Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-09 / 23. szám
Az őszibarackfa további koronaformái Előző mellékletünkben ismertettük az őszibarackfa klasszikus koronaformájának — a 8—10 vezérágből álló katlanalakú fának — koronaalakítását és alakító metszését. A katlanalakú fa tehát alacsony törzsű, kiterített koronájű, alacsony növésű, amelyet minden évben rendszeresen metszeni kell. Ellenkező esetben a fa hamar fölkopaszodik, termőfelülete csökken és a fa kipusztul. Ha ezt a fatípust telepítése szempontjából vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a kellő termésfelület elérésére aránylag nagy területet kell betelepíteni, mivel a kiterített koronával 5 m-nél kisebb tőtávolságot nem alkalmazhatunk. Annak ellenére tehát, hogy a katlanalakú fa a legbeváltabb őszibarack-faalak, feltétlenül indokolt más koronaforma bevezetése is. Szőlőben, falak mentén, vagy akár sövényformában is, más-más faalak kinevelésére van szükség. LÉPCSŐZETES KORONAFORMÄ Ez a faalak nem nevezhető általánosan elterjedtnek. Többnyire köztesnövénynek használjuk. A bratislaval Botanikus kertben pl. barackfasorokat köztesekként telepítettek. Kinevelését az első évétől az l.a é az l.b ábrán láthatjuk. A hajtá sokat már júniusban, tehát zöld állapotban metsszük. Csak 3X3 vezérhajtást hagyunk, a többit eltávolítjuk. Ezek a hajtások legyenek lehetőleg egymáshoz közel, állásuk a sudárvessző körül legyen szabályos. Az alsó hajtásokat hagyjuk hosszabbra, a legfelsők legyenek a legrövidebbek. Amikor a 9 hajtás eléri a 2—25 cm hosszúságot, végüket visszacsípjük. A visszacsípés mértéke is változik — az alsókat kb. a 15. levél fölött, a fölsőket kb. a 8. levél fölött csípjük vissza. Így a fácska fölfelé való növekedését támogatjuk, és több táperőt juttatunk az alsóbb fekvésű rügyeknek. Amikor a fa eléri a 150—200 cm magasságot, a sudarat a legfelső ágcsoport fölött eltávolítjuk. Ez kb. augusztus végén történik. Amennyiben ezeken a veszszőkön már az első évben termőrügyek vannak, ezeket távolítsuk el, ne akarjunk még fejletlen fáról termést nyerni. Ha a fa telepítése után még nem rendelkezik megfelelő erősségű vesszővel, úgy a koronaalakítással egy évet várni kelt. A következő tavasszal a metszést az l.a, b ábrák szerint végezzük. A legalacsonyabban fekvő három vesszőt 5—8 rügyre, a középső ágcsoport vesszőit 3—5 rügyre, a legfelsőket pedig 2 rügyre metsszük vissza. A fa törzsén csak olyan termővesszőket hagyunk, amelyeket letermésük után tőből eltávolítunk. Tavasszal a 9 rövid, erős vesszőn új hajtások nőnek, amelyekről már a 2.—3. évben jelentős termés várható. Fontos, hogy a nagyon erős hajtásokat (oldalhajtásokat) már június elején metsszük vissza, hogy minél hamarabb hozzon másodrendű hajtásokat, a jövő évi termőrügyek kialakulhassanak. Ha ezt nem így tesszük, a veszsző csak később, a nyár végén hozza a másodrendű hajtásokat, amelyeken nem fejlődnek terműrügyek. A gyöngébben fejlődő vesszőket csak augusztusban metsszük vissza. Ennél a koronatípusnál vigyázzunk arra, hogy a fa koronája ne burjánozzon el, ne fejlődjön túl sűrűén. Ezért nyáron is végezzünk ritkító metszést, és kurtítást. A függőlegesen fölfelé törő hajtásokat tőből távolítsuk el. Törekedjünk arra, hogy a fölső hajtások elhelyezkedése legyen vízszintes, vagy csak kis hajlásszögű. Az alsó hajtásokon csak nagyon mérsékelt metszést végzünk. SZABÁLYTALAN PALMETTA-SÖVÉNY Ez a feladat hasonlít az eredeti, szimmetrikus vázágakkal rendelkező palmetta sövényhez. Alakítása nem olyan szigorúan szimmetrikus. (2. ábra.) A fát egy síkban neveljük — lehetőleg huzalos támrendszer mellett. A vázrendszer kialakításával — hajlításával, kötözésével egyidőben júniusi visszacsípést is végzünk az oldalelágazásokon — ugyanúgy, mint a többi alaknál. A csúcsi hosszabbodásokat ismét lekötözzük és szélesítjük az egész vázrendszert — egyúttal szabályozzuk is. Arra kell törekednünk, hogy a vázágakon fokozatosan sok rövid vesszőt fejlesszünk. Ebben az esetben is arra kell törekednünk, hogy minél több • rövid elágazást neveljünk — amint ezt a mellékelt ábra is mutatja. Ezt a feladatot is állandóan és rendszeres metszéssel végezzük — ellentétben az alma-, vagy körtefával. Különben a fa hamar megöregszik, felkopaszodik és kipusztul. A kialakított sövényen a metszést úgy végezzük, hogy tavasszal az alacsonyabban elhelyezkedő hajtásokat rövidebbre, a magasabban fekvőket hoszszabbra metsszük — kb. 4—7 virágügyre. A termett vesszőket levágjuk. PALMETTA-SÖVÉNH (3. ábra) Alma- és körtenevelés palmetta — sövényformában rendkívül jó eredményeket hoz. Ezt a növényformát nem vethetjük el az őszibarack esetében sem. Igaz ugyan, hogy ez sokkal nagyobb pontosságot igényel és több munkaráfordítást, mint az előbbi példák. Több metszéssel kell számolnunk — a fő hangsúly a termőrügyek kialakítása lesz. Ebben különbözik pl. az almafasövény, ahol a fő hangsúly nem a metszésen, hanem a lehajlításon van. Az ágak irányát, hajtásszögét a mellékelt ábrán mutatjuk. Az alsó ágakat a legnagyobb szög alatt neveljük, a legfelsőket majdnem vízszintes irányba hajlítjuk. Amennyiben ezt nem tesszük az első ágak elkorcsosulnak, elpusztulnak. A betűk az évi metszést jelzik. A Palmetta-sövény hátránya, hogy őszibarack-sövény esetében a fák élettartama csupán 10—12 év. BlLEK GÄB0R, mérnök B. SZÁM 1973. JGNIUS 9. • A TARTALOMBÓL ф A szőlő védelme virágzás és bogyőképződés idején # A gyümölcsöskert védelme nyár elején ф Tudnivalók a zöldségfélék fejtrágyázásáról Ф Gyérülő madárvilágunk védelmében # Soha rosszabb év ne legyen # Gyümölcsfáinkat károsító takácsatkák ф Oj növényvédőszerek ф Az őszibarackfa további koronaformái Hojcsko Pál elvtárs, a Horné Túrovce-1 (Felsőtúri) Efsz elnöke (középen) ugyancsak jókedvűen gyújt rá a cigarettára, mert a beruházó vállalatokkal olyan nagyarányú talajjavítási munkákra kötötték meg a szerződést, amely lényegesen hozzájárul a közös gazdaság belterjességének fokozásához. A tervek szerint a hatéves igényes munka következtében 50 hektár nagy termőképességű szántóföldet, 150 hektár jó minőségű rétet és legelőt, valamint 100 hektár gyümölcsöst nyernek. Az elnök számításai szerint ebből a beruházásból komoly bevétel származik majd a közös gazdaság számára. Jelenleg a rossz minőségű, és vizenyős talajról hektáronként csak 500 korona bevételt érnek el, a jövőben azonban mintegy 25 ezer korona bevételre számítanak. A termelés fokozására megvan minden lehetőségük, mert jó szaktudással rendelkező gárda irányítja a szövetkezetét, akik nem félnek az újdonságoktól. A nagyon is igényes munkát kedvelő zöldbabtermesztéstől sem riadtak vissza. A múlt év-Iben 102 mázsás hektárhozamot értek el belőle és így 12 600 korona hektáronkénti kiadás mellett minden hektárról 33 500 koronát vételeztek be. Idén 20 vagon zöldbabot dobnak a piacra. Amikor megkérdeztük a haladó szellemű alkotni akarással teli elnököt, hogy miért mert vállalkozni ilyen igényes feladatokra, azt mondotta, hogy egyrészt azért, mert megfelelő fajta zöldbabot és gyümölcsfákat kapott (a Slávia zöldbab hüvelye például 12 napig tartja frissességét, tehát hosszú ideig értékesíthető) és másrészt megoldódott a gépi begyűjtés. A zöldbabot például a magyarországi FZB típusú kombájnnal gyűjtik be. A gyümölcs begyűjtéséhez is vannak már olyan kombájnok, amelyek megfelelnek minden igénynek. Nagyon meglepett, amikor elújságolta, hogy a 40 hektár téli alma mellett további 40 hektár szilvát telepítenek, és még 20 hektár meggyet. Ezért fel is tettük neki a kérdést, hogy vajon nem fél-e az értékesítéstől? A legnagyobb lelkinyugalommal válaszolta, hogy ilyen gondjai egyáltalán nincsenek, mert már 10 évre előre megkötötte az eladási szerződést az illetékes konzervgyárakkal és más felvásárló szervekkel. Egyébként a kisgyümölcsű magbaváló zöldringlót, valamint az Altanai besztercei szilvát és Körösi és Záhorská meggyet telepítenek. Amint elújságolta, megfelelő permetezőszerekkel biztosítják a kártevők elleni védekezést, hogy a konzervgyárak féregmentes gyümölcsöt kapjanak. Azt mondhatnánk, óriási távlatokkal találkoztunk a Horné Túrovce-i Efsz-ben és kezdeményezésük nyomán a Pláštovcei (Palásti) Efsz is 250 hektár gyümölcsöst telepít. A két szövetkezet lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a levicei (lévai) járásban a jelenlegi 400 hektáros gyümölcsöst 1975-ig 1200 hektárra növeljék. BÁLLÁ JÓZSEF,
