Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-24 / 12. szám
n^ÜLJFÖJUDI ÚJ LEHETŐSÉGEK A HALHŰSTERMELÉSBEN A környezettől független, battériás vízkultúra rendszert állítottak működésbe Nyugat-Németországban a pontyterme; léssel és takarmányozással kapcsolatosan. A felnevelés a legszűkebb helyiségben is megoldható: 1 kg halra 10 liter tartálytérfogat szükséges. Előfeltétel az állandó vízátfolyatás. A víz állandó hőmérsékleten való tartásával, pl. 23 C fokon, egész éven át megszakítás nélkül lehet súlygyarapodást elérni. Az ivarérési életkor erősen csökken. Az ivartermékek leadása hormonkezeléssel irányítható, így az ikranyerésre minden évszakban lehetőség van, sőt ugyanazon szülőktől egy évben többször is. A melegvizes haltenyésztési rendszer új lehetőségeket nyújt a haszonhalak termelésére, élettani kísérletekre és a legfontosabb haszonhalak tenyésztő eljárásokkal való javítására. —szi— LEGNAGYOBB ANGOLNA Az angolna három évig él a tengerben, s amikor 5—7 cm hosszé, feljön az európai édesvizekbe, ahol egy év alatt 25—35 cm-esre növekedik. Az angolna (Anguilla anguilla) fogása egyre ritkább, kevés van belőlök. De ha mégis sikerül egyet-egyet megfogni, súlyuk sohasem több 1—2 kg-nál. A kétkilós már í nagyon értékes zsákmány, mert hétéves korában visszamegy ívni a tengerbe. Hazánkban a legnagyobb angolnát a Kolín-vidéki Poborí halastóban fogták 1919-ben, melynek súlya 5,80 kg volt. Ha valaki olvasóink közül nagyobbat fogott volna, jó lenne, ha megírná. Krajcsovics Ferdinand, Galanta (Galánta) PÖRULJÄRT BÄLNA A Csendes óceán déli részén a .„Butterfly“ nevű 22 ezer tonnás teherjáró összeütközött egy bálnával, és a kormánya erősen megsérült. A bálna még jé ideig úszott a hajó mellett — jelentették San Franciskóbél^ "W úlzás nélkül állíthatjuk, " hogy évről-évre, sót napról-napra rosszabbodik folyóink helyzete. A szennyeződéstől alaposan csökken a folyók halállománya, sporthorgászaink legnagyobb bánatára. A még néhány évvel ezelőtt romantikus, élvezetes horgászatot nyújtó Fekete-víz, vagy a Kis-Duna, ma már a múlté. Sok szép napot lehetett eltölteni ezek partján, festői környezetben, a szép fogásokról ne is beszéljünk. Akadt itt különösen szép ponty, csuka és harcsa. Akkoriban úgy volt, hogy onnan hal nélkül nem ment haza senki. Ha a Vág halbőségét csak jónéhány évre visszamenőleg összehasonlítjuk a mai állapottal, bizony a jelenlegi siralmas. Nagy harcsát ma már itt ritkán fognak, de a többi halfajta esetében is csökkenés mutatkozik. daságos, mert a betelepített lialivadék meg marad benne, — leszámítva az elhullási veszteséget. Csaknem mindenfelé akad valamilyen természetes, vagy mesterséges tó (kavicsgödör). Igaz, befektetést igényel, s csak azután lehet „gyümölcsét“ élvezni, de a befektetést és a fáradságot megéri. A selicei (sókszelőcei) horgászokat, — akik gyönyörű halastavat létesítettek —, dicséret illeti. Ma a Téglás, a környék legszebb halastava, ahol akár ünneplősen is lehet halászni. Igaz, nem adták ingyen, mert sok-sok brigádórába került, de ma a helyi halászok örülhetnek munkájuk gyümölcsének. A tavat egy kútból táplálják tiszta vízzel — mivel más lehetőség.nincs. Így védik a kiszáradástól. Hetente eljárnak törekedni. Itt is szép számmal akadnak sporthorgászok, akik bizonyára nem sajnálnák erejüket, szabad idejüket a halastó érdekében. Persze, anyagi támogatás nélkül ilyesmi nehezen megy. A környéken számos tófenék létezik, amelyből halastavat lehetne varázsolni. Valószínűleg még abból az időből valók, amikor a Vág össze-vissza folydogált. Ziharec (Zsigárd), Tešedikovo (Pered) több ilyen tóval rendelkezik. A zsigárdi téglagyár mellett lévő bágerezett tóról nem is beszélve. Igaz, ezek a vizek többnyire a falvak belterületén vannak, megőrzésük talán nehézségbe ütközik, de újra a sóki példát hozom fel, ahol a Téglás szintén a falu közepén van. Ha szigorúbban veszik az ellenőrzést, a A Vágón a vízszint állandó emelkedése és csökkenése szinte lehetetlenné teszi a halak ívását. Ha mondjuk hajnalban ívnak a halak, akkor magas a víz állása, de néhány óra múlva a víz leapad, az ikrák pedig szárazra kerülnek és elpusztulnak. A Kis-Dunán aki akar, még foghat halat, de ott meg baj van az ízével. Az elmúlt év tavaszán, amikor nem fértünk a bőrünkbe, s alig vártuk társaimmal, hogy egy-egy kiruccanással váltsuk fel a téli tétlenséget, elmentünk a valamikor oly sok szép élményt nyújtó Kis-Dunára, szórakozásból. A kora tavasz ellenére, a keszegek nagyon szépen kaptak. Tarisznyára valót fogtunk belőlük. Nagyon örültünk az első fogásnak, mert nem mindig sikerül úgy. De amikor hazatértünk, elment a kedvünk. A ropogósra sütött hal, a szemétládába került, mert ehetetlen volt. A valamikor jó fogással kecsegtető Vág alsó folyása is' gyengül. Régebben a „Sellye“ alatti ún. Amerika híres volt halfogási lehetőségéről. Ez ma már a múlté. Vagy ha szemügyre vesszük a sebesi részt. Szívesen töltöttünk ott egész hetet is a szabadságunkból. Akadt ott szép ponty, süllő, csuka, a harcsáról nem is beszélve. Manapság ezek a helyek már ritkábban látogatottak, mert a halnak gyakran mellékíze van. így aztán mindinkább az úgynevezett pocsolyák felé kényszerül a horgász-ember. Hiszen ott, ha valamilyen halat sikerül fogni, az legalább ehető. Esetleg kissé „sár“-ízűek, de azon könnyen lehte segíteni. Egyes helyeken, ahol azt a körülmények is lehetővé tették, már évekkel ezelőtt rátértek a halastavak létesítésére. Ez gaz-LÉTESÍTSÜNK HALASTAVAT oda a környék horgászai szórakozni. Igaz, még nem „akasztanak“ horogra kapitális példányokat, de ha továbbra is gondozzák a tavat, úgy néhány év múlva olyan is kikerül belőle. Bizonyára máshol is meg lehetne szervezni, hogy ilyen halastóval büszkélkedjenek, hiszen a környéken jónéhány kisebb-nagyobb elhanyagolt tó, vagy mélyedés akad, amelyeket kellő befektetéssel, társadalmi munkával rendbe lehetne hozni, s ésszerűen hasznosítani. Emlékszem rá, amikor még Vlöany (Farkasd) és Neded (Negyed) határában az Öreg- Vág tele volt hallal. A szervezetnek saját keltetője volt, amely bizonyára hozott néhány korona hasznot is, de föfeladatként ellátták saját vizeiket pontyivadékkal. A farkasdi oldal már kiszáradt, csupán egyegy pocsonya maradt a meder helyén. A negyedi oldal még ér valamit. Vannak is benne halak, de ki tudná megmondani, hogy meddig. Ha a sőkiak példáját követnék ott, a környékbeli halastavak egyik legnagyobbikát lehetne kialakítani. Kissé mélyíteni kellene, s a meglévő vízszint megtartására halorzók elöbb-utóbb belátják, hogy nem érdemes kísérletezni és felhagynak a halak engedély nélküli horgászatával. Az említett tavak még néhány évvel ezelőtt létesültek. A farkasdiakat veszem példának. A Kőrös-tó meg a Kikiri néhány évvel ezelőtt tele volt hallal. Számtalan ponty, csuka, kárász meg compó akadt benne. De jött a száraz idő, s azóta hal, de még víz sincs bennük. Ilyenkor ezeket buldózerrel könynyen mélyíteni lehetne, s talán az állandó vízfeltöltés sem okozna nagy problémát. Megérné rendbetenni ezeket akkor is, ha csak a falu és a környék sporthorgászainak nyújtanának némi szórakozást. De a falu lakosságát ellátná hallal. Igaz, a termőföldre szükség van, de ezekből termőföld, esetleg házhely talán évtizedek múlva sem lesz. Ha elhanyagolva maradnak, akkor csak bűzös, egészségtelen pocsolyává válnak és semmilyen haszon nem származik belőlük, sőt közegészségügyi szempontból károsak lehetnek. ADAMCSÍK FERENC, Sala (Vágsellye) A SZABAD FÖLDMŰVES MELLÉKLETE A terepen vadászat közben ** történő sérülés ellátása sok leleményességet és természetesen szakmai ismeretet követel, hogy az elsősegélytnyújtó segítő készsége érvényesülhessen. A helytelenül végzett elsősegélynyújtással komoly károsodást okozhatunk a sérültnek. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS VÉRZÉSKOR: A vérzés lehet: ■ 1. Hajszáleres vérzés, élénk vörösszinű, a bőr felületén apró gyöngyökben jelenik meg a vér. Ellátása: a sebet sohasem szabad kimosni, a seb környékéről lemossuk a szennyező anyagot, de vigyázva, hogy ebből a sebbe ne vigyünk bele semmit. Benzines vattával a besültet le kell fektetni és azonnal orvosért kell küldeni. A szorítókötés 1,5—2 óránál hosszabb ideig nem maradhat fenn, mert különben a végtag elhalásával lehet számolni. ■ 4. Orrvérzés. Ellátása: leültetjük a sérültet, vérző orrlyukat a sérülttel az orrsövényhez nyomatjuk, az orrlyukat a közben előkészített tiszta gézzel szorosan kitömjük. Egy két óráig a sérültnek nem szabad orrot fújnia. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS CSONTTÖRÉS, FICAM, RÄNDULÄS ESETÉN: ф 1. Csonttörés: lehet nyílt, vagy fedett. A csonttörésre jellemző: a végtag alakja megváltozik, a sérült nem tudja törött testrészét vagy olyan, levágott fa, amelynek a kérge könnyen leválasztható, például vastag cser- vagy tölgyfakéreg, ebből igen jő sínt lehet készíteni. A sínt mohával ki lehet bélelni, vagy kesztyűt, szvettert fektetünk a sínbe és úgy helyezzük a sérült végtagra, hogy azt ne nyomja. Kulcscsont-töréskor a tört végek mozgathatóságát ki lehet tapintani. Légzéskor a beteg erős fájdalmat érez a vállában. Ellátása: a sérült oldali végtagot, az ellenkező vállra felcsapott kézzel, háromszögletű kendővel vagy erős sállal a mellkashoz rögzítjük. Gerinctörés: teljes nyugalomba helyezés, lehetőleg kemény tárgyra, a mentőket a helyszínre kell hívni. A sérültet óvjuk mindenfajta mozgatástól. Elsősegélynyújtás vadászat közben 1 sebtől kifelé törölve tisztítjuk meg a környéket. Jódozás is csak a seb környékén történhet. A sebre száraz gézt teszünk és bepólyázzuk. Vattát sebre közvetlenül sohasem teszünk. Kisebb sérülésnél pólyázás helyett a sterilgézt ragtapasszal ragaszthatjuk a sérült részre. ■ 2. Visszeres vérzés: sötét vörösszinű, buggyanó jellegű. Ellátása: fedőkötés fölé öszszenyomott vatta- vagy ruhagomolyagot teszünk. Pólyával szorosan a sebre nyomjuk, úgynevezett nyomókötést alkalmazunk. ■ 3. Ütőeres vérzés: élénkpiros, lüktető. Ellátása: nyomókötés. A kötést lehetőleg úgy helyezzük el, hogy a közeli Ízületen haladjon át a vékonyabb részről a vastagabb testrész felé, nehogy a pólya lecsússzék. Ha a verőeres vérzés nyomókötésre sem áll meg, vagy nagyobb roncsolással járó sérülés történik, pl. a végtag összezűzása, leszakltása, ilyenkor szorítőkötést kell feltenni. A szorítókötést a sérüléstől a szív felé eső részre, a végtagra, a felkarra, vagy a felsőcombra kell helyezni. Á sebre fedőködést teszünk és fölötte derékszíjjal, puskaszíjjal erősen leszorítjuk a végtagot úgy, hogy a vérzés megszűnjék. Ellenkező esetben a sérült elvérzik. A sehasználni, nyomásra igen fájdalmas, és a törés helyén rendellenes mozgás észlelhető, mely erősen megduzzad. Nyílt csonttöréskor általában a csontvégek átszakítják a fölöttük levő bőrt és lágy részeket. A fertőzés veszélye itt igen nagy. Nyílt csonttörés előfordulásakor befedjük a sebet, kötést helyezünk fel és olyan helyzetben rögzítjük, ahogy a sérült végtag van. Azonnal orvosért, vagy mentőkért kell küldeni. Fedett törésnél a végtagot sínbe tesszük, úgy, hogy a törött csontrész fölött és alatt levő Ízületet is rpgzítjük és ilyen helyzetben szállítjuk a sérültet az orvoshoz. Töréskor általános tennivaló: leültetjük vagy lefektetjük a sérültet, a törött végtagról a ruhát eltávolítjuk, mégpedig úgy, hogy azt levágjuk, majd a végtagot sínnel rögzítjük. Terepen ez két-két erős bottal, illetőleg alsó végtag esetében csuklővastagságú rúddal is történhet. Ha nincs lehetőség arra, hogy a sérültet autóval, vagy kocsival azonnal elszállítsuk, akkor övből és puskaszíjból két rúd segítségével hordágyat csinálunk és erre fektéivé a sínbe tett sérültet, szállítjuk oda, ahová már az autó is el tud jutni. Természetesen, ha drótsín vagy fasín áll rendelkezésre, Medencecsont-töréskor a helyzet az előbbihez hasonló. Koponyaalapi törés: orrból, fülből, szájból vér szivárog, az arc kékesen elszineződik, a szemhéj felduzzad. Félig ülő helyzetben, nagyon óvatosan, kevés mozgással helyezzük el a sérültet és gondoskodjunk a mentők sürgős kihívásáról. 2. Ficam: A sérülés folytán a csontok egyike elhagyja a helyét, a tokszalagot átszakítja. Rendellenes helyzetben rögzítetten áll, mozgatása nem lehetséges. Ellátása: nyugalomba helyezzük: esetleg — ha meleg időben történt a sérülés — hidegvizes borogatást helyezünk a végtagra és orvoshoz szállítjuk. A ficam helyretételét csak orvosnak szabad megkísérelnie. 3. Rándulás: A tokszalag az ízület felett megfeszül, elszakad, de a csont feje nem kerül a tokszalagon kívül. A vérzés miatt erősen megduzzad és gyorsan lilásvörösre színeződik. Ellátás: nyugalomba helyezés, borogatás, a rándult lábbal járni nem szabad, tehát gondoskodni kell a sérült elszállításáról. ELSÔSEGÉLYNYÚITÄS ROVARCSÍPÉS. KÍGYÖMARAS ESETÉN: Vadászaton legtöbbször kul-3. SZÁM 1973. MÁRCIUS 24. A TARTALOMBÓL 4| Elsősegélynyújtás vadászat közben £ Rosszul végződő vadászat ф Vadászok — véradók ff Kiveszőben a fajdfélék ф Vadvédelem — természetvédelem ф Vadásznaptár , Esti lesen Л A Duna hajdani halászdicsoségének felújítása jegyében £ írjál egy levelet.. • f Szőrös halak j. Szemfüles hamvasok •jf A márna Külföldi vizeken £ Létesítsünk halastavat lancscsípéssel találkozunk. A kullancs észrevétlenül ereszti a bőrbe szívőkáját és azzal olyan erővel kapaszkodik meg a bőrben, hogy az erőszakos eltávolítás során a szívórész beleszakad a bőrbe. Ilyenkor a kullancs fölé borsónyi vajat, zsírt vagy bármilyen kenőcsöt kell tenni. A rovar nem tudja így az oxigénfelvételt biztosítani és magától leválik a bőrről. Könnyen eltávolítható anélkül, hogy szívókaja beleszakadna a bőrbe, ami igen sok esetben kellemetlen bőrgennyesedést okoz. A kullancsok egyes területeken a fertőző agyhártyagyulladás terjesztésében is részt vesznek. Nagyon fontos, hogy tölgyerdőben, kora tavasztól késő őszig történő vadászat után otthon nézzük meg azokat a testrészeket, ahová a kullancs a legszívesebben tapad (hónalj, térdhajlat, lágyék-hajlat). Nagyon fontos, hogy a kullancsot minél előbb eltávolítsuk. Sok gondot és kellemetlenséget okoz a vízimadarak lapos területeken történő vadászatakor a szúnyog. A szúnyog elleni védekezés különböző riasztőszerekkel történhet, ezek használatakor azonban vigyázni kell, hogy a szerben levő mérges anyag ne kerüljön a szembe, a szájszélre, s a használat után kezünket étkezés előtt mossuk meg. A nagytömegű szúnyoginváziő után a begyulladt bőrt legjobb ólomecetes ruhával borogatni és krémmel bekenni e területet. (Folytatás a 2. oldalon.)
