Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-20 / 3. szám

_ХЧЧЧЧЧХХЧЧЧХЧЧЧЧХЧЧЧХЧЧХЧХ>КХХХЧХЧЧХХЧЧЧЧЧЧЧХЧЧЧЧХХХЧХХХХЧЧЧЧ хххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххххчххххххххххххххххххххчч 1973. januáľ 20. SZABAD FÖLDMŰVES 15 Iskolai étkezésről A fiatal nemzedék egészséges fejlődésének, szellemi és fizi­kai képességei teljes kibonta­koztatásának egyik fontos fel­tétele az, hogy biztosítsuk a közétkeztetés magas színvona­lát. Az iskolai étkezés nálunk már a München előtti köztársa­ságban kezdődött. A szegény­sorsú gyermekek számára szer­vezték és többé-kevésbé Jőté konyságl jellege volt. Ezzel szemben a szociális társada­lomban a gyermekek és az ifjú­ság kőzétkezése különös jelen­tőséggel bír. Célja az. hogy a dolgozó anyák gyermekeinek és az utazó tanulóknak jóminő­ségű, kalóriagazdag, biológiai­lag értékes, higténiallag kifo­gástalan táplálékot biztosítson. Az utóbbi öt évben jelentősen nőtt a gyermekes anyák foglal­koztatottságának aránya és ez a jövő fejlődés iránya is. A CSKP XIV. kongresszusa az 5. ötéves terv irányelveiben ki­jelölte azt a feladatot, hogy to­vább kell bővíteni a tanköteles kort még be nem töltött gyer­mekekről való iskolán kívüli gondoskodást is, hogy 1980-ig az óvodások 90 százaléka, a ki­lencéves alapiskolások és я II. fokozatú tanintézetek diákjai­nak 60 százaléka részesüljön közétkezésben. AZ ISKOLAI ÉTKEZÉS a közétkezési rendszer része és egyidejűleg önálló szakasza Is. A közétkezés zárt, célszerű tí­pusa, amely az étkezők megha­tározott csoportja számára biz­tosítja a megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot a meg­határozott helyen és időpont­ban. Az iskolai étkezés felada­ta. hogy az alapvető és kiegé­szítő étkezés formájában olyan ételeket és italokat készítsen, melyek megfelelnek a 3—1Я éves gyermekek és fiatalok he­lyes táplálkozásának, Az iskolai étkezés — az étke­zők életkora szerint — négy kategóriába tagozódik. Mivel egyes (személyi és tárgyi) költségtételt közös anyagi for­rásokból fedeznek, az iskolai étkezés befolyásolja a lakosság életszínvonalát is. A gyermekek és az ifjúság közétkezésének egyik fontos feladata, hogy az egyes csopor­tok életkorának megfelelően biztosítsa a fiziológiai táplálék­szükségletet. Ezzel az iskolai étkezés lényegesen különbözik a közétkeztetés egyéb formái­tól és egyidejűleg hozzájárul néhány olyan kedvezőtlen Je­lenség felszámolásához, mint pl. a családok szociális össze­tételében mutatkozó különbsé­gek. Az állam az iskolai étkezés révén érvényesíti egyrészt élel­mezésügyi s másrészt szociál­politikáját is, ezzel is segítve a gyermekes családokat. Az is­kolai étkezés révén a gyerme­keknek Juttatott természetbeni segítség a támogatás optimu­ma, ami csak a gyermek javá­ra használható fel. A Iskolai étkezés egyben ne­velési eszköz is. Rászoktatja a gyermekeket a helyes életmód­ra, a higiéniai és kulturális szabályok betartására, a közös­ségi élet szabályaira, az önálló­ságra, a felelősségtudatra, az emberi munka és az anyagi ér­tékek tiszteletére. Az iskolai ét­kezdék természetes környezete lehetővé teszi a pozitív befo­lyásolást és hozzájárul a kom­munista nevelés igényes felada­tainak teljesítéséhez. Az iskolai étkezésben, roha­mos mennyiségi fejlődés látha­tó. 1971-ben az ellátottak szá­ma a CSSZSZK-ban 1548 000, ebből a CSSZK-ban 1111 900, az 9ZSZK-ban pedig 436 100 fő volt, ami országos méretben az iskolákat és a gyermekgondozó létesítményeket látogató gyer­mekek és tanulók 54 százaléka. Azonban a minőségi fejlődés elmaradt a mennyiségi fejlődés mögött. Különösen az ételek kalorikus és biológiai értéke nem éri el a kívánt színvonalat. (Folytatjuk) A Kami Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1973/74-es tanévre 1973. szeptember 1-től az alább felsorolt szakokra (három éves tanoncvlszonyba) felvesz olyan fiúkat és lányokat, akik 1973. Július 1-ig sikeresen elvégezték a kilencéves iskolát. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkerté9zet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcs­­kertészet) 3. Kovács szakma (hegesztő, lakatos] 4. Bognár szakma (asztalos, kádár) A tanulók az Iskola diákotthonában laknak és étkeznek. A szakmai gyakorlatot az iskola műhelyeiben és tangazdasá­gában végzik. Az érdeklődők írásban vagy személyesen Jelent­kezhetnek az Iskola és tangazdaság igazgatóságán, a követ­kező címen: PnlnohospndárskR odborné uöililte Mezőgazdasági Szaktanintézet 946 36 Kravany nad Dunajom, okr. Komárno V ^KÉRDÉSÜKRE Özvegyi járadék Z. A. rožňavai olvasónk írja: ..Azt szeretném tudni, milyen feltételek mellett kaphat valaki özvegyi járadékot házastarsá­­nak halálát követő egy év el­telte után is. Továbbá kiváncsi vagyok arra. hogy milyen ala­­< pon számítják ki az özvegyi járadék összegét? Az özvegynek a házastárs ha­lálát követő egy év eltelte után is van jogigénye az özvegyi já­radékra, ha az alábbi feltételek egyikét teljesíti: # teljesen rokkant, # legalább egy olyan gyermek­ről gondoskodik, akinek ár­vasági járadékra van jog­igénye, # legalább három gyermeket nevelt fel, # elérte 45. életévét és két gyermeket nevelt fel, P elérte 50. életévét, # férje munkabaleset követ­keztében halt meg, amely baleset munkafeladatainak teljesítése közben érte az első munkakategoriába tar­tozó foglalkozás során és az özvegy, házastársának halá­la napián, mér betöltötte 40. életévét. Az özvegyi járadékra való igény újra megnyílik, ha az emlftett feltételek valamelyike a korábbi özvegyi járadék meg­szűnése után eltelt két éven be­lül teljesül, illetve öt éven be­lül az esetben, ha a házastárs baleset következtében hunyt el, amely balesetet munkafelada­tainak teljesítése közben az első munkakategoriába tartozó foglalkozás során szenvedte. Az özvegyi járadék összege az öregségi vagy rokkantsági járulék hatvan százalékát teszi ki, amelyre a dolgozónak . (az elhúnytnak) lett volna jogigé­nye halála napján. Illetve an­nak az öregségi vagy rokkant­sági járadéknak a 60 százaléka, amit a nem dolgozó járadék­­élvező halálakor kapott. Amennyiben az özvegy dol­gozik, özvegyi járadékát annak arányában csökkentik, hogy hány gyermekről gondoskodik. Ha az özvegy legalább három gyermekről gondoskodik, úgy özvegyi járadékát még akkor sem csökkentik, ha alkalmazás­ban van. Építkezési árkiegvenlítes M. J. olvasónk írja levelében: „Építési engedély alapján, lamely engedélyt 1969. április , 21 én adtak ki) házam javításá­hoz, illetve átépítéséhez kezd­tem. Községünk központi tele­pülés, a ház javítását tehát a település távlati fejlesztési koncepciójával összhangban valósítottam meg. A javítás mellett házamhoz hozzáépítet­tem egy szobát, folyosót, für­dőszobát. verandát és éléskam­rát. Amikor árkiegyenlltési у hozzájárulást kértem a nemzeti bizottságon, olyan felvilágosí­tást kaptam, hogy erre nincs jogigényem. Helyesen járt el a nemzeti bizottság? '/. \ A fenti kérdésben lapunkban már többször adtunk kimerítő választ. Ennek ellenére az egyes kérdésekre röviden a kö­vetkezőket válaszoljuk: A polgár családi házának épí­tésével kapcsolatban pénzse­gélyt a szervezettől vagy a nemzeti bizottságtól kaphat, mégpedig kamatmentes köl­csön formájában. Ez tehát azt jelenti, hogy e kölcsönre sen­kinek sincs jogigénye. Ugyan­akkor a kölcsön megadásának előfeltétele, hogy az építkezést a település távlati fejlesztési koncepciójával összhangban va­lósítsák meg. £ A kamatmentes kölcsön mel­lett a családi házban levő min­den önálló lakásra az építő ár­kiegyenlítés címén az állami költségvetésből hozzájárulást kap, ha az építkezést a telepü­lés távlati fejlesztési koncep­ciójával összhangban valósítják meg olyan építési engedély alapján, amelyet 1967. január 1-e után adtak ki, (amennyiben a lakáshasználati engedélyt 1969. Január 1-ig nem adták meg). Az árkiegyenlítésra az építtetőnek csak akkor van jog­igénye, ha teljesíti a Pénzügy minisztérium Tt 137/68 és 26/69 számú hirdetményeiben rögzí­tett feltételeket. Az említett feltételeket akkor is teljesíteni kell, ha n lakás átépítéséről, hozzáépítésről, ráépítésről van sző, amelynek keretében az adott családi házban új, önálló lakás jön létre. £ Az adott esetben tehát, bár a többi feltételt teljesítette, az ',f árkiegyenlítés nem illeti meg, ^ mivel új lakás az átépítés so­rán nem jött létre. A nemzeti bizottság helyesen járt el. < Nemrég az egyik vicclapban olvastam, hogy a Szovjetunióban már olyan óriási teherautókat gyártanak, hogy a gépkocsivezető egy kis túlzással mondva, csak helikopterrel juthat a vezetőfülkébe. Íme előttünk a bizonyí­ték. A Szovjetunió 50 éve kiállításon az autók eldorádóját láthatuk. A te­herautó hatalmas méreteiről a mellette eltörpülő személyautók tanúskod­nak. (Balia felv.) I 'ÄJ-'TANÄCSOK Gumikról, sebességről, légnyomásról és gumicserérői A biztonságos autóközleke­dés, a biztonságos autózás egyik alapvető feltétele, hogy jó gumiabroncs legyen a kocsi­kon. Sajnos, nagyon sok autó­tulajdonos mégsem fordit elég gondot sem a gumiabroncs meg­választására, sem azok jó álla­potának megóvására, és bizony a kocsi stabilitását erősen be­folyásoló lengéscsillapítókkal sem mindenki törődik. Ismeretes, hogy sebességtől és terheléstől függően a gumik kopása növekszik. A kopás mér­téke a gumik futófelületének változásából megállapítható. A futófelületen kialakított mintá­zat mélységi csökkenése utal a gumi élettartaméra. Az a gumi szükség esetén még használha­tó. melynél a futófelületen levő mintázat mélységi mérete az 1—1,5 mm-t meghaladja. A job­ban elkopott gumiabroncs fel­tétlenül cserére szorul, mert a további használat balesetve­szélyt rejt magában. Jó minőségű gumival — ter­mészetesen nem sportos veze­téssel — 30—40 ezer km lefu­tása elérhető. Ilyen teljesít­mény után a gumikopás már erősen jelentkezik, főleg a haj­tott kerekeknél. Az autótulaj­donos tehát általában két-há­­rom év eltelte után megpróbál gumit vásárolni. Ha megvizsgáljuk az említett futási teljesítményű kocsik nagy részénél a gumikat, na­gyon furcsa képet kapunk. Az autók a legkülönfélébb fajtájú és mintázatú gumikkal vannak felszerelve, sajnos, nagyon sok esetben néni a biztonságos köz­lekedésnek megfelelően. Sok az olyan gépkocsi, amelyeken a gumik teljesen simák, tehát a minimális fiitófeiütet nem lát­ható már rajtuk. Ismeretes az időnkénti be­szerzési nehézség, a gyakran terhes költség, de a saját biz­tonságunk és mások testi épsé­ge mindennél fontosabb! A nagy sebességű gépkocsikat manap­ság mér elég sok autógyár rá­diói gumiabroncsokkal szereli fel. Ismertek a radiétköpenyek jő tulajdonságai, kedvező gör­dülési tényezői, de ezek az Aj­­donságnk ugyancsak drágák. Elég sokszor látni olyan gép­kocsikat, amelyeken legtöbb­ször elöl radiál, hátul pedig hagyományos — diagonál — gumiabroncs van. A kétféle tt­­pusó gumiabroncs egy kocsira semmilyen variációban nem ajánlható, mivel nem azonosak a menettulajdonságaik. Nagyon snk gópkocsin látni még a nyári időben Is erősen tagolt mintázató, úgynevezett téti gumiabroncsokat. A nyári időben a meleg miatt a gumik kopása erősebb, tehát az erő­sen tagolt gumiabroncsok élet­tartama csökken, ha nem az év­szaknak megfelelően, tehát nem télen használjuk azokat, havas utakon, ahol a különle­ges mintázat valóban előnyős. Ha téli gumikat szerelünk fel kocsinkra — de csak kettőt —, azok a hajtott kerekekre jussa­nak. (Radiállal az sem páro­sítható!) A téli gumik nagyon jék. Ajánlhatom minden autótulaj­donosnak. hngy legalább két darabot szerezzen belőlük. És ha anyagilag megengedheti, külön keréktárcsára szerelje fel azokat! így a jó idő beáll­tával könnyű a csere, és a gu­mi sem sérül meg a snk átsze­relés mintt. Ha azonban nem- tudunk be­szerezni új gumiabroncsot, nyu­godtan használhatunk garan­ciával ellátott futőznttat Is, de csak a két hátsó kerékre. Ugyanezt szeretném taná­csolni a foltozott belső gumira vonatkoztatóan is. Csakis hátső kerekeknél alkalmazzunk folto­zott belső gumit, a várható bal­esetveszély elkerülésére. Nyáron, a nagy melegben, nagyobb sebességnél foltozott gumi, különösen az első kere­keknél „diirrdefekt“-veszélyes. A foltozott külsejű kereket ra­gasztás után centirozni (egyen­súlyozni) is ajánlatos. A belső nélküli — tömlő nél­küli — gumiabroncsuk haszná­lata ugyancsak elterjedt. Jó tudni, hugy radlá) abroncsok­nál csak a külön megjelölteket lehet belső nélkül felszerelni. Ügyeljünk a légnyomásra is. Felmelegedett gumiknál azon­ban sohasem változtassuk a légnyomást! Még egy jó tanács. Nem min­den esetben célszerű a kereke­ket cserélgetni, még előírás­szerűén sem. A gumik kopása ugyanis a szakembert sokban segíti a hiba behatárolása te­rén. Csereberélt kerekeknél a hiba meghatározása lényegesen nehezebb!

Next

/
Oldalképek
Tartalom