Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-06 / 1. szám

1973. január 6. SZABAD FÖLDMŰVES 7 húskombinátban is vannak problémák Készül a jó minőség» kolbász. Д legmodernebb A minap meglátogattuk a kelet­szlovákiai húsipar modern üzemét, a košiceí húskombinátot. Szokás szerint első utunk a vállalat igazgatójához vezetett. Az igazgató titkárnője saj­nálattal adta tudomásunkra, hogy az igazgató elvtárs beteg. Nagy munka közbe találjuk Suták Ferenc elvtársat, a húskombinát eko­­nómusát, és Harag József mérnököt, az üzem kereskedelmi ekonómusát. Egymás után jönnek-mennek az ügyfelek, úgyhogy az ekonómusoknak ugyancsak sok a munkájuk. Harag elvtárs intézkedik, gyorsan elintézi az ügyfeleket és máris rendelkezé­sünkre áll az üzem két vezető dolgo­zója, akik tájékoztattak bennünket ennek a gigantikus üzemnek problé­máiról. A modern gépeken, technoló­giai berendezéseken és a munkakö­rülményeken felül főleg a terv fő mu­tatóinak teljesítése, a húsipari termé­kek minősége, az üzem puroblémái és az itt dolgozó emberek álltak érdek­lődésünk központjában. AZ ORSZÁG LEGMODERNEBB HÚSIPARI KOMBINÄTJÄNAK KELETKEZÉSE A košicei húsipar néhány vágóhíd összevonásával 1949-ben jött létre. A város és környékének rohamos fejlő­dése, a nehézipar kiépítése, s ezzel a megnövekedett igények a több és jobb húsipari termékek iránt, sürgetővé tették a húsipar fejlesztését. Így 1956- ban megkezdték Košice déli részének romantikus környezetében, a Hernád partján egy modern húsipari kombi­nát építését. Ma már itt összpontosul a húsipart termékek előállítása és raktározása. A húskombinát 15 hek­tárnyi területen fekszik. A kombinát vágóhídi részlege technológiai beren­dezésével túlszárnyalja a jelenlegi európai színvonalat. A sertésvágó részleget pedig már úgy gépesítették, hogy eléri a világszínvonalat. Üzem­szemle közben meggyőződhettünk ró­la, hogv a munkafolyamatokat jól gé­pesítették, s így a dolgozók a lehető legkisebb fizikai erőkifejtéssel végez­hetik munkájukat. Az üzem évente 23 690 tonna hús­ipari terméket állít elő. A napi kapa citás 6200 kg száraz, 8500 kg félszá­raz hentesáru, 2700 kg tartósáru, 600 kg speciális húskészfnmény, 2500 kg főzött-, 1000 kg sült- és 2670 kg füs­tölthús. Annak ellenére, hogy az üzem még próbaüzemeltetés alatt van, már túljutottak a kezdeti nehézségeken és lassan-lassan konszolidálódott a hely­zet. A sok kezdeti nehézség után meg­születtek az első sikerek. Az éssze­rűbb termelést munka már az első félévben is nagy sikert hozott, hisz a nyerstermelést 100,4, az árutermelést 99,3 az egy munkásra eső produkti­vitás tervét 99,7 és a szállítási tervet pedig 101,8 százalékra teljesítették. Amint az adatok is bizonyítják, az üzem tehát eredményesen működik és a termelés görbéje egyre jobban fel­felé emelkedik. Például az üzem az 1972-es év első tíz hónapjában export­tervét 125,8, a tiszta jövedelem tervét pedig 163,9 százalékra teljesítette. Jo­zef Üukán termelési igazgató üzem­szemlénk közben elmondotta, hogy a többtermelés érdekében még nagyon sok fájós problémát kell megoldaniuk. Az egyik ilyen, sok gondot okozó probléma a munkaerőhiány. Annak ellenére, hogy az üzemben — más üzemekhez viszonyítva — elég jók a kereseti lehetőségek, nagy a fluktuá­ció és ennek következtében a munka­erőhiány, ami hozzájárul a termékek minőségének csökkenéséhez. Minde­nekelőtt kevés a férfi szakmunkás. Például hat hentes közül csak egy ki­tanult. Annak ellenére, hogy az üzem nagy erőfeszítéseket tesz a szakmun­kások