtassunk.

A támrendszer talajszinthez kapcsolódó részét is többféleképpen oldhatjuk meg. Leggyakoribb, amikor a kötözőzsineget a talajszinttol 10—15 centiméterrel magasabban a növényhez erősítjük. Egyes kultúráknál indokolt a sorok elhelyezésével megegyezően — mint fent is — alsó rögzítő vezetéket — drútot kell kifeszíteni és a közötte lévő területet, szükség szerint a növények fenntartására, dróttal, különböző spárgákkal, műanyagfonallal áthidalni. Sokszor alkalmazzák, bogy a kötözőanyag felső részét a fóliasátor tartószerkezetéhez 2—2,4 méter magasságban kifeszitett dróthoz kötik, míg az alsó végét a növényhez.

A kötözés módját természetesen a berendezés, a növényfaj, fajta, kötözöanyag minősége, stb. befolyásolja. A növényi eredetű kötözőanyagnál (madzag) számolnunk kell az anyag zsugorodásával a víz hatására.

Ez sok veszélyt rejt magában, mert ha feszesen kötözünk és az anyag 20 centiméterenként víz hatására 0,4—0,8 centiméterrel zsugorodik, 2,4 méter lermöfelülel nagyság esetén ez kb. 12 cm-t tesz ki, vagyis a kötözöanyag a talajból kihúzza a fiatal, zsenge növénykéket. Ez pedig önmagában is pótolhatatlan kárt okoz. A növények kötözésénél ezért különös figyelmet kell forítanunk a kütözőanyag tulajdonságainak megismerésére.

Ha már a kötözőanyag minőségét ismerjük, a kővetkező lépés a kötözésmódok tanulmányozása. Ez a munkafolyamat, mint ismeretes kézimunka-igényes, ezért olyan kötözési módokat kell keresnünk, ahul a munkatermelékenység kielégítő. Műanyagzsinór felhasználásakor kb. 20 cni-el nagyobb darabot vágunk, mint a rendelkezésre álló termőfelUlet nagysága. Egy hurokba csúsztatjuk a

zsinórt és így rögzítjük a felsó vezetékhez. A növényi eredetű anyaguknál (spárga-sziszalfélék) kb. 1 méteres ráhagyást számítunk, mivel több éven át használni tudjuk, ugyanis az alsó részt elrothadás után levágjuk. Mindkét esetben a iöldön állva végezzük a munkát és így a munkateljesítmény fokozható. Az utóbbi módnál csúszó hurogkötést alkalmazzunk.

Végezetül nézzük meg, milyen követelményt támasztunk általában a kötözdanyaggal szemben?

Mindenekelőtt elvárjuk, hagy rendeltetésének megfelelően kedvező biológiai hatást, amit a kötözéssel biztosítunk, elősegítse. Ne vessen árnyékot, legyen tartós, ulcsó, több ízben is felhasználható, nedvességre, a különböző perinetanyagoknak ellenálló, a tartószerkezettel együtt fertőtleníthető legyen. Látni fogjuk ennek fontosságát a salátauborka és paradicsom liajtatásánál.

BÓZNER MIKLÓS

Primőr árut a piacra

LJogy a piacot kellő meny* * nyiségű primőr áruval elláthassuk, s több jövedelműnk legyen, ez teljesen tőlünk függ.

A jó közmondás is azt mondja, hogy „ki korán kell, aranyat lel“, ez érvényes a kertészeti munkák korai kezdéséhez Is. Kíváncsiak voltunk, hogyan készülődnek a téli időszakban a kvetoslavovi (úszori) zöldségmag-szaporító állami gazdaság kertészetében. Rácz Imre főkertésszel beszélgettünk a munkák menetéről, az ez évi terveikről és a múlt évben elért eredményekről.

A főkertész elmondta, hogy Й hektáron termesztenek fogyasztásra zöldséget s a magra termesztett zöldségfélék területe 23,5 hektár. Ezen kívül a 15 hektáros faiskolából évente 40—50 ezer csemetét értékesítenek s körülbelül nyolc hektár á gyümölcsösük.

Elsősorban minket legjobban a téli munkák menete érdekelt. Ellátogattunk az üvegházba, ahol a korai saláta és karfiol tápkockázásra várt. A munkálatokat január 4-én kezdték. A karfiol nagy részét cserepekbe és nem tápkockákba ültetik. Hogy miért, arról a fökertész adott felvilágosítást. Elmondta, hogy ha cserepekbe palóntálják, úgy egy két héttel előbb értékesíthetik a karfiolt, mert a talaj nedvesebb marad, a cserepekben a palántát locsolhatják, viszont a tápkockákban nem, mert szétesnek š a nyílt területre való kiültetés után a cserepekből kikerülő növény gyorsan köt a talajhoz s a gyökérzet is jobban terjedhet. A karfiolt a kvetoslavovi magnemesítö állomáson nemesítették az Erfurti fajtából s az E—43 nevet kapta. Jó tulajdonsága, hogy korai vagy kései vetésre egyaránt alkalmas. A rózsái szép fehérek. Bőtermő s összeboruló ievélzete a rózsákat az erős napsütéstől kötözés nélkül védi s így nem sárgul el és nem indul virágzásnak.

január második felében kezdték a korai saláta tápkockázását, melynek egy részét szintén cserejtekbe ültetik. Kísérletképpen Hollandiából behozott fajtával a MUK-kal próbálkoznak. Ez előreláthatóan jónak Ígérkezik. Eddig jól bevált fajta volt a csehországi „Triumpf“, melynek termesztésével idén is foglalkoznak. A behozott fajtát öt nappal később vetették a réginél, ugyanabban az üvegházban egyforma feltételek mellett s a növekedésben óriási különbség mutatkozik. A MUK- fajta — mely nem napigényes — hibátlanul kel, a Ievélzete szép zöld és szélesebb, mint a másik fajtáé, viszont amannak a kelése nagyon hiányos. Tehát a jövő az új fajtáé.

Az ültetésen és tápkockázáson kívül a kertészetben a hideg- és melegágyak előkészítésén is szorgoskodnak. Az első munkálatok közé a melegágyak alapozása, a szigetelés előkészítése s a komposzt rostálása tartozik. A szigetelést tépett kérővel és trágyával végzik. Itt nyolc ember serénykedik mindaddig, míg a vetésre nem kerül sor. A palánta előnevelésére 20—25 ár fűthető üvegház áll rendelkezésükre. A többi üveghangárok nem fúthetők, de kihasználják a korai zöldségek termesztésére. Onnan évente négy termést takarítanak be. A múlt évben 20 vagon zöldségre kötöttek szerződést és 24 vagonnal adlak a közellátósnak s ennek nagy része primőráru volt. Ez nagyban elősegítette, hogy a fogyasztásra termesztett zöldségféléknél pénzügyi tervüket 175,6 százalékra teljesítették s így egy hektárról 90 ezer korona értékű zöldésget adlak el.

Nem teljesítették pénzügyi bevételeiket a zöldségmag-termesztésénél. Itt a tervhez képest alig érték el az ötven százalékos bevételt. Mi volt ennek a fő oka? Nehéz lenne megmondani.

A főkertész a múlt évi szeszélyes időjárásra hivatkozott, mely a paradicsom nagy részét tönkretette. Az állandó esőzések miatt nem tudtak védekezni a gombabetegségek ellen s így nagy pusztítást tettek. További ok, hogy kevés a munkaerő. A tervezett 80 személy helyett csak ötvenen dolgoznak a kertészetben. Ezekből néhányan betegség miatt többször hiányoznak.

Feltettük a kérdést, hogy a munkaerőhiányt nem oldhatnák e meg a gépesítés bővítésével?

A felelet az volt, hogy nem! Miért? Elsősorban azért, mert a zöldségmagvak nem érnek be egyszerre s ha zölden leszednénk, károsodna csíraképességük. Tehát a zöldségmagvakat nem lehet kombájnnal betakarítani, mint a gabonaféléket. A magra termesztett zöldségfélék szakaszosan érnek. Az első és az utolsó érés között két-három hét eltérés is van. így rá vannak szorulva a kézzel való betakarításra.

Az ország nagyüzemei és kistermelői egy részének itt termesztik a vetómagvakat — melyet a bratislavai Semex nemzeti vállalat rátái felvásárló és elosztóvállalata vásárol fel és értékesít. Ezért nem szeretnék elhanyagolni a magtermesztést. Jó esztendőben szép bevételt biztosít a gazdaságnak. Hogy a munkamegosztást is sikeresen végezzék, kísérleteznek olyan fajtákkal (káposzta, kelkáposzta), melyek külföldön jól beváltak az őszi ültetéssel.

