Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-29 / 30. szám

1972. Július 20.

SZABAD FÖLDMŰVES

3

Fontos feladat

a gabonabetegségek

elleni küzdelem!

SzloväKia egyes mezögazäasSgi üzemeiben mar elcsitul! a gabonalíombäjnoíč zaja, bizton» sagba Helyezték a termés!, másKol viszont' még teljes erővel az aratás mielőbbi befejezésén fára’doznak. Az idei időjárás sok' bosszúságot, s talán még több kárt okozott üzemeinknek. A szakemberek szerint idén olyan termésre volt kilátás, amivel világviszonylatban is az elsők' közé kerültünk volna. Sajnos, az időjárás, néliol a gondatlanságból, nemtörődömségből eredő Hibák beleszóltak a dolgok alakulásába.

Sok Helyen megdőlt a gabona, neHéz, Hosszadalmas lett az aratás — amit betakarítás köz» ben leliullotf csapadék tovább neKezíťetť — a vártnál gyengébb eredmények születtek. Sok Helyen 'fölütötték fejüket a különböző gabonabe’tegségek is, ami egyáltalán nem kedvező je» lenség, Ha arra gondolunk, Hogy a pártbatározatokban feltüntetett feladatokat' minél előbb' teljesíteni kell.

Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor a közelmúltban Nitran megtartott össz»szlov'á» kiai gabonatermesztési szeminárium után felkerestem SATRO JÄN mérnök elvtársat, a Központi Mezőgazdasági Kísérleti és Ellenőrző Intézet (ŰKSÜP, Bratislava) növényvédelemmel foglalkozó részlegének vezetőjét, Hogy választ kérjek tőle az alábbi kérdésekre:

e A mezőgazdasági termelés távlati fejlesztési terv előirányozza: a vetésterület további növelésével el kell érni, hogy a szántó 65 %-án gabonát termeljünk, s ezzel, valamint az átlaghozam állandó növelésével biztosítsuk a tervezett gabonamennyiséget. Hogyan vélekedik erről a növényvédelmi szakember?

— Kétségtelen, hogy a megnövekedett feladatok megkövetelik a termőterület bővítését, mivel az átlaghozam fokozása sokkal keményebb dió. A növények egészségvédelme szempontjából azonban mindennek megvan a határa. A termőterület növelésekor üzemeink elsősorban az Őszi búza területét növelik, hiszen a szovjet búzák kitünően beváltak. Ezek az egyébként helyes termelés-fejlesztési Irányzatok azonban új, megoldásra váró feladatokat vonnak maguk után. A gabonaterületek növelése megbontotta az eddigi vetésforgó elvét.

jf Szlovákia számos mezőgazdasági üzemében észleltek idén különféle gabonabetegségeket, melyek elsősorban az őszi búzát támadták meg. Milyen betegségről van szó tulajdonképpen?

— Elöljáróban talán annyit, hogy ez az év ebből a szempontból nem volt ugyan kritikus, bár a száraz ősz és nedves tavasz—nyár után az Is lehetett volna. Mindenesetre jó figyelmeztetés, hogy a jövőben ne kerülje el figyelmünket a szőbanforgó betegségek rohamos elterjedésének lehetősége.

Mindinkább háttérbe szorulnak a vetőmag által terjesztett betegségek, s előtérbe kerülnek azok a betegségek, melyeknek terjedését főleg az elővetemény növényi maradványai vagy közvetlenül az előveteménnyel fertőzött talaj segíti elő. Ezek közül elsősorban a gyökér és szár megbete* gedését előidéző betegségekkel ajánlatos foglalkozni.

