Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-12 / 19. szám

SZABAD FÜLDMOVES 1973. május 12. 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A MARTINI JÁRÁS SZÖVETKEZETEIBEN: lendületes munkaversenv Ebben az évben igényesebb termelési feladatok teljesítésére törekednek a martini járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói, mint amennyit az álla­mi terv előír. Ezirányú kötelezettségvállalásaikat belefoglalták az évi termelési-pénzügyi tervükbe is. Sőt, a Februári Győzelem 23. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy ezeket a nagyobb tervfeladatokat is túltelje­sítik. Az igényesebb tervfeladatok és a kötelezettségvállalások teljesítéséhez, Illetőleg túlteljesítéséhez jelentős mértékben hozzájárul a lendületes szo­cialista munkaverseny, amelybe a járás 30 mezőgazdasági üzeme, 61 munkaközössége és több mint félezer dolgozó egyénileg nevezett be. A munkafelajánlások kiterjednek a növénytermesztés, az állattenyésztés valamennyi szakaszára, s a dolgozók munkakörülményeinek javítására. A felajánlások értéke hárommillió korona. S az idén az árutermelés érté­két ugyancsak — terven felül — hárommillió koronával akarják túltelje­síteni. Tehát, nem kis feladatokról van szó! A felajánlások sikeres teljesítése és túlteljesítése érdekében a járási mezőgazdasági igazgatóság a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságával közösen üzemközi szocialista munkaversenyt hirdetett. A versenyfeltételek érintik a mezőgazdasági termelés növelését, az ön­költségcsökkentést, a helyes könyvvitelt, s a társadalmi tevékenység fej­lesztését. Kilenc csoportba osztották a járás szövetkezeteit, hogy a verseny fel­keltse valamennyi szövetkezet tagjának érdeklődését. Az említett verseny értékelését negyedévenként versenybizottság végzi, előre pontosan lefek­tetett alapelvek szerint, s rangsorolja a versenyző szövetkezeteket. A növénytermesztést illetően külön értékelik az egyes növényfajták fej­lődését, s külön a terméseredményeket. Például a burgonyatermesztő szö­vetkezet a tervezett termelési terület, az agrotechnikai határidők betar­tásáért, s a helyes tápanyagutánpótlásért 5—5 pontot kap. Hasonló pont­értéket kap az a szövetkezet, amely akár vegyi, akár mechanikai műve­lettel gyomtalanította a burgonyatermő területet. Amely szövetkezetben a versenyfeltételek közül az utóbb említettet nem teljesítik, semmilyen pontértéket nem írnak a javára. Azok a szövetkezetek, amelyek az idei tervezett terméseredményeket négy százalékkal túlteljesítik, 20 verseny­­pontot érdemelnek ki; a három százalékkal túlteljesítők 15, a két száza­lékkal túlteijesítök pedig 10 pontot kapnak. Hasonló versenyfeltételeket dolgoztak ki az egyes gabona-, illetve takarmányfajtákra is. A versenybizottság külön versenyfeltételeket dolgozott ki az állatte­nyésztés szakaszaira; például a tejtermelő szövetkezetek közül azok, ame­lyek 2700 literes fejési átlagon aluliak, s a múlt évi tejtermelési eredmé­nyeikhez viszonyítva 10 százalékos tejhozamemelkedést érnek el, 10 ver­senypontban részesülnek. Viszont a 2700—2900 litert elérők csoportjához tartozók már 7,5 százalékos tejhozamemelkedésért, a 2900 literen felüliek csoportja 5 százalékos tejhozamnövekedésért érdemli ki a 10—10 verseny­pontot. Ha a szövetkezetnek a tehénlétszámterve hiánytalan, úgy 5 pont­ban részesül, ha hiányos, akkor ezért 5 pont levonás jár. Az állattenyésztés szakaszán külön értékelik az állategészségügyi sza­bályok betartását. Például évente kétszeri istállómeszelésért 4 verseny­pont, az állatok rendszeres tisztántartásáért pedig 3 pont jár. Ha a ver­senyző szövetkezetekben ezeket a feltételeket nem tartják be, akkor ugyanolyan értékű versenyhiba-pontot írnak a rovásukra. Hasonlóképp értékelik a szövetkezetek társadalmi, egészségvédelmi és szociális tevékenységét is. A társadalmi tevékenység tervének végrehaj­tását 10 ponttal értékelik, a közegészségügyi és szociális létesítmények színvonalának növelését 5 ponttal. További 5—5 pont jár a szocialista brigádok tevékenységéért, az ifjúság, valamint az asszonyok részére jó munka- és életkörülmények teremtéséért, eredményes sajtóelőfizető tobor­zásért, a munkahelyek környezetének szépítéséért, a dolgozók munkaruha és védőeszközellátásáért. A tüzrendészeti előírások betartásáért, valamint a legalacsonyabb munkabaleseti arányszámért 10—10 pont jár. A martini járásban a termelési feladatok túlteljesítésének sikeres végre­hajtása érdekében népszerűsítik a tudományos-műszaki haladás eredmé­nyeit. Ezért a járási mezőgazdasági igazgatóság a szövetség járási bizott­ságával karöltve, kidolgozta a népszerűsítés évi munkatervét. Egyes akciókat a szövetség járási bizottsága maga rendezi, mások előkészítésé­ben mint társrendező vesz részt. Egyebek között megrendezi a baráti Nový Jičín-i járás meglátogatását, amelynek célja kölcsönösen kicserélni a szerzett tapasztalatokat, valamint a brnói gépipari nagyvásár megláto­gatását, amelynek célja megismertetni a szövetkezetek mechanizátoraival és agronómusaival a mezőgazdasági gépújdonságokat. A baráti országok mezőgazdaságának jobb megismerése érdekében az idén a szövetkezeti tagok részére két társasutazást rendez; egyet a Szovjetunióba, egyet pedig Bulgáriába. Mint társrendező résztvesz a szenázsolás és szálastakarmányfajták me­leg levegős szárításának járási bemutatója megszervezésében. Segédkezik majd egyéb rendezvényeknél is. (jp) Méltó otthona lesz a szocialista kultúrának Levicén (Léván). Bizonyára hozzájárul majd a járási székhely kulturális életének fellendüléséhez is. Foto: Benyák József, Želiezovce iZ'alíz) ■féső délután volt, amikor jóné­­hány mezőgazdasági üzem meg­látogatása után Bratislava felé vettük, az irányt. Zöldellő vetések, fejlődő lucernások mellett suhantunk tova. Gondolatban visszapergettem a nap eseményeit, felidéztem a mezőgazda­­sági üzemek dolgozóinak és vezetői­nek többnyire bizakodó, de olykor­olykor elégedetlenséget kifejező sza­vait. Az őszi vetések szépek, jól át­teleltek, s az idejében elvégzett fej­­trágyázás és a helyi szükségletnek megfelelő permetezések csak növelik a jő termés lehetőségét. Szépen so­rolnak a tavasziak. Az április köze­pén lehullott csapadék kedvező fel­tételeket biztosított a talajba juttatott cukorrépa- és kukoricavetőmag szá­mára. Más lapra tartozik, hogy itt-ott kevés volt a foszfor-, illetve káli­tartalmú műtrágya, s ezért nem a legjobb táperőben levő talajba került a kukorica. Ezerkilencszázhetvenkettőben sok volt a csapadék, s annak jelentős há­nyada akkor hullott, amikor a leg­kevésbé volt rá szükség. Ebből a szempontból ez az év sem kezdődött a legjobban. Ráadásul időnként vé­szesre növekedett a szél ereje. A gaz­daságok némelyikében tetemes káro­kat okozott a dühöngő szélvihar. Fő­leg a lazább szerkezetű homoktalajo­kon tett kárt a szél az őszi vetések­ben, máshol a már kiültetett palán­tákat, vagy éppen a nagy beruházást igénylő fóliasátrákat és azok növény­zetét károsította meg. Vajon mit hoz­nak a következő napok, hetek, hóna­pok?. .. Alig hagytuk el Zlatná na Ostrove (Csallóközaranyos) községet, gépko­csivezetőnk nyomdafestéket nem tű­rő megjegyzése hirtelen kizökkentett gondolataimból. Rögtön megértettem, jogos a felháborodása, nem véletlen a cifra szavak áradata. A szépen zöl­­dellő dús vetésben, alig pár méterre az úttól, hártjm alak — két 30—40 év körüli férfi és egy alig 10 éves fiú — hajladozott. Mit csináltak? Ha nem látom, el sem hiszem: mintha a világ legtermészetesebb teendőit végeznék, két kézzel tépték és tömték táskáik­ba a zsenge búzát. Annyira meglepett ez a látvány, hogy mire észbekaptam és jó párszáz méterrel távolabb megállíttattam a kocsit, a tettesek már lóhalálban a közeli falu felé kerekeztek. Minek szépítsem a dolgot, felsza­ladt bennem a „higanyszái“. A mező­­gazdasági dolgozók a jobb termésért, az ország népének jólétéért, a bősé­ges termésért küzdenek, ugyanakkor egyesek csak a saját érdekéiket tart­ják szem előtt, s gondolkodás nélkül megkárosítják a közöst, ha az nekik javukra válik Hogy a „tettesek“ esetleg mező­­gazdasági dolgozók is lehettek? An­nál elszomorítóbb az eset, hisz vilá­„Szarkák" a vetésben gosan rámutat: még korántsem tet­tünk meg mindent a dolgozók jó kö­zösségi szellemének és helyes mun­kaviszonyának kialakítása, szakmai és eszmei látókörének bővítése érde­kében. Igaz, sok, vezető tisztséget betöltő mezőgazdasági dolgozótól hal­lottam már, hogy ők mindent meg­tesznek a szocialista öntudat elmélyí­téséért. Persze, amikor' tovább fesze­gettem a kérdést, kiderült, mindössze a sajtó előfizetésére korlátozódik az ezirányű tevékenységük. A megkérde­zetteknek mintegy 35—40 százaléka nyíltan megmondta, náluk pl. a „Ha­ladó tapasztalatok iskolája“ című tévéelőadások megtekintését és az utána következő beszélgetések szer­vezési problémáit sem tudták egye­lőre megoldani. Meg kell említeni azt is, hogy a vezetők egy hányada egy­szerűen „elfelejtett“ válaszolni az ez­­irányú kérdésekre! Ez a tény fölöt­tébb elgondolkoztató, hiszen még a szövetkezeti és társadalmi fejlettség mat fokán sem sikerült a minimumra csökkenteni a közösséget tudatosan megkárosító, önző emberek számát. Szocialista társadalmunk számára az sem lehet közömbös, milyen szellem­ben nevelkednek, milyen öntudatos emberekké válnak a fentiekben emlí­tetthez hasonló példát mutató szülők XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Rend a lelke mindennek .., Foto: nki \V\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Értsünk Egy bodrogközi levelezőnk tollat ragadott, s megírta, hogyan ünnepel­te serdülő lánya — barátnői és fiú­ismerősei társaságában — a születési évfordulóját. Érdemes rajta elgon­dolkozni ... Mint ünnepléskor szokás, az ifjak beszélgettek, szórakoztak, táncoltak — a maguk módján. Az apa helytele­nítette, amikor az egymást „Szia!“, „Csáó!“ fölkiáltással köszöntő fiata­lok „dumcsijáról“ számolt be. Egyér­telműen elítélte „idegbajos rángás­­hoz“ hasonló táncukat, harsogó, szi­szegő, bömbölő, duruzsoló, ízléstelen éneklésüket. S közben — mint írja — szinte sehol egy egészséges, meg­nyugtató színfolt a társalgásukban. Népdal, vagy népi tánc? — ez eszük­be se Jutott a vigadozó fiataloknak. Ilyesmit nem is tudnak... — som­mázta tapasztalatait az ünnepelt apja. Mi rejlik e kifakadásban? Aligha nemzedéki megnemértés, a fiatalok iránti bizalmatlanság, vagy elhamarkodott értékítélet. Nincs jo­gunk az általánosításra. Azt azonban a leghatározottabban állíthatjuk, is­mét kezd lábrakapni az egészséges életmódtól, s helyes erkölcsi normá­tól, viselkedéstől elütő életszemlélet, számos fiatal körében. Mindez túlmu­tat a kamaszos_nagyképűségen, vagy a feltűnési viszketegségen. Miben jut kifejezésre? Egyes ifjak gondozatlan külsejében, érzelmi-értelmi iskolá­zatlanságában, csökkent tudásigényé­ben, a rend és fegyelem iránti érzé­ketlenségben, cinizmusban, érzelmi fakóságban, stb. Nézzük csak kissé emberközelből, miként tükröződik vissza sok fiatal nyelvezetében az érzelmi és értelmi SZÜL.! gyökértelenség, a népi alaptól való távolodás veszélye. Késő este volt. A zenés étterem egyik asztalénál egy jóképű fiatalember bemutatko­zott az egyedül kávézó kislánynak: — Jóska vagyok. — Nem baji Vágódj le... Vagy tán­colunk egyet?!... — Hiszen apád lehetnék!... — Ne marhulj! Nem is engedném, hogy bepofátlankodj a családomba... Fölöttébb, várótermekben, cukrász­dákban találkozunk pökhendiséget, beképzeltséget és idegenszerűséget árasztó kifejezésekkel. íme néhány belőlük: „Kisapám, hagyjuk a süket dumát“, vagy „Apafej, azt hiszed, el­ájulok tőled?“; „Ez a srác letört, mint a bili füle“; „Baromi klassz...“ stb. ízléstelenség, óh! Hát, mi ez, ha nem gondolkodásbeli megbicsaklás, fakóság?!... Táptalaja? A nyugati életforma hatása, a szélsőséges elhaj­lások vetülete. A fiatalok egy része úgy hiszi; ennek az életformának az erkölcsi szabadossága azonos a mo­dernséggel, ezért utánozza az emberi jóízléstól elrugaszkodott nyegleséget. Nehéz az ilyen fiatalokkal szót érte­ni, illetőleg értetni... Legalább any­­nyit: ez az életforma a hanyatló im­perializmus szűk uralkodó rétegének megfelel; ám a szocialista életszem­lélet merőben más, a szocialista er­kölcsösség kristály tiszta forrása táp­lálja. Manapság divat a hibák egyoldalú emlegetése, az egészségtelen jelensé­gek agyonmagyarázása. S emellett gyakran elsikkad a jobbítás, a meg­oldás útja-módja, Hol a hibák gyökere? Kortünet, a gyermekek nagyon ke­vés időt töltenek szüleikkel. A „ké­vésén“ csupán az esti órák értendők. De még ekkor sem a meghitt beszél­getés, lelki közelség, könyv- és új­ságélmény megbeszélése tölti ki az időt, legföljebb a tévénézés. Közös természetjárásra, könyvtárlátogatás­­ra, egy-egy jelentősebb kiállítás meg­tekintésére éppenséggel évszámra sem kerül sor. Ebből származik aztán számos fiatal magánya, az egyedüllét problémája. Ezek tények. S most arról kell gon­doskodni, hogy a fogyatékos családi nevelést milyen más, külső hatások egészítsék ki... Annyi bizonyos, ket­tősség nyomai észlelhetők: egyrészt fokozódik az önállóság, másrészt meg a tudatformálás igénye csök­kent. A fiatalok bizonyos hányada — szülői irányítás és kellő ellenőrzés híján — fogékonyabb az utca, a ba­ráti kör, a külső környezethatás iránt. Az unaloműzést egyedül a mulatsá­gokban látják. A községek, városok egyrészében nincs ifjúsági klub, ahová a fiatalok szórakozni, művelődni járhatnának. De ha van, akkor is vajon hány fia­tal törődik saját Ismeretgyarapításá­val, önművelésével? Nem lecketanu­lásra gondolok! Rendszeres önműve­lésnek tekinthető a tervszerű olva­sás, a szülőföld alapos megismerése, a népdalok, népmesék, közmondások, régi használati tárgyak gyűjtése, a haladó népi hagyományok ápolása, tanulmányozása, stb. Hány szülő be­szélt már ezekről gyermekeinek?... * Ezekután ne csodálkozzunk azon, ha lassacskán elveszítünk valami na­­gyon-nagyon fontosat: a folytonosság­érzetet. A gyermek családját, a csa­lád népi múltját, a fa gyökereit. Már­pedig folytonosságérzet nélkül nincs otthonosság. Az emberek akkor igen­ük őszintén szocialista jelenünket, ha népi múltjukat is vallják. Tegyük ezt minél előbb, hogy később ne vádol­hassuk önmagunkat. Illés Bertalan' gyermekei. Mint ismeretes, a múlt évben a kukoricatermést dézsmálták jogtalanul a • többnyire motorizált „szarkák“, az idén a vetést, a herét tépik. Ha így „fejlődünk“, nyáron ta­lán már kaszával jelennek meg a ha­tárban ugyanezek az emberek, s egy­két év múlva esetleg egy villanymo­tor, vagy — urambocsá’ — éppenség­gel egy traktor tűnik el nyomtalanul a közösből, aszerint, kinek mire lesz szüksége. Mi következik mindebből? Annyi bizonyos, hogy a tapasztaltnál jobban kell vigyázni a közös vagyonra, és sokkal nagyobb felelősségtudattal kell viszonyulni a dolgozók látóköré­nek bővítéséhez, a közösségi szellem és a szocialista öntudat helyes Irányú formálásához, továbbfejlesztéséhez, ha azt akarjuk, hogy az ilyen és ha­sonló esetek a lehető legkisebb szám­ban forduljanak elő. Amikor Mliečno határában a szé­pen sarjadó heretábla szélén megpil­lantottunk egy „szorgoskodó“ kisfiút [bizonyára nem a saját ötlete volt. hogy a szövetkezet heretábláján kell beszerezni nyulainak az eledelt), már nem öntöttük szavakba felháborodá­sunkat, de erről a tavaszi riportútról keserű szájízzel tértünk haza. Kádek Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom