Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-28 / 17. szám
6 SZAB AD FÖLDMŰVES, Köztesek termesztése silózab után öntözéses viszonyok közt A köztesek termesztésének nagy Jelentősége van öntözéses viszonyok közt, mert egy gazdasági évben ugyanarról a területről két termést érhetünk el, ha a tavaszi főnövényt silózab után vetjük. Hazánk melegebb vidékein is csak ritkán használják ki a köztesek jó termelési lehetőségét, mert ezek öntözés nélkül csak néha sikerülnek. Talajaink kedvezőtlen nedvességét csak rendszeres öntözéssel lehet megjavítani. A déli fekvésű területeinken a köztesek termesztésével a szálastakarmányigényt igyekszünk megoldani. A zabot június második felében a virágzás és a kalászolás idején kaszáljuk. A takarmány elhordása után az őszi fagyokig körülbelül 100 nap áll rendelkezésünkre. Ezt az időszakot jól kihasználhatjuk a köztesek termesztésére. A siker mindig a talaj gyors előkészítésétől és a vetéstől függ. Ha a talaj nedvességkészlete nem megfelelő, úgy vetés előtt 10—20 mm-es öntözést kell alkalmaznunk, vagy vetés után öntöznünk. Az üntözésgazdasági Kutatóintézet Most na Ostrove-i (csallóközhidasi) kísérleti bázisán a múlt években silózab után négy köztesnövénnyel; sűrűkóróval, napraforgóval, őszi takarniányrepcével és takarmánykellel végeztünk kísérleteket. A zab betakarítása után a földterületet ammóniumszulfáttal trágyáztuk, a kukoricánál és a napraforgónál 100 kg, a repcénél és a kelnél pedig 120 kg/ha nitrogént adtunk tiszta hatóanyagban. A foszfor és a káliumtrágyát már a zab vetése előtt a talajba dolgoztuk. Hektáronként 50 kg P2O5 és 100 kg K2O mennyiségben. A talajelőkészítés alkalmával 16—17 cm mélyen porhanyítottuk a talajt. A rotavátor után hengerelést végeztünk. A vetésre három nappal a zab betakarítása után került sor. A kukoricát és a napraforgót 30, a repcét 15, a kelt 45 cm-es sortávolságra vetettük. A vetőmagmennyiség kukoricából 135, napraforgóból 30, őszi repcéből 14, és takarmánykelből 4,5 kg volt hektáronként. 1971-ben a takarmánykelt 30, s 1972-ben 8—10 cm-re egyeltük. Az ideális növénysűrűség 1972-ben kedvezően befolyásolta a takarmánykel hektárhozamát. A talajnedvességet a kihasználható vízkapacitás 80 százaléka fölött tartottuk. A föld vízkészletét a gyökérzet feltételezhető mélysége szerint az alábbiak szerint vizsgáltuk: 3 héttel a vetés után 0—20 cm, augusztus 10-ig 0—40 cm s a betakarítás előtt 0—60 cm mélységig. 1971-ben ötször öntöztünk 170 mm-es összmennyiségben, de 1972-ben az időjárás csapadékosabb volt, s Így csak háromszor, vagyis 75 mm vízmennyiséget kellett adnunk a talajnak. A gyomtalanítást kézierővel (sarabolással és kapálással végeztük. A kukoricát és a napraforgót az első őszi fagyokig, vagyis a virágzásig, a repcét és a takarmánykelt október első feléig takarítottuk be. A zöldbab hozama 1971-ben 372, s 1972-ben 275 mázsa volt hektáronként. A ZÖLDTAKARMÁNY TERMÉSHOZAMA ÉS A KÍSÉRLETI KÖZTESEK SZÁRAZANYAG-TARTALMA ZABEGYSÉGBEN KIFEJEZVE 1971—72-BEN: Növény Terméshozam q/ha (fajta) Év Zöldanyag Szárazanyag Zabegység Zöldkukorica 1971 440 71 70,4 (H. CE 380) 1972 491 99 78,6 átlag 465 85 74,5 Zöld napraforgó 1971 557 111 73,5 (Szlovák szürke) 1972 607 100 80,1 átlag 582 105 76,8 őszi takarmányrepce 1971 316 47 39,2 (Silona) 1972 296 55 36,7 átlag 308 51 37,9 Takarmánykel 1971 153 25 19,9 1972 479 64 62,3 átlag 316 44 41,1 * Megjegyzés: (A zöldtakarmányokat Čvančara szerint számítottam át zabegységre.) A kétéves kísérlet előzetes eredményei a csallóközi öntözéses viszonyok között jónak bizonyultak, a zab után vetett nyári köztesek jelentős zöldtakarmány-hozamot és szárazanyagot adtak. A legnagyobb termést a napraforgónál és a kukoricánál értük el. A takarmánykel és az őszirepce hozama lényegesen kisebb volt. Az egyes növények között csak a takarmánykelnél volt nagyobb eltérés. Ezt valószínűleg az egyedsűrűség módosítása okozta. Ezt különben még a kísérlet további három évében tisztázzuk az 1972-es növénysűrűség megtartása mellett. Ha a kísérletben felhasznált köztesek terméshozamát átszámítjuk zabegységre, azt tapasztaljuk, hogy a legértékesebb takarmánynak a napraforgó mutatkozott és utána szorosan a kukorica következett. Jelentősen kisebb hozamot adott a takarmánykel, amit az 1971-es eredmény igazolt. A köztesek közül a legkisebb hozamot az őszi takarmánykel adta. MICHAL VENENI mérnök CSc., az Öntözésgazdasági Kutatóintézet dolgozója A seprűcirok melegigényes növény, ezért Szlovákia déli járásaiban termesztik. A hosszú tenyészidejű növény októberben érik be. A hűvös, esős Idő a tenyészidőt megnyújthatja. A koraőszi fagyok a „cirokszakáll“ minőségét rontják. De térjünk vissza a témához, illetve a tavaszhoz, amikor ezt a növényt vetni szokás. A galantai járás mezőgazdasági üzemeiben idén 170 hektáron termesztik a seprűcirkot. A járásban a legtöbb cirkot a Trnoveci (tornóci) Állami Gazdaság termeli. Ezért elbeszélgettem a gazdaság főagronómusával, Jozef Kukán mérnökkel, aki a seprűcirok termesztésben gazdag tapasztalattal rendelkezik. — Hány éve s hány hektáron termesztik ezt a növényt? # öt évvel ezelőtt kezdtük, de csak 10 hektáron. Idén már 65 hektáron vetjük, s 1975-ben 100 hektárra bővítjük vetésterületét. — Miért ilyen nagyban? # Elsősorban azért, mert szükség van rá a seprű- és a kefegyártásnál, másrészt pedig kifizetődő a termesztése. Meg kell említenem, hogy a trnoveci gazdaság részlegén 1971-ben 11 hektáron elértük az átlagos 28 mázsa „cirokszakáll“ hozamot, magból pedig hektáronként 30 mázsát értünk el. A múlt évben 65 hektáron 20 mázsa „cirokszakáll“ hozamunk volt, s magból pedig 22 mázsát értünk el. A „cirokszakáll“ 100 kg-jáért 800 koronát, a mag mázsájáért pedig 150 koronát kaptunk. Sok mezőgazdasági üzem agronómusa jön hozzánk tapasztalatgyűjtésre. Csak kevesen tudják, hogy ezt a növényt hasonló módon is lehet termeszteni, mint a kukoricát. A seprűciroknak nálunk azelőtt 2—3 sekély kapálásra volt szüksége, most pedig Zeazinnal és Selektinnel gyomtalanítjuk, s nem kapáljuk. — Hogyan vetik a cirkot? # E műveletnél jól bevált a Romániából behozott SPC—6-os kukoricavetőgép. — Milyen vetőmagot használnak? • Az elismert Szegedi Törpe nemesített fajtát vetjük, melynek szára alacsony és szilárd, fattyasodása közepes, bugahányása augusztus elejére esedékes. „Clrokszakáll“-termése nem eléggé finom, de előnyösen hosszú, ezért söprű- és kefekészítésre megfelelő. Persze vannak jobb fajták is. A Mezőkovácsházi seprűcirkot Magyarországon államilag 1959-ben ismerték el. Ez magasszárú, erősen fattyasodó. Viszont termesztése egyszerű, s „szakállrésze“ finom, külföldön is kedvelt. A seprűcirok termesztésének nagy előnye, hogy télen az asszonyokat munkaviszonyban tarthatják. Azok magozzák le a cirkot. Ezek a munkák a gazdaságban március közepéig tartottak. Beszélgetett: Krajcsovics Ferdinánd, Galante JA burgonya herbicidek jegyzéke ma már igazán bőséges. Nálunk mintegy 10 fajta szer vagy ezek keveréke van használatban. Külföldön ezen szerek tökéletesítésén tovább dolgoznak. A Pflanzenschutz Kurier idei száma például a „Slncor“ elnevezésű és metrolenzin hatóanyag tartalmú új burgonya herbicidről nyújt ismertetést. A Slncor talajherbicid és emellett kontakt hatása is van. Előnye, hogy gyorsan oldódik. Már a legkisebb csapadék elegendő hatékonyságának a kifejtéséhez. A burgonya ültetése után Oj gpnirtószer amikor a talaj megülepedett, esetleg közvetlenül a kelés előtt kell alkalmazni. Ilymódon kontakt hatásával elpusztítja a kelő gyomokat is. Hatékonysága célszerű. Nemcsak a kétszikű gyomokat, hanem más fűíéleségeket is elpusztít. A Slncorból használható hektáronkénti mennyiség a talaj összetételétől függ. Könnyű talajokon 0,75, nehéz agyagos és humuszban gazdag talajokon pedig 1,5 kg szermennyiséget kell a szokásos vízmennyiségben elkeverve hektáronként permetlé formájában alkalmazni. A Slncorral más gazdasági kultúrák gyomtalanításával is kísérleteztek. Az eredmények azt mutatják, hogy a Slncor a paradicsom- és a spárga' gyomtalanítására is alkalmas lesz. R. V, 1973. ÄprtH* 2«, Pintén Ferencz és Lazo István, a brand (berenéi) szövetkezet fiatal gépkezelői szorgalmasan dolgoznak a rakodónál. P. Matls A ZOOTECHNIKUS JOGOSAN ELÉGEDETLEN A szó falrahányt borsó... A Szabad Földműves abból a célból, hogy népszerűsítse a mezőgazdasági kutatás, a termelés, az üzemközi kapcsolatok és a szervezés jó tapasztalatait és feltárja a fogyatékosságokat, vitát indít, melynek keretében minden kezdeményezést szívesen fogad. Kérjük olvasóinkat és külső munkatársainkat, a mezőgazdasági kutatókat, a termelő szakembereket és a szövetkezetek valamint az állami gazdaságok dolgozóit, hogy írásaikkal segítsék elő a vita egészséges kibontakozását, járuljanak hozzá a problémák orvoslásához, s a jó tapasztalatok népszerűsítéséhez. * A TÁVLATI CÉLKITŰZÉSEK arra ösztönzik hazánk juhtenyésztőit, hogy 1990-ig az állományt 1 millió 200 ezer darabra bővítsék, mert a juhgyapjú és a hús mellett egyéb juhászati termékek Is szükségesek. ф Mi a véleménye ezzel öszszefüggésben Nagy László mérnöknek, a vrbovkai (varból) egyesített szövetkezet zootechnikusának? A Feltételeink nagyon kedvezőek a juhtenyésztésre, mert egyesített szövetkezetünk aránylag nagy legelőterülettel rendelkezik, így állományunk jócskán túlhaladja az 1000 merinóit. Arra törekszünk, hogy eredményesen kihasználjuk a legelőket. Két évvel ezelőtt például 38 mázsa 32 kg gyapjút adtunk el a felvásárlóknak, s kilójáért 116,55 koronát kaptunk. A múlt évben azonban — hibánkon kívül — nem voltunk ilyen szerencsések, mert a hasonló létszámú juhállománytól eladott 42 mázsa 47 kg gyapjú kilójáért csak 82,77 koronát kaptunk. Véleményünk szerint a minőség semmivel sem volt rosszabb az előző évinél. Mint látja a több gyapjúért 95 ezer 131 koronával kaptunk kevesebbet. így a veszteségünk kilónként 33,78 korona volt. A különbség abban van, hogy míg 1971-ben a gyapjút a normának megfelelő árban vették át, s egy év múlva az ugyanolyan minőségű gyapjúért lényegesen kisebb árat fizettek mint járt volna. # Miért nem tiltakoztak? A A korai burgonyánál ezt tettük, de nem segített. Úgy látszik a felvásárló megfeledkezett róla, hogy belőlünk őstermelőkből él. Mi természetesen szeretnénk, ha ideális adásvételi viszony alakulna ki köztünk, de amint az eset is bizonyltja a felvásárló partner nem kap rajta. Megtörtént, hogy némelyik háztáji juhtenyésztő által bevitt gyapjút a felvásárló azzal adta vissza, hogy dobja az Ipolyba, mert minősíthetetlen. Érthetően az emberek nem a legvidámabb hangulatban tértek Ihaza. Másnap azonban lehiggadtan szerencsét próbáltak a szomszédos járásban, ahol a gyapjút nagyon kedvező áron átvették tőlük! Ez a különbség 1ааиеанвиваваи шшгп1яшмгжп1пигммишяиим»аюивии a két felvásárló közt. A mi felvásárlónk által eldobásra tanácsolt gyapjú tehát kifogástalan minőségű volt. Talán mondanom sem kell, hogy a szomszédos járásban sem fizettek volna jő árat a kifogásolható minőségű gyapjúért. Természetesen az sem felételezhető, hogy ott más normák lennének érvényben, mint nálunk. Így az igazat megvallva — jő feltétel Ide, jó feltétel oda — már nem nagyon lelkesedünk a juhtenyésztésért, s alkalom adtán csökkentjük a törzsállományt. ф Gondolja, hogy ez megoldás? A Nem gondolom, de végül is mitévők legyünk, hiszen a napokban ismét borsot törtek az orrunk alá. A felvásárlók átvettek tőlünk 120 bárányt, s a nyugat-szlovákiai kerületbe szállították. Ott kiválasztottak közülük ötvenet, a többit pedig vissza hozták szövetkezetünkbe. Jogosan kérdezem, ml közünk ahhoz, hogy nem tudták mind értékesíteni? Mi, az érvényes jogi normák keretében adtuk át az árut, a felvásárlók pedig átvették tőlünk, ezért nem becsületes dolog, hogy az állatok többségét visszahozták. Ez egyben nagy merészség Is, mert ugyan ki szavatolja, hogy szállítás közben az állatok nem szedtek fel valamilyen fertőző betegséget. Igaz, az állategészségügy dolgozói a visszaszállításba beleegyeztek, azonban ha én lennék a helyükben, ilyen felelősséget nem vállalnék magamra! ф Miért vették vissza a bárányokat? A Mit tett volna Ön a helyünkben, amikor lerakták az állatokat? Gondolom másutt ilyesmi nem fordulhat elő. Persze illetékes helyen kifejtettem az ezzel összefüggő véleményemet. Nem mondom, meghallgatták, s aztán minden maradt a régiben. A szó akár a falra hányt borsó, lepergett... Lejegyezte: Hoksza István »\4Nk4\\4VVV\V\VVV\Á.VV í