Tudomást szereztünk róla, hogy Magyarországon már nemesítettek ilyen kelkáposztát

és a lengyeleknél pedig káposztát — jegyezte meg a főkertész, — mely az őszi kiültetés után télen sem fagy meg. Ha ezekből sikerülne behozni, nagyban elősegítenénk a munkák egyenletes elosztását és időbeni elvégzését, mert az ültetés nagy része nem maradna tavaszra. Kísérleteztünk saját fajtáinkkal is. A múlt év őszén a káposztának bizonyos hányadát — melyet magra termesztünk — ősszel kiültettük. Hogy mit fog eredményezni, azt nem tudjuk, de ha sikerül, úgy idén az összesét ősszel ültetjük ki.

A gépeket az ültetési munkálatoknál a gyökeres zöldségfé léknél (sárgarépa, petrezselyem) hasznosítják.

Nagyon értékes termékük a helyt Magnemesítő Állomáson nemesített PCR paprikafajta, melyet szintén magra termesztenek. Magjának eltávolítása után nagyon értékes nyersanyag ennek a húsa, melyet a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyl) konzervgyár vásárol fel, konzervált állapotban szállítja az NSZK ba, ahol nagyon keresett csemege. Jó tulajdonsága, hogy enyhén csípős, az erek eltávolítása után viszont édes, a húsa kemény, zamatos, a színe szép sárga.

Kíváncsiak voltunk a gazdaság faiskolájára is, mert éppen a téli időszakban készítik elő az alanyokat a kiültetésre. A gyökérzetei és az ágazatot letisztítják s a fákat tavasszal ültetik. Ezeket nemcsak idehaza, de külföldön is értékesítik. A múlt évben 3600 egyéves oltványt — sárga Delicius almafajtát — szállítottak a Német Demokratikus Köztársaságba és Magyarországra pedig 800-at küldenek tavasszal, melynek egy része jonathán s egy része Starking fajta. Sajnos mégsem tudják pénzügyi tervüket teljesíteni a facsemeték értékesítése terén, mert 38 ezer alma-, körte- és diófa megmaradt, jó lenne, ha a Zöldség- és Gyümölcstermesztők Szövetségének helyi szervezetei a falvakban fölkeltenék az érdeklődést a szervezet tagjai körében a gyümölcsfa vásárlás iránt. A fenti állami gazdaság hajlandó kérelmüket kielégíteni. Oltványokat személyeknek és szervezteknek is szállítanak. Leginkább törpefákat nevelnek, de kapható náluk közép- és inagastörzsű csemete Is. A nagyobb választék érdekében az alábbiakban ismertetjük, hogy milyen fajtáik vannak.

Teli almafajták: Starking, Jonathán, Golden Delicious, Outário, Koksz Narancs.

Legújabb téli fajták: Starkimson, Delicious Redspoúr, Golden Spoúr.

Nyári fajták: Üvegalma, Stark Ellsz, Janimes Gríve.

Körtefajták: Korai, Klap, Gujott, Vilmoskörte (pirosbélűl.

Téli körte: Téli Parizsenka, Durd.

Sxilvafajták: Besztercei,. Zöld és piros Ringló.

Cseresznye: Germendovszky, Napoleon és Ríchlica Nemecká.

Meggy: Késői (színe sötétpiros és nagyra nő).

Kajszibarack: Szabinovi, Rakovszkv.

Diéta: Termése vékonyhéjú és nagy.

Őszibarack: Halleháven, Redháven, Sutliáven, Majtháverre, ij Hale, Elberta, Starking Delicius, Szundean.

Utolsó kérdésünk az volt, hogy Imre bácsi mióta kertészkedik? Elmondta, hogy 1949- beit Kvetoslavovon kezdte Konrád fökertész vezetése alatt. Később Pardubicén végzett egyéves kertészeti szakiskolát, majd azt hathónapos tanfolyam követte Chrudimban. Tevékenysége alatt ügy maga, mint a kertészet több oklevéllel és más éremmel lett kitüntetve. Saját maga tulajdonosa egy állami kitüntetésnek, megkapta az Építésben elért kiváló eredményekért járó kitüntetést. A kertészetük több bronz, hat ezüst és négy aiany éren) tu lajdonosa. Mindebből arra következtethetünk, hogy az eddigi eredményeik nagyon jók voltak s reméljük, hogy a jövőben Is hűen teljesítik a rájuk háruló feladatokat.- G. J.