Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-09 / 23. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 3 1973. Június 9. A mezőgazdasági termelés koncentrálásának és szakosításának közgazdasági szempontjai (Folytatás az í. oldalról.) 3000 hektáros tizem is csak akkor tud megfelelő terjedelmű termeléskon­­centrációt létrehozni a szakosított iizemág kibővítése útján, ha egyide­jűleg más ágazatokat leépít, illetve megszüntet. Mivel az egyes üzemágak az érvényes árrendszer keretei között eltérő jövedelmezőségi fokot biztosí­tanak, természetes, hogy minden üzem a legjövedelmezőbb ágazatokra kíván szakosítani, viszont kétséges, hogy a kevésbé jövedelmező, de társadalmi­lag szükséges ágazatok fenntartása e módon biztosítható-e. Annyi kétség­telen, hogy az összevonással az a nagyságrend biztosítható, melynél a jelenleg legnagyobb problémákat oko­zó tehenészet elfogadható koncentrá­ciós fokon megoldható s ezért — mi­vel a munkaszervezésben és a kiegé­szítő és segédágazatok ésszerű csök­kentésében, illetve jobb megoldásában komoly lehetőségeket nyújtanak, — a szövetkezetek összevonását indokolt esetben ugyancsak a koncentrálás és szakosítás járható útjának kell tekin­teni, — feltéve, hogy nem olyan ter­jedelmű összevonásról van szó, amely­nél a szövetkezeti eszme és a dolgo­zók tagsági viszonyából adódó igen Jelentős társadalmi erő gyakorlati érvényesülése már nem lenne bizto­sítható. Az eddigiek során a koncentráció 6s a szakosítás közgazdasági indíté­kait csak a gépesítés és az arra ala­pozott termelésmód szempontjából vizsgáljuk. Noha a gépesítés kétség­telenül meghatározó szereppel bír a termelésmód kialakításában, semmivel sem marad mögötte a koncentrálás és a szakosítás céljait kielégítő biológiai anyag szerep sem — annál is inkább, mert a gépesítésnek is döntő rész­ben ehhez kell alkalmazkodnia. A végtermékben realizálódó munka- és anyagi ráfordítások hatékonysága az esetek túlnyomó részében éppen a biológiai anyagból, — illetve attól függően alakul, mekkora a gépesítés és a többi tényező egybehangolása. Rengeteg példát lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy az egyéb­ként kiváló technika és az azzal tö­kéletes összhangban lévő termelés­­mód silány termelési és pénzügyi eredményeket hozott, mivel nem biz­tosították hozzá a megfelelő hibride­ket. Ha termeléskoncentrálásról és sza­kosításról beszélünk, általában első­sorban az állattenyésztésre gondo­lunk, — noha a feladat a növény­­termesztésben legalább ugyanilyen fokon időszerű. Abogy a tojás- és a hústermelés gyárszerűen szervezhető zárt gyártási rendszerré vált és szinte önálló ipar­ággá fejlődött, — ahol ma már senki előtt sem lehet kétséges, hogy a régi és „lefutott" technológiával való ter­melés vagy máris veszteséges, vagy azonnal veszteségessé válik, mihelyt az árképzés a tipikussá lett gyárszerű termelés költségszintjén meghatárn­­zott társadalmileg szükséges ráfordí­tások alapján fog történni, — ugyan­úgy a növénytermesztésben is a leg­főbb ágazatokban ez a folyamat befe­jezéshez közeledik. A gabonatermesz­tés lényegében mind a gépesítés, mind a biológiai anyag és neki megfelelő komplex termelési technológia szem­pontjából megoldott és zárt rendszert képez — noha egyes elméleteit és azok kölcsönös összhangját állandóan tökéletesíteni kell. Ugyancsak önálló iparággá nő a legközelebbi jövőben a kukoricater­mesztés is. Az egymással szigorú összhangot igénylő tényezők: a nagy hozamképességű biológiai anyag, a hozzá alkalmazkodó tápanyagellátás, növényvédelem, gépesítés és terme­lésszervezés szintén csak olyan terü­letkoncentráció esetén biztosíthatók hatékonyan és maradék nélkül, amely meghaladja a legnagyobb jelenlegi üzemeink kereteit is. A kérdés súlyát tovább növeli, hogy az igényes gép­lépcső csak olyan fokú üzembiztonság mellett elégítheti ki az agrotechnikai határidők betartását, ha ütőképes szervizszolgálat és szervizraktár áll rendelkezésre. Más oldalról a bioló­giai ismeretek rohamos fejlődésével a fajtaösszetétel állandó javítása olyan szervezett információ és isme­retáramlás biztosítását teszi nélkülöz­hetetlenné, melyre még a legnagyobb üzemek sem képesek egyedül. Tudomásul kell tehát venni, bogy a kukoricatermelést is a legközelebbi jövőben csak kooperációs tevékenység keretében lehet hatékonyan folytatni. Múlhatatlan ökonómiai érdek követeli, hogy szakosított kukoricatermesztő tömörülések alakuljanak, melyek a felsorolt követelményeket és azok összhangját maradéktalanul kielégít­ve iparszerű termelésmódot alkalmaz­zanak. Előzetes számítások szerint egy komplex gépsor, mely egy nagy­teljesítményű traktorból, egy speciális ekéből, egy kultivátorból, egy perme­tezőgépből, egy nagyteljesítményű precíziós vetőgépből és egy betaka­rítókombájnból (például klaasj áll, 800 hektár kukorica komplex terme­lését tudja ellátni. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy minden üzem, mely 800 hektáron termel kukoricát —, ami 30 százalékos kukorica vetés­­területi arány esetén 2400 hektáros üzemnagyságnak felelne meg, önál­lóan építhet ki ilyen gépsort. A szer­viz, a laboratóriumi szolgálat, az in­formációs rendszer és a többi elen­gedhetetlen elem azt követeli meg, hogy az ilyen központ távlatilag 20— 25 ezer hektáros teljesítményi nagy­ságrendben, — tehát megközelítőlég összjárásl hatósugárral épüljön ki, hogy előnyeit maradéktalanul érvé­nyesíthesse. A cukorrépa termelésben a kérdés még nem ennyire megoldásra kész, de ha csak azt a tengernyi veszteségi időt vesszük tekintetbe, ami a már megtermett répa átadásával jár, két­ségtelen, hogy hasonló központilag vezérelt termelési rendszer ebben az ágazatban is nélkülözhetetlenné válik. Nem kétséges, hogy mezőgazdasá­gunkban forradalmi átalakulás vette kezdetét, amilyenre a történelem fo­lyamán még nem volt példa. A mező­­gazdaság máris megszűnt egységes termelési ágnak lenni. A szakmai dif­ferenciálódás és a technikai és bioló­giai szakosodásra épülő önálló tech­nológiai rendszerek ágazatonkint az önálló zárt gyártási rendszer jellegét öltik, s ennek foka és mértéke szerint egyes üzemágak teljesen leválnak az anyaüzemekről, mások több anyaüzem közös iparágaként épülnek ki, továb­biak pedig üzemközi szolgáltatóköz­pontok tevékenységére alapozott ön­állósult üzemágakká válnak. E folya­mat közös vonása, hogy egyre csök­ken a kézi munka iránti igény, mér­hetetlenül megnő a szakmai képzett­séggel szemben támasztott követel­mény, s az egységnyi végtermékre ál­landóan kevesebb élő- és holtmunka ráfordítása esik. A „többet, jobbat, olcsóbban“ való termelés követelmé­nye csak így valósítható meg — noha meg kell barátkozni a gondolattal, hogy ennek a hagyományos mezőgaz­daság legfőbb vonásának, — minde­nek előtt a nemzetfoglalkoztató jelle­gének — meg kell szűnnie. Ismétlem, objektív folyamatról van szó, melynek következtetéseit minden mezőgazdasági üzemnek le kell von­nia. Ezt elodázni lehet, — mint ahogy a gőzmozdony-vontatta vonat megje­lenése után is lehetett továbbra is gyalog vagy lovaskocsin közlekedni, csakhogy kevésbé messzire lehetett elérkezni. A közgazdasági téren az alternatíva nem ennyire béketűrő: a terményárak egyéb tényezők mellett a társadalmilag szükséges munkará­fordítás mennyisége szerint alakul­nak, s ha a termelési folyamatra a modern gyárszerű technikával folyó termelés költségszintje lesz jellemző, akkor az árakban is vissza fog ez tük­röződni, mert a társadalom nem fe­dezheti a maradiságból adódó többlet­­költségeket. Minél előbb érti meg egy­­egy üzem vezetősége és tagsága a ter­melés korszerű formáinak halasztha­tatlanságát, annál előbb élvezi azt a speciális járadékot, mely abból adó­dik, hogy lényegesen kisebb ráfordí­tásokkal tud termelni, mint amekko­rára a termékek értékesítési ára je­lenleg fedezetet biztosít. Szorgos munka a földeken Stromp Andrással a jmi agronómu­­sával határszemlét tartottunk. Öröm nézni a zöldellő, kövér gabonát. Az eddigi gondosságot gazdagon meghá­lálta. A járás területén az 1110 hektár cukorrépát már másodszor kapálják. Kelet-Szlovákiában éppen a košicel járásban értek el legnagyobb hektár­hozamot. Ezért az idén már jóval ter­ven felül vetettek cukorrépát. Dicsé­ret illeti a szövetkezetek dolgozóit, hogy a kormányfelhívást elfogadták. A növények gondozását is agrotechni­kai határidő betartásával végzik, ami bizonyára magasabb hektárhozamokat eredményez. Meg kell még említenem, hogy a perini, tornai és a bačkoviki szövetkezet vezetői arról panaszkod­tak, hogy a száraz tavaszi időjárás következtében a cukorrépát kétszer is vetették. A szakszerű és lelkiisme­retes munkának köszönhetik, hogy a növények a lemaradást behozták és szépen fejlődnek. Kukoricából magra 2381 hektárt, silónak pedig 6500 hektárt vetettek a járás szövetkezetei. A vegyszeres gyomirtásnak és a fejtrágyázásnak köszönhetik, hogy a növények szépen fejlődnek. Tanulva a múlt év hiá­nyosságaiból, ez évben szövetkeze­teink már elvégezték a kukorica ka­pálását is, ott, ahol vegyszeres gyom­irtást nem alkalmaztak. A Krásna nad Hornádom-i, šacai, družstevnai és a benakovcei szövet­kezetben a korai burgonya Is gazdag termést Ígér. Hektáronként 120 má­zsás hozamra számítanak, ami szép bevételt jelent majd a közös számára. Szövetkezeteink jelenleg minden erejüket a takarmány begyűjtésére irányítják. Ez természetes, mert a já­rásban 7577 hektár többéves takar­mányt kell betakarítani. Bár több helyen alkatrészhiánnyal küzdenek, ennek ellenére jó ütemben halad a takarmánybegyüjtés. Az újbodvai, Ce­­čejovcei, seňai, bodolói szövetkezet­ben és a Velká Ida-i, valamint a Vala­­liky-i állami gazdaságban ottjártunk­­kor a takarmány betakarításának fe­lénél tartottak. Érdemes megemlíteni, hogy az egyesített szövetkezetek áll­nak a legjobban a takarmány begyűj­tésével. Az illetékes szervek megállapítása szerint, a szövetkezetek a gabonabe­takarításnál alkalmazzák a kooperá­ció előnyét, amely már nagyon bevált a košicei járásban. A 30 000 hektár gabonát 280 saját kombájnnal és 50 kölcsönkért kombájnnal takarítják majd be. A szövetkezeteknek 64 nagy­teljesítményű német E—512 kombájn áll rendelkezésükre, ami jóval lerövi­díti az aratási munkák idejét. Számí­tanak az internacionalista segítségre is, amely a szomszédos Magyarország­ról érkezik; mint ahogy ezt már hosz­­szú évek óta gyakorolják. Egyébként a gépek 80 százalékban üzemképesek. Több szövetkezetben panaszkodtak, hogy az SK—4-es kombájnhoz még mindig hiányoznak az alkatrészek, fő­leg sebességváltőszekrényről és ado­gató asztalról van szó. Az E—512-es kombájnra pedig ékszíjakat nem tud­nak szerezni. Aggodalomra nincs ok, mert mire elkezdődik az aratási rajt, az alkatrészeket beszerzik és a gépek 100 százalékra rendbén lesznek. Említést érdemel még a növényvé­delem. Tavaly a košicei járás máso­dik volt a kelet-szlovákiai kerületben a növényvédelem terén. Ezért több szövetkezet és állami gazdaság juta­lomban részesült, mégsem ez volt az igazi megbecsülés, hanem az, hogy a gyomirtó vegyszerekkel gondozott ka­lászosok általában 3, a kukorica pe­dig 10 mázsával adott több termést hektáronként, mint a kerület többi járásaiban. Az idén a mezőgazdasági üzemek a szántóterület 90 százalékán alkalmazták a vegyszeres gyomirtást. A növényzet jelenlegi állapotából ítélve úgy tűnik, hogy az idén sokkal jobb termés Ígérkezik, mint a múlt esztendőben volt. Persze nagyon sok függ az időjárás alakulásától. Ugyan még a hosszan tartó szárazság káros következményei eddig nem mutatkoz­nak, ha azonban továbbra is csapa­dékmentes időjárás lesz, úgy a lelki­­ismeretes és szakszerű munka eddig mutatkozó bíztató eredményei veszé­lyeztetve lesznek. Ezért abból a cél­ból, hogy a szárazság következményei minél kisebb mértékben jelentkezze­nek, a járás mezőgazdasági üzemei maximálisan kihasználják az öntöző berendezéseket, de ugyanakkor a ta­laj szakszerű művelésével — a kapás­növények esetében — igyekeznek megtartani az eléggé gyér talajned­vességet. Illés Bertalan 3 ■- ***■» aUAq.abôí— A magnézium hatása a sörárpatermesztés eredményességére A sörárpa igen gyorsan reagál a talaj tápanyagtartalmának és a tápanyagok arányának változására. Ezért a tápanyagpótlásra legérzé­kenyebb gabonafélék közé soroljuk a sörárpát. A tápanyagpótlás során vétett legkisebb hibák is jelentős mértékben befolyásolhatják a termés mennyiségi és minőségi mutatóinak alakulását. A sörárpát aránylag érzékenyen érinti a magnéziumhiány is. Ezen tápanyag hiánya már közvetlenül a kelés utáni fejlődés, valamint a bokrosodás idején is problémát okozhat. A szakemberek ezt a jelen­séget azzal magyarázzák, hogy az árpa rövid tenyészidejű, aránylag gyönge gyökérrendszerrel rendelkező növény, viszont a terméskép­zéshez ugyanannyi magnéziumra van szüksége, mint a többi gabona­félének. A sörárpa magnéziumigénye a fejlődés kezdetétől a teljes érésig tart. A legtöbb magnéziumra a szárképzés kezdetétől az érés kezdetéig van szüksége a növénynek. A szakemberek kimutatták, hogy 35 q/ha átlaghozam esetén a sörárpa 10—12 kg magnéziumot merít a talajból hektáronként. A szakemberek szántóföldi kísérletek során igyekeztek meghatá­rozni a sörárpa számára legoptimálisabb MgO adagot. A három évig tartó kísérletek (Veľké Leváre-i ÁG; tengerszint feletti magasság 154^5 m; évi átlaghőmérséklet 9 °C; a csapadékmennyiség évi átlaga 621 mm) során a Valtický árpafajta tápanyagpótlására kénsavas am­­móniumot, szuperfoszfátot, magnézium nélküli kálisót és kénsavas magnéziumot használtak. A talaj kémhatásának javítása céljából egyes parcellákon finomra őrölt mészkövet adagoltak. A parcellán­ként adagolt tápanyagmennyiség kg/ha-ban, valamint a három év átlagában kimutatott terméseredmény a következőképpen alakult. Tápanyagok Űrölt mészkő 0 hozam 1968-1970 * szemtermés szalma u N P:Os КгО MgO 1968 1969 1970 и Q. q/ha •/» q/ha A 45 84 141 24,51 100 33,90 100 в 45 84 141 23,5 28,84 109,5 31,38 92,58 C 45 84 141 35,25 29,19 119,09 31,79 93,77 I) 45 84 141 70,50 29,48 120,27 30,60 90,26 E 45 84 141 — 1300 457 815 25,77 105,14 37,19 109,70 F 45 84 141 23,5 1300 457 815 28 88 117,82 37,40 110,32 G 45 84 141 35,25 1300 457 815 29.44 120,11 35,43 104,51 H 45 84 141 70,50 1300 457 815 28,74 117,25 33,87 99,91 CH 20,68 84,37 24,09 71,00 A szakemberek azt tapasztalták, hogy a magnézium és az őrölt mészkő egyaránt kedvezően befolyásolta a sörárpa hozamalakulását, s még azokon a parcellákon is hozamnövekedést eredményezett, amelyek az eddig használatos elvek alapján elegendő — 15 mg/100 g föld — felvehető magnéziumot tartalmazott a talaj. A kísérletet vég­ző szakemberek kimondták, hogy a magnéziummal történő tápanyag­pótlás gazdaságossága szempontjából 35—40 kg magnézium adagolá­sával érhető el a legnagyobb effektivitás. Ha őrölt mészkövet is hasz­nálunk, akkor a magnézium hektáronkénti adagját 25—30 kg-ra lehet csökkenteni. —bor— Cipőgyártásra alkalmas uj műbőr Számos próbálkozás ellenére sem sikerült eddig olyan műbőrt előállítani, amely a természetes bőrt a cipőiparban minden szem­pontból helyettesíteni tudta volna. Amerikai kutatók legújabban Ta­néra márka néven teljesen újszerű, cipőgyártásra alkalmas műbőrt kísérleteztek ki. A Tanéra az ed­digi műbőrökkel ellentétben nem több rétegű műanyagból, hanem erősen nemezeit poliészter szálak­ból áll. Ez a szerkezeti fölépítés közelebb áll a természetes bőr föl­építéséhez, így az új műbőr „lé­legző“ jellegű, meg tudja kötni a nedvességet, kiválóan bírja a haj­togatást, és idomulni is képes a lábhoz. Ugyanúgy lehet festeni és kikészíteni, mint a természetes bő­röket, ezért az ebből készülő cipők gyártásához nem kellenek külön­leges berendezések. Ára a termé­szetes bőréhez hasonló lesz. (Chemical and Engineering News) Néhány sorban litetrafluoracetilén fólia négyzet­­centiméterenként 300 kilopond nyomást bír el, és 250 C fokig hő­álló. 300 mm széles és 0,48 mm vastag szalagokban állítják elő. Elsősorban csapágyfémek pótlásá­ra szolgál. Az új anyag alkalma­zásával kenőanyagokat lehet meg­takarítani, és lényegesen egysze­rűbbé válik a gépjárműalvázak siklócsapágyainak, valamint a bil­lenő- és görgőscsapágyaknak a karbantartása. AZ AZOVI-TENGER KORA Szovjet kutatók az Azovi-tenger fenekének helyenként 35 méter vastag lerakódásait vizsgálták, és arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a tenger valószínűleg 260 millió éves, vagyis a karbon idő­szakban keletkezett. VÍZSZŰRŐ Az NSZK-ban nemrégiben minia­tűr vízszűrő készüléket hoztak for­galomba. A szűrőberendezést min­den lakásban, szállodában vagy kempingben hozzá lehet kapcsolni a vízvezeték csapjához. Aktív szén­nel működik, megtisztítja a vizet a különféle vegyi szennyeződések­től, továbbá a rozsdától és a külö­nösen nagyvárosokban észlelhető — kellemetlen klőrszagtől. Az ás­ványi nyomelemeket nem vonja ki. A szűrőbetét egy négytagú család­nak kb. négy hónapra elegendő. CSAPÁGYFÉMET PÓTLÖ MŰANYAG FÖLIA A prágai Állami Anyagkutató In­tézet a siklócsapágyak béléséül szolgáló önkenő anyagot készített. Ez a bronzszjvettel merevített po-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom