Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-05 / 18. szám

1973. május 5. SZABAD FÖLDMŰVES közellátási őrjáraton a közjó Érdekében Mindennapi kenyerünk Még több is tehető...! Ipolymente több tucatnyi falvának lakosait — főleg az utóbbi néhány évben — gyakran felbőszítette a ke­nyér rossz minősége, s a beszerzés gondja-baja, körülményessége. Nem csoda! Hiszen olykor a legnagyobb dologidőben is sokasok kilométert kellett utazgatniuk az itteni embe­reknek — a mindennapi kenyéréér. Ráadásul: igencsak nagy bossúság tört fel bensőjükből, miután a hazafelé hónuk alatt szorongatott-melengetett kenyeret odahaza felszelték, s az ke­letlennek, sósnak, ízetlennek, sület­­lennek, vagy túlsütöttnek bizonyult. Ilyenkor azután még a legjámborabb ember türelme is felmondta a szolgá­latot; a hirtelenharagúak, a káromko­­dóbbak meg nemcsak a főbb szentek, hanem a rokonágazatiak neveit is fennhangon emlegették. Am ettől még nem múlt el a keserű szájíz, mindez mit sem változtatott a tényálláson. Másnap, harmadnap kezdődött min­den élőiről... KELLEMES MEGLEPETÉS Nemrégiben annál kellemesebb meg­lepetésben volt részünk Demandicén (Deménden). A korszerű vásárlóköz­pontban. Grosman Józseftől, az élel­miszerosztály vezetőjétől többek kö­zött megkérdeztük: — Honnét kapják a kenyeret? — A kenyeret? Ságról kapjuk. — És vajon elégedettek a minőségé­vel a fogyasztók? — Nagyon elégedettek, mivel ki­­tünü minőségű, jóízű kenyérhez jut­nak. No meg az ellátás is folyamatos. Ez elismerés. Nem mást, mint a Nyugat-szlovákiai Sütőipari Vállalat Šahy-i (ipolysági) üzemének dolgozóit illeti. Gáfrik István üzemvezető szak­avatott irányításával nappal s éjjel azon fáradoznak, szorgoskodnak, hogy a fagyasztók ajkára szitok helyett a megelégedettség szavai toluljanak. SZEMLE A KENYÉRGYÁRBAN Teremtett lélek sincs az épület ud­varában. Csupán a gördülő alkalma­tosságunk fékcsikordulása csal ki egy hölgyet, akivel tudatjuk, mi járatban jöttünk. Friss kenyérillat ural itt minden zege-zugot. A tágas munkacsarnokban iisztpo­­ros, fehér munkaruhás dolgozók sü­­rögnek-forognak a dagasztógépek kö­rül. Formába „öntik“ a születőfélben levő kenyeret. Kern Géza ennek a műveletnek a főmestere, aki a nyelet­­len óriás-sütőlapátra nyolc kenyér­tésztát sorakoztat egymás mellé, majd Lužná Annához továbbítja. Emez szé­pen megmosdatja, monogramozza mindvalahányat, még mielőtt a forró­­ságot lehelő hatalmas kemence szája elnyelné .,.. Míg tekintetem az 50 perces „forró útra“ bocsátott ke­nyértésztákat kisé­ri, közben a rejté­lyes monogramot vallatom. Csakhogy a betfifejtő tudá­som — sütőipari „vizekre evezvén“ — csütörtököt mond a V2 láttán. A lep­lezetlen kíváncsi­ságom szomját a helyre kenyérmos­dató nő oltja el vé­gül, aki elmagya­rázza, mit jelent a bűvös egybetű-egy­­szám. — Nem ördön­gösség: a nagy:V kitűnő minőséget, a kettes meg a hét második napját, il­letve a sütés ide­jét jelöli. így a fo­gyasztók könnyen megállapíthatják — feltéve, ha tudják! —, friss, másnapos,vagy harmadnapos kenyeret vásárol-nak. HA A GÉP NEM MAKACSKODNA... Szemlénk közbert az üzemvezető készségesen tájékoztat. — Ez év elejétől üzemel a kenyér­gyárunk. Két kemencével rendelke­zünk. Kemencénként 35 mázsa kenyér az egy műszak alatti teljesítmény. A péksüteményt éjjeli műszakban sütjük, hogy frissen kerüljön az elárusító he­lyekre, a dolgozók asztalára. A továbbiakban a problémák kerül­nek terítékre. Mert ekkora körzet — mintegy negyven község — kenyér- és péksüteményellátása sok gonddal, fe­lelősséggel és problémával jár együtt. — Mindaddig nincs komolyabb ne­hézség, amíg a gépek üzemképesek. De amint meghibásodik például a magyar gyártmányú adagoló, mázsáló, gyúrógép, mindjárt meglassul a ter­melés üteme... Ilyenkor azután, ha tíz keze volna egy-egy dolgozónak, akkor sem győznék a munkát. Amint láthatják, most is kézi erőre szorítko­zunk, mivel a legfőbb munkafolyama­tokat végző gép megmakacsolta ma­gát... — vet sanda pillantást Gáfrik üzemvezető a mozdulatlan gépre, a­­mely máskor szorgalmas segítőtárs. — És gyakori ez a makacskodása? — Immár negyedízben álldogál, meghibásodás miatt. — Aztán, van-e jó orvosa? Aki megreparálja...? — Van! Csakhogy időbe kerül, amíg Levicéről eljut mihozzánk. Ha hely­ben lenne, úgy hamarabb üzemképes­sé válhatna a csaknem nélkülözhetet­len gép. Manapság ugyanis nem nagyon bő­velkedik munkaerő dolgában a sütő­ipar. Ez az áldozatos, gondos, felelős­ségteljes, hőséget tűrő, éjszakázást kívánó munka nagyobb társadalmi megbecsülést érdemelne, ami fölöt­tébb a bérezés javításában is kifeje­zésre juthatna. Remélik az említett ke­nyérgyár dolgozói, hogy az illetéke­sek méltányolják az indokot, s hova­tovább javítanak a helyzeten. * És most az ipolysági körzet kenyér­­fogyasztóinak címére annyit: ha né­hanapján előfordul kisebb zökkenő a kenyérellátásban, illetve a már meg­szokott, igen jóízű kenyér helyett gyengébb minőségű kerül asztalukra, ez nem a sütőipari dolgozók hibája. Mert, bebizonyítható tény: a gép sok esetben tökéletesebb, jobb munkára képes, mint. az emberi kéz. N. Kovács István Vajon miért lett kitüntetve? Egyik ilyen bevásárló körútamon — engedve a kísér­tésnek — kosaramba tettem kedvencemet, egy szelet ká­vékrémmel töltött tejcsokoládét. Kilépve az önkiszolgáló­ból elégedetten indultam haza, s azzal mentegettem meg­lazult önfegyelmemet, hogy a mai napra megszabott ka­lória-mennyiséget így sem lépem túl, ennek a kis csoko­ládénak az elfogysztásával sem. Mi пбк ismerjük ezt a problémát — tudjuk mennyi lemondást és áldozatot igényel a karcsú alak megtartá­sa. Иоду milyen általános és ismert téma ez, azt mi sem bizonyítja jobban, mint legutóbbi utazásom egy kedves kis epizódja. Az egyik állomáson kupémba lépett egy nagyon fiatal pár, egy négy év körüli kislánnyal. Miközben csomagjai­kat elhelyezték, magamban latolgattam, vajon szülei-e ezek a fiatalok az élénk kislánynak? A kővetkező pércek ,szülői szigora“ már teljességgel bizonyította, hogy szü­lei, méghozzá energikus szülei a gyereknek. Nagyon szimpatikus viselkedéssel. okosan és helyesen irányítot­ták a kislány viselkedését. szerelték le nyugtalanságát a hosszú" úton. A kicsi közvetítésével beszédbe elegyed­tünk, s megdöbbent női csodálattal hallgattam, amikor a szülök elpanaszolták, hogy ez á csöppség rendszeresen visszatausítja a vacsorát azzal az indokkal, hogy az esti evés hizlal a legjobban. Ezzel kapcsolatos értesüléseit a televízió ilyen irányú előadásaiból és a felnőttek beszél­getéseiből merítette. ... Erre az epizódra gondoltam, amikor vacsora utáni kávémhoz letörtem a csokoládé első kockáját. Nem tu­dom eléggé ecsetelni azt a rémületté fokozódott ijedtsé­gemet, amelyet ekkor éreztem. A csokoládéban ugyanis szúrós, apró drótocskák voltak, amelyek felsértették szájpadlásomat, megszűrtük nyelvemet. Szerencsére ki tudtam szedni azokat a számból, úgyhogy a fájdalmon és ijedtségen kívül más következményei nem lettek ennek az „élvezetnek“ Befejezésként a fentiekhez még csak ennyit: Mi lett volna, ha a csokoládét egy .gyerek eszi? — akinek a dró­tocskák a torkán akadnak. Vagy egy felnőtt torkán akad, esetleg a gyomrába kerül .. A csodálatos benne az, hogy Jö MINŐSEGÉÉRT éppen ezt a márkát tüntették ki ezüst éremmel 1962-ben Brüsszelben. Miért nem maradt hü az Orion csokoládé­­gyár tradíciófához? Örülnénk, ha a jövőben csak olyan csokoládét juttatna a fogyasztóhoz, ami méltóvá teszi erre a kitüntetésreI RÉ A z új vírusok felfedezé­­se sok-sok nehézség­be ütközött századunk első évtizedeiben, ezért minden újabb felfedezés valósággal a tudományos szenzáció ere­jével hatott annak idején. Azóta nagyot fordult a világ: sokféle új vizsgálati mód­szert sikerült kifejleszteni. A széles körű kutatások eredményeként rendkívüli mértékben megnövekedett az újonnan felfedezett vírusok száma. Tucatnyi új vírust si­került elkülöníteni viszony­lag rövid idő alatt, így azok­nak a vírusoknak a számát, Vírusterjesztő madarak amelyek megtámadhatják és megbetegíthetik az embert, napjainkban már joggal be­csülhetjük legalább ötszázra. Ennek ellenére egy-egy új vírus „csapdába ejtése“, azo­nosítása ma is jelentős tudo­mányos esemény a víruskuta­tás, sőt az orvosi gyakorlat számára is. Minél veszélye­sebb vírust sikerül leleplez­ni, annál nagyobb jelentősé­gű a felfedezés. A világ szá­mos országában az ún. arbo­­vírusok állnak napjainkban a víruskutatás középpontjá­ban. A több mint 200 féle ismert arbovirus között van­nak súlyos betegségek, egye­bek között a sárgaláz, agy­hártyagyulladás okozói is. Djabb arbovírusok felfede­zése a Szovjetunió hatalmas területén, továbbá annak felderítése, hogy milyen mó­dokon terjedhetnek, nagyon nehéz feladat, de nagyon sürgős is. Évről-évre egyre több ember kerül közvetlen kapcsolatba a természettel, a vírusok a Szovjetunió te­rületén. A tüzetes vizsgálat most megállapította, hogy a vándormadaraknak fontos szerepük van az arbovírusok terjedésében. Az évszakos madárvonulást követően olyan helyeken is felbuk­kannak az arbovírusok, ahol egyáltalán nem számítottak rájuk. A madár köztes-gaz­dáról azután átjuthat a vírus a vérszívó rovarok szerveze­tébe, s innen pedig az embe­rekre. A fertőzés szállításá­val így a madarak elősegít­hetik új betegséggócok lét­rejöttét. A szovjet Ivanovszkij In­tézet munkatársainak vizs­gálatai bebizonyították, hogy egyes területeken az arbo­vírusok terjedése meglepően megegyezik a madarak fő vándorlási útvonalaival. Az összefüggés finom részletei azonban még további feltá­rásra várnak. (APN) •у':­amely olykor veszélyeket is tartogat az ember számára. A Szovjet Orvostudományi Akadémia Ivanovszkijról el­nevezett víruskutató intéze­tének kutatói Szófja Gajda­­movicsova professzor vezeté­sével nemrégiben eddig is­meretlen vírust fedeztek fel Azerbajdzsán területén. A Szumah-vírus a Uukuniemi­­vírusok csoportjához tarto­zik, ezeket az arbovírusokat az 1960-as évek elején fedez­ték fel elsőként Finnország­ban. Korábban mitsem tudtak róla, hogyan terjednek ezek Uj vásárló-központ nyílt Somotoron (Szomotoron). kezéshez jelentősen hozzájárult a köz­ség lakossága, illetőleg az állami gaz­daság dolgozói is — társadalmi mun­ka formájában. Ф Mát'ovce-Vajkovce (Mátyócvaj­­kóc) község régi üzlethelyiségeibe lépve mindjárt látja az ember, itt kul­turált kiszolgálásról szó se lehet. Kar­bantartással sem javítottak a helyze­ten, hiszen már két éve várják az új bolt megnyitását, amely hetek kér­dése. • Vei. Kamenecen (Nagykövesden) Kasko Sándorné üzletvezető panasz­kodott, hogy a választék bővítése rak­tárhiány miatt szinte lehetetlen.. A polcokon az árú áttekinthetetlen — kirakat sincs —, így a vevő sokszor azt sem tudja, mi-mindent