toborzására, mégis 99 százalék­ban nem kvalifikált dolgozók jelent­keznek. akiket még a legigényesebb munkafolyamatoknál is alkalmaznak, de így is a teljes létszámból 300 mun­kás hiányzik. A fiatalok többsége, ha elvégzik a katonai szolgálatot, búcsút mond az üzemnek. Máshová mennek dolgozni. Ugyanígy tesznek a fiatal házasok is, mivel az üzem nem tud számukra lakást biztosítani. Ez évben 2 lakásegységet kellett kapniuk és nem kaptak csak egyet. Az üzem még mindig sok kolaudációs hibával küz­­ködik, ami akadályozza a folyamatos üzemeltetést. Nagy hiba, hogy az üzemnek nincs saját energiaforrása. Gyakori az elektromos- és a hőener­gia szolgáltatásának kiesése, ami szin­tén nehezíti a termelést. Ezekkel a nehézségekkel bajlódik az üzfem, a pártszervezet és a szakszervezet. A súlyos problémák megoldása érdeké­ben az üzemben munkaiskolát szer­veztek a háztartásból felvett nők be­iskoláztatására. Az előadásokat az üzem mérnökei tartják a technológiai berendezésekről, a gépek kezeléséről, a higiéniáról, a minőségi munkáról stb. Az üzemi munkaiskola elvégzése után a dolgozók szakképesítést sze­reznek. Nagyon komoly problémaként jelentkezik az üzemben, amely hatás­sal van a termelés minőségére, hogy nem működnek a gyorshűtők. Az üzem vezetősége súlyos mulasz­tást követett el, mivel nem fordított az üzem beindítása előtt kellő figyel­met a munkások beiskoláztatására, a tanulóközpont építésére és munkás­­szálló felépítésére, mint ahogy azt Nitrán tették, az ottani húskombinát­ban. AZ OPERATÍV INTÉZKEDÉSEK JAVÍTANAK A HELYZETEN Dénes Boriska mérnöknő az üzem laboratóriumának .vezetője, kolektívá­­jával a napi hústermékek minőségét vizsgálta, amikor a modern laborató­riumban beléptünk. Kérdésünkre szí­vesen válaszolt. Tőle tudtuk meg, hogy különböző intézkedések eredmé­nye következtében az év utolsó hónap­jaiban a termelés minősége lényege­sen javult, amit részben a technikai berendezésekben előforduló hibák el­távolításának és néhány kádercseré­nek lehet köszönni. Az üzeni vezető­sége konkrét kádrecserét eszközölt a tartósítás, a termékek keverése és a sózás szakaszán. Növelte a szakmun­kások létszámát, a vágóhíd-részlegen, a csontozásnál és a főzött termékek előállításánál stb. Komoly intézkedé­seket hoztak a technológiai előírások betartására és arra, hogy elejét ve­gyék a túlsózásnak, a helytelen osztá­lyozásnak és a túlzott zsírtartalom növekedésének. Az intézkedések után alig telt el pár hónap és máris javu­lás állott be a tartósított termékek­nél, mivel a legutolsó inspekció a sonkák és a szalámik minőségét ki­elégítőnek találta. Jelenleg rekon­strukciót végeznek a hűtőberendezé­seken, a kész termékek raktáraiban és a gyorshűtő berendezéseken, ami elősegíti a minőség lényeges javulá­sát. Az üzem vezetősége operatív érte­kezleteken sokat vitatkozott a készí­tett áruk minőségéről, főleg arról, hogy a puha szalámifélék is jobb mi­nőségűek lehetnének, és altkor nem keresné mindenki a száraz árut. No­ha e téren az utóbbi időben lényeges javulás állott be, mégis sok még a ja­vítani való. A mezőgazdasági üzemek­től túlhízott sertéseket kapnak, me­lyek túl zsírosak és így sokszor tehe­tetlenek. Megvizsgáltuk a feldolgo­zásra váró kettéhasított sertéseket és meggyőződtünk róla, hogy igazán ke­vés olyan hús van, amiből jó minősé­gű árut lehet készíteni. Az is boszant­­ja az üzem vezetőségét, hogy az igé­nyesség komoly méreteket öltött, s ma már az oldalast a fogyasztók nem tartják húsnak. Ugyanez vonatkozik a disznófejre is. Az üzletvezetőket pe­dig sokszor rá kell kényszeríteni ar­ra, hogy az árut átvegyék. Könnyű volt megállapítanunk, hogy a sertés­fejekből, oldalasokból, zsíros húsok­ból, szalonéból annyi van már rak­táron, hogy nehezíti a termelést. A helyzeten valamicskét e téren is javí­tottak, mivel a disznófejekből olcsó szalámit készítenek, amelynek kiló­ját 22 koronáért adják. A helyzeten azonban úgy akarnak változtatni, hogy a közeljövőben olcsó terméke­ket fognak készíteni, amit a vásrlók szívesen elfogyasztanak. SZOCIALISTA MUNKAVERSENY örvendetes, hogy ennek a fiatal üzemnek minden részlegében verse­nyeznek a dolgozók. A munkaver­senyt rendszeresen havonta értékeli az üzemi pártszervezet és az üzemi szakszervezet és az eredményeket is­mertetik a dolgozókkal. Minden ne­gyedévben a legjobb részleg dolgozói megkapják az üzem • igazgatóságának vándorzászlaját a megfelelő pénzju­talommal együtt. A vándorzászló je­lenlegi birtokosa az energetikai rész­leg. Jelenleg úgy néz ki, hogy az év végén a vándorzászlót a vágóhíd rész­leg dolgozói visszaszerzik. Egyébként az év folyamán több egyént és kollek­tívát tüntettek ki. Többek között Nagy elvtársat, a vágóhíd részlegének dol­gozóját,- Dolák József elvtársat szin­tén a vágóhíd részleg dolgozóját, Gre­gor Emíliát az expedíciős osztályról és Tabačko Ondrej elvtársat, az áru­szállítási részlegről. Jelenleg az üzem­ben 3 kollektíva versenyez a „Szocia­lista Munkabrigád“ megtisztelő cí­mért 170 dolgozóval. E téren is van mit javítani, mivel az üzemnek jelen­leg közel 700 dolgozója van. Az üzem termékei igazán kereset­tek úgy a belföldi, mint a külföldi piacon. Jelenleg az üzemben 50 fajta hústerméket készítenek, éhből 10 a felvágott, 15 lágy, 6 tartós, 3 speciális és egy főzött termék. Havonta előállí­tanak kb. 600—6500 tonna kicsontolt húst és kb 350 tonna húsipari termé­ket. Az üzem húsipari termékekkel látja el Kelet-Szlovákiát, de szállíta­nak Bratislavába, Csehország több ke­rületébe és exportra. Legkeresettebb termékeik a Košice! szalámi, a csabai kolbász, a fejszalámi, a debreceni pe­csenye, mely utóbbiból naponta- 600 kg-ot állítanak elő stb. A húskombinát dolgozói mindent megtesznek, ami tőlük tellik annak érdekébe, hogy a jövőben a fogyasz­tók a lehetőség szerint minnél több­féle hústermékhez jussanak. Rövide­sen megkezdik a különböző pástéto­mok gyártását és több újfajta szalá­mit hoznak forgalomba. Ahogy meggyőződhettünk róla a modern húsipari kombinátnak is van problémája bőven. Ezek arra várnak, hogy az ember, az alkotó rövidesen eltávolítsa őket, hogy teljes mérték­ben ki lehessen használni a modern technológiát. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szakmunkástoborzást, valamint a tanulóközpont és a mun­kásszálló gyors felépítését és az üzem dolgozóinak számára a lakásprobléma megoldását. Reméljük, hogy a fenn­álló problémákat közös erővel, a fel­sőbb szervek hathatós közreműködé­sével belátható időn belül el tudják távolítani, és jobb, több áruval látják el Kelet-Szlovákia lakosságát. A bolgár üzemek túlteljesítették vállalásaikat A Bolgár Tájékoztatás- és Közle­kedésügyi Minisztérium közzétette 1972 háromnegyed évének gazda­sági fejlődési adatait. Ezek első jellemző vonása, hogy az ipar megtartotta gyors növekedési üte­mét: 8,5 százalékkal produkált több terméket, mint az elmúlt év azonos időszakában, meghaladva az egész évre előirányzott fejlődé­si ütemet. A gyors fejlődés szem­léltetésére íme egy érdekes adat: az idei háromnegyed évi megvaló­sított ipari termelés egyenlő azzal, amit 1956, 1957 és 1958 együttvéve adott. Nem kevésbé jellemző adat, hogy a fejlődés 60 százaléka a gépgyártásra és a nehézipar né­hány más ágazatára — a kohá­szatra, bányászatra stb. — jut. Az állami gazdasági egyesületek által vállalt ellenterveket orszá­gosan 1,5 százalékkal túlteljesítet­ték, ami 163 millió leva értékű ter­ven felüli ipari terméket jelent. (Ellentervnek a vállalati termelő kollektívák olyan vállalásait neve­zik, amellyel az állami tervek is­meretében vállalják azok a meny­­nyiségi és minőségi túlteljesítését, anélkül, hogy az állami terv által engedélyezett nyersanyag-, ener­gia- és munkaerő-felhasználást túl­lépnék. Az egyéves múltra vissza­tekintő ellenterveknek a túltelje­sítése egyre inkább a fejlődés üte­mének mércéjévé válik.) Ennek eredményeként 5,9 százalékkal nőtt az élő munka termelékenysé­ge, 71 százalékos arányban bizto­sítva az egész terméknövekedést és jelentősen felülmúlva az 1971- ben elért eredményeket. A mezőgazdaságban is gazdag az idei esztendő, annak ellenére, hogy az ősziek betakarítását rend­kívül megnehezítették a szeptem­ber közepe óta tartó állandó eső­zések. Adatokat még nem közöl a jelentés, csupán annyit, hogy elő­reláthatólag a mezőgazdaság is túlteljesíti az ellenterveket. Növe­kedett az állatállomány is. A bel­kereskedelem áruforgalma 6,6 szá­zalékkal múlta felül a tavaly ilyenkorit. Agrárpolitikai intézkedések Egyiptomban Az egyiptomi kormány agrárpo­litikája a termelési költségek csök­kentésére és a paraszti jövedel­mek növelésére törekszik — jelen­tette ki nemrégiben dr. Aziz Szidkl egyiptomi miniszterelnök. Az új agrárpolitikai intézkedések kere­tében elengedik a kis földterület­tel rendelkező parasztok adóját, s elengedik, illetve csökkentik az adók és a hitelek után fizetett ka­matokat, továbbá felemelik több mezőgazdasági termék felvásárlási árát. Az adóelengedés 9,5 millió olyan kisparasztot érint, akinek a föld­területe egy feddannál (0,42 hek­tár) kisebb. Hatmillió a száma azoknak az öt feddannál kisebb területen gazdálkodó parasztok­nak, akiket mentesítenek az ese­dékes adók kamatjának megfize­tése alól. Az öt feddannál nagyobb területen gazdálkodók esetében — mintegy másfél millió kisparaszt­­ról van szó — a bankhitelkamatok elengedése összesen 17,2 millió egyiptomi font. A termelési érdekeltség fokozá­sa végett jelentős mértékben fel­emelik a gyapot, a cukornád, és a vöröshagyma felvásárlási árát. A felvásárlási árak emelése révén 25,6 millió font többletbevételhez jut a paarsztság. A földművelők számára tetemes megtakarítást je­lent az Is, hogy az állam magára vállalja a növényvédelmi költsé­gek felét. A kormányfő azzal érzé­keltette a nemzetgazdaság egész­séges fejlődésit, hogy a költség­­vetési bevételek az elmúlt gazda­sági évben 10 millió fonttal halad­ták meg az előirányzatokat. • A kairói lapok az agrárpolitikai intézkedéseket méltatva rámutat­tak, hogy ezek nyomán emelked­nie kell a paraszti munka terme­lékenységének és a mezőgazdasági termelésnek. A termelést serkentő és a falusi életszínvonalat javító intézkedések jelentőségét fokozza, hogy Egyiptomban a parasztság képezi a lakosság túlnyomó részét. Ügyes női kezek a kettéhasított serttések feldolgozását végzik. ILLÉS BERTALAN Az ipari tanulók minden munkaszakasszal megismerkednek, hogy jól elsajátítsák a mesterség minden fogását. A laboratóriumban aprólékosan ellenőrzik az összes hústermék minőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom