Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-19 / 20. szám
1973. május 19. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Tavaszi körinterjo... A tavaszi munkák dandárjában körinterjú formájában több mezőgazdasági üzem vezetőjével beszélgettünk az ősziek és a tavasziak fejlődéséről, valamint a növényápolási munkákról és általában a növénytermesztés problémáiról. A vezetők kerületi és járási szinten több olyan eredményt árultak el, valamint problémát feszegettek, amelyet érdemes papírra vetni. Smál elvtárs a Közép-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője általában elégedett az őszi gabonafélék fejlődésével, mert csak jelentéktelen területen kellett kiszántani a búzát. Az alávetések viszont eléggé ritkák és több mezőgazdasági üzemben aratás után helyükre silókukoricát kell vetni. A kerület mezőgazdasági dolgozói igyekeznek teljesíteni a rájuk háruló feladatokat. Burgonyából például 750 hektárral többet termelnek, mint a múlt évben. Általában a korai burgonya gyorsan kelt. A déli járásokban már fogasolják és sarabolják. Egyes körzetekben megkezdték már a lucerna kaszálását is. A technikai növények területe általában növekedett és ezért több begyűjtőgépre lenne szükség. A mezőgazdasági üzemek, különösen cukorrépa, burgonya és kukorica begyűjtő kombájnokat vásárolnak. A sokéves tapasztalattal rendelkező igazgató határozottan állította, hogy nincs ok az aggodalomra, mert ha az időjárás is kedvez, gazdag lesz a termés. Vitárius Lajos mérnök, a Rimavská Sobota-i (Rimaszombati) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője egykét gyengébb körzet miatt, kissé mérsékeltebben ítélte meg a helyzetet. A járásban egyes parcellákon a száraz tél bizony megviselte a gabonaféléket és a hosszabb ideig tartó hideg miatt megsárgultak az árpatáblák is. De alapjában véve a gabonafélék jók és a május még sokat javíthat rajtuk. Jelenleg a gabonát megdőlés ellen CCC rosterősítő vegyszerrel permetezik, azonban nincs belőle elég. A Járás mezőgazdasági üzemel kevés gyomirtószert kaptak és ezért fel kell használni a mechanikai gyomirtás minden lehetőségét. Az alávetések a járásban is gyengék. Ezért 200 hektár hereféle helyére a gabona begyűjtése után silókukoricát vetnek. Kisebb-nagyobb problémák tehát akadnak a járásban és bár most még csak a növényápolási munkák első szakaszánál tartanak, máris fő a fejük a begyűjtéstől. A felemelt terv szerint 325 hektárral több cukorrépát vetettek, mint a múlt évben. Azonban a begyűjtéshez nincs elég gépjük. Szükségük lenne háromsoros kiásó gépekre, és felszedő szállítószalagokra. Az igazgató attól tart, hogy a begyűjtéshez szükséges gépeket késve kapják meg, és így lassan takaríthatják be a termést. Lombos Kornél mérnök, a Galantai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője általában optimista szemmel ítélte meg a helyzetet. Az ősziek jók s csak az áprilisi szélvihar tett néhány parcellán komolyabb károkat. Ettől eltekintve a búzatáblák haragoszöldek, a növények buják. Egyes körzetekben annyira kövérek, hogy már most a megdőléstől tartanak. Ezért szintén CCC vegyszerrel permeteznek, de ebből itt is kevés van. A melegebb területeken a korai burgonyát fogasolják, sarabolják, és hozzáfogtak már az évelő takarmányok begyűjtéséhez is. Sókszelőcén például már szárítják a lucernát. A szőlészetekben is gyors ütemben folyik a munka, de a permetezéshez nincs elég polibarit és más réztartalmű anyag. Emiatt a vincellérek joggal keseregnek, elégedetlenkednek. Summa summárum az igazgató azt állítja, hogy a határ nem ad kevesebb termést, mint a múlt évben. Jozef Bilka elvtárs, a Senicai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője az ősziek áttelelése miatt cseppet sem ideges. A gabonát és az évelő takarmányokat idejében, és szakszerűen fejtrágyázták, ami meg is látszik a gyorsan fejlődő növényeken. A hüvelyesek gyorsan kikeltek és máris sarabolják őket. Ismeretes, hogy a múlt évben ez a járás hívta fel az ország földműveseit a „Ki ad többet az országnak?