Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-10 / 10. szám

1973. március 10. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 A jó gépesítő ismeri a kovácsmesterséget is. Itt a pályaválasztás időszaka. Ez nagy feladat elé állítja mind a szülő­ket, mind a tlzenötéveseket. Így van ez minden év február—márciusában, hiszen számtalan lehetőség közül vá­logathatnak. Ellátogattunk hát a Le­lesi Mezőgazdasági Szaktanintézetbe, ahol bepillantást nyertünk a leendő fiatal mezőgazdasági szakemberek életébe. Az iskola kovácsműhelyében a má­sodikosok egy csoportja épp a ko­vácsmesterség fogásait sajátítgatta el Cap János mester vezetése alatt. La­katos Károly másodéves tanulót mun­ka közben találtuk. — Ml késztetett a mezőgazdasági pályára? — Úgy döntöttem, mezőgazdasági szakmunkás leszek. így azután a Vef. KapuSany-l (nagykaposi) AGROSTAV- ba jelentkeztem munkásnak, ahonnan iskolába küldtek. A tanulás jől megy. Már megszerettem a különféle mező­­gazdasági gépeket. Más szakmát már el sem tudnék részemre képzelni. — Milyen mezőgazdasági gépekkel ismerkedtél meg? — A három év alatt, megismerke­dünk a lánctalpas, kerekes traktorok­kal, kombájnokkal, s egyéb mezőgaz­dasági gépi eszközökkel. Rövidesen megszerzőm a kombájnos- és a gép­kocsivezető jogosítványt. — Milyen szakképesítéssel fejezed be tanulmányaidat? — Ha sikerül a vizsgám, úgy mező-ABl■ // wvo szakemberei között gazdasági gépesítői képesítést szer­zek. A harmadik osztályban épp a fél­évi bizonyítványt osztották. Itt talál­koztunk Borbély Tiborral. — Elégedett vagy a jegyekkel? — Elégedett vagyok. Aki rendesen tanül, az jő osztályzatot kap. Isko­lánkban a tanítók Igazságosan osztá­lyoznak. — Szerinted milyen a jő mezőgaz­dasági gépesítő? ' — A jő gépesítő Ismeri a mezőgaz­dasági gépeket és gépi berendezése­ket, azok működési elveit, kezelési módját,' műszaki karbantartását és a hibajavítások módját. E téren már széleskörű Ismereteket szereztem. — Rövidesen befejezed tanulmá­nyaidat. Mik a terveid? — Már megszereztem a kombájn- és a gépkocsivezetői jogosítványokat. Ha végzek, községünkben Vei. RaS- kovcében (Nagyráskán) traktoros le­­ázek a szövetkezetben. A gabonabe­takarítás Idején kombájnnal, télen pedig a javítóműhelyben dolgozok majd, Pankovics László mérnökkel, az iskolaigazgatóval Is beszélgettünk. — Szaktanintézetünk 1960-ban lé­­tesült,' oly céllal, hogy fiatal mező­gazdasági szakembereket képez a me­zőgazdaság számára. Azóta mintegy félezer szakembert adtunk a mező­­gazdaságnak. A kezdeti nehézségeken már túl vagyunk, de . .. A mezőgazda­­sági termelés gyorsütemű fejlődése, a fokozódó igények egy modern gép­park építését tették szükségessé. Az építési munkálatok jól haladnak. Rö­videsen elkészül a gépjavft6m0hely„ s az új tanévben a tanulók gyakor­lati oktatását már ott folytatjuk. — Ml mindent sajátítanak el iskolá­jukban a tanulók? — A tanulók a traktoros-gépesítői szakon és az állattenyésztői szakon tanulnak. Az előbbi szakon a fiúk megtanulják a növénytermesztési és állattenyésztési gépek, gépi berende-Balogh Lajos, SZISZ-elnök. zések — gabona-, burgonya-, cukor­répa- és silókombájnok, rakodók, nagy nyomású sajtológépek és perme­tezőgépek — kezelését. Tanulóink a szakvizsgák után gépkezelői képesí­tést nyernek a felsorolt gépekre, gépi eszközökre. Megismerkednek a köz­lekedési szabályokkal és a tanulási idő alatt gépkocsivezetői jogosítványt is szereznek. Elsajátítják a tisztítő- és szárítógépek, valamint az öntöző­­berendezések kezelését és javítását, illetőleg a hegesztést is. Ami meg az állattenyésztési szakot illeti, a tanulók elsajátítják a tejter­melés fiziológiáját, s a tejkezelést. Megtanulják a betegségek tüneteinek felismerését, a beteg állatok gyógy­kezelését *— és a munkabiztonság szabályait. A lányok kötelező tan­tárgyként a háztartásvezetést is ta­nulják, valamint a szabás-varrást, s a kézímunkázás tudnivalóit is, — Hogyan folyik az oktatás? — Minden tanulócsoportnak van egy szakmai vezetője, aki három éven át az elméleti oktatás alapján a gya­korlati tudnivalókkal is megismerteti a fiatalokat. A gyakorlatokat a ta­nulók a Kráf. Chlmec-i [királyhelme­cl) Állami Gazdaság műhelyében vég­zik. A lányok az állattenyésztési gya­korlatokat a helyi efsz-ben sajátítják el. A szabás-varrást szakoktató Irá­nyítja. — Tanulóink milyen anyagi támo­gatásban részesülnek? — Az első osztályosok 50—100 ko­rona között, a másodikos és harmadi­kos tanulók 190 korona zsebpénzt kapnak, havonta. Az Intézet diákott­honában tanulók ingyenes ellátásban részesülnek. Az iskola SZISZ-elnökét az előadás­ról hívtuk kt néhány percre, s meg­kérdeztük tőle, milyenek a lehetősé­geik a képességek kibontakoztatásá­ra, továbbfejlesztésére? — Elöszörís, jók a sportolási lehe­tőségeink. Iskolánkon nagy népszerű­ségnek örvend a sportlövészet. Több versenyen már eredményesen szere­peltünk. J61 működik a foto-szakkö­­rünk és a zenekarunk. A SZISZ tanul­mányi kirándulásokat szervez. Beszél­getéseket rendezünk az idős kommu­nistákkal. Az eszmei-politikai neve­lést iskolánkon a SZISZ-szervezeten belül oldjuk meg. Hetente egyszer politikai iskolázáson veszünk részt. Van asztalitenisz- és labdarúgócsapa­­tunk, s ezek különböző tornákon, mér­kőzéseken vesznek részt. Közösen járunk filmelőadásokra. S szórako­zásra is jut időnk. Mindezeket azért mondtuk el, hogy ezzel Is könnyítsünk a pályaválasztás gondján. ILLÉS BERTALAN Kondás Klárika már önállóan varr. ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! Bodrogköznek ez a községe már az I. burzsoá köztársaság idején is mun­kásmozgalmi gócpont volt. A kommu­nista párt helyi szervezete 1922-ben alakult. Ettől az Időtől kezdve mind többet hallatják szavukat a kommu­nisták PleSanyban (Szentesen) és az egész Bodrogközben. Földreformot követeltek, sztrájkoltak a magasabb bérekért, röpcédulákat, plakátokat terjesztettek, amelyeket a környező falvakba Is eljuttattak. Szervezték a május elsejei felvonulásokat, ami bi­zony a legtöbbször a csendőrök pus­­katusainak koppanásaítól, kardlapo­zásától volt hangos. Ennek ellenére mind többen csatlakoztak az élharco­sokhoz, felsorakozva a vérvörös lo­bogó alá. A- jö tömegpolitikai munka eredmé­nyeként — az 1924-es választásokon — a község 18 mandátumából 10-et a kommunista párt szerzett meg. A bur­zsoá államhatalom szervei azonban nem engedték meg, hogy kommunista legyen a községi bíró — csakis va­gyonos ember lehetett. Am ez sem szegte a párttagok aktivitását, tovább küzdöttek, egyre több hívet szerezvén a marxista-leninista eszmének. Az 1931-i választásokon ugyancsak a kommunista párt győzött, s Németi Ferenc, a párt alapító tagja lett a községi bíró, 1933-ban a burzsoá ural­kodó osztály a kommunista bíró he­lyébe kormánybiztost nevez ki. A párt ennek ellenére mindent elkövet a munkalehetőségek biztosítására. 1934- ben a kőbányában véglegesen leáll a munka. Még sanyarúbb sors vár. a munkásokra. Vásároltak ugyan 2—3 hold földet a szomszédos Vojka (Vé­­ke) és .Svínlca (Szinyér) földbirto­kosaitól, hogy a mindennapi élet-HARC gondjaikat némileg enyhítsék. De ez a földvásárlás csak a bankárok zse­bét hizlalta, mert csak 12—14 száza­lékos kamatlábbal adták a kölcsönt. A kommunista párt ez idő tájt arra törekedett, hogy minél erősebbé te­gye az egységfrontot, mivel a hitleri fasizmus egyre terjeszkedett, s a há­ború veszélye mind közelebbről fe­nyegetett. Az 1938-as választásokon ismét a kommunista párt győz, 50 százalékos részaránnyal. De a bírói széket a bur­zsoá államgépezet nem engedi a kom­munistáknak. Kormánybiztos irányít, egészen a Horthy-csapatok megszál­lásáig. A Hortby-megszállással a kommu­nista párt teljes illegalitásba kény­szerül, de a munkát tovább folytatja. Szinte napi hívatlan vendégek a ka­­kastollas csendőrök a párt hü tagjai­nak házatáján. Feldúlják a lakásai­kat, kihallgatják, ütik-verik, meglin­cselik, majd börtönbe vetik azokat, akik szót mernek emelni a féktelen elnyomás, megaláztatás ellen. Am a szentesi kommunisták keményen da­colnak, a burzsoá rendszert kijátszva. A pártszervezet egysége szilárd. Erőt ád nekik a további helytálláshoz a győzelmesen előretörő szovjet hadse­reg közeledtének híre ... Végre 1944. november 26-án községünk felszaba­dult a fasiszta járom elől. A község élére a párt legjobb harcosai kerül­tek, Mátyás Istvánnal az élen. A nem­zeti bizottság tagjai: Tar Mihály, Nagy József, Kis-Kendi Lajos, Oltman László, Dudás József és Péter Ferenc, ök a rend helyreállítói, az élelemellá­­tők, s ezer más gond, nehézség le­­küzdői. Ez sem tart sokáig, mert 1946-ban már Ismét kormánybiztos van a község élén, ami a demokrata mozgalom erősödésével magyaráz­ható. ES GYŐZELEM Ez sem töri meg a kommunisták erejét, szívós állhatatosságát. így ju­tunk el 1948. Győzelmes Februárjáig, minekutána a nép veszi kezébe a ha­talmat, a kommunista párt irányítá­sával. Ez a dicső győzelem ment meg 102 családot a kitelepítéstől... Ezután kezdődik az igazi munka, élen a kommunistákkal: a szocializmus építése. Nehéz körülmények között ver gyö­keret az új élet. 1950-ben alakul meg az egységes földmüvesszövetkezet. Göröngyös az út, sok-sok akadállyal. De leküzdik ezeket a nehézségeket. A párttagok élenjárnak a munkában, szüntelenül agitálnak, hirdetve a párt szavát. Még a szomszédos községek­ben Is példaként emlegetik őket. Villanyt kap 1951-ben a falu, ami kezdi megvilágítani az emberek gon­dolkodását Is. Mind gyorsabb a fej­lődés, ami igazában 1955-ben érezhe­tő a legkézzelfoghatőbban, amikor kétmillió korona a közös gazdasági évi bevétele, s jut már a tagoknak évvégi részesedés. Ez újabb lökést ad a fejlődésnek. Nagyobb a munkalen­dület, bőségesebb a hektárhozam, gyarapszik a szövetkezet állatlétszá­ma, s az állattenyésztés jövedelme­zőbb — emelkedik a tagok életszín­vonala. Új, többszobás családi házak rend­re megváltoztatják a falu arculatát, könnyebbül a dolgozó nők háztartási munkája. Megint sokat segfi a pártszervezet, főleg a vezetésben. A szövetkezet ve­zetőit iskolázásra javasolja, hogy megszerezzék a nagyüzemi gazdálko­dáshoz szükséges politikai- és szak­ismeretet. Ez főképp az 1960—85-ös években történik, amikor az efsz összjövedelme már eléri a hat millió koronát. A szövetkezet továbbfejlődésével párhuzamosan halad a családiház­építkezés. Többszintes lakások épül­nek, garázsokkal. A község 280 lakó­házának több mint a fele már a Feb­ruári Győzelem őta épült. Szalmatetős, földpadlős lakás már mutatóban sincs. Oj Iskolában tanulnak a gyerekek. Míg 1948. előtt alig volt a faluban érettségizett, ma a gyerekek 90—95 százaléka vagy érettségizik, vagy szakmát tanul. Már számos a faluban nevelkedettek közül az orvosi, mér­nöki diplomával rendelkező, s taní­tókból van a legtöbb. A szövetkezeti gazdálkodást élet­­képtelennek tartök ma, 23 év múltá­val anyagiakban is érezhetik a szocia­lista társadalom emberbecsülö, fel­emelő erejét, gondoskodását. Ezt bi­zonyltja a sokgyermekes családok se­gélye, az öregek nyugdíjjáradéka, a fiatal házaspárok kedvezményes köl­csönhöz juttatása, stb. Nagy a termelési versengés, a mun­kakedv, aminek eredménye: ma már 14 millió korona a szövetkezeti tagok közös vagyonának értéke, s az efsz évi jövedelme eléri a 10 millió koro­nát. A tagok életszínvonala lemérhető abban is, hogy a község helyi üzleté­nek havi áruforgalma 300 ezer koro­na körül mozog. A község portalaní­­tott közútaln több mint 80 személy­­gépkocsi futkároz. Huszonöt év tükrébe érdemes néha­­néha beletekinteni. Van mivel büsz­kélkedni. Ez mind-mind a szocialista rendszerünk vívmánya. További cé­lunk: a CSKP által Jelölt, biztos, egyre simább úton haladni. Olcsóbban, töb­bet termelni, s még boldogabban, kul­turáltabban élni! PARAJOS LÄSZLÖ, mérnök, Plešany (Szentes) ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! A miinka­versenv győztesei • Tejhozamátlag: 4102 liter 0 Hogyan Is kezdték #’ Siker, siker után ф Mit hoz az 1973. év? ф A Michal na Ostrove-1 (mihály­­fai) Efsz fiatal mérnöke Lojko Tibor megszokta már az embere­ket, akik nagyon becsületesek, jól végzik munkájukat. Különösen büszke a nyolc tehéngondozóra. Hogy miért? Mert, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás­ban sikerült elérniük a leges-leg­­magasabb tejhozamátlagot, s ezál­tal a tejtermelési verseny abszolút győztesei. — S mi volt a helyzet néhány évvel ezelőtt? Régebbi kimutatásokat keres elő az asztalifiókból. Bekapcsolja a villanyra működő törpe-számoló­gépet. Szoroz, oszt, majd válaszol: — Például 1970-ben csupán 2807 liter volt az évi tejhozamátlag. Egy évvel később már 3785 liter, s a múlt évben pedig elértük — két­száz tehén esetében — a 4102 liter évi tejhozamátlagot. Természetesen, amíg sikerre újabb siker született, ez nem volt olyan agyszerű. — Amikor a szövetkezetbe jöt­tem, szintén nyolcán fejték a tehe­neket. Csakhogy minden munkát közösen végeztek. Ez semmiképp sem tetszett nekem. Megbeszéltem hát az emberekkel, ugyanezt a munkát végezzék külön-külön: egy gondozóra 25 tehén jut. Beleegyez­tek. Egy-két hét után már mutat­kozni kezdett a különbség. Akkor már sejtettem, elképzelésem való­ra válik ... Vagyis, a fiatal mérnök pontos takarmányozási tervet készített. Ennek teljesítéséhez megkapott minden támogatást a nyolc tehe­nész részéről. — Ahogy emelkedett a tejho­zam — magyarázza Lojkó mérnök —, úgy emeltük a takarmány /mennyiségét és minőségét. Emel­lett szigorúan betartottuk a gazda­ságosság elveit. A takarmány fris­sességére, jő minőségére töreked­tünk. Az abraktakarmányt sem prédáltuk fölöslegesen; a legjobb tejelékenységű tehénnek literen­ként 35 dekányit adtunk. — S mennyi egy liter te] elő­állítást költsége? — Mindent beszámítva, 2,06 ko­rona, s emellett 2,48 koronáért ér­tékesítjük. — Rekorder-tehenük hány liter tejet ad? — Több is van belőlük. Például a „SUTA“ tavalyelőtt 6120, s tavaly már 7097 litert adott. — Azt hiszem, a tejeladás álla­mi tervének teljesítése nem ütkö­zött nehézségbe? — Nem! A tervezett 560 ezer liter helyett 720 ezret adtunk a dolgozók asztalára. A szocialista munkaversenyt a járás részéről a Járási Mezőgazda­­sági Igazgatóság, valamint a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsé­gének Járási Bizottsága értékelte. Véleményük: kevés olyan efsz van Szlovákiában, amely 4 ezer 102 li­ter évi tejhozamátlaggal dicseked­het. Krajčovič F. Lojko Tibor, mérnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom