Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-10 / 10. szám

1973. március KISZABAD FÖLDMŰVES

3

Egyszikű gyomok irtása a gaimoavetösokbeo

Az utóbbi néhány év tapasztalatai azt mutatják, egyre fokozottabb figyelmet kell fordítani a gabonavetések egyszikű gyomnövényeinek irtására. Az ezirányű tevékenység sikerességét ma már több hatásos vegyi készítmény biztosítja, melyek közül az alábbiakban is bemutatunk néhányat.

A HÉLAZAB {[Aréna fatua) a gabonafélék legismertebb és aránylag sok kárt okozó egyszikű gyomnövényei közé tartozik. A rávetés nélkül termesztett gabonákban a következő gyomirtó szerekkel vehetjük fel ellene a küzdelmet:

AVADEX BW — hatóanyaga 40 °/o trialát. Sikeresen pusztítja a hélazabot és a gyomfüveket. A szer gyorsan párolog, ezért permetezés után azonnal be kell dolgozni a talajba, lehetőleg 3—5 cm mélyre. A hőmérséklet növekedésével fokozódik a párolgás. A kétszikű és a már kikelt gyomokat ez a készítmény nem irtja. Egy hektárra 3 liter készítményből és 300—400 liter vízből csinálunk permetlét. Vetés előtt vagy közvetlenül a vetés után applikáljuk. A könnyebb homoktalajokon néha a vetést is megkárosítja, de ez csak átmeneti jellegű. Ezen készítmény a cukorrépánál is alkalmazható.

BIDISIN — csak a hélazabot irtja. Kontakt hatású szer, a később kelő gyomokra hatástalan. A permetlé kisebb mértékben a gabona leveleit is megperzselheti. Adagolása: 8 liter vegyszer + 200—400 liter víz. A nagyobb vízmennyiség alkalmazása előnyösebb, mert a bő permetlé jobban befedi a gyomokat. Egyéb gyomirtókkal, esetleg CCC készítménnyel vagy karbamiddal nem ajánlatos keverni, illetve együtt adagolni. A hélazab 2—4 leveles fejlettsége idején használjuk. A cukorrépában is alkalmazható.

CARBYNE — csak a hélazabra hat. Meggátolja a kalászképzést, hátráltatja a fejlődést, ezért a gabona könynyebben elnyomja ezt a gyomot. Ez a szer megkárosíthatja a vetést is, ha a permetezést követő 2 hétben kb. 1 °C-ra csökken a hőmérséklet, vagy nagy szárazság áll be; ekkor visszaesik a gabona fejlődése, fokozódik a bokrosodás, kisebb lesz a hozam. Ugyanilyen következménnyel járhat a szer túladagolása is. Tavaszi és őszi búzában 3, tavaszi árpában 4 litert számítunk egy hektárra, 150—200 liter vízben feloldva. A zabvetésekben

xQjmktbV\

! j .

vei ej

A mellékelt ábra a gabona vegyszeres gyomirtási lehetőségeinek egyszerűsített vázlata. (Nem helyettesíti a használati utasításokat!) Jelmagyarázat: A = kelés, В = az 1. lomblevél kibontakozása, C = a 2. lomblevél kibontakozása, D =» a 3. lomblevél kibontakozása, E = a bokrosodás kezdete, F = bokrosodás, G * a bokrosodás befejezése, H = szárbaszökés kezdete, I — kifejlődött az 1. csomó (nodus), J ■“ kifejlődött a 2. csomó, К = az utolsó levél képződése, L a nyelvecske (ligula) kifejlődése, M — az utolsó levél teljes kibontakozása, N — kalászképződés kezdete.

nem alkalmazható! A hélazab 1,5—2,5 leveles fejlettségi állapotának idején applikáljuk.

A gabonatermesztőknek a nagy széltippan (Apera spica venti) is sok bosszúságot okoz. A rávetés nélküli gabonákban az alábbi gyomirtó szereket lehet használni:

GESARAN 2079 — az őszi búzában alkalmazható. A kelő növények gyökerein keresztül, hat. A megerősödött gyomokat nem irtja. A nagy széltippanon kívül kétszikű gyomok (orvosi székfű, kenderkefű, tyúkhúr, az első fejlettségi szakaszában levő vadrepce és repcsényretek) ellen is sikert biztosít. Csak egészséges, fagyok által meg nem károsított gabonavetésekben lehet vele permetezni. Adagja: 2,5—3 kg készítmény + 400 liter víz. A gabona 3. levelének kibontakozása után, a bokrosodás idején applikálható, de a bokrosodási Időszak vége felé már nem ajánlatos használni. Az őszi búza gyomirtó szere.

LUMETON 2412 — a széltippanon kívül némely kétszikű gyomot is irtja, (pl. orvosi székfű, lórom, ragadós galaj stb.). Egy hektárra 4—5 kg készítményt és 400 liter vizet számítunk. Használati ideje és módja megegyezik a Gesaran 2079-ével.

MIXI TOK — jól irtja az ebszékfüvet, veronika-, kenderkefű-féléket, a tyúkhúrt, repcsényretket stb. A többéves gyomok jól ellenállnak ezen szemek. Adagja: 6 kg hatóanyag + 400—B00 liter víz/ha. Ősszel, a vetést követő 3 napon belül kell kipermetezni. Az őszi búzában alkalmazható.

IGRAN 50 — az őszi búza, árpa és rozsvetésekben használható, de a hüvelyesek gyomirtására is megfelel. Az egyszikűek közül a nagy széltippant, parlagi ecsetpázsitot, a kétszikűek közül azokat, amelyek nem többéves, mélyen gyökerező gyomok. A csírázó gyomokra hat. Csak a korán elvetett gabonáknál használható, legkésőbb október közepéig. A permetezést a vetés utáni 2 napon kell elvégezni. Adag: 3—5 kg szer + 300 liter víz.

A rávetéssel termesztett gabonatáblákon (lucerna, vörös- és fehér lóhere esetében) a hélazab irtására AVADEX BW készítményt alkalmazunk, mégpedig a lucerna és a here vetése előtt, (a többit lásd feljebb). Továbbá a CARBYNE gyomirtó szer is applikálható az alávetéses gabonákban (a már ismertetett módon), de a 4 literes adag csak az árpánál használható.

Vanek Aranka, mérnök

A SL0VM0NA beváltotta a hozzáfűzött reményeket

A mezőgazdaság minden ágazatában a termelés egyszerűbbé, olcsóbbá tételére, a dolgozók munkájának megkönnyítésére törekszünk. A cukorrépa termesztése a hagyományos módszerek alkalmazásakor köztudomásúlag sok kézi munkát igényel, a termelés viszonylag költséges. Az új, korszerű termelést eljárások bevezetését és széleskörű elterjesztését a genetikailag egycsírájú cukorrépa fajta termesztésbe vétele tette lehetővé.

A Slovmona H cukorrépát Szlovákiában mintegy 10 ezer, a CSSZK területén viszont ezer hektáron termesztették mezőgazdasági üzemeink a múlt évben. Hat dél-szlovákiai járás 23 mezőgazdasági üzemében ellenőrizték az új fajta termesztésének gazdaságossági mutatóit. A szerzett tapasztalatokról Ing, Miloš Haruštiak, a Slovosivo (Bratislava) dolgozója nyilatkozott a közelmúltban.

A termelési eredmények összegezése során kiderült, hogy a 486 ha kísérleti területen a Slovmonánál 445 q átlaghozamot értek el, a kontrollként szereplő Dobrovická A viszont 437,8 q-át termett hektáronként. Az első fajtánál 600, a másodiknál 570,6 mázsa volt az elért legnagyobb hozam. A nitrai cukorgyár kimutatásai szerint a cukortartalom szempontjából is a Slovmona javára billent a mérleg. A Jugoszláviában végzett kísérletekben, ahol lengyel és jugoszláv fajtákkal hasonlították össze a Siovmonát, valamint a további hazai fajtáinkat, megállapították, hogy a növekedési és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség intenzitásában, valamint az átlaghozam nagysága szempontjából a Slovmona valamennyi fajtát felülmúlta. A cukortartalom szempontjából is ez a fajta szerepelt a legjobban az összes hazai fajtáink közül. Hazai viszonylatban három új cukorrépa fajtával végzünk összehasonlító kísérleteket, s az eddigi eredmények alapján az új fajták sem képesek túlszárnyalni a Slovmona képességeit.

Ebben az évben Szlovákiában 15 ezer hektáron terem majd Slovmona cukorrépa fajta, ebből négyezer hektáron drazsírozott vetőmag kerül a talajba, hogy megállapítást nyerjen a drazsírozott vetőmag használatának gyakorlati előnyössége. Mint ismeretes, a drazsírozott vetőmag lehetővé teszi a pontos egyedtávolságra történő szemenkénti vetést, a szükséges egyedszám biztosítását, valamint a mag és a fiatal növény védelmét .— a magvakat bevonó réteg, drazsírozó anyag fungicideket, inszekticideket és

növekedést serkentő szereket tartalmaz.

Tapasztalatok szerint az új fajta termesztésbe vételének több előnye van; ha a hagyományos fajtát termesztenénk, akkor 1990-ben már 4580 hektáron kellene vetőmag-szaporítással foglalkozni, az új fajtánál viszont mindössze 1350 hektár szaporító területre lesz szükség. Az így megtakarított területen további 17 ezer 280

telesre

vizsgázott

tonna finomított cukrot, 3,7 ezer tonna melaszt, nagy mennyiségű répafejet és szeletet produkálhatunk, esetleg növelhetjük más növényfélék vetésterületét. Az így kitermelt cukortöbblet mintegy 460—500 ezer lakos tervezett évi cukorfogyasztását fedezné. További előny, hogy a drazsírozott mag szemenkénti vetése feleslegessé teszi az egyelést, a kézimunkaero-ráfordítást, ami hektáronként 713 korona költségcsökkenést jelent. Ez 1980-ig mintegy 40 millió korona évi megtakarítást jelentene szlovákiai méretben. A drazsírozott vetőmag használata 1980—1990 között országos méretben közel 157, szlovákiai viszonylatban pedig 42,8 millió koronával csökkentené a cukorrépa-termelés évi költségeit. A dolgok másik

oldalát nézve megállapították, hogy már 1975-ben országos méretben 11 ezer 780, szlovákiai viszonylatban pedig 3360 dolgozóval csökkenthető a cukorrépa-termelés munkaerő szükséglete. Itt kell megjegyezni, hogy a számítások szerint a drazsírozott vetőmag semmivel sem terhelné jobban a termelést, mint a most használt koptatott vetőmag. A kézi munkaráfordítás csökkentésével és a betakarítás tökéletes gépesítésével gazdaságosabbá tehető a takarmányozási célokra termesztett Slovmona cukorrépa fajta termelése is, ami főleg ott jelent nagy előnyt, ahol a silókukorica termesztése bizonyos akadályokba és nehézségekbe ütközik.

A drazsírozott vetőmag használatának széleskörű elterjedését egyelőre sajnos gátolja az a tény, hogy Szlovákiában még nincsenek kiépítve a vetőmag speciális előkészítéséhez szükséges kapacitások. Az idén rendelkezésre álló drazsírozott vetőmagot Ausztriában készítették elő. A szomszédos MNK-ban is rendelkeznek speciális előkészítő részlegekkel, s a kölcsönös megegyezés alapján 1974- re 10—15 ezer hektárra elegendő vetőmagot szeretnénk Magyarországon drazsíroztatni. Az 1975-re igényelt vetőmagot már hazai üzemeinkben szeretnék szakszerűen előkészíteni, ezért minél előbb hozzá kell fogni a szükséges kapacitások kiépítéséhez.

Kimutatások szerint tehát a Slovmona H genetikailag egycsírájú cukorrépa fajta a gyakorlatban is beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

—bor—

Ж

m

Égszínkék gyapjas juhok

A Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság tudományos dolgozói színes gyapjas juhfajták kinemesítésén munkálkodnak. Fáradságos munkájuk első gyümölcseként megjelentek az egyik tadzsik kutatóállomás legelőin az égszínkék és búzavirág-kék színű bundát „viselő“ juhok. A Szovjetunióban már régóta kísérleteznek a „természetesen tarka“ juhok kinemesítésével, de eddig nem sikerült biztosítani az utódok tökéletes színátöröklését. Időközben azonban olyan sikeres előrelépést tettek a szovjet kutatók ezen a téren, hogy ma már számos juhtenyésztö gazdaságot ellátnak égszínkék gyapjas bárányokkal. (URANIA, Berlin)

т

т

ммт

т

т

т

т

м iájából

Földközi-tengeri gvümölcslögv Ausztriában

A földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratisis capitata) a narancs- és az őszibarack-szállítmányokkal jutott el Ausztriába, és elterjedt a gyümölcstermő vidékeken. Elsősorban a kajszit és az őszibarackot, a körtét, ritkábban az almát tá. madja. Az eddigi tapasztalatok szerint kémiai és mechanikai módszerekei nem lehet védekezni ellene. /

Eredményesebbnek látszik a genetikai védekezés. Osztrák szakemberek nagy számban helyeztek ki a tenyészidőben gamma-sugarakkal termékenyítőképtelenné tett bábokat. Azt tapasztalták, hogy a sterilizált hímek kiszorítják a nem sterilizált hímeket. Emiatt egyre több párosodás nem jár utódok létrejöttével. A kilátások biztatóak; a további kísérletek döntik majd el, valóban beválik-e ez a módszer.

(Pflanzenarzt)

A jód hatása a hízóbaromfira

A mezőgazdaság minden szakaszán a termelés intenzívebbé tételére törekszünk. Így van ez a baromfitenyésztésben is. Hazai tudományos dolgozók múlt évben többek között kísérleteket végeztek a hízóbaromfiaknál is, s a kísérleti állatok csoportjainál megfigyelték, milyen hatással van a hízócsirkékre a napi takarmányadagba kevert jód különböző menynyisége. A kísérletet Plymouth x Cornish fajtakeresztezésböl származó utódokkal végezték. A csirkéket egy napos kortól 63 napos korig, illetve az 1,80 kg élősúly eléréséig tartották megfigyelés alatt.

Az elért eredmények alapján a következő tanulságot vonták le a tudományos dolgozók:

1. Az 1 kg takarmányhoz kevert

0,10 mg és 0,25 mg jód nincs hatással az állatokra;

2. Az 1 kg takarmányhoz kevert 0,50 és 1,00 mg jód a megfigyelés időszakában átlagosan 3,83 °/o-kai, illetve 2,41 százalékkal növelte a csirkék súlyszaporulatát;

3. Ha 2,00 vagy 2,50 mg jódot kevernek a napi takarmányadag kilójába, akkor a fentemlített időtartam alatt átlagosan 6,55 %-os, illetve 10,88 százalékos csökkenést idéznek elő a súlygyarapodásban;

4. A jód adagolása minden kísérleti csoportban csökkentette az állatok vérsavójában található fehérjék által lekötött jód mennyiségét — ez a csökkenés olykor elérte a 62,91 %-ot. Ezzel szemben mintegy 53,1 százalékkal nőtt a jód összmennyisége.

Takarmányliszt toliból

A Bulletin National Renderers Association, Inc., N. 715/1972 jelentése szerint az Európai Gazdasági Közösség szakbizottsága engedélyezte a toliból készült takarmányliszt takarmányipari összetevőként történő felhazsnálását a szarvasmarha-haszontenyészetek számára készülő takarmánykeverékek gyártásánál.

Az elemzések kimutatták, hogy ez a sajátos tulajdonságokkal rendelkező takarmányliszt legalább 80 °/o nyers fehérjét, legfeljebb 11 % vizet és 3 °/o (sósavban nem oldódó) hamuvegyületet tartalmaz, A toliból készített takarmányliszt emészthetőségl együtthatója minimum 75 százalék.

Mennyi nyers fehérjét adjunk?

Louisiana állam egyetemén azt vizsgálták a tudományos dolgozók, mennyi nyers fehérjét (proteint) célszerű adagolni az anyasertéseknek és az apaállatoknak a napi takarmányadagban. A kísérletekbe össszesen 160 állatot vontak be, s ezeket aszerint csoportosították, hogy a napi adagba mennyi nyers fehérjét kevertek.

A megfigyelések alapján arra

következtettek, hogy az apaállatok napi takarmánykeverékébe 13— 15 °/o, az anyákéba viszont 16 százalék nyers fehérjét célszerű adagolni. Az így összeállított napi adagok esetén mutatták ki a legjobb takarmány-értékesítést, a legjobb hasznosságot és így állították elő a legjobb minőségű húst.

(Feedstuffs 44, 7, 13, 1972)

Halból készült tej

Chilében a nemzeti táplálkozási program keretében minden gyermek naponként fél liter tejet kap. Mivel az országban termelt tej ehhez nem elegendő, évenként 80 millió dollárért kell tejet importálni. A chilei halászati intézet kutatói legújabban olyan eljárással kísérleteznek, amelynek segítségével halfehérjéből lehet tejet előállítani. A vizsgálatok szerint 20 000 tonna tengeri csuka fehérjéből 700 000 gyermek számára készíthetnének póttejet, s így nem lenne szükség behozatalra. A haltej előállítása csupán feleannyiba kerülne, mint a tehéntejé. Az új

tejtermékhez nagy reményeket fűznek.

A haltej előállítása a következőképpen történik: a tengert csuka húsát vízben áztatják, hogy eltávolítsanak belőle néhány nemkívánatos enzimet meg zamat és színezőanyagot, továbbá, hogy megszabadítsák a hatszagtól. Ezután enzimes kezeléssel elfolyósítsák, lipoidokat adnak hozzá, s megszárítják. A szárított végtermék: 65—80 százalék, megfelelő aminosav-összetételű fehérjét tartalmazó por. Vízzel elvegyítve tulajdonságai a tehéntejéhez válnak hasonlóvá.

(Kosmos)

20 millió éves hörcsög

Egy teljes egészében megmaradt hörcsögcsontvázat találtak tufás agyagba ágyazódva kansasi kutatók a Drummond hegység (USA) közelében. Vele együtt több olyan ősmaradványt is kiástak, melyeknek korát meghatározhatták, és ezek segítségével meg tudták állapítani, hogy ez a hörcsög 20 millió évvel ezelőtt élt. Az értékes leletet konzerválták és a jobb láthatóság kedvéért kontrasztanyaggal itatták át az őt bezáró kőzetet. A lelet jelentős, mert pliocén előtti hörcsögleletek Amerikában eddig alig voltak. (Geotimes)

T