A szár alsó, talajmenti részei megbetegedésének következménye — a kórokozók faja vagy csoportja szerint — a gyökérrothadás, a szár alsó részeinek feketedése, elhalása, a szár és a kalász megfehéredése, a megdőlés vagy a szár fokozott törékenysége, a kalászok bélamagvúsága, a magsúly csökkenése, végül a termés károsodáAz üzemek többségében a „Kasza után eke“ jelszó értelmében járnak el, hisz tudják: az idejében elvégzett tarlóhánás, középmély szántás — a tudományos dolgozók ez ntóbblt szorgalmazzák — és tökéletes talajzárás kedvező feltételeket teremt az őszi vetemények számára.

foto: -bor*

Az etósen megdőlt, betegségektől megtámadott, gyakori esőktől áztatott, pergésre hajlamos gabonák betakarítása — főleg ha minimális szemveszteséggel akarjuk elvégezni a begyűjtést — sok fáradsággal jár, s valódi mesteri hozzáértést kíván a dolgozóktól.

ségcsökkentő intézkedések (beleértve a ritkább vetést) sora. Nagy fontosságot kell tulajdonítani a CCC készítmények applikálásának, mert a szár talajmenti részének szöveteit erősítő folyamat gátolja a szár megtörését, sőt a CCC készítmény közvetlen fungistatlkus hatással van a kórokozókra^

m Ismeretes, hogy a múlt évben — a szárazabb időjárás következtében — viszont a fuzárinmos gombabetegségek terjedtek el. Szóljunk néhány szót ezekről a betegségekről is.

— A fentiekben tárgyalt két patogéntöl eltérően a fuzáriumos betegségek (Fusarium avenaceum, F. graminearum, F. culmorum, F. moniliforme, F. herbarum) többnyire a szárazságtól megkínzott növényeket támadják meg, s leginkább a száraz tavaszi hónapok után ütik föl fejüket, mint pl. 1971- ben. Idén fuzáriumos szártőrothadást a gabonaféléknél úgyszólván sehol sem tapasztaltak. Ami a tavaszi szárazságot követő gyökér-fuzariózist illeti, elsősorban a korai vetéssel (főleg a tavasziak esetében) védekezhetünk eredményesen, mert Így a növények megfelelően ki tudják használni a kora tavaszi nedvességet is.

í- Hogyan lehet a tárgyalt betegségek kártétele, illetve kórokozóik terjedése ellen védekezni? Ismeretesek valamilyen vegyi készítmények, melyekkel hatásosabbá tehetők a megelőző intézkedések?

— Meg kell említeni, hogy mivel többnyire olyan kórokozókról van szó, amelyeknek terjesztésében a vetőmag semmilyen vagy csak elenyésző szerepet játszik, a vetőmag csávázása hatástalannak bizonyul. A fuzáriumos betegségek már a vetőmaggal is terjeszthetők, ezért némi kedvező hatás a csávázószerek (főleg a Hg-tartalmú készítmények] alkalmazásával is elérhető. Mindenesetre ebből a szempontból új, hatásosabb szerekre volna szükség.

A szóbanforgó gabonabetegségek elleni vegyszeres védekezés során számos készítményt próbáltunk ki, kisebb-nagyobb sikerrel. Több adat igazolja, pl. a CCC készítményeknek a torsgombás és cerkospórás megbetegedés csökkenésére gyakorolt közvetett hatását. Az Ophiobolus graminis és a Cercosporella herpotrichoides ellen sikeresen alkalmazható a Bavistin készítmény. A gyökérrothadások ellen hazai viszonylatban is jól bevált a Benlate szer. Érdemes megjegyezni, hogy ahol Rafex és Aretit herbicidekét alkalmaztak, ott aránylag ritkán és csak kis mértékben fordult elő á tárgyalt kórokozók általi fertőzés.

Sajnos, a közvetlen vegyszeres kezelés egyelőre nem képes megoldani a fentemlített betegségek elleni tökéletes védekezés problémáját, de lehetővé teszi azok kártételének bizonyos mrétékű eliminálását, kirekesztését. Remélhető, hogy rövidesen forgalomba kerül egy hatásos szer, melynek segítségével sikeresebben védekezhetnek termelőink ezen betegségek ellen.

A védöszerek applikálás! módját is meg kellene változtatni. A klasszikus preventív készítmények (pl. kaptan) csak akkor teljesítik küldetésüket, ha közvetlenül a veszélyeztetett felületre, vagyis a szár talajmenti részére és a gyökérzónába jut a hatóanyag. A szisztematikus, illetve hemiszisztematikus gombaölöszerek applikálásánál sem elegendő, ha a levél felületére kerül a hatóanyag. A repülővel való permetezés egyelőre szóba sem jöhet, viszont az elterjedt felületi permetezők használata sem sok jóval kecsegtet, bár jelenleg rájuk vagyunk szorulva. Használatukkor a nálunk alkalmazott kisebb permetlé-adagokat (cca 300 liter/ha) forszírozzuk, s ha helyesen állítjuk be a munka közbeni nyomást (nagyobb), akkor főleg a Cercosporella herpotrichoides ellen érhetünk el jó effektivitást. Az Ophiobolus graminis esetében már a gyökérzónába kell juttatni a hatóanyagot, ha sikeres munkát akarunk végezni, ezért ezen betegség ellen egyelőre nehezebb védekezni vegyi úton.

Az említett kórokozókon kívül a további mikroorganizmusok egész sora — számuk mintegy 30 fajra tehető — előidézheti a gabonafélék gyökérzetének és a szár talajmenti részének megbetegedését. Természetesen nem mindegyik rendelkezik azonos virulenciával, fertőzőképességgel, s mint azt az idei tapasztalatok Is mutatják, egyes területeken néhány jelentősebb fajra redukálódik a számuk. Sajnos, a gabonáknak a szántóból való nagymértékű részesedése lehetetlenné teszi, hogy teljes mértékben érvényesítsük a termelési óvintézkedéseket. Rövidesen lehetőség nyílik azonban arra, hogy az Itt felsorolt és egyéb védekezési lehetőségek összessége révén, beleértve a hatékony vegyszeres kezelést is, csökkenteni vagy legalábbis a minimálisra korlátozni tudják majd termelőink a különféle gombabetegségek nemkívánatos kártételét. Ez annál is inkább fontos feladat, mivel a XIV. pártkongresszus, valamint a CSKP KB áprilisi plenáris ülése nyíltan kimondta, hogy minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a modern agrotechnikai intézkedések érvényesítésével és a hektárhozamok fokozatos javításával elősegítsük a gabonafélék év! produkciójának szakadatlan növekedését, ami a saját forrásokból történő ellátás biztosításának alapfeltétele.

Beszélgetett: Kádek Gábor

ИТИВОМЯНYéS TDGIfNIKA

WéW*y^V*V.%mwXvI * • ••• • HAV»VAV.»/AV.W»Wi

Cv.v* «V

■■m úíUíaáJb-éí **■*

A Mesterséges talajt

állítottak elő növénytermesztési célokra a Szovjetunió Tudományos Akadémia Általános és Szervetlen Kémiai Intézetének tudományos dolgozói. Az előállított mesterséges talaj állítólag tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyekre a növényeknek szükségük van. Ez a mesterséges talaj kiszárítva, a műtrágyához hasonló csomagolásban hozható forgalomba. A szovjet tudósok tapasztalata szerint, a műtalajba ültetett növények öntözésen kívül semmilyen más gondozást nem Igényelnek. A mesterséges talajt különösen az üvegházakban lehet jól alkalmazni, kihasználni.

ľA’ 'Automatizált zöldségtermesztés Japánban

Rövidesen kezdetét veszi Japánban a zöldségtermesztés automatizálása, melynek fő célja a zöldségkertészetekben dolgozók számának jelentős csökkenését ellensúlyozni. Az első automata berendezéssel működő zöldségtermesztő üzem után az elkövetkező két év folyamán további öt automatizált kertészetet létesítenek a nagyvárosok közelében.

Az automatizált zöldségtermesztéssel kapcsolatos tervek lényegében a kitűnően bevált nagykapacitású üvegházakra épülnek. Ezekben a zöldségtermesztő üzemekben automaták végzik majd a trágyázást, öntözést, a kártevők elleni permetezést, valamint a termés szedését és csomagolását. Az első automatizált üzemet paradicsom és uborka termesztésére szakosították, 500 tonna évi kapacitással.

FA" Fokozódik 'az 'éloldj termelése

Az illetékes szakemberek kijelentették, hogy évrőlévre fokozódik a világ növényi olaj termelése. A szakértők véleménye szerint a világ ezirányú termelése 1972- ben eléri a 44 millió tonnát, ami a múlt évi valósághoz viszonyítva több mint 4 %-os növekedést jelent. Az előző években mintegy hat százalékos növekedés volt tapasztalható ezen a téren. A növényi olaj termelésének 50 %-a étkezési olaj. Idén előreláthatólag 22 millió tonna étolaj készül a világon, főleg szójából, napraforgóból és repcéből.

A kereslet állandó növekedését látva, az Egyesült Államok kormánya azt tanácsolta a farmereknek, hogv a gabonatermesztésről térjenek át Inkább a szójabab termesztésére. Ehhez hasonló helyzet uralkodik Kanadában Is, ahol viszont az olajrepce termesztésével számolnak. Lehetséges, hogy a közeljövőben — az olajosok termesztésének intenzív fejlesztése következtében — Ausztrália lesz a világ legnagyobb és legjelentősebb étolaj szállítója.

sa. Ezt a betegséget a különböző taxonómiai kategóriákba tartozó gombás patogének, kórokozók egész sora előidézheti.

A moszatgombák (Phycomyeetes) osztályában több, a gyökérfekély (PythiumJ nemzetségébe tartozó, magasabbrendű élősködő gombát (pl. P. graminlcolum, P. arrhenomanes, P. tardicrescens, P. aristosporum, stb.j ismerünk, melyek károsíthatják a búzát és általában a gabonaféléket. A Pythiumok a gyökérek és a szár talajmenti részeinek lágy, világosbarna rothadását eredményezik. Igaz, a tőbetegségek előidézésben játszott szerepük még nincs pontosan meghatározva, ám nem árt tudni, hogy a nevezett gombákkal való fertőzés táptalaját a növényi maradványok — gabona vagy füszerü gyomok, esetleg az előző évi torsgombája (Ophiobolus graminis) igényel a legtöbb figyelmet, ugyanis ez a szár feketedésének és a gyökérzet rothadásának okozója. Idén sok helyen megkárosította az őszi búzát. Ezen betegség akkor terjed el leginkább, ha ősszel száraz és meleg, tavasszal és a kora nyári hónapokban (március—június) pedig fölöttébb csapadékos az időjárás.

A gyökér és a szár alsó részeinek megbetegedését, vagy a torsgombás fertőzést — akár az Ophiobolus graminis, akár a Cercosporella herpotríchoides idézi elő — többnyire a helytelen vetésforgóra vezetik vissza. A szőbanforgó kórokozók fellépése és pusztító hatása teljes mértékben Igazolja a korábbi feltevéseket.

Á Idén tehát a torsgombás megbetegedés okozott legtöbb gondot és legnagyobb veszteséget a büzatermesztőknek. Hogyan lehet védekezni ellene?

— Ez a betegség akkor terjed leginkább, ha a talaj nedvességtartalma 60—80 °/o-os. Ismeretes a környezet savas, illetve lúgos kémhatásnak besavas, Illetve lúgos kémhatásának beérték kedvez a legjobban. Ha csökken a talaj savtartalma, jobban fejlődnek a patogének, kórokozók. Vagyis, a fiziológiailag savanyú trágyák csökkentik, a lúgosak viszont növelik a fertőzés lehetőségét. A mésznitrogénről csak annyit, hogy a feljegyzések szerint nem támogatja a torsgomba- terjedését, sőt némely esetben csök; kenti annak előfordulását.

Jelentős tény, hogy a televénylakó mikronövényzetnek a tápanyagokban gazdag talajban végbemenő intenzív fejlődése az Ophiobolus graminis pusztulását, a búza kórokozókkal tör. ténő megtámadásának csökkenését eredményezi. Ezen célra jól hasznosítható a zöldtrágyázás, sőt úgy tűnik, érdemes elgondolkodni afelett, nem lenne-e célszerű jól érett istállótrágyát alkalmazni a búza alá, ha ez már második, esetleg harmadik éven kerül gabona után a vetésforgóba.

Ha 2—3 évig akarunk egy parcellán gabonát termeszteni, ajánlatos lesz nagyobb gondot fordítani az elővetemény megválasztására is. A szóbanforgó kórokozóktól a pillangósvirágúak (lucerna, baltacím) tisztítják legjobban a talajt. Kedvező tisztító hatása van a repcének is. Jó elővetemenyként szolgál a zab és a kukorica is. Az előveteményekben azonban feltétlenül ki kell Irtani a gyomokat, mert gyakran azok az élősködők hordozói.

A megfigyelések kimutatták, hogy a későbben vetett növényzetet kevésbé támadták meg a betegségek. A szakemberek általában idejekorán elvégzett szántást ajánlanak, melynek során tökéletesen be kell szántani a betakarítás utáni maradványokat, s a külföldi tüdősök szerint a torsgomba vizsgált előidézőinek némelyike ellen (pl. Cercosporella herp.) a kései vetéssel Is lehet védekezni, főleg akkor, ha gabona volt az elővetemény. A nevezett esetben nálunk is hatásos lehet ez a módszer, s bizonyos mértékben hasznosítható az Ophiobolus graminis ellent védekezésben is.

A korai és tökéletes vetőszántás, valamint a későbbi vetés között a szokásosnál hosszabb idő telik el, ami a torsgombás megbetegedés folyamata szempontjából döntő lehet. A gomba termőtestei többnyire a tarlón érnek meg, majd elegendő csapadék esetén elsődleges fertőzésre alkalmas askospórákat szabadítanak fel. Mivel a fertőzés Ősszel következik, vagy következhet be, a nyert ídőkülönbség joggal nevezhető az őszi fertőzés eshetőségének csökkentésére Irányuló pozitív intézkedésnek.

Az agrotechnikai beavatkozásokban jelentős szerep jut az alacsonynövésű gyomok irtásának, melyek a monokultúrás termelés következtében, esetleg a gyomirtőszerek elválasztőképessége miatt nagyon elterjedtek. Itt elsősorban a tyúkhúrról (Stellaria media), a kék pártéjú mezei tikszemről (Anagalis arvensís) stb. van szó, amelyek nedves mikroklímát hoznak létre a szár talajmenti részénél, s kedvező feltételt alakítanak ki a gyökérbetegségek előidézői számára. Ezen gyomnövények irtását hatásos vegyszerekkel (pl. Mixl Tok S) biztosítjuk. A CCC tartalmú készítmények aplikálása esetén is tapasztalható némi közvetett hatás az Ophiobolus graminis terjedését illetően, de ezeket a szereket időben kell alkalmazni, hogy teljesíthessék küldetésüket.

■ A búza cerkospórás betegsége (Cercosporella herpotrichoides) idén aránylag kis mértékben, főleg a Cseh SZK területén fordnlt elő. Mit kell tudnunk erről a taxonómiailag a hiányosan ismert gombák (Fungi imperfecti) közé tartozó kórokozóról?

— Ezt a betegséget általában a búza torsgombás megbetegedésével párhuzamosan emlegetik, s ez idézi eló a valódi torsgombás fertőzést, szártörést. Szükséges tudni, hogy ezen betegség ellen hasonlóképpen védekezhetünk, mint az előbbiekben tárgyalt kórokozók ellen. Régóta Ismert tény, hogy a későbbi vetés csökkenti a cerkospórás gabonabetegség előfordulását. Itt is szerepet játszik a nedves