Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-31 / 13. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. má WSW» M Д VETŐMAG ES A VETÉS PROBLÉMAIRÓL 1. ÄBRA: 4 MILLIÓ MAG/HEKTÄR 2. ÄBRA: 5 MILLIÓ MAG/HEKTÄR 3. ÁBRA. 8 MILLIÓ MAG/HEKTÄR 4. ÁBRA: 4 MILLIÓ MAG/HEKTÄR-• .. sorközi távolság 12,5 cm sorközi távolság 12,5 cm sorközi távolság 12,5 cm sorközi távolság 10 cm 1 m-’-re eső csíraképes mag 400 1 m2-re eső csíraképes mag 500 1 m2-re eső csíraképes mag 600 1 m2-re eső csíraképes mag 400 1 m2-re eső növénysor 8 1 m2-re eső növénysor 9 1 m2-re eső növénysor 8 1 m2-re eső növénysor 10 egy sorban 1 fm-enkénti egy sorban 1 fm-enkénti egy sorban 1 fm-enkénti egy sorban 1 fm-enkénti magvak 50 magvak 63 magvak 75 magvak 40 szemtávolság 2 cm szemtávolság 1,58 cm szemtávolság 1,33 cm szemtávolság 2,5 cm egy mag tenyészterülete 25 cm2 egy mag tenyészterülete 19,75 cm2 egy mag tenyészterülete 16,63 cm2 egy mag tenyészterülete 25 cm2 Mezőgazdaságunk termelésének tárgyát képező kultúrnövények zöme az egyéves növények csoportjába tartozik, vagyis a termelés folyamatosságának biztosítása megkívánja az évenkénti vetést. Ez nemcsak költséges talajelökészítéssel, vetési munkákkal jár, de az újra termelésre felhasznált vetőmag nagy mennyiségű nyersanyagot is elvon a közellátástól stb. Tekintettel arra, hogy vetőmagként csakis jóminőségű, kívánt nemesítési fokon álló értékes biológiai tulajdonsággal bíró magvakat használunk, melyek eléggé drágák, beszerzésükkel jelentékeny módon növeljük a költségeket. Ezekután érthető, hogy közgazdasági szempontból takarékoskodnunk kell a vetőmaggal. Nem is szólva a károkról, melyek a népgazdaságot terhelik a felesleges készletek elvonása által, de egyben a termelési folyamatot is károsítjuk az agrotecbnikailag indokolatlan — olykor káros — termelési feltételek létrehozásával. A termelés helyes szervezése megkívánja a mindenkori adottságoknak megfelelő mennyiségű vetőmag használatát. Tehát sem többet, sem kevesebbet nem szabad vetni, mint amenynyi a kedvező élettér és a fejlődés kívánalmainak megfelelő. A több ve-5. ÄBRA: 5 MILLIÓ MAG/HEKTÄR sorközi távolság 20 cm 1 m2-re eső csíraképes mag 500 1 m2-re eső növénysor 10 egy sorban 1 fm-enkénti magvak 50 szemtávolság 2 cm egy mag tenyészterülete 20 cm2 tőmag használata nemcsak a tenyészterüiet szűkítésével, hanem geometriai alakjának a torzításával is jár, ami a gyökérfejlődés rendellenességeit vonja maga után stb. A mellékelt táblázatokban ismertetett adatok világosan dokumentálják, mint változik a tenyészterület alakja a 4—5 és 6 millió csíraképes mag felhasználása esetén azonos sortávolság betartásánál és hogyan kisebbedik a magvak egymástóli távolsága a sorban s a növényzet gyökérrendszerének körkörös, illetve két irányban történő fejlődése. Ha összehasonlítjuk azokat a táblázatokat, melyek a gabonavetésnél nálunk szokásos 12,5 cm sortávolságú hektáronként 4—5 és 6 millió csíraképes vetőmagmennyiség felhasználását tüntetik fel, azt láthatjuk, hogy a tenyészterület 25-ről 19,75 cm2-re, illetve 16,63 cm2-re csökken azáltal, hogy az elvetett magvak a sorban egymástól 2—1,58, illetve 1,33 cm-re esnek. A kívántnál több vetőmagmennyiség használata a tenyészterület alakját fokozatosan elvékonyuló hasábbá alakítja. Ezzel szemben minél jobban megközelíti egy-egy növény tenyészterülete a négyzetes formát, annál tökéletesebbé, illetve körkörösebbé válik a gyökér fejlődése — víz- és tápanyagfelvétele — és a szél okozta megdőlés elleni védekezőképessége. Tehát a tenyészterület alakja a sores a növénytávolság célszerű meghatározásának a függvénye. Minél kisebb a sortávolság és nagyobb a két szomszédos mag közti távolság, annál jobban megközelíti az ideális négyszög geometriai alakját, mely a gyökérzetnek körkörös fejlődését s egyenletes tápanyagfelvételt tesz lehetővé és minden irányból táítiasztékot nyújt a szelekkel szemben. Minél keskenyebb nyújtott alakú a tenyészterület, annál egyoldalúbb a tápanyagfelvétel. A két sor köz irányában bajuszszerűen elhelyezkedő gyökérzet sem egyenletes tápanyageilátást, sem a szél minden iránya ellen nem nyújt védelmet. Ha a vetés iránya észak-déli (ami a jó és hosszantartó világítás ún. insolutio és az ezzel összefüggő asszimiláció miatt kívánatos), akkor a gyökérzet fejlődésének iránya keletnyugat felé húzódik, s az észak-dél irányú szélhatásnak kellő gyökértámasz hiányában nem képes ellenállni, így a gabona megdől. Kelet-nyugat irányú vetésnél ä szél hatása veszélyezteti a vetést, és' lehetővé válik a megdőlés. Az élettér nagysága tehát tápanyagban gazdag esetben talán nem is anynyira döntő tényező, mint annak alakja, bár e kettő szorosan összefügg. Ha összehasonlítjuk az 1—2—3 táblázatokat ahol 12,5 cm-es sorközökbe 4—5 és 6 millió csíraképes magot vetünk, hektáronként, azt láthatjuk, hogy 4 millió csíraképes vetőmag mellett (1. sz. ábra) egy folyóméterre 50 mag kerül, s mivel a magvak távolsága egymástól 2 cm, a tenyészterület 25 cm2, s alakja elnyyújtott hasáb, melynek hossza 12,5 cm, szélessége pedig 2 cm. Ilyen hasábban a magból kelő növény gyökérzete mindkét irányban 6,5 cm életteret kap, míg a sorban a távolság mindössze 1 cm lesz. Ha ugyanezen sortávolság mellett hektáronként 5 millió csíraképes magot vetünk, akkor a helyzet a következőképpen alakul (2. sz. ábra): Egy folyóméterre 62,5 szem esik, vagyis a sorban már csak 1,58 cm-re lesznek a magok egymástól, ami a gyökérzetnek sorirányban való fejlődését még jobban nehezíti. A tenyésztér nagysága már csak 19,75 cm, s alakja olyan hasáb, melynek hoszsza 12,5 cm, szélessége 1,58 cm. Az előbbihez képest tehát már elvékonyodó hasáb, • sokkal hosszabb élettérrel a fejlődő növény részére. Ha a hektáronkénti felhasznált vetőmagmennyiséget 6 millió csíraképes magra növeljük (3 sz. ábra), úgy a helyzet már a következőképpen alakul: egy folyóméterre 75 mag esik, ami a magvak sorbani egymástól való távolságát 1,33 cm-re csökkenti. Azonos sortávolságról lévén szó, a tenyészterület alakja olyan elvékonyodó hasábbá válik, melynek hossza 12,5 cm, szélessége pedig mindössze 1,33 cm, s összterülete 16,62 cm2 lesz. A sorban sűrűn álló magok élettér iránti küzdelme miatt (1,33 cm) a gyökérzet úgyszólván nem fejlődhet ki, s a sorközi élettér felé terjeszkedik. A kedvezőtlen tápanyag és vízfelvétel, valamint a szélnyomás veszélyének növekedése miatt, a növényt komoly veszély fenyegeti. Vagyis a vetőmagmennyiségnek a növelése csakis a sortávolság egyidejű csökkentésével valósítható meg, s automatikusan a sűrűsoros vetés perspektíváját mutatja. A fenti példákat kiterjesztve ugyancsak a 4—5 és a 6 millió hektáronkénti (4—5—6. sz. ábra) vetőmag felhasználása esetére 10 cm-es Sortávolság mellett a mellékelt táblázatok alapján a tenyészterület 25,20, illetve 16,6 cm2 lesz, de a magvak egymásióli távolsága a sorokban 2,5—2 és 1,66 cm marad, vagyis alakra jobb életteret, víz- és tápanyagfelvételt, biztosabb megdőlés elleni védelmet nyújt a növényzetnek. Sűrűsoros vetésnél, illetve 8 cm-es sortávolságnál a helyzet tovább javul. Ugyancsak 4—5 és 6 millió hektáronkénti vetőmagmennyiséget véve alapul (7—8—9. sz. ábra) a sorban lévő magvak egymástól való távolsága 3,1—2,5, illetve 2,08 cm-re jut, s a tenyészterület alakja is javul. Minden jel arra mutat, hogy előnyösebb lesz a gabonavetéseink sortávolságát csökenteni, hogy a sorban lévő magtávolság megközelítse a négyzetformájú alakzatot, s a növény nagyszerű életteret kapjon. A fenti elgondolásból kiindulva 6 cm-es sortávolságnál 4 millió csíraképes mag vetésénél egy növény tenyészterülete 23 cm2 lesz a magvaknak sorbani távolsága viszont 4,16 cm-re emelkedik, ami (4,16X6 cm) már majdnem négyzetes tenyészterületet vesz fel, s igen jó tápanyag és vízellátást, valamint szélvédelmet biztosít a növénynek. Természetesen a sorok sűrűsítésével egyidejűleg fellépnek a vetés technikai nehézségei is. Sűrűsoros vetés helyesen, tiszta (növényi maradványoktól mentes) jól eldolgozott talajt igényel, nehogy a vetőgép sarui talajtorlódást és hibás vetést eredményezzenek. Mindenesetre a sűrűsoros (8 cm) vetés jobb mint a 12,5 cm-es, s a kérdés elméleti taglalása megkívánja a sűrűsoros vetés minél hamarábbi realizálását. A felhozott példák és a közölt ábrák azt a célt szolgálják, hogy elgondolkozzunk, s a legmegfelelőbb vetési módot alkalmazzuk a gyakorlatban. Ügy vélem az itt elmondottak semmiképpen sem alkalmazhatók a vetés körülményeinek a figyelembevétele nélkül, mint például a vetés ideje, a talaj kultúrállapota, a vetés mélysége, a fajta bokrosodási képessége stb. A vetésnél ezeket is figyelembe kell vennünk. FRIDECZKY ÁKOS, DrSc, mérnök Dr. Dr. h. c. 6 Ábra 6 millió mag/hektär 7. ÄBRA: 4 MILLIÓ MAG/HEKTÄR 8. ÄBRA: 5 MILLIÓ MAG/HEKTÄR 9. ÄBRA: 6 MILLIÓ MAG/HEKTÄR sorközi távolság 10 cm sorközi távolság 8 cm sorközi távolság 8 cm sorközi távolság 8 cm 1 m-’-re eső csíraképes mag 600 1 m-’-re eső csíraképes mag 400 1 m2-re eső csíraképes mag 500 1 m2-re eső csíraképes mag 600 1 m-’-re eső növénysor 10 1 m2-re eső növénysor 12,5 1 m2-re eső növénysor 12,5 1 m2-re eső növénysor 12,5 cm egy sorban 1 fm-enkénti mag 60 egy sorban 1 fm-enkénti mag 32 egy sorban 1 fm-enkénti mag 40 egy sorban 1 fm-enkénti mag 48 szemtávolság 1,66 cm szemtávolság 3,1 cm szemtávolság 2,5 cm szemtávolság 2,08 cm egy mag tenyészterülete 18,6 cm2 egy mag tenyészterülete 24,8 cm2 egy mag tenyészterülete 20 cm2 egy mag tenyészterülete 16,64 cm2 Az utóbbi években aránylag sqk szó esik a mezőgazdasági termelés tökéletesítéséről, s ennek kapcsán az átlagos színvonal alatt ter.rnelö üzemegységek belterjesítésének fontosságáról. Nem véletlen müve ez, hiszen pártunk XIV. kongresszusa a mezőgazdaság s a vele együttműködő szolgáltató vállalatok elé nagyon észszerű, határozott programot tűzött ki, melynek teljesítése törvény. A feladatok megvalósítása közben arra kell törekednünk, hogy megkülönböztessük a lényegeset a lényegtelentől, a nagyon fontos feladatot a kevésbé fontostól. Tehát a termelés tökéletesítése, vagyis a termelékenység emelése össztársadalmi szempontból lényeges és fontos feladat. Természetesen a valőraváltásnál területeikért és üzemegységként előfordulhatnak módszertani eltérések, de a végcél mindig a kitűzött feladat teljesítése. Ügy érzem, többen nem eléggé világosan értik mit gondolunk azalatt, hogy tökéletesítsük, belterjesebbé tegyük a termelést. Ha a téma szóba kerül, rendszerint arra terelődik a szó, hogy kevés és meglehetősen drága a nagyteljesítő képességű gép, nincs elegendő műtrágya és vegyszer, nem felel meg a követelményeknek teljesen a takarmánykeverék stb. Tény, hogy egyes esetekre levetítve elfogadhatók az érvek, de nem kimondott akadályai a végcél elérésének. A termelés tökéletesítése Illetve belterjesítése alatt tehát a komplex módszert kell érteni. Illetve azt, hogy egy adott helyzetben — szövetkezeteinkben vagy állami gazdaságainkban, — mit tettünk, v~y mit teszünk Cél és eszköz a lényegesen jobb gazdasági eredmény elérése céljából. Félreértés ne essék, a gazdaságok egyesítése, vagy együttműködése nem célja, hanem eszköze a termelés fellendítésének, s azt hiszem egyes esetekben éppen itt lőnek nagyon meszszire a cél mellé. Tehát minden egyesülés és együttműködés keretében meg kell lennie a magnak, mely indokolttá teszi a szóbanforgó cél elérését. Ezzel semmiképpen sem tagadjuk a termelés szakosításának és összpontosításának, mint dialektikus törvényszerűségnek társadalmi szükségszerűségét, de ennek ugyancsak dialektikus összefüggéseit semmiképp sem szabad nemlétezőknek tekinteni. Azt a nézetet vallom, hogy minden egyes szövetkezetre, mint emberek társadalmi együttműködésére ugyanazok a fejlődési elvek érvényesek, mint például a korábbi társadalmi formációkra. Kifejlődik az újra, a korszerűre való törekvés magva, — nem kibékíthetetlen ellentmondások formájában, hanem a szocialista termelő módra jellemzően. így a fejlődés lehetőségeinek fonalát csak ott nem találják, ahol nem is keresik. Csak egy példa: hazánkban a gabonatermesztéssel a nagyhozamú szovjet búzafajtákból már eddig is elértünk egy bizonyos, jó színvonalat, mégis előfordul, hogy két szomszédos hasonló feltétel mellett gazdálkodó mezőgazdasági vállalatban eltérőek az eremények. A hozam tehát jobb is lehetne, ha keresnék a kisebb termés átlag okát, esetleg megkérdeznék a szomszédtól, hogyan érte el a jobb eredményt. Ne feledjük, ha valamit nem tudunk s arról kérdezősködünk, nincs okunk a szégyenkezésre. Ezzel szemben a tudás hiedelmében élni és nagyot hibázni már nagy szégyen. Kétségtelen, hogy a gabonatermesztés eléggé bonyolult művelet, de nem elsajátíthaiatlan komplex folyamat. Nem csupán a korszerű gépek, a jó vetőmag, a kellő mennyiségű műtrágya használatának függvénye, hanem az általános lelkiismeretesség kérdése is. A végeredmény többek közt attól is függ, hogy hány kalász helyezkedik el négyzetméterenként. Tehát ha négyzetméterenként 500 kalászt elérünk, úgy nagyon jó termésátlaggal számolhatunk. így minden egyes gazdaságban lehetőség van a korábbinál jobb eredmény elérésére, s a gyengébb üzemegységek színvonalasabbá tételére. —hai— Helyreigazítás Lapunk 11. számának 6. oldalán közölt „Szorgalmasan dolgoztak“ című cikk 2. bekezdésébe hiba csúszott. A helyes szöveg a következőképpen hangzik: „A szövetkezet nem tartozik a járás legnagyobbjai közé ...“ A hibáért elnézést kér a szerkesztőség.