vásárolhat­na. Tehát, a vásárlóközönség megnö­­zekedett igényei nincsenek arányban a lehetőségekkel. • Rad-Hrušovon (Radkörtvélyesen] is siralmas a helyzet. Gulyás Júlia és Copák Mária üzletvezetők azonban bíznak abban, hogy rövidesen ű] üz­lethelyiségeket kapnak, s ilymódon az új boltban kulturáltabb lehet majd a kiszolgálás és könnyebb a munka. • Kr. Chlmecen (Királyhelmecen) a kereskedelmi egységekben — a ne­hézségek ellenére — jó eredményeket érnek el. Ez jórészt a dolgozók jó munkaerkölcséről tanúskodik, akik teljesíteni akarják a XIV. pártkong­resszus határozatából reájuk háruló feladatokat. A leendő új Srúházban mintegy félszáz alkalmazott szolgálja majd ki a vásárlóközönséget. ф Oj árúház épül Veľ. Kapušany­­ban (Nagykaposon). De másutt Is ta­lálkozhatunk figyelemre méltó, hasz­nos kezdeményezéssel. Például Čierna na./T.-ban (Agcsernyőn) egy kihasz­nálatlan fürdőépületet építenek át, hogy a közszolgáltatási problémát megoldják. Dicséretre méltó például a Streda n.^B.-l {Bodrogszerdahelyij Hnb kezdeményezése is; az Itteni ál­lami gazdasággal közösen építenek majd a „Z“ akció keretében egy szol­gáltatóházat. Jme, e példákból is kitűnik, sok­minden tehető, a problémák egész so­ra megoldható, ha a lakosság a köz­jót szem előtt tartva összefog, nymo­don már számos szolgáltatóház, üzlet épült, amely mind a dolgozók javát, igényéinek kielégítését szolgálja. Illés B. így néz ki a „mindenes“ üzlet V. Kamenecen (Nagykövesden). Aki végig járja a trebišovi járás falvait, városait, meglátogat tucatnyi családot, az a benyomása, itt nagy változások történtek az utóbbi évek­ben. Mivel magyarázható ez a rohamos fejlődés, a lakosság életmódjának gyökeres változása? A példásan gaz­dálkodó szövetkezetekkel, fejlett álla­mi gazdaságokkal, amelyek anyagi jó­létet biztosítanak szorgalmas dolgo­zóiknak. S Trebišov környékéről az is elmondható, hogy fejlődik a közszol­gáltatási Ŕálózat, no még a fogyasz­tási szövetkezetek is mindent meg­tesznek az élelmiszerellátás zavarta­lansága, a kiszolgálás kulturáltsága érdekében. Ettől függetlenül még akad tennivaló bőven, főleg azokban a községekben, amelyekben az állam­tól várnak mindent, holott a „Z“ ak­ció keretében, a lakosság hozzájáru­lásával sok égető problémát megold­hatnának. A lakosság legyen igényes necsak a vásárlást illetően, hanem az üzlet- és közszolgáltatáshálózat kor­szerűbbé tételében is ... Természetesen, ezzel nem qzt ál­lítjuk, hogy a lakosság ölhetett kézzel várja, míg mások megteremtik a kul­turált vásárlás előfeltételeit. Például a Jednota Népi Fogyasztási Szövetke­zet tagjai 33 823 óra társadalmi mun­kát végeztek, s ugyanakkor a mező­­gazdasági üzemekben 161000, a „Z“ akció keretében pedig 58 889 órát dol­goztak le a közjó érdekében. Ennek alapján kézzelfoghatók az eredmé­nyek. # Gj vásárló-központ megnyitására került sor nemrégiben Somotoron, amelyben sokmindent megvásárolhat „egy fedél alatt“ a fogyasztó: élelmi­szert, darab- és méterárút, piperecik­ket, papírt, írószert, lábbelit, játék­szert, stb. S ráadásul az étterem, büf­­fé sem hiányzik. — Régóta vártunk rá — újságolja Szirovec Hona, a vásárlóközpont ve­zetője —, hiszen a régi üzlethelyisé­gek már csak nagy erőfeszítések árán — hiányossan — tudták az igényeket kielégíteni. Az új, korszerű üzletház építésének beruházási költsége meg­haladta a néevmillió koronát. Az épít-Korszerűbb épületbe kívánkozik Rad-Hrušov (Radkörtvélyes) vegyes­­árú-bolja. Ш М Ш Minden igényt kielégít a V. Horeš-i (nagygéresi) vásárlóközpont.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom