Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-12 / 19. szám
1973. május 12. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Ez év második felében üzembe helyezik a knézmosfi agrokémiai küzpontot Ahol helyesen számolnak Műtrágyák és növényvédő vegyszerek 20 OOP hektárra egyetlen raktárból A A közös vállalkozás elve: minél olcsóbb szolgáltatásokat a tagsági üzemeknek A A nyereség a nagyobb hozamokban mutatkozik meg A További agrokémiai központok építés alatt A ________ Ha előzőleg nem magyaráznánk meg, mit jelent az AGK rövidítés, az olvasók többsége bizonyára csak találgatná — hiszen a napjainkban használatos rövidítések tömkelegében már így is nehéz eligazodni. Amikor nemrég a Mladá Boleslav-i járás knčžmosti szövetkezetében Jiŕí Černý elnökkel és Jifí Hanzel ökonómussal beszélgettünk, ezt a hárombetűs rövidítést olyan magától értetődően használták, akár a már megszokott efsz vagy hnb rövidítést. Mit jelent tehát az AGK a knéžmosiak szövegében? Két szóval ki lehetne fejezni: agrokémiai központ, de legalább e bekezdésben tartsuk magunkat a hivatalos elnevezéshez, amely a cégjegyzékben is a következő formában szerepel — Agrokémiai Vállalat, közös szövetkezeti üzem a növénytermesztésben nyújtott speciális szolgáltatások elvégzésére. E közös szövetkezeti vállalat elnöke C h a r v á t mérnök, a Násedlnicei Egységes Földművesszövetkezet elnöke. Az üzem bölcsője azonban a knézmosti szövetkezetben ringott. Már 1971 novemberében további két mezőgazdasági üzemmel, mint beruházók megkezdték a szükséges létesítmények építését. Akkoriban ugyan az ilyen jellegű üzem szerepköre még az irányító szervek elgondolásában sem volt eléggé világosan megfogalmazva. Ezért teljesen új utat kellett taposni. Végül is megalapították az agrokémiai vállalatot, minden szükséges járulékával és bejegyezték a cégek jegyzékébe. A CSKP XIV. kongresszusának gazdaságfejlesztési irányelvei — a mezőgazdaság további fejlődése tekintetében — rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdasági üzemek közötti együttműködés elmélyülésének. áa termelés összpontosításának és szakosításának, amennyiben ezeket a törekvéseket a gazdasági célszerűség és az össztársadalmi érdekek respektálása jellemzi. Adva van tehát a mezőgazdasági termelés fokozásának iránya, melyben döntő szerepet kap a tudományos-műszaki haladás is, mint a termelőerők fejlődésének fontos tényezője. A termelés növélését elősegítő egyik legfontosabb intézkedés, mondhatnánk ennek egyik döntő tényezője, napjainkban a növények tápanyagellátásának feljavítása. A tudományos kutatás eredményei alapján leszögezhetjük, hogy a növények tápanyagellátása 40—50 százalékban, a fajták 20—30 százalékban járulnak hozzá a növénytermesztés hozamainak fokozásához, míg a fennmaradó Célszerűen befektetett milliók Az agrokémiai vállalat alapszabályainál sokkal érdekesebb az, hogy létrehozásában 23 földművesszövetkezet, valamint a Mníchovo Hradišté-i Állami Gazdaság vett részt. Ezek a mezőgazdasági üzemek összesen 20 ezer hektár szántóterületen gazdálkodnak. Lehet, hogy kissé meglep mindenkit az, miszerint ennek az agrokémiai vállalatnak tagjai között, amelyet már ez év július 1-én üzembe helyeznek, nem szerepel a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat, habár ezt egy ilyen — a mezőgazdaság fejlesztését szorgalmazó — vállalat esetében természetesnek vehetnénk. A knéžmosti szövetkezet elnökének szavai szerint a felvásárló és ellátó vállalat csupán egy ipari vasútvágányt bocsátott rendelkezésükre, de a vállalat felépítésében tagként nem vett részt. A beruházásokat, amelynek összege meghaladja a 9 millió koronát, a tagságot képező mezőgazdasági üzemek fedezik. Az összeg előteremtéséhez természetesen kölcsönt is igénybe vettek. A társulás vezetősége alapbetétként 260 korona tagsági hozzájárulást szabott meg, minden hektár mezőgazdasági földterületre. Az új agrokémiai központ körzetébe tartozó szövetkezetek ugyanis gyorsan kiszámították, hogy még az 1000 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezetek sem rendelkeznének olyan lehetőségekkel, amilyeneket a közös agrokémiai vállalat tagjaként elérhetnek, mivel képtelenek saját raktárakat létesíteni. A megoldásnak egyéni formája sokkal költségesebb lenne. Emellett nem csupán a műtrágyák és a vegyszerek egyszerű elraktározásáról van szó. Az agrokémiai vállalat leveszi a tagüzemek válláról a növények helyes tápanyagellátása felöli gondoskodás terhét, elvégzi a talajok elemzését, és ennek alapján szabja meg a vegyszerek alkalmazását. Kellő távlatokkal Az agrokémiai központ raktárainak hányad a növényvédelem és a többi szükséges agrotechnikai intézkedés javára írható. Ezt a tényt a jövőben még fokozottabb mértékben kell szem előtt tartanunk, éspedig azért, mivel Csehszlovákia mezőgazdasága hektáronként 191,5 kg műtrágyát használ fel tiszta NPK tápanyagra átszámítva, s ezáltal a világ első tíz országa között foglal helyet. A növénytermesztés vonalán azonban már nem tudunk ilyen kedvező eredményt felmutatni világviszonylatban. Ezért feltétlenül mihamarább el kell kezdeni a növények racionálisan irányított tápanyagellátásának rendszeresítését és olyan anyagi, szervezési feltételeket kell teremteni, amelyek a trágyák hatékonyabb kihasználását segítik elő. Habár a trágyázás hatékonyságát korlátozó . tényezők a mezőgazdaság hatáskörén kívül esnek (a tápanyagok csekély koncentrációja, a több tényezőből álló kombinált műtrágyák hiánya, a mésztartalmú anyagok hiánya stb.j, mégis be kell ismerni; kapacitása 700 vagon műtrágya, valamint növényvédő vegyszer tárolására alkalmas, ami lehetővé teszi, hogy egyetlen központból lássák el a tagsági üzemek földterületét 226 kg műtrágyával tiszta tápanyagban hektáronként. Távlatilag számolnak azzal, hogy a raktárba nagyobb töménységű műtrágyákat szerezhetnek be és így a földeket hektáronként 350 kg tiszta tápanyaggal láthatják majd el. S ha ennek szüksége mutatkozna, még egy kisegítő raktár építését is tervezik Mníchovo Hradiätében. Terveik szerint Bezné községben viszont felépítik a járási agrokémiai laboratóriumot, amely az agrokémiai központ rendelkezésére áll. A knéžmosti szövetkezet elnöke, Černý elvtárs, aki egy időben a Mladá Boleslav-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője volt, felpanaszolta ugyan, hogy gyorsabban kellene megoldani néhány, az agrokémiai vállalat létrehozásával kapcsolatos kérdést. Elsősorban pontosan körül kell határolni az ilyen jellegű üzemek feladatait, hogy ne keresztezze a felvásárló és ellátó szervezet munkáját. Amint megemlítette, habár egyáltalán nem beszélhetünk olyan vállalatról, amely feltétlenül nyereséges üzem kívánna lenni, (legfőbb küldetése elsősorban a tagsági üzemeket segíteni a nagyobb hozamok elérésében), mégsem veheti át a felvásárló és ellátó szervezettől azt a gondot, hogy a mezőgazdasági üzemeket műtrágyákkal és vegyszerekkel lássa el, ha bizonyos százaléknyi rabatot nem kap ezért a kereskedelmi tevékenységéért. Ugyanígy a járási bizottság munkaerő tervében Is számolni kell majd ezzel az új üzemmel. Až agrokémia! vállalat azt az élvét tűzte ki, hogy szolgálatait ebben a kooperációs körzetben minden tagja számára egységes áron számlázza. A műtrágyák raktára a körzet központjában van. Ennek ellenére a knéžmosti szövetkezet a műtrágyák és a vegyszerek szállításáért (amit kezdetben a tagságot képező üzemek saját közlekedési eszközeikkel szállítanak), ugyanannyit fizet majd, mint a raktártól távolabb eső szövetkezetek. hogy a szocialista társadalom mint egyetlen a világon, megteremtette ennek legfontosabb előfeltételeit. Vegyünk egy példát. A szocialista mezőgazdasági üzemek által megművelt földterületen az 1961-től 1970-ig terjedő esztendőkben végrehajtottuk a talajok agrokémiai elemzését, ami a talajkutatás eredményeivel együtt nagymértékben szolgálja a növények tápanyagellátásának helyes irányítását és a talajjavítási jellegű intézkedések (meszezés, pótló foszforos trágyázás stb.) megvalósítását. A talajok agrokémiai elemzésének eredménye átfogó képet nyújt az egyes termőtalajok tápanyag- és nyomelem készleteiről, s ezek az adatok egyrészt a mezőgazdasági gyakorlat, másrészt az irányító szervek rendelkezésére állnak. Az 1966—1972-es esztendőkben köztársaságunk egész területén elvégeztük a rétek és legelők gazdasági osztályozását és leltározását, amelynek alapján kijelölték mindazokat a területeket, amelyek alkalmasak a hatékony trágyázásra. Tudományos kutatásunk eredményeit a mezőgazdasági gyakorlatnak módszertani utasítások formájában adja át. Sajnos azt le kell szögezni, hogy e módszertani utasítások gyakorlati felhasználásával nem lehetünk elégedettek. Ezért úgy döntöttünk, a többi érdekelt központi szervvel megegyezve, hogy mezőgazdasági társadalmunk széles rétegeinek figyelmét a növények tápanyagellátása új, kor-Lapát helyett gépesítés Azonban nem lenne helyes e vállalat feladatát kizárólag a tagságot képező szövetkezeteknek és állami gazdaságnak műtrágyákkal és növényvédő vegyszerekkel való ellátására korlátozni. Az agrokémiai központban alkalmazott kb. 15 dolgozó teljesen gépesített és automatizált feltételek között tevékenykedik, akiket az első időszakban a szövetkezetek kölcsönöznek a vállalatnak. A 15 dolgozó közül az igazgatón kívül néhány szakembert is alkalmaznak, — mint például a talaj tápanyagellátásáról gondoskodó agronómust, növényvédelmi agronómust, ökonómust, raktárost és esetleg gépesítőt. A közös vállalat vezetősége azt a nézetet vallja, és ismeri el helyesnek, hogy a növénytermesztés számára szükséges szolgáltatásokat, amennyiben lehetséges, egyetlen központból irányítsák. Az agrokémiai vállalatba tömörült tagoknak már kezdettől olyan érzéssel kell dolgozniuk, hogy ez az ő saját közös vállalatuk, amely segít nekik egyéni problémáik megoldásában. S hogy ezt így is értelmezik, azt bizonyítja, hogy az építkezéseket végző vállalat hatékony segítséget kapott a tagságot képező szövetkezetektől munkaerők formájában. Az agrokémiai vállalat igazgatója felelős lesz az üzem munkájáért, teljesíti a közös vállalat vezetőségének és elnökségének határozatait, jóváhagyás végett benyújtja az egyéves és ötéves tervek javaslatát, valamint a nyereségek, illetve az esetleges veszteségek elosztásának javaslatát is. E komoly beruházásban résztvevők egyike sem várja, hogy befektetett tagsági hozzájárulásuk nagyobb nyereség formájában gyorsan megtérül. Az agrokémiai vállalat igyekszik majd tagjainak előnyöket biztosítani abban, hogy mentesíti őket a műtrágyák, növényvédő vegyszerek és egyéb készít- , mények tárolásának, kezelésének gondjaitól, és elősegíti e készítmények tudományosan megalapozott alkalmazását a termőföldeken. S ez feltétlenül sokkal -értékesebb szolgálat, mintha mindenki azzal számolna, hogyan térül meg befektetése pénzben kifejezett nyereség formájában. * A Mladá Boleslav-i járásban a knéžmosti agrokémiai vállalat nem lesz az egyetlen. Nemsokára további kobperációs egységek — létesülnek; az* «gyes körzetekben. ,r.i(í Nemegyszer találkozunk azzal, hogy egyes szövetkezeti vezetők vélt akadályokat állítanak az agrokémiai központok létesítése elé. A csehországi Knézmostban más nézetet vállalnak. Minél hamarább üzemben lesz, annál hamarább térülnek meg a tagsági üzemek betétjei a gazdálkodás fejlettebb, jobb színvonalában és a mezőgazdasági munkák hatékonyabb, könnyebb elvégzésében. (zeno) szerű és alapfontosságú kérdéseire összpontosítjuk, ami tökéletes összhangban áll szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésünk szükségleteivel. Igen fontosnak tartjuk azt, hogy tudományos kutatásunk a jelenlegi ötéves terv időszaka alatt komoly munkát fejez be, éspedig a komplex trágyázási rendszer kidolgozását, amelynek megvalósítása 1975-ben veszi kezdetét. Ennek a rendszernek alkalmazása komoly minőségi változást jelent majd összehasonlítva az eddig használt trágyázási rendszerrel és elősegíti a szocialista mezőgazdaság további fejlődési feltételeinek létrehozását. A jövőben bevezetésre kerülő trágyázási rendszer egyes elemeit már 1967 óta próbálják ki a Tachovi Állami Gazdaságon. A rendszer gyakorlati vizsgálatát 1973 óta további üzemekben is folytatják s így az ötéves terv végéig e rendszer gyakorlati vizsgálatába a Cseh Szocialista Köztársaság 35 járásában 65 mezőgazdasági üzemet vonunk be. Számítunk azzal, hogy minden Járásban — az 1973-as esztendő első felében szakemberekből álló aktívákat alakítanak a növények racionális tápanyagellátása kérdéseinek vizsgálatára. Mindez remélhetőleg elősegíti azt, hogy a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott irányelveket a növények tápanyagellátása és az egész mezőgazdasg fejlődése érdekében sikeresen valósíthatjuk meg. (en) hírek a SzovietuniöbM ÉLETRE KELNEK A SIVATAGOK Közel 40 ezer hektár eddig terméketlen földterület öntözését teszi lehetővé az az öntöző alagút, amelynek építését nem rég kezdték meg Tádzsikisztán északi részén. E legdélibb közép-ázsiai szovjet köztársaság kormánya a jelenlegi ötéves tervre félmilliárd rubel összeget szavazott meg az öntözőrendszer kiépítésére. A szovjet kormányzat időszaka alatt az öntözött földterületek terjedelme több mint tizenegyszeresére emelkedett. A kolhozok az államtól térítésmentesen kapják az újonnan művelés alá vett szántók és legelők hatalmas területeit, valamint a mezőgazdasági tecmelé? fokozásához szükséges vizet. ÉLŐLÉNYEK AZ ANTARKTISZ JÉGPÁNCÉLJA ALATT Szovjet tudományos kutatók zöldalga-telepekre, s közöttük élő parányi rákokra és halakra bukkantak az Antartktisz jégpálcéljának a tengervízzel érintkező alsó oldalán. A sarkvidéki tenger örök jégpajzsa alatti flóra és fauna tudományos vizsgálata 1965-ben kezdődött: ekkor sikerült először három szovjet kutatónak különleges búvárfelszereléssel a jégpáncélba vágott nyíláson át 50 méterre alámerülnie. Jelenleg azon fáradoznak, hogy a Davis-tengeri Sykov-szigetre a hatodik kontinensről kiépítsék a villamosenergia ellátást, s ezzel a hidrobiológiái kutatásokat egész éven át lehetővé tegyék. 1965 óta száznál több alkalommal merültek tudományos kutató-búvárok az Antarktiszt ölelő jégpáncél alá. Vizsgálataik során eddig ismeretlen halfajokat is felfedeztek. TŰZÁLLÓ NÖVÉNYEK Ha egyes ffiféléket különleges > ásványi trágyával kezelnek, úgy e füvek tűzállók lesznek. Erre a különösen érdekes megállapításra jutott A. Filippov krasznojarszki tudós. Kutatásának eredményei alapján kidolgozta a tűzálló füfélék termesztésének receptúráját, hogy az ilyen füvekkel vethessék be az erdei tisztásokat. ÜJ NÖVÉNYEK A SZIBÉRIAI SZÁNTÓFÖLDEKEN Különböző mezőgazdasági növények 20, nagyhozamú fajtáját adták át a mezőgazdasági üzemeknek a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegének agrobiológusai. A növénynemesítők például a rádiumos kezelés módszerével új búzafajtát állítottak elő. Ennek a búzának a szokásos fajtáktól eltérően jóval nagyobb a hozama és korábban érik be, ami igen fontos a zordabb éghajlatú Szibériában, mivel itt rövid a nyár. Az új búzafajtát a szibériai mezőgazdasági üzemek ingyen kapják. A Szovjetunióban mindenfajta tudományos kutatás költségét az állam fedezi. ANTISZTATIKUS VÉDŐRUHA A moszkvai munkásvédelmi kutatóintézetben olyan kezeslábast szerkesztettek, amely tökéletesen megvédi viselőjét az elektrosztatikus töltésektől, ugyanakkor nem gátolja a mozgásban. A közönséges kezeslábastól alig különböző ruhadarabban fémcsíkok vannak, ezek közvetlenül a földbe továbbítják a villamos töltéseket. Az újfajta védőruhát azoknak a használatára szánják, akiknek ruházata munka közben sztatikus villamossággal töltődhet fel, de hasznát vehetik az elektronikai iparban is, ahol az ujjhegyek parányi villamos töltései is zavart okozhatnak a félvezető berendezésekben. A műanyagok növekvő felhasználása a ruházati és bútoriparban megnövelte az elektrosztatikus feltöitődés gyakoriságát., A szovjet munkásvédelmi intézet másik újdonsága a gumianyagok vágására és festésére készült antisztatikus asztal, továbbá az üzemcsarnokok padlóburkolására használható villamos vezető műanyag. (AP.N) A növények täpanvagelistňsňnak áj rendszere születik A tananyagokat Ml termésre változtatjuk Április 25-én és 26-án az észak-morvaországi Havírovban adtak találkozót a növénytermesztés szakemberei, az e téren tudományos kutatást folytató intézetek dolgozói, hogy a gyakorlati növénytermesztőket, a mezőgazdasági üzemek agronómusait tájékoztassák a talaj tápanyag-visszapótlás kutatása terén eddig elért eredményekről, a trágyázás hatékonysága fokozásának lehetőségeiről és az ezzel összefüggő egyéb kérdésekről. A kétnapos konferencián értékes előadások hongzottak el, amelyek közül lapunk következő számaiban közlünk néhányat. Az alábbiakban Vladimír S t о к 1 a s a mérnöknek, a CSSZK Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériuma főosztályvezetőjének a konferencián elhangzott beszédéből néhány értékes gondolatot ragadtunk ki. Csehországi tapasztalatok