Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-24 / 12. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. március 24. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Gondosabban, megfontoltabban ÜLÉSEZETT A SZÖVETSÉG ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGA A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége ellenőrző- és revíziós bizottsága Banská Bystricában ülésezett, a járási ellenőrző- és revíziós bizottságok el­nökei részvételével, jóváhagyta a bi­zottságok ez idei első félévi tervét, értékelte a múlt évi gazdálkodás eredményeit és zárszámláinak elkészí­tését, valamint a költségvetési tételek felhasználását. Ugyanakkor kifejtette álláspontját a Szövetség Központi Bi­zottságának 1973. évi költségvetésé­vel kapcsolatban. A járási bizottságok tevékenysége ellenőrzésének tényei és tapasztalatai alapján a szövetség KR elnökségének takarékossági intézkedéseket javasolt, szem előtt tartva a gazdasagosság el­vét. alapul véve a kormány takaré­kossági intézkedéseit célzó előírásai­nak és rendeletéinek betartását — az útiköltségek 15, valamint a vendég­látás és ajándékok tételén 10 száza­lékos megtakarítás hiztosításával. Tekintettel arra, hogy a szövetség járási bizottságain az ellenőrző szer­vek, illetőleg az ellenőrző- és revíziós bizottságok tagjai megállapították a nem egységes eljárást és ügykezelést — különösen a propagációra, a ver­senyekre stb. fordított összegek ese­tében — a Központi Ellenőrző- és Re­víziós Bizottság ajánlja a járási bi­zottságoknak, hogy a jövőben a költ­ségvetési tételek merítését rendszere­sen, negyedévenként ellenőrizzék. Utasította továbbá a szövetség járási ellenőrző- és revíziós bizottságait, hogy következetesebben vizsgálják a jb által merített költségek összegének helyességét és szükségességét. Nagyon értékes volt a közép-szlová­kiai kerület járási ellenőrző- és reví­ziós bizottságai elnökeinek tapaszta­latcseréje. amely e bizottságok mun­kájának javítását célozta, s arra ösz­tönözte a megjelenteket, hogy a jö­vőben gondosabban, s megfontoltab­ban gazdálkodjanak a szövetség anya­gi eszközeivel. (dr) Tanácskozott a Szövetség Központi Bizottsága A Szövetség Központi Bizottságának elnöksége ez év március 9-i ülésén több fontos kérdést vitatott meg. Köztük a hosszúlejáratú szocialista mun­kaverseny javaslatát, amely a munkafeltételek és a munkakörnyezet javí­tását célozza mezőgazdasági üzemeinkben. Megtárgyalta továbbá a mező­gazdasági adótörvény javaslatának elveit is. A szocialista verseny aprólékos megtárgyalása több szempontból is fon­tos volt. Jelenleg is komoly probléma, amely kedvezőtlenül hat a fiatalok­nak a mezőgazdasági munkára történő megnyerésére, hogy sok mezőgaz­dasági üzemben kedvezőtlenek a munkafeltételek. Gyakran a legelemibb követelményeket sem teljesítik, ami feltétlenül összefügg a munkával. Gon­dolunk itt a szociális és higiéniai berendezések létesítésére, a gazdasági udvarokban utak építésére, a környezet rendezésére, munkaruhák és egyéb szükséges eszközök nyújtására a szövetkezeti tagoknak. Habár szövetkeze­teink többsége gazdasagilag elég erős, sok helyen nem használják ki az előbb említett célokra tartalékolt összegeket. A szövetkezetek vezetőinek tudatosítaniuk kell, hogy a jó munkafeltéte­lek a termelésfejlesztés elválaszthatatlan részét képezik és a munkakör­nyezet állandó javítása elsősorban a mezőgazdasági üzemek érdeke. A kezdeményezés ösztönzésére az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizott­sága együttműködve a Mezőgazdasági Dolgozók Szlovákiai Szakszervezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottságával hosszúlejáratú szocialista versenyt írt ki, amely éppen az előbbi hiányosságok felszámolását igyekszik meg­gyorsítani. (eá) FÓLIÁS­A munkásosztály vezető pártjának a hatalom átvétele után, sok­szor szinte lehetetlennek látszó feladatokat kellett megoldania. Így volt ez akkor Is, amikor lehetővé vált a magyar nyelvű újságok ki­adása. Ezt a hírt kitörő örömmel üdvözöltük, s méltattuk pártunk helyes nemzetiségi politikáját. Persze volt egy nagy bökkenő. Honnan szerezni a rendszerhez hű, toliforgatáshoz értő embereket? — A dol­gozó nép fiai közül — adták ki pártunk vezetői a jelszót. S valóban így történt. Az esztergapad, az eke szarva mellől, és'sok 'más munka­helyről válogatták össze azokat, akik a lapok megindulása után né­hány sorban hírt, tudósítást küldtek a szerkesztőségekbe. Az Újságíró-keresők így jutottak el a trsticei (nádszegi) szövetke­zet kertészetébe és győzték meg a kertészt, Sándor Gábort a foltozó suszter hét fiának egyikét, hogy legyen a Szabad Földműves munka­társa. Kötélnek állt, mint sokan mások, s bizony az előzőtől jóval kisebb keresetért kellett törnie a fejét, járnia az országot. Az évek során Sándor elvtársnak sok hasznos szakmai cikke, ri­portja jelent meg lapunk hasábjain, és tarka írásaival is sokszor tette színesebbé az Újságot. A szakmellékletet olvasók különösen jól ismerték nevét, átgondolt tanácsait, cikkeit. De nemcsak az írott so­rokon keresztül próbált utat mutatni, hanem személyesen is eljárt a mezőgazdasági üzemekbe, érvelt, vitatkozott, tanácsot adott, s köz­ben tanult, igyekezett meglátni minden újat. Az utóbbi években a fóliás rendszerű zöldségtermesztés lett a hob-, byja. Az úttörőket sorra járta, s a tapasztalatokat népszerűsítette. Szerelmese lett az Uj módszernek. Először saját kertjében próbál­kozott sikeresen. A faluban sokan követték a kiskertészkedők szer­vezetének az elnökét és egyre több helyütt fehérlettek a kertekben a fólia-házak. A szemfüles újságírót azonban nem elégítette ki az egy-két „sátorban“ való termesztés. Sok töprengés után úgy döntött, leteszi a tollat, visszatér szövetkezetük kertészetébe és megpróbál­kozik a nagyüzemi fóliás zöldségtermesztéssel. Tavaly létesítették az első „fóliavárost“ az efsz kertészetében s próbálkoztak fektetett fóliás módszerrel paradicsomot és paprikát termeszteni. Minden kezdet nehéz. Nem volt ez másképp Trsttcén sem. A hely­zetet még nehezítette a mostoha időjárás. De mind ettől eltekintve sikeresen indultak s a község lakosai az eísz zöldségboltjában már korán vásárolhattak primőrárut, s adhattak gyermekeiknek dús C- vitamin tartalmú zöldséget. Ahogy falvaink épülnek, bővülnek, a „fólíaváros“ is tovább ter­jeszkedik. Ez szükségszerű. Egyre több zöldséget fogyaszt a lakosság, a földalap pedig évről-évre kevesebb. De a közösnek sem mindegy, mit hoz egy hektár föld. Sándor Gábor a főkertész váltig állítja, hogy a fóliaházakban egy négyzetméternyi területről 30—50 korona érté­kű zöldséget lehet eladni. Természetesen csak úgy, ha szakszerű az irányítás és szorgalmasak, odaadók a dolgozók. Mikor az új termelési módszerről van szó, sokat kell forgatni a szakirodalmat. A főkertész szereti tanulmányozni a különféle új módszereket, s meglátogatni a „fóliás“ kollégáit. Résztvesz a szak­emberek összejövetelein, előadásokat tart, meggyőz másokat a fólia alatti zöldségtermesztés gazdaságosságáról és sokféle előnyéről. Még az esetleges kudarcok, gáucsoskodások sem tántorítják meg hitében az úttörő szakembert. Sándor Gábor fiatalos lendülettel végzi munkáját. Pedig már neki Is őszre jár az idő, egyre deresebb az üstöké. Nem csoda, nem volt sima az életútja, és e hónap 24-én már átlépi az ötödik X határát. A jelentős évforduló alkalmából szerkesztőségi kollektívánk — és bizonyára sok olvasónk nevében — gratulálunk volt munkatársunk­nak, erőt, jó egészséget kívánunk, hogy az elkövetkező években va­lóra válthassa elképzeléseit, s minél több ízletes, friss zöldséget va­rázsoljon elő a mindent adó földből. TÖTH DEZSŐ MESTER ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! __év___ épiH s& Garammenti falucska. Hajdanában a feudális nagybirtokok részét képez­te. A lakosság mezőgazdaságból élt, s él ma is. E település határa kizáró­lag szántó, s kilenc nagyobb birtokra oszlott. Ez a tagoltság még a máso­dik világháború után is látszott a falu képén. A mindössze tiz gazda közül háromnak volt közepes birtoka, a töb­biek 2—6 holdas törpebirtokosok vol­tak, akik földjeik megmunkálásán kí­vül a nagybirtokokon napszámmunkát Végeztek. A lakosság nem volt állan­dó; a gazdasági cselédek vándoroltak, ők voltak a legsorsüldözöttebbek, leg­­kizsákmányoltabbak. Méláét (Málas) 1945. március 27-én szabadították fel a szovjet hadsereg csapatai. E felszabadító harcokban a román hadsereg katonái is résztvet­­tek. A község felszabadításáért vívott ádáz harcokban 43 szovjet katona vesztette életét... A falu lakosai közül 12-en a fasiz­mus koncentrációs táboraiban lelték halálukat. ... Mivel a harcok elhúzódtak, az Iskolaépületben tábori kórházat ren­deztek be. A lakosság készséges szol­gálatot tanúsított; a férfjak élelmi­szert, s egyéb anyagokat szállítottak a községbe, illetőleg a frontra. Rend­­fenntartó osztagok létesültek a fér­fiak soraiból; a nők pedig vállalták el kórház takarítását, a mosást, s a be­tegek élelmezését. 1945. április 17-én héttagU községi tanács alakult, amolv kezébe vette a falu irányítását. A kommunista párt Idők, sorsok, emberek helyi szervezete 1945. május 1-én ala­kult ; s ezzel egyidőben az önkéntes tüzoltócsoport is. Ugyancsak ez- idő tájt létesült a falu lakosai köréből a vadászcsoport. A háború utáni nyomott hangulatot még tetézte a nemzetiségi üldöztetés, Bár a helyi pártszervezet, a nemzeti bizottság, s a tanítók együttműködé­sével sikerült néhány színdarabot szlovákul és magyarul elöadatní az iskolai ifjúsággal, de a feszültség kö­telékein ez mit sem lazított. Csak az 1948. Februári Győzelem oldotta fel — véglegesen — a mesterségesen szított nemzetiségi torzsalkodást. A Győzelmes Februárt köveiden alakult meg a női tanács. S a földreform során 196 személy jutott földhöz. Az Ujgazdák — volt zsellérek, cselédek — bizony igavonó és gazdasági felszerelés híján nehe­zen boldogultak. A tápanyagszegény földek silány termést adtak. Mivel a létfenntartást valamiképp biztosítani kellett, így a férfinép kenyérkereset után látott, s a földek művelése a nőkre, s gyermekekre maradt. Csak későbbi évek során kínálta fel segít­ségét a gép- és traktorállomás. Ám a keskeny földeken a gépek is nehezen boldogultak. Addig tanakodtak, vitatkoztak, míg­nem szövetkezetét alakítottak. Gazda­sági épületeket építettek a közös ál­latállomány számára, gépeket vásá­roltak, s a szorgos munka nyomán gyors fejlődésnek indult a szövetke­zet. A jó gazdasági eredményekkel párhuzamosan gyarapodott a közös vagyon, s egyben a tagság jövedelme is. . Az utóbbi negyedszázad során el­tűntek a volt cselédlakások, a roska­dozó majorsági épületek, s helyükbe korszerű család! házak, hosszt! utca­sorok épültek. Ma már minden lakos saját családi házzal rendelkezik. A 903 lélekszámú faluban ezidőszerint 27 autótulajdonost tartanak nyilván. Emellett azonban szellemi „tápláléká­ról“ is gondoskodik a lakosság: 162 napilapot, s 300 szaklapot, folyóiratot járat. Pénzét megbecsüli a málasi honpolgár — ezt a közel kétmillió ko­rona takarékbetét Is bizonyítja. Az 1969—71. években portalanítot­­tuk a falu közutait, s járdákat építet­tünk. Az efsz a múlt évben egy szo­ciális épület építését kezdte meg, 550 ezer korona költségráfordítással, ame­lyet az idén átadnak rendeltetésének. A közeljövőben szövetkezeti lakáso­kat építenek a fiatal házaspárok ré­szére, ilymódon nyújtva segítséget. A hnb 21 képviselője a szocialista társadalom és a lakosság érdekeit szem előtt tartva, a lakossággal együttműködve a XIV. pártkongresz­­szus határozata, s a Nemzeti Front választási programja megvalósításán fáradozik. Dicséretes dolog, hogy a múlt évben 8240 társadalmi munka­órát dolgozott le, 103 ezer korona ér­tékben — a környezetszépítés szaka­szán. Autóbuszparkolót létesítettek, megjavították a buszvárót, rendbehoz­ták a temetőt, ravatalozót építettek, stb. Felújították — a lakosság köz­­megelégedésére — a villanyhálózatot, s így megszűnt a hiányos áramszol­gáltatás. Neonfény világít esténként. A választási program alapján a hnb az óvoda egésznapos üzemelését ter­Fény és hang. vezi. A legkiemelkedőbb akció: a kultűrház építésének megkezdése, — ez év elején —, több mint egymillió korona ráfordítással. Felépítéséhez a lakosság társadalmi munkával, az efsz pedig 200 ezer koronával járul hozzá. örvendetes tény az is, hogy a Jed­nota már megkezdte egy korszerű élelmiszerüzlet és vendéglátó építé­sét, több mint másfél millió korona költségráfordítással. Valószínű, még ez év végén elkészül. Épül-szépül falunk. Mindezért a nagy fejlődésért, a jómódú, kulturált életért hálával adózunk a hős szovjet népnek — felszabadítóinknak —, va­lamint a CSKP-nak, amely 1948. győ­zelmes februárjában a nép kezébe adta saját sorsa irányítását; a mun­kásosztálynak a belső reakció felett aratott győzelmét a földművesbizott­ságok kemény helytállása, szívós har­ca is elősegítette. A porbasújtott, leti­port nép végül felemelkedett. Soha többé nem teszi nyakát járomba! Em­beri méltóságában naggyá, alkotóvá, a szocializmus rendíthetetlen építő­jévé vált ez a dolgos nép, s megvédi vívmányait! 0BERT JÄNOS, Málaí (Málas) A Jur prl Bratislave-i Efsz zár­** számadó közgyűlésén Holz­häuser Vojtech efsz-elnök ünnepi beszédében kiemelte a CSKP támoga­tásával alakuló füldművesbizottságok jelentőségét, amelyek hathatósan tá­mogatták 1948-ban a 6 mezőgazdasági törvényjavaslat elfogadását, valamint ezek közvetlen szerepét a februári eseményekben. Megemlékezett a föld­­müvesbizottságok 1948. februári prá­gai kongresszusáról — amelyen hat­ezer küldött vett részt —, továbbá a Vencel-téri nagygyűlésről, amelyen az ország minden részéből 150 ezer földműves vett részt. Csakis a Februári Győzelem tette lehetővé — hangsúlyozta az efsz­­elnök —• a második földreform vég­rehajtását, miután az országgyűlés a hat mezőgazdasági törvényjavaslatot elfogadta, köztük módosítva az első földreform-törvényt, úgy ahogy azt a füldművesbizottságok 1948. februári kongresszusa követelte. Miért éppen a Jur pri Bratíslave-i Efszről írunk mnst? Mert másfél év­tizeddel ezelőtt kapta meg a „Feb-Méltók a megtisztel« cinre ruári Győzelem Efsz-e“ titulust. S az ünnepi zárszámadó közgyűlést épp ezen a jubileumi évfordulón tartot­ták. Bebizonyították a szövetkezet tagjai serény munkájukkal — az 1988—89-es válságos években sem hagyva magukat félrevezetni, — hogy méltók e megtisztelő cimre. Ez a szövetkezet 877 hektáros, s taglétszáma 277, melyből 190 nő és 87 a férfi. Fő termelési profilja a szőlőtermesztés: a 245 hektárnyi sző­lőből 144 ha már termő. Kučera Juraj mérnök, üzemgaz­dász beszámolójából kiviláglott, a tag­ság rendkívüli erőfeszítéseinek kö­szönhető, hogy a bruttotermelést 102, az árutermelést pedig 112 százalékra teljesítette a szövetkezet. Így válha­tott lehetővé, hogy a különféle ala­pok feltöltése után még 27 korona jutott munkaegységenként — részese­dés címén. A tagokról való szociális-kulturális gondoskodásnál kimutatható, csak néhány lényt említsünk: míg 1970-ben 108 ezer, tavalyelőtt már 127 ezer, $ a múlt évben pedig 271 ezer koronát fordítottak a fizetett szabadságra. A szövetkezet 40 tagja vett részt tavaly egy dunai társasutazáson az Amúr hajóval, egészen a Fekete-tengerig. Mik a terveik? Mazal Ladislav vezető-üzemgazdász szavai szerint a szövetkezet az árutermelésre helyezi majd a fő figyelmet, betartva a gaz­daságosság elveit, jobban kihasználva az álló- és forgóeszközöket, csökkent­ve a termelés önköltségeit, s hatéko­nyabbá téve az irányítást. Erre elen­gedhetetlenül szükség van, ha a ter­vezett 16,6 millió korona bevétellel találkozni akarnak. Az idén újabb 10 hektárnyi szőlőt telepítenek, folytaják a szőlőkben я már megkezdett talajjavítást, s ren­dezik a gazdasági udvart. A termelési feladatokon kívül a társadalmi és szociális feladatokról sem feledkez­nek meg. A társadalmi tevékenység tervét a következő közgyűlésükön vi­tatják meg és hagyják jóvá. Dióhéjban arról, mit is tartalmaz ez a terv? Főleg a szövetkezetben dotgozó asszonyok problémáit igye­keznek majd megoldani. E feladatok közé tartozik a lakosságszolgáltatás megjavítása, valamint a ószövetség­gel és az iskolával történő szorosabb együttműködés. S természetesen gon­doskodniuk kell a rászoruló tagok gyógyfürdői beutalásáról, az üdülte­tésekről. Különös figyelmet akarnak fordítani a szövetkezet fiataljaira, hi­szen a fiatal nemzedéknek kell a nyugalomba vonulók helyébe lépni. Ezért a fiatal házaspárok részére la­kóházak építését tervezik, s általában jobb. kedvezőbb munkakörülmények megteremtésén fáradoznak. Az ünnepi közgyűlés befejezése elolt került sor 1(1 nyugalomba vonuló efsz-tag érdemdús munkásságának erkölcsi elismerésére, akik meghatot­­tan vélték át a szövetkezet vezetőitől a díszoklevelet. S hadd legyen méltó befejezés: a szövetkezet tagjai a múlt évi — az árú­termelésre, valamint a munka- és életkörnyezet javítására irányuló — kötelezettségvállalásukat (405 ezer korona érték!) 204 ezer koronával túlteljesítették. (jpj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom