Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-14 / 15. szám
8 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1973. április 14. FALURÓL АРАМ Aktívak A Veiké Ludince-i (nagyölvedi) önkéntes tűzoltó szövetség a levicei (lévai) járásban az elismert alapszervezetek közé tartozik. Bokros Ferenc, a hnb elnöke elégedett a tömegszervezet munkájával, mert nincsen olyan faluszépítési akció, amelyből a tűzoltók ne vennék ki részüket. Urbán elvtárs a szövetkezet elnöke is a lehetőségekhez mérten támogatja az önkéntes tűzoltókat, mert tűz esetén mindig számíthat rájuk. Ő maga is aktív tűzoltó. Az eltelt húsz év alatt számtalan színdarabot és esztrádműsort tanított be a tűzoltók színjátszó csoportjával. A tűzoltószertárban példás rend uralkodik, minden vezetőségi tag teljesíti a reá háruló feladatokat. Kutia Lajos elnök és Nagy Sándor rajvezető a szervezet legagilisabb tagjai. Az alapszervezet gondol az utánpótlás nevelésére is. Az általános kilencéves iskola tanulói közül kiválasztottunk 10 ügyes önként jelentkező fiút, akikkel a járási ifjúsági tűzoltóversenyre készülnek. Bíznak abban, hogy megállják helyüket. Bizonyára úgy lesz. Veress Vilmos PArnagjelölt 0 is olyan, mint általában a tizenéves lányok többsége, tele van elképzelésekkel, akaraterővel. ZAJDÖ Magda, a Rožňavai Jed' " " * nota harmadéves szakácsipari tanulója, annyiban mégis különbözik, hogy már tudja, hol van a helye. Hiszen a közelmúltban saját elhatározására kitöltötte a CSKP-ba való belépésre szükséges jelentkezési ívet. Szülei is párttagok. Talán az ö befolyásukra? Tettem fel a kérdést. — Nem — mondja mosolyogva. Szüleim nem is tudtak arról, hogy kitöltöttem a kérdőívet. Meggyőződésem, hogy olyan szervezetben kell aktívan tevékenykednem, amely mindig a dolgozó nép javát szolgálja. Horváth András Bővítik a vízvezeték hálózatát A Košice-vidieki járásban a választási akcióprogram teljesítésénél, a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása okoz komolyabb problémát. Ugyanis a járás 1X3 községe, illetve városa közül csupán 32-nek van vízvezeték hálózata. Sajnos az a helyzet, hogy a létező vízvezeték hálózatból sem kapunk mindenütt egészséges ivóvizet, mert több vízforrásunk technikailag nincsen kellően ellátva. s nincsen biztosítva a víz rendszeres klórozása sem. Olyan tapasztalataink vannak, hogy a 234 kivizsgált vízforrásból, 84 nem felel meg az egészségügyi előírásoknak. Az elkövetkezendő időszakban ennek ellenére tovább bővítjük a vízvezetékhálózatot a Kecerovské Pekfany-i (kecerpeklényi), a Košická Belá-i (kassabélai), a Nižné Kamenica-i (alsókemencei), a Rudník-i (rudnoki), a* Vajkovce-i (vajkóci), a Haniska-i (Enyickei), a Herl’any-i (ránkfüredi), a Kecerovský Lipovec-i (kecerlipóti), az Opiná-i és a Jasov-i (Jászói) községekben. Az akció jelentős része önsegéllyel valósul meg. Iván Sándor falura Jól választott KALÁSZ Béla, amikor 1960- ban a Moldavai (szepsi) G epés Traktorállomásról átment a Drienoveci (somodi) Efszbe dolgozni, mint gépjavító. Megtalálta számítását, de megbecsülte az efsz vezetősége is szaktudását és önfeláldozó munkáját. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már évek óta a legjobbak közé tartozik, sőt 1972 májusában megkapta a „Kiváló dolgozó“ című kitüntetést. Jelenleg a 36 éves gépjavító a szövetkezet egyesítése után. mint műhelyvezető dolgozik, s a szocialista munkabrigád vezetője. Farkas Rózsa A földnél maradt Szyllaba Lajos középparaszt családból származik. Szüleit korán elvesztette. Egyedül dolgozott a szülői örökségből rámaradt pár hold földön. A szövetkezetesítés részére — mint mondotta — megváltás volt a látástól-vakulásig tartő nehéz munkától. Emberségesebb életre vágyott. Amikor az építőiparba mezőgazdasági munkásokat toboroztak, megértette az idők szavát és ö is jelentkezett. A Zilinai Váhostav Nové Zámky-1 (Érsekújvár) kirendeltségének már 1960-tól a dolgozója. Szocialista munkabrigádjával gátakat, víztárolókat épít. Tehát nem szakad el a földtől. Legutóbb a dolgozó nép győzelmének 25. évfordulója alkalmából becsületes helytállásáért megkapta a „Szocialista Munkabrigád“ érem első fokozatát. Beszélgetésünk során büszke munkásöntudattal mutatta meg az érmet, az elismerő oklevéllel együtt. Szyllaba Lajosnak jó egészséget és további munkasikereket kívánunk! Majerszky Márton Nők üzeme Egyetlen férfi sem található az üzemben. Fűtőre nincsen szükségük, mert a közeli Cígel Bánya telenként távfűtéssel biztosítja számukra a meleget. Egyébként mindenféle más munkát nők végeznek. Átlagos életkoruk 30 év. Tehát joggal illik rájuk az üzem elnevezése: MLAĎ, azaz: FIATALSÁG. És a munkájuk is jellemző erre az elnevezésre, hiszen kétféle plüssből, lakástextíliákból és műanyagokból gyermekjátékokat, emléktárgyakat készítenek. Az üzemben 1969 januárja óta negyvenhárom nő dolgozik. Mesternőjük Tarabőíková Antónia. A technológiai ellenőrzés komoly és felelősségteljes munkáját Sestrinková Kamilla végzi. Szakértő szemmel ellenőrzi a varrást, a szabásmintákat mielőtt 04 jelzésű pecsétjével minősítést adna az elkészített tárgyak védjegyére. Az üzem munkájának jó hírnevét egyébként más is bizonyítja. Aleskymo elnevezésű műanyagból osztrák megrendelés alapján „Belko kutyust“ két színben —- sárga és piros — készítenek. Már több szállítmányt el is küldtek a megrendelőnek, reklamációt mégsem kaptak. Nem is szeretnének, mert arra számítanak, hogy állatseregletük példányai a kutyusok, cicusok, egérkék, nyuszik, rókák és mackók a jövőben más, újabb külföldi piacokra is eljutnak. A figurák többnyire eredetiek. Erről a Handlován élő képzőművésznő, Marschaleková Gizella és két munkatársnője gondoskodik. Benyák József Apám! Kérges kezedben reggeltől estig a kapád. Vár sokezer szürke rög kapáld csak kapáld! Sokezer növény, s mező vár. Életet adsz, Apám! PÄLHÄZY JÓZSEF • A CSEMADOK Pribetai (per-betei) alapszervezete nagy siker rel adta elő Lovicsek Béla „Végállomás“ című vígjátékát. A darabot Szabó Ernő és felesége tanította be. A szereplőgárda, amely Gellérthegyi László, Ölvecki Ilona, Lampert Irén, Lacza Erzsébet, Szenczi Miklós, Zsemlovics László, Lacza Béla, Szabó Csilla és Rancsó Béla összeállításban lépett fel, kellemes estet szerzett a nagyszámú közönségnek. R. B. • RÜBANBAN (Für — érsekúj vári járás) három évvel ezelőtt még' a KAI épülete nagyon el volt hanyagolva. A falu lakossága és vezetősége állhatatos munkájának eredményeként, ma már a régi, rozoga épület sok tekintetben egyenrangú a modern, új iskolákkal. Többek között a korszerűen berendezett épületből nem hiányzik a filmvetítő és a hangosbeszélő sem. S. B. • SOKOLCÉN (Lakszakállason) 1970 őszén alakult meg az énekkar, amely fellépései alkalmával a helyi közönség előtt mindig nagy sikert aratott. Az idén a Ferenci János vezette énekkar egy négy tagú citerazenekarral is bővült. V. I. Ф A LEVICEI (Léva) Népművelési Otthon március elsejével versenyt indított, a falusi foto-körök és egyének számára. A verseny célja: propagálni a választási program eredményeit a SZNF 30. évfordulójának a tiszteletére, a Z akció eredményeit, serkenteni a szocialista munkaversenyt a dolgozók körében. A legjobb kollektívák, illetve egyének, a Népművelők Napján értékes tárgyi jutalomban részesülnek. V. V. • VOJNICÉN (Bátorkeszi) ú) sportegyesület alakult, amely felvette a -MEOPTA Vojnice nevet. Az egyesület a bratislavai Meopta vállalat kihelyezett üzemrészlegé- | nek patronálása alatt működik. Az új egyesület elnöke Egyházi Pál tanító. A szervezetnek sakk- és asztalitenisz szakosztálya van. —kai— ® A közelmúltban nagy sikerrel mutatkozott be a CSEMADOK lu- Ceneci (Losonc) székházában, a KLEMENT GOTTWALD Építőipari Középiskola „Korunk“ név alatt működő irodalmi színpada. Petőfi Sándor munkásságát vitték színre. Dicséretet érdemel Kovács Hilda tanítónő, aki az irodalmi színpad vezetője. —szár--9 A HORNÉ SEMEROVCE-I (Felsőszemeréd) SZISZ alapszervezete, az idén is bekapcsolódik az akcióprogram sikeres megvalósításába. Társadalmi munkában 350 munkaóra ledolgozását vállalták. D. Z. • A HORNÁ POTÖN—LÜKY-I (Felsopatonyrét) labdarúgói a Z akció keretén belül 2500 társadalmi munkaórát vállaltak, melyet az öltöző építésénél és a futballpálya korszerűsítésénél fognak ledolgozni. F. L. 9 JELKA (Jóka) községben az egyik falurész a „Rózsák völgye“ nevet viseli, mert a területen elegendő hely van rózsabokrok kiültetésére. Az idén a faluszépítési akció keretében olyan környezetet szeretnének itt kialakítani, amely rászolgál majd az elnevezésre. B. J. PÉLDÁS KOLLEKTÍVA A lelesi (Lelesz) Jednota vegyesárú-bolt munkakollektívája évekkel ezelőtt benevezett a „Szocialista Munkabrigád“ megtisztelő cím elnyeréséért folyó versenybe. A megtisztelő címet 1964-ben megkapták és azóta is sikeres versenyt folytatnak. Szabó József üzletvezető. SZMB vezetője elmondta, hogy az üzlet évi bevétele meghaladja a 6 millió koronát. Helytállásukért a tiszteletet és az elismerést nemcsak a vásárlók, de a felettes szervek részéről is megkapják. Ezt bizonyítják azok az elismerő oklevelek, melyek az üzlet irodájának falait díszítik. Minden igyekezetükkel arra törekednek, hogy a vásárlók igényeit teljes mértékben kielégítsék. El kell mondanunk hogy e kollektíva a szocialista erkölcs eszmei síkon való elmélyítése érdekében is kitartóan tevékenykedik Ez irányú törekvéseik a szó cialista embertípus kialakításáért folytatott tevékenységben, valamint a jó munkafeltételek biztosításában nyilvánulnak meg. Az üzlet dolgozói az 1972-es évi tervfeladataikat 250 ezer koroná val túlszárnyalták, s a közelmúltban megkapták a „Szocialista Munkabrigád“*bronzfokozatát. I. B. KULTORHÁZ NÉLKÜL IS TEVÉKENYEK Kolárovo (Gúta) kulturális élete az utolsó négy év alatt figyelemreméltó fejlődésen ment keresztül. Annak ellenére, hogy még mindig hiányzik a kultúrház, gazdag és változatos kulturális élet folyik. Hagyományossá vált a „Kolárovoi líra“, valamint a „Szól a nóta“ című dalverseny, melyet minden évben az efsz üléstermében rendeznek meg. Jól működik a színjátszó csoport is. Ezzel kapcsolatban Holubek László, a Városi Népművelési Otthon vezetője a következőket mondta el: — A színjátszó csoport 1969-ben 14 fővel alakult. A csoport főleg fiatalokból tevődött össze. A megalakulás után betervezték Heltai Jenő: „Tündérlaki lányok“ című három felvonásos zenés vígjátékának betanulását. Annak ellenére, hogy nyolc hónapon keresztül gyakorolták a darabot, nem kerülhetett bemutatásra. Ennek több oka is volt. Elsősorban, hogy a szereplők közül néhányan katonai szolgálatra vonultak be, egyesek pedig megnősültek, illetve férjhez mentek. A reményt azért nem adták fel. A színjátszó csoportot új tagokkal egészítették ki. Jelenleg a csoportnak tíz tagja van, mely tanítókból és SZISZ-fiatalokból tevődik össze. így sikerült hozzákezdeni Sipos Jenő „Bumeráng“ című három felvonásos zenés vígjátékának betanulásához. A próbáknál több nehézséggel kellett megbirkózniuk. Amennyiben Kolárovon egyelőre nincs kultúrház, úgy a próbákat más és más helyiségekben kellett- megtartaniuk. Ilyen körülmények között 1972 májusában az efsz üléstermében sikerült előadni a vígjátékot. A színpad felszerelését a komárnoi MATESZ-tól kölcsönözték ki. A lakosság, valamint a város vezetősége örömmel fogadta előadásukat. Körülbelül tíz év leforgása alatt ez volt a hazai szereplők első előadása. A hazai előadáson kívül még öt községben mutatták be a darabot. Holubek elvtárs a színjátszó csoport további terveiről elmondotta, hogy áprilisban Zorin: „Varsói melódia“ című darabjának előadását tervezik. A főszerepet Szépe Katalin és Szépe Pál alakítják. A további munkájukban sokat várnak a nyugdíjasok klubjától, melyet nemrégiben nyitottak meg. Eddig a nyugdíjasok kulturális téren Is szép eredményeket értek el. A szorosabb együttműködés kapcsán a jövőben közösen szeretnének fellépni. A színjátszó csoport további sikeres tevékenysége természetesen nagyban függ a kultúrház mielőbbi elkészülésétől. Hogy mikor áll majd a közönség szolgálatába, egyelőre nehéz lenne megmondani. Ennek ellenére a szereplők kitartóak. Bíznak abban, hogy már a közeljövőben jobb körülmények között léphetnek a közönség elé. Mi is bízunk abban, hogy a családi légkör továbbra is megmarad a szereplők között. Kívánjuk, hogy a csoport minél előbb dicsekedhessen tehetségével az új kultúrházban, a tágas, jól felszerelt színpadon. Oláh József Nesvady (Naszvad — komárnoi járás) határában néhány évvel ezelőtt próbafúrásokat végeztek, és a fúrás nyomán forró, kénes víz tört a magasba. A víz hőfoka kb. 60 °C. A forrásvíz azóta is kihasználatlanul elfolyik. Igaz, hogy kedvező idő esetén — főleg nyáron —sokan keresik fel a forrás mellett létesített mesterséges tavat, hogy inegfürödjenek a forrás vizében. Mégis felvetődik a kérdés: vajon miért nem hasznosítják ;iz adott lehetőséget a helyi szervek? Andriskin József
