Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-12-23 / 51. szám

1972. december 23. SZABAD FÜLDMOVES A Patrone volt a legjobb A zalužanyi földművesszövetkezet (pffbrami járás) kiváló eredménye­ket ér el a növénytermesztésben. Idén pl. 44 q volt a gabonafélék hektáron­kénti átlaghozama ebben a gazdaság­ban. Burgonyát 37 hektáron termesztet­tek ebben az évben. A jó termésho­zam biztosítása érdekében időben el­végezték a talajelőkészítést és 50ö q istállótrágyát szántottak be a talajba hektáronként. Tavasszal símítóztak és 350 kg tiszta tápanyagot juttattak a Víztisztítás - növényekkel A szovjet kutatók olyan növényeket találtak, amelyek az ásványi olajszár­mazékokkal szennyezett vizet rövid idő alatt megtisztítják. A kálmos (Acorus) és a gyékény (Typhaj ter­jedt el közülük leginkább a Szovjet­unió távol-keleti részén. Ezek a növé­nyek — meghatározott mennyiségben — két hét alatt képesek eltávolítani a szennyvizekből az ásványi olaj mér­gező származékait. Valószínű, hogy ezek a más növényekre, vízi élőlé­nyekre méregként ható anyagok a két növénynek táplálékul szolgálnak. A kísérleteket jelenleg a Habarov­­szki Kőolajfeldolgozó Vállalatban ipa­ri méretekben folytatják. (Szocialiszlyicseszkaja Indusztrija)- Magnélküli paradicsom A Bolgár Tudományos Akadémia örökléstani kutatói (genetikusok) új­fajta, magnélküli paradicsomot ter­mesztettek ki. A vegyi elemzések so­rán kiderült, hogy ezen fajta sokkal nagyobb szárazanyag tartalommal rendelkezik, mint az idáig termesztett fajták. A magnélküli paradicsom ter­mesztésének új módszere nagy jelen­tőséggel bír a mezőgazdasági gyakor­lat szempontjából. Új feltérjeforrás- a kékmoszat Miközben az iparilag fejlett orszá­gokban nagy anyagi és szellemi erő­vel igyekeznek az emberi és az állati táplálkozás szolgálatába állítani a zöldalgákat, kiderült, hogv Eszak- Afrikában a törzslakosság a legrégibb időktől fogva fogyasztja a többsejtű kékalgákat, Spirulinéket. Ez az alga jóval több fehérjét tartalmaz (a szá­razanyag 65 százaléka fehérje), mint a zöldalgák, továbbá értékes lipidek, vitaminok és festékanyagok is van­nak benne. Ezt az iparilag fejlett or­szágokban korábban ismeretlen alga­fajt Franciaországban és Mexikóban **már tenyésztik is mesterséges körül­mények között. (Science Progress) talajba minden hektáron. Ültetéskor jó minőségű, egészséges ültetőanya­got használtak. A vegetációs idő fo­lyamán négyszer végeztek sorközi talajművelést, illetve töltögető kapá­lást, s a terület egy részén gyomirtó­­szereket is applikáltak. Háromszor per­meteztek a burgonya fekete szártö­­rothadása ellen, és nem feledkeztek meg az amerikai burgonyabogár kár­tételét megelőző, illetve korlátozó intézkedésekről sem. A szövetkezet dolgozóinak szorgal­mát siker koronázta. Olyan átlagho­zamot értek el, amely nemcsak a sa­ját terveikben feltüntetett mutatókat múlta felül, hanem az egész körzet kimutatott átlageredményét is. A Pat­rone fajta, amelyet 20 hektáron ter­mesztettek, átlagosan 400 q-át ter­mett. A másik két fajta is jól bevált. A 10 ha-on termesztett Saskie burgo­nya 360, a Čajka viszont 7 hektáron 340 mázsa átlaghozamot nyújtott. