Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-16 / 24. szám

*873. Június 18.

SZABAD FÖLDMŰVES

3

Amikor ezeket a sorokat papírra vetettem, elviselhetetlen volt a hőség. As emberek ezrei keresték fel a közeit erdőket, üdülő központokat, hogy a folyók hűs vizében menedéket találjanak a „kánikula“ elől. Hőnapokon keresztül nem esett az eső, Így bármerre vitt az ütünk, mindenütt szomjazó területeket láttunk. A kukoricát sarabolő traktorok mögött porfelhők úsztak. Az autóbuszon, a vonaton, az utcákon is arról beszélgettek, hogyha továbbra sem hull csapadék, tönkremegy a becsületes munka eredménye. Egy segítség van csupán, mesterséges csapadékkal kell ellátni a földeket. Ott, ahol kiépítették az öntöző hálózatot, a határ valóban egy beláthatatlan szökőkúthoz hasonlított. A vízsugár frissen szökött a magasba, hogy azután aláhulljon és szomját oltsa a növényeknek.

Könözsy Gábor, a Dunajská Streda-i '(dunaszerdahelyi) meliorációs központ középteljesltő képességű öntözési rendszerének a vezetőjét azzal a kérdéssel kerestük fel, hogy beszéljen munkájukról, az eddig elért eredményekről, tapasztaltokról.

— A mezőgazdasági termelőerő gyors fejlődése — mondotta, a lakosság életszínvonalának az emelkedése szükségessé teszi a vízgazdálkodási rendszerben is a szakosítást. A fentieket pártunk legutóbbi kongresszusa mint fontos feladatot tűzte ki mezőgazdasági dolgozóink elé. Hiszen a mezőgazdasági munka a termelés függvénye, amely szoros kapcsolatban van a talaj termelőerejével is.

A talaj termelőerejének két fontos ismertetője van. Az egyik a vízgazdálkodási képessége, a másik pedig a tápanyag készlete. Ez a két tényező szabályozza a növény életét az egész vegetációs idő alatt. Éppen ezért mindkét tényezőnek elegendő mennyiségben kell a növény rendelkezésére állnia, kezdve a csírázástól a termés betakarításáig.

Hazánkban az öntözés elsőrendű szerepet játszik a meliorációs tervek elkészítésénél. Végső célja a tervszerű öntözéses gazdálkodás bevezetése, főleg a csapadékban szegény termőtájakon. Földrajzi fekvésénél fogva idetartozik a Dunajská Streda-1 járás egész területe is.

A járás területén a nagy, illetve a középteljesítő képességű öntöző rendszer működik. A középteljesítő képességű öntözési rendszer jelenlegi területe 8 ezer 299 hektár, amely az ötödik ötéves terv végére további 5 ezer 402 hektárral bővül.

Az említett öntözési rendszerhez 26 gépház tartozik, ahova a vizet az

S—6, az S—7-es kanális, valamint a kavicsgödrök szolgáltatják. Ogy a gépházakat, mint a földalatti hálózatot figyelemmel kísérjük, s az üzemeltetés közben előforduló meghibásodást pár óra alatt eltávolítjuk. Persze nem kell senkinek sem bizonygatni, hogy idén mind télen, mind tavasszal kevés volt a csapadék. Számunkra ez mégsem okozott különösebb nehézséget, mivel a gépházakat, a föld felszínén levő hálózatot, valamint a szórófejeket az idény befejezése után, az előírásoknak megfelelően fokozatosan

kijavítjuk és konzerváljuk. Főleg ennek köszönhető, hogy valamennyi mezőgazdasági üzem március közepén teljes erőbedobással megkezdhette az öntözést. így évi tervünket, amely a termőföld 7 ezer 049 alap- és 11 ezer 468 ismétlő hektárénak az öntözését irányozza elő, túlszárnyaljuk. Eddig 4 ezer 250 alap- és 4 ezer 450 ismétlő hektáron végeztük el az öntözést.

Jó arról is beszélni, hogy szorosan együttműködünk a JMI-vel és a mezőgazdasági üzemek agronómusaival. Minden évben közösen dolgozzuk ki az öntözhető területeken a vetésforgót. Ezáltal csak olyan növényeket termesztenek az említett területeken, melyeknek rendkívül magas a vízigénye. Tapasztalataink szerint például a bő hozamú szovjet búzafajták (Auróra, Kaukaz), a kukoricánál pedig az új hibridek jól bírják a csapadékot, ami az elmúlt évben a hektárhozamoknál is megmutatkozott.

Az idény után a gépházakat, illetve gépészeket kiértékeljük, s hogy kiváló munkát végeznek, az alábbiak ékesen bizonyítják. Ugyanis minden egyes öntöző csoport részt vesz a szocia-Nemcsek Gusztáv agronómus az öntözéssel kapcsolatban, a következőket mondta:

— A közmondás azt tartja, hogy a májusi eső aranyat ér. Ez rendben is volna, csakhogy az idei május szűkölködött a csapadékkal, Szerencsénk van, hogy 672 hektáron kiépítettük a középteljesltő képességű öntözési rendszert. Eddig a búzát, az árpát, a tavaszi keveréket, a lucernát és a dohányt öntöztük. Hajnali 4-től délelőtt 10 óráig, majd 12-től 19 óráig és 21- től 24 óráig működnek a szivattyúk. Fájlalom azonban, hogy este héttől 21 óráig áramkorlátozás végett nem öntözhetünk, pedig tapasztalatból tudom, hogy akkor volna a leghatásosabb.

Az öntözésnek a mezőgazdasági termelésben nagy jelentősége van. Éppen ezért a jövőben a Kis-Duna mentén újabb 323 hektáron kiépítik az öntözési rendszert, mert a hektárhozamokat is csak így tudjuk tovább növelni. Például a vieskai (kisfaludi) részen, kavicsos a földterület. Bizony, ha nem tudnánk azt a részt mesterséges csapadékkal ellátni, az idei

Vizet kap a szomjazó föld.

lista munkaversenyben, aminek meg is van az eredménye. A járás középteljesítő képességű öntözési rendszerével szlovákiai méretben, a szocialista munkaversenyben már két ízben az első helyen végzett. Legutóbb az Orechová Potôň-i (dióspatonyi) szövetkezet volt az első. A második, valamint a harmadik helyet szintén járásunk szerezte meg; mégpedig a Topol'níky-i (Nyárasdi) Efsz és a Dunajský Klátov-i (Dunatőkési) Állami Gazdaság képviseletében.

A verseny feltételei a következők voltak:

A beépített öntözhető területből mennyi alap — illetve ismétlő hektárt öntöztek az egyes mezőgazdasági üzemek. Vetése után a növénynek egészen a begyűjtéséig meg kellett adni igénye szerint, a szükséges vízmennyiséget. Azonkívül nagyon fontos tényező volt, hogy hektáronként hány mázsát értek el az egyes fajtákból.

Beszélgetésünk után több mezőgazdasági üzemet meglátogattunk. Az Orechová Potőű-i szövetkezetben

szárazság teljesen megállította volna a növényzet fejlődését. Amíg nem öntöztünk, az említett területen cukorrépából 380 mázsát, a kukoricából májusi morzsoltan 30 mázsát, lucernából pedig hektáronként 55 mázsát értünk el száraz állapotban. Ez ma a cukorrépánál 450 mázsa, a kukoricánál — májusi morzsoltan — 50 mázsa és a lucernánál száraz állapotban 110 mázsa. További jelentősége az öntözésnek, hogy így az állatállomány részére minden fennakadás nélkül biztosítani tudjuk a zöld futószalagot.

Utam során meglátogattam a !I-es

számmal jelölt visekai (kisfaludi) gépházat, amelynek Mocsonoki István a vezetője.

— A közös 1966-ban kezdte el az öntözéses gazdálkodási formát — mondotta, s azóta én vagyok a gépházban. A kezdetben elég sok problémát kellett leküzdeni. A földalatti csövezés közvetlen a próbaüzemeltetés után több helyen meghibásodott. Ezt azonnal észre lehet venni, mivel a nyomásmérőnek minimum 7,5, makszimum pedig 8,5 atmoszférát kell mutatnia. Természetesen a meghibásodást a hibás anyag is okozhatta, vagy az, aki a csöveket összeillesztette felületes munkát végzett. Mindenesetre két éve már nem történt csőrepedés, s talán ebben is rejlik, hogy elsők lettünk a szocialista munkaversenyben. Továbbá hozzájárult az öntözőcsoport becsületes munkája. Hiszen már hajnali fél négy órakor találkozunk a gépházban, ahol mindenki megkapja a napi feladatát. Vagyis a saját szakaszáért felel, ami abból áll, hogy az áramkorlátozás idején a föld feletti hálózatot (350 méter) más helyre rakja át. Vigyáz a csövek helyes lefektetésére és arra, hogy a szórófejek mindig üzemképesek legyenek.

Könözsy elvtárs befejezésképpen még elmondotta, hogy az aratás idején sem szünetel az öntözés. A SZISZ JB ösztönzésére három hónapon keresztül néhány mezőgazdasági üzemben, a fiatalok végzik majd az öntözéssel járó feladatokat. Mert csak akkor van értelme a középteljesítő képességű öntözési rendszer kiépítésének, ha a növény minden esetben megkapja a fejlődéséhez szükséges csapadékot. Tehát ott, ahol kihasználják az adott lehetőséget, a hálózat kiépítésénél felhasznált pénzösszeg aránylag gyorsan visszatérül, s aztán száz százalékos haszonnal jár.

Az áramkorlátozás idején jő egy kicsit az öntöző csoport tagjainak is

megpihenni. ÖVÄRY PÉTER

ШШомли! тЕеншкл

■

R

R

V

■

II

■

■

R

n

■

R

■

R

R

R

R

m

No

K

R

S

R

R

:

R

R

R

R

H

R

S

„Podhorka" kukorica

Évtizedekkel ezelőtt a Morava folyó völgyében aránylag nagy területen termesztették a kukoricát. A mezőgazdasági szakemberek újabban azt hangoztatták, hogy ahol jó eredményt hoz a cukorrépa, ott a szemes kukoricát is sikerrel termelhetik. A tanácsot azonban nem nagyon szívlelték meg.

Húsz esztendővel ezelőtt, amikor az Otrokovicei Állami Gazdaságban dolgoztam, önszorgalomból kísérleteztem a kukoricával. A kísérletben több fajtát igénybe vettem. Tizenegy évbe telt, míg közülük kiválasztottam a legkorábban érőt. Ez szépen színezett, nagyszemű volt.

A jelzett idő alatt sikerült a tenyészidot húsz nappal lerövidítenem, s megközelítenem a Kofovi korai kukoricafajta tenyésztulajdonságait. A sárga színárnyalat az én kukoricámban ritka jelenség. Tehát a Podhorka kukorica fekete színezetet vett fel, ami az alapos átnemesítésböl eredt. Ezért nem

téveszthető össze mis, hosszabb tenyészidejű fajtával.

Ennek a kukoricának a termesztése jól trágyázott és árnyékolatlan talajon eredményes. Ezzel szemben az előveteményre nem igényes. Megfigyeltem, hogy a Podhorka kukorica 8—10 cm mélységről is eredményesen, egyenletesen kelt, s nem károsították a váratlanul bekövetkező kései fagyok. A kísérletben a gyöktávolságot 80 cm-ben határoztam meg. Egy helyre négy szemet tettem. Kiültetés előtt a magot beáztattam, s ezzel gyorsítottam a kikelést. A vázolt mélységből a mag 15—20 napon belül kelt ki.

Amikor a termés beérett, a nagy csöveket külön raktam, így nyertem új vetőmagot a következő évi kísérlethez. A növény közt előforduló sárgaszínű mag, nem megfelelő további szaporításra.

Erősen hiszem, hogy következetes nemesitől munkával a Podhorka kukoricát sikerül a hegyvidék növényzetévé varázsolni.

—zeno—

Sajtgvártás

fordított sorrendben

Francia kutatók olyan üj eljárást dolgoztak ki sajt gyártására, amely finom hártyán törtónó „ultraszűrésen“ alapul.

A sajtot hagyományosan a következő módon állítják elő. A tejhez oltóanyagot adagolnak, amelytől megalvad. A megalvadt tejet leszűrik, s a visszamaradt alvadékból lesz a sajt. Ezzel az eljárással a szűrletben maradó tápláló anyagok egy része, mindenekelőtt a fehérjéknek mintegy a negyede elvész. Továbbá: a sajtba kerülő tápanyagok mennyisége minden esetben más és más, minthogy a tej nem alvad meg pontosan ugyanazon a módon.

Az új eljárásban a munkafolyamatot megfordították. A tejet megalvasztása előtt egy különösen finom hártyán átszűrik. Valamennyi fehérje visszamarad a szűrőn és a víztartalmának többségétől megfosztott tejet alvasztják meg. Az új eljárásnak azonkívül, hogy az értékes fehérjék teljes mennyisége átkerül a sajtba, az az előnye, hogy a tejből 15—20 százalékkal több sajt készíthető, valamennyi sajt összetétele egyforma, végül: kevesebb oltóanyag szükséges hozzá, minthogy a megalvasztandó folyadék mennyisége is kisebb.

(Bréves nouveiles de France)

Az első Kirovecek Bulgáriában

A Szovjetunióban gyártott Kirovec traktorok nálunk jól beváltak és más országok mezőgazdaságában is érdeklődnek irántuk. A Bolgár Népköztársaságban azonban csak hírből ismerték, ezért újabban rendeltek belőlük.

Az első szállítmányok már meg is érkeztek és nagy ámulatba ejtették a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, mert ilyen nagyteljesítményű gépeket mág nem láttak. Évvégéig a bolgár mezőgazdasági üzemek 100 K—700-as kerekestraktort kapnak, hogy a gyakorlatban megismerkedhessenek a kitűnő gép munkájával.

Oj természetes édesítőszer

Az íz és az illat biokémiai mechanizmusának kutatása során új természetes ízesítőszerre bukkantak, amelyet felfedezésének színhelye (Monell Chemical Senses Center, Pennsylvania) szerint monellinnek neveztek el. Figyelemre méltó, hogy olyan fehérjeszerű anyagokról van szó, amely nem tartozik a cukrok csoportjába. Az első olyan protein felfedezése ez,

amely édes íz érzetét kelti az emberben. A monellint a Dioscoreophyleum cumminsis nevű piros bogyóból állították elő, amely a nyugat-indiai szigeteken terem. A kísérleteket most azzal a céllal folytatják, hogy megtudják, mi a magyarázata az édes íznek, s ha minden jól megy, a készítményt talán közfogyasztásra is termelni fogják.

(Chem. Eng. News)

A gabonafélék rozsdabetegségei és a lisztharmat — a fertőzés elhatalmasodása esetén — tetemes károkat okozhat mezőgazdaságunknak, ezért érthető, hogy a termelők körében mind nagyobb az érdeklődés a hatásos vegyi készítmények iránt.

A dél-szlovákiai körzetben leginkább a tavaszi árpát támadják ezen betegségek, s így ezek megvédésére irányul a legnagyobb erőfeszítés. A Dunajská Streda-i járásban pl. már két éve kísérletezünk a Calixin elnevezésű gombaölő szerrel, s nem eredménytelenül. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a nevezett szerrel kezelt parcellák növényzetének átlaghozama esetenként 2—3 mázsával meghaladta a kezeletlen területek hozamát. Megfigyeltük továbbá, hogy az árpa esetében nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségi alakulását is kedvezően befolyásolta a Calixin-nel való kezelés.

A szóban forgó készítmény előnye, hogy a hazánkban használatos gyomirtó szerekkel, egyéb gombaölő szerekkel, nyomelemeket tartalmazó anyagokkal, valamint a hugyannyal és a CCC készítménynyel is jól keverhető, s azokkal egy permetlében applikálható. A gyomirtó-növényvédő permetezésekre amúgy is mindenütt sor kerül, tehát a Calixin-nei történő kezelés nem jár nagy többletkiadással. Mi a járás területén a fertőzöttség foka szerint 0,5—0,75 liter készítményt adagoltunk egy hektár termőterületre, mégpedig a gyomirtással egyidöben. Igaz, némileg megnövekedett a növényvédelemre fordított összeg, de ez szerintem megérte, hiszen az említett módon kezelt parcellák 2—3 mázsás hozamnöveléssel hálálták meg a gondoskodást.

PONGRÄCZ GABOR

Látogatóban az esőcsinálóknál...