Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-24 / 12. szám
1973. márciu8 24. SZABAD FÖLDMŰVES, MIT TEGYEN A SZÜLŐ? Pályaválasztási problémák D. J. olvasónk arról panaszkodik levelében, hogy fia a magyar tannyelvű kilencéves iskolában jó tanuló volt. A kilencedik osztályt 2,7-es eredménnyel fejezte be. jelenleg Bratislavában a szlovák tannyelvű ipari tanuló-iskolában villanyszerelői szakmát tanul. A szakmával nem is lenne baj, de a félévi osztályzáskor oroszból is, meg szlovákból is megbukott a gyerek. Mit tegyen a szülő? Kétségtelen, hogy a magyar anyanyelvű gyereket a szlovák tannyelvű ipari tanuló — vagy szak-középiskolákban, de részben még a főiskolákon is, főleg a tanulás első évében, kettős erőpróba várja. Egyrészt eleget kell tennie az új, magasabb fokú iskola követelményeinek — és ez a szlovák anyanyelvű tanulók számára is kemény dió — másrészt meg kell szoknia a szlovákot, mint tanítási nyelvet. Ma már nem arról van szó, hogy a magyar tannyelvű iskolák diákjai nem tudnak szlovákul, hanem arról, hogy a magyar anyanyelvű gyermek szókincse, kifejezőképessége szegényebb a szlovák anyanyelvű tanulóénál. Elvégre a Žilinán felnőtt, szlovák anyanyelvű gyermek — aki szinte az anyatejjel szívta magába a szlovák nyelvismerétet — és D. J. dunaszerdahelyi olvasónk gyermekének szlovák nyelvtudása között nyilvnávalóan van bizonyos nyelvtudásbeli különbség. Ennek a természetes nyelvi különbségnek kompenzálása érdekében az iskolaügyi szervek rendeletben írták elő, hogy a magyar, ukrán, lengyel tannyelvű kilencéves alapiskolát végzett tanulók a szlovák tannyelvű iparitanuló- vagy szakközépiskolák első és második évfolyamában nem kaphatnak szlovák (illetve cseh) és orosz nyelvből elégtelen érdemjegyet. Ezekben az évfolyamatokban e tantárgyak érdemjegyeit nem szabad beleszámítani az ösztöndíjhoz szükséges átlageredménybe. Tehát az az iskola, mely nem tartja be a Művelődésügyi Minisztériumnak ezt az 1963. augusztus 12-én kelt rendeletét, törvényellenesen jár el. Természetesen az iskolának mindent el kell követnie, hogy a nemzetiségi iskolák volt növendékei nyelvi szempontból is elérjék az illető iskolák többi tanulójának színvonalát. Persze ez csupán a kérdés egyik oldala, mert ezzel szorosan összefügg az is, hogyan lehet áthidalni a lehetőségekhez képest zökkenőmentessé tenni az átmenetet az alacsonyabb fokú'iskolából a magasabb fokúba. Az első legfontosabb követelmény: minden iskola a tanterv által előírt alapos tudást nyújtsa tanulóinak. Ez fémjelzi — tanítási nyelvre való tekintet nélkül — az Iskola munkáját. Ennek pedig egyik legbiztosabb értékmutatója, ha tanulói megállják helyüket további tanulmányaik során. A magyar tannyelvű Iskoláknak ezenkívül még sokoldalú alapos szlovák nyelvi képzésben is részesíteniük kell tanulóikat. Minden tantárgyból meg kell tanítani a magyar tankönyvekben egyébként közölt szlovák szakkifejezéseket is. Szlovákia iskolai szervei továbbra is nyitnak magyar tannyelvű ipari tanuló- és szakközépiskolákat, ahol ezt a népggazdaság érdekei megkövetelik, ahol ezt a szülők kérik, s a személyi és anyagi feltételek is megvannak hozzá. Persze a meglévő 256 szakma között a jövőben is akad majd olyan, amelyből az egész országban csak egy vagy két osztály nyílik. Ezt a néhány szakmát továbbra is szlovák vagy cseh nyelven kell tanulni — azonban az idézett rendelet teljes figyelembevételével, annak pontos betartásával. Szeretnénk ebből az alkalomból hangsúlyozni, az iskolaügyi szerveken s nem utolsósorban a szülőkön is múlik, hogy a tanulás folyamatosságának könnyítése érdekében hozott minisztériumi rendeletet mindenki mindenütt helyesen értelmezze, és mély szocialista humanizmusának megfelelően érvényesítse. A másik levél — névtelen — az egyik általános középiskola tanári karát bírálja azért, mert „nem értenek ahhoz, hogyan kell a tanulók érdeklődését a részükre legalkalmasabb pálya iránt felkelteni“. A levél írója általunk ellenőrizhetetlen adatok halmazával becsmérli a tanári kar egyes tagjait — elfecsérelt tanítási órák, a tanulókkal való bánni nem tudás, az ifjúi lendületet gátló és fékező, a legrosszabb értelemben vett „tanári ‘ magatartás stb. A levélben a pedagógusi szakértelem meglepő. Éppen ezért érthetetlen, hogy mindezt miért nem mondja el a szülői munkaközösség ülésein, miért nem értesíti minderről az igazgatóságot? Persze minden félreértést elkerülve meg kell mondanunk, a levél írójának feltehetően igaza van, amikor azt kifogásolja, hogy a pedagógusok szinte kizárólag csak a tanulók szorgalmát mérik és nem képességeiket „ ... ha egy középiskolásnak a 2—3-as bizonyítványát csak napi 4—5 órás tanulással sikerül elérnie — írja —, úgy ez a tanuló a főiskolai stúdium fokozott követelményeinek aligha fog megfelelni.“ A probléma ugyan sokkal bonyolultabb, de le kell szögeznünk: az olyan ifjú, akiben a választott pályához szükséges személyiségvonások egyáltalán nem fedezhetők fel, a választott foglalkozás gyakorlására nagy erőfeszítéssel és többnyire csak kevésbé jó eredménnyel képes. Ha ilyen eset előfordult, valóban feltehető a kérdés: van-e értelme a személyi adottságokkal ellentétes szakmában dolgozni, amikor az adottságok és a szakmai követelmények ismeretében más, megfelelőbb foglalkozások is választhatók? Tehát nem állítjuk, hogy iskolánkból nem kerülnek ki pályatévesztett emberek, ezek száma azonban egész kis hányada az egy-két évtizeddel azelőttinek. S ha ön nem rosszindulatú, névtelen levelekre nem pazarolná energiáját, hanem segítene — és leveléből úgy véljük, tudna segíteni — akkor bizonyára még kevesebb irónikus, szerencsétlenül pályatévesztett embert produkálna társadalmunk. —MF— И<| Mi»*“* ч\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\"««1 Ä\\V\\\\\\\\\\VÄW\\\\\\WWW^WV‘W‘X'4WWV'WXX'A 1 т м М и Legyen a nyelvem halk szavú hárfa, Háborgó tenger moraja legyen, Legyen a rétek szelíd sóhaja — de Téged köszönt ma, kedves mesterem. Legyen a nyelvem síró hegedű, Fákat tördelő szél zúgása legyen. Legyen az erdők ébredő nesze — de Téged köszönt ma, kedves mesterem. Legyen a nyelvem mennydörgés hangja, Riigyburkot bontó rezdülés legyen. Legyen a vén Föld szívdobbanása, — de Téged köszönt ma, kedves mesterem. Legyen a nyelvem pásztorfurulya, Búgó, kattogó munkagép legyen. Ebben a versben egy szót küld Feléd: „Köszönök mindent, drága mesterem!“ BÖSZÖRMÉNYI ILONA Félbeszakadt beszélgetés A TANÍTOK NAPJA VÍZSZINTES. 1. Idézetünk első része, folytatva a függőleges 10. vízszintes 28. és függőleges 42. sorban. 10. Folyó Olaszországban. 11. Friss, tiszta levegő. 12. Idegen Irén (é. h.j. 13. Hiányos erény. 14. Német fa. 15. Énekel. 17. A hét egyik napja. 18. Szovjet repülőgép típus és jelzés. 19. Híres cseh festőművész. 20. Régebbi főnemesi cím. 21. Volt jelene. 22. Nagy áruház Moszkvában. 23. Mag — németül. 24. Hiányos falka. 25. Állatlak. 26. Észak-atlanti Szövetség angol nevének rövidítése. 27. Káposzta, csehül. 29. Tubusban van! 31. Lepkeféleség. 32. Izrael nagyobbik része. 33. Nemzetközi segélykérő jel. 35. D. T. 36. A Földközi tenger Hideg tél volt. A szél tetszése szerint hordta a havat az egymáshoz húzódó házak között. Mintha azért lennének ilyen közel egymáshoz, hogy ne fázzanak, védjék egymást az idő viszontagságaitól. Ilyenkor sokkal kellemesebb a meleg szobában tenni-venni. A kályha, mintha a nyárról mesélne. A tűző napról, virágos rétről, a fák lombjai közt átsuhanó langyos szellőről. Egy almafa- és egy tölgyfahasáb a kályha mellett beszélgetnek. Felidézik eddigi életüket, elmesélik egymásnak, hogyan is kerültek ide. — Én egy forgalmas út mellett éltem — mondja az almafa. — Sokat láttam, hallottam. Munkába siető embereket, játszadozó, virgonc gyerekeket, naponta száz meg száz autót. Zajos világ volt ez, de úgy megszoktam, hogy másképp el sem tudtam volna képzelni az életemet. Egyszer azonban rossz napra ébredtem. Nagy sebességgel belém rohant egy személykocsi. Bennem ugyan nagy kár nem esett, azt a kis horzsolást egy-két év alatt kihevertem volna. Annál rószszabb állapotban volt a kocsi eleje. A vezetője nagynehezen kitápászkodott Alig állt a lábán. De nem a sérüléstől Csak úgy dőlt belőle az alkohol. Még belém is rúgott. — Hogy ennek a fának is éppen itt kell lennie! Pedig senkinek sem álltam útjába. Másnap jöttek is a favágók és kivágtak. Иду kerültem ide. Nem tudom, mi lesz a sorsom de nagyon unatkozom. Hiányzik az élet mindennapos lüktető zaja. Szerettem volna még sokáig élni, hasznot hajtani, gyümölcsöt érlelni, melegben árnyékot nyújtani. De jött ez a felelőtlen ember, és mindennek vége. Ki hitte volna? — Nekem egész más életem volt — mondja a tölgyfa. — Az erdő mélyében éltem sok társammal együtt. Mi csak akkor láttunk embereket, ha gombázni jöttek vagy erdei gyümölcsöt szedtek. Annál többet tudtunk az erdei állatkákról, a lombjaink közt fészkelő madarakról. Megosztottuk gondjainkat és mindig Őrültünk az új napnak. Hajnalban hangos madárdalra ébredtünk. Este a lenyugvó nap sugaraival tértünk pihenőre. Az egyik napon furcsa motorbúgásra figyeltünk fel. A zaj egyre közeledett. Ahogy azt később megtudtuk a velünk dolgozó emberektől, a mi sorsunk felett valahol Moszkvában, Prágában, vagy Bécsben döntöttek. Valami gázvezetéket vezetnek erre. Dehát mi ehhez úgysem értünk. Szó nélkül átadtuk helyünket, a megszokott erdei csendet, párás levegőt, madárdalt, mindent. így kerültünk egymás mellé. Nagyon örülök, hogy így megértjük egymást. Mielőtt folytatták volna a beszélgetést, jött a háziasszony, kinyitotta a kályha ajtaját, és a fahasábok máris az izzó parázson találták magukat. Szó nélkül tűrték a hőséget. Nem tudták elképzelni mi történt. Nem beszéltek többé a szellőről, esőről, a madárdalról. Égni kezdtek. Némán adták ki lelkűket — melegüket, — hogy a szoba hőmérséklete még kellemesebb, barátságosabb legyen. Ez volt az utolsó, amivel az embereknek szolgálhattak. De ők már ezt nem tudták. NAGY LÁSZLÓ Kis tengerész és a gólya V. Cetínben (Nagycétény) a pionírok hagyományos álarcosbált rendeztek. A karneválon ötletesnél ötletesebb jelmezekben vonultak fel a pajtások. A résztvevők és a zsűri tetszését a gólyajelmezbe öltözött ötödikes Hajdú István nyerte meg. A felvételen egy kis-matróz társaságában látható. Kép és szöveg: —yd— HÜVIRAG Csingi-lingi hóvirág Mit álmodik a világ? Azt álmodja fut a fagy Ágak hegyén rügy fakad. Melegebb a napsugár A réten már tavasz jár Csingi-lingi hóvirág Öh, de szép is a világ! Böszörményi Hona beltengere. 37. Hazai kozmetikai cikkmárka. 39. Szlovák szépség. 40. Károly János. 41. Idegen férfinév. 42. Szeptember 21-én ünnepeljük meg névnapját. 43. Angol férfinév. 44. Azonosak. 45. Űri-----, Móricz Zsigmond ismert regénye. 46. Kicsi a ..., de erős. 47. Mely személy. 48. Hangszer. 49. Laos betűi felcserélve. FÜGGŐLEGES: 1. Ásvány. 2. Beteges. 3. Légáramlat. 4. Elektromos töltéssel rendelkező atom. 5. Károly Nándor. 6. Alarm. 7. A Szovjet Szakszervezeti Központ napilapja. 8. Spión (é. h.j. 9. Izomszalag. 13. Áramforrás. 14. Svájci város. 16. Lent. 17. Az utolsó Habsburg király neve. 18. Kétkerekű könnyű kocsi. 20. Több nem fért bele. 21. А-betűvel a végén: női név. 23. Régi büntetőeszköz. 24. Szűk. 26. Tagadószó. 27. Zsiga tulajdona. 30. Balkán állam. 34..........Laurel és Oliver Hardy, amerikai komikus színészek. 36. Eszével felfogja. 38. Vallás rövidítés. 39. Két sző: veszteség és morze-jel. 40. Krigli. 43. Hajó betűi. 45. E napon. 46. Széptevés. 49. Ló népiesen kiejtve. Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 10., vízszintes 28. és függőleges 42. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 9. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: Szeretettel köszöntjük nődolgozóinkat! Könyvnyertesek: Ádám Anna, Gém. Dechtáre (Détér) — Bányász Istvánná, Licince (Lice) — Zalaba Gyula, Mužla (Muzsla).