“ című mozgalom keretében több burgonya termelésére. Az igazgató elvtárs újságolta, hogy a felhívásuk nyomán született kötelezettségvállalást sikeresen teljesítették és idén is minden lehetőséget felhasználnak a burgonyatermesztés fejlesztésére. Összesen 700 hektáron termelnek korai burgonyát, 100 hektárral nagyobb területen, mint a múlt évben. A korai burgonya főleg a homokos körzetekben szinte ugrásszerűen fejlődik. A fogasolás után most már sarabolják és nemsokára töltögetik. A gyomirtáshoz ők is kevés vegyszert kaptak, ezért a burgonyát többször fogasolják és sarabolják, illetve töltögetik, hogy a gyomok ne szaporodhassanak. Retkes Lajos elvtárs, a Búíi Efsz elnöke a tőle megszokott jókedvvel nyilatkozott a tavaszi munkákról. Náluk csak a permetezöszerek hiánya okoz gondokat. Egyébként a kertészetben jól megy a munka, a két hektáros fóliás kertészetben már lassan termést hoz a paprika, de megkezdték a paradicsom palántázását is a szabadföldi kertészetben. Cukorrépájuk kitűnően kikelt és a sarabolás után olyan gyorsan egyelik, hogy amint ő mondotta, mire e sorok napvilágot látnak, már régen elfelejtik ezt az igényes munkát. A körinterjú során elhangzott nyilatkozatok alapján joggal állíthatjuk, hogy kisebb-nagyobb zökkenőktől eltekintve, jól haladnak a tavaszi munkák és minden lehetőség megvan arra, hogy a mezőgazdasági dolgozók a növénytermesztés szakaszán teljesítsék feladataikat. BÁLLÁ JÓZSEF Tudományos technikai forradalmunk szerves része! A tudományos és a műszaki haladás érvényesítésével a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóinak a kezdeményezésével, és tapasztalataik felhasználásával tárjuk fel a termelés belső tartalékait ... [A CSKP XIV. kongresszusának az irányelveiből) Jelenkori fejlődésünkre a tudományos módszerek, a korszerű termelőeszközök széleskörű elterjedése jellemző. A modern gépeknek és berendezéseknek a termelésben való felhasználása a mezőgazdasági üzemek dolgozóit arra sarkallja, bogy nagyobb eredményeket érjenek el, törekedjenek a költségek csökkentésére. Ezzel párhuzamosan szakosítsák és összpontosítsák a mezőgazdasági termelést. Ahol csak lehetséges, a pénzeszközök közös felhasználásával üzemközi vállalkozás keretében oldják meg a társadalom által kitűzött termelési feladatok teljesítését. Mivel a mezőgazdasági termelés színvonala nagyban befolyásolja a népgazdaság más ágazatainak a fejlődését, falvainkon nagyon fontos követelmény a dolgozók alkotó készségének a kibontakoztatása, konkrétan az újító mozgalom kiterjesztése. El kell érnünk, hogy ez a mozgalom — nagyon hasznos közgazdasági jelentőségénél fogva — szerves részévé váljon korunk tudományos technikai forradalmának! Szükséges erről szólni, mert az újító mozgalom valaha felbecsülhetetlen értékű hasznot hozott népgazdaságunknak, s nem a népi újítókat és feltalálókat marasztaljuk el azért, mert későbben az aktivitás alább hagyott. Például Szlovákiában 1962-ben a dolgozók 57 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, s 1969-ben már csak 18 ezret! Persze a mezőgazdasági újítások terén is akad tennivaló bőven. Amíg például országos méretben 1967- ben 100 dolgozóra 2,4 újítási javaslatéi tartottak számon, addig a mezőgazdaságban csak 0,26-ot. Hét évvel ezelőtt Szlovákiában 1117 mezőgazdasági újítási javaslatot nyújtottak be, s ezek egy év átlagában 10 millió 859 ezer korona megtakarítását tették lehetővé, 1969-ben pedig csak 247 újítási javaslat került megvalósításra! A csökkenés tehát csaknem 80 százalékos. Ne feledjük, hogy az ésszerű újítások lehetővé teszik mezőgazdaságunkban a munkatermelékenység lényeges emelését, a költségek csökkentését, emberi erő- és idő megtakarítását, s végső soron a termelés fejlesztését. Az újítási javaslatokról szóló új — 84/72 Zb. — törvény s az ezzel összefüggésben kiadott egyéb jogszabályok, — melyek 1973 január elejétől léptek érvényre — tág lehetőséget nyújtanak a népi újító mozgalom ismételt fellendítéséhez. A mozgalom nagy közgazdasági előnyéről tanúskodik az is, hogy az újítások az első- és a második ötéves terv időszakában évente 1,5, az 1948— 1970-es években pedig 21,2 milliárd koronát hoztak évente népgazdaságunknak“ Az újító mozgalom a mezőgazdaságban is nagy értékeket hozott. A nyugat-szlovákiai kerületben például a múlt év első felében benyújtott 226 újító javaslatból 169-et valósítottak meg. Ezek 3 millió 325 ezer korona hasznot hoztak társadalmunknak. Az újítóknak 78 ezer korona jutalmat fizettek ki. A kelet-szlovákiai kerületben a múlt év 9 hónapjában benyújtott 186 újító javaslatból 139-et valósítottak meg. Ezzel majdnem 3 millió koronás megtakarítást értek el. Az újítóknak 76 ezer korona jutalmat fizettek. Ebből is látható, hogy milyen nagy haszonnal járnak az újítások, ha azok az egész népgazdaság kszkincsévé válnak. Az újító mozgalomba az üzemek munkaközösségei és egyének kapcsolódtak be. A Košicei Terményfelvásárló és Ellátó üzemben például 107 újíró javaslatot fogadtak el. Bevezetésük után több mint félmillió koronát takarítottak meg. A Bratislavai Terményfelvásárló és Ellátó üzemben elfogadott 17 újító javaslat 220 ezer korona megtakarítást eredményezett. A Nové Zámky i (érsekújvári) járásban a Mikulási Állami Gazdaságban például tökéletesítették a kukorica betakarító kombájnt, s ezzel lényegesen csökkentették a termelési költséget. A Považský Chlmeci gépállomáson dolgozó újítók ésszerű megoldással anyagmegtakarításra, a költségek csökkentésére, az elhasználódott pótalkatrészek felújítására törekednek. A gazdasági vezetők megjegyzése alapján az újítók nagy feladatot váltanak az üzemi terv ritmikus teljesítésében. A mezőgazdasági építkezéseken vállalt feladatok teljesítésénél hét újítási javaslat benyújtásával 1,88 millió korona megtakarítását tették lehetővé! Košická Pohánkán a nagyhizlalda építkezésén dolgozó Fritzke elvtárs újító javaslatával megoldották az alsó építmény gyors saluzását. Ezzel leegyszerűsítették ezt a műveletet, ami 200 százalékos munkatermelékenység elérését tette lehetővé. Ilyen példás újító továbbá a Kvetoslavovo-i Mag termesztő Állami Gazdaságban Michal Stríöek, a Veiké Ülany-i Magtermesztő Állami Gazdaságban Košický mérnök és még sokan mások. A dolgozók sokaságának az aktivitása azt bizonyítja, hogy az emberek tisztában vannak az újító mozgalom népgazdasági jelentőségével, azonban számos gazdaságban, mondhatnánk úgyis néhány körzetben közömbösek e mozgalommal szemben. Ezért kívánatos, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői az emberek ösztönzésével tegyék lehetővé a nagyjelentőségű mozgalom tömeges elterjedését. Ebben a törekvésben nagyon dicséretes a Michalovcei Gépállomás munkaközösségének kezdeményezése. Versenyre hívták a kelet-szlovákiai mezőgazdasági üzemek dolgozóit az újító mozgalom kiszélesítésére. Ebbe a versenybe eddig 30 mezőgazdasági üzem nevezett be, vállalkozva a belső tartalékok feltárására s a jobb, a kifejezőbb termelési eredmények elérésére. —hai — l 9 9 Я a ■ ■ s n 8 A hamuteiepek hasznosításának lehetőségéről Hazánkban a szénenergiával üzemelő villany- és fűtötelepek közelében felhalmozódó hamu hasznosítása még mindig megoldásra vár. Ezzel szemben Angliában ebben a tekintetben széleskörű kísérleteket folytatnak, melyek számunkra is figyelemre méltóak. Megállapították, hogy a hamutelepek rekultiválása eléggé költséges. Ezzel szemben a hamu a növények számára több éltető elemet tartalmaz, azonban jónéhány növény nem bírja a bórt. Így Angliában olyan növényeket válogattak össze, melyek jól tűrik a hamutelepek bórját. A herefélék például kevésbé bírják el a toxikus hatást. Felfigyeltek azonban arra, hogy a somkóró nem válogatós e tekintetben. Rájöttek arra is, hogy a takarmányhüvelyesek némelyike szintén termeszthető a hamu „talaján“. A hapiu ugyanis nagyon kevés nitrogént tartalmaz, azonban nagyon kedvező talaja a nitrifikáló baktériumoknak, így elegendő ha a vetőmagot összekeverik ilyen baktériumkészítménnyel. A kísérleteknél azt tapasztalták, hogy a régebbi hamutelepeken jobban díszlettek a növények, mint az új hamutelepeken. Olyan növények, melyek nem sikerültek például a friss hamun, nagyon megnyugtató hozamot nyújtottak a régebbi hamutalajon. Ilyen növény volt például a sárgarépa,, a hónaposretek, a zeller és a hagyma. A hamutelepek anyagának szervestrágyával, földdel és a műtrágyával való keverése után ideális termőtalajt hoztak létre a növények számára. Tekintettel a hamu pH értékére, az esetek többségében tanácsos a tőzeg használata. A kísérlet bizonyította, hogy a talaj nedvessége a hamutelepeken nem okoz problémát. A hamu olyan jól tartotta a nedvességet, hogy talaján a legnagyobb szárazságban is szebben díszlettek a növények, mint a könnyű talajokon. A hamutelepeken vetett gabonafélék közül a rozs bizonyult a legjobbnak. Az árpa és a zab azonban nem bírta ezt a talajt. A gyakorlatban a rekultivált hamutelepeken az esetek többségében herefüves keveréket vetettek, továbbá gyümölcstermő cserjéket- és gyümölcsfákat ültettek. Ilyen területekre összesen 31 kg/ha magkeveréket, somkórőt stb. vetettek. A lekaszált termést szárítás után elégették, mert etetésre toxikus hatásánál fogva alkalmatlan volt. Ezzel azonban aránylag nagymenynyiségű bórt vontak el a talajból. Így a hamutelep felszántása után a későbbi időkben jó termőágyat biztosíthattak az utóveteménynek. —in— Díjaztak a legjobb tudományos munkákat A Szlovák Mezőgazdasági Akadémia keretében a múlt esztendőben 150 tudományos munkát dolgoztak fel, illetve oldottak meg. Ezeknek mindegyike nagyban előmozdította a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelési gyakorlat tökéletesítését, valamint a tanulmányok széleskörű elméleti alkalmazását. Az Akadémia elnöksége a tudományos munkák értékelése után összesen 14 díjat osztott ki a tudományos dolgozók közt. Az első díjat két, a másodikat öt, ä harmadikat pedig hét tudományos kísérleti munka nyerte el. A díjazottak közt összesen 19 tudományos dolgozó szerepelt. —ho— Oj védôszerek A bratislavai Juraj Dimitrov Vegyiművekben ebben az évben két új gyomirtószert hoznak forgalomba. A Bandex és a Keropur kombinált készítményekről van szó, melyekből összesen 2900 tonnát szállítanak mezőgazdaságunknak. fBandexből 2300, Keropurból 600 tonnát). Ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelési gyakorlat aránylag nagymennyiségű Anitene-S s az NDK-ból importált egyéb kétszikű gyomokat irtó herbicideket is kap. A Dimitrov Vegyiművek idei új készítményeihez tartozik továbbá a Metation-p-5 is, amelyet a kisebb ültetvények kártevői ellen — a káposztafélék kivételével — eredményesen használhatnak. Alkalmazható különféle élösdiek irtására az állat- s a közegészségügyben is. —í— SzOjatermesztbs Szlovákiában Ebben az évben Szlovákiában a szójatermesztést a múlt évi 360 hektárhoz képest 3000 hektárra bővítik. Ismerve a szója állati fehérjét pótló takarmányértékét, vetésterületét 1974-re 4000, az ötéves terv végére pedig 5000 hektárban határozták meg. Idén 17 járás mezőgazdasági üzemeiben termesztik a szóját. Ebből 11 járás a nyugat-szlovákiai kerületben van. A legnagyobb szójatermesztő a Dunajská Streda-i járásban a Gabčíkovoi (Bösi) Állami Gazdaság, ahol a múlt évben 100 hektáron rendkívül jő termést értek el. A hektárhozam 18 mázsa volt. A szója nagyon víz- és fényigényes növény, ezért olyan területekre kell vetni, ahol fejlődéséhez elegendő nedvesség- és fény áll rendelkezésre. Kicsírázásához a mag súlyához képest 120—140 százaléknyi vízmennyiség szükséges. Kiváló eredmények A nyitrai Országos Állandó Kiállítási Gazdaság kísérleti bázisain a múlt esztendőben aránylag nagy területen termesztették a Szovjetunióból behozott Auróra búzafajtát. A szovjet búza hektárhozama 60—86,5 mázsa között váltakozott. A Kaukáz búza 46,5; a Jubilejná pedig 51,5 mázsát termett hektáronként. Érdemes megemlíteni, hogy a búza és a rozs keverékéből származó Triticale 43,4—57.4 mázsa átlagos termést adott hektáronként. A gazdaságnak egyik Kaukáz búzával bevetett parcellán 92 q/ha termést értek el. —h—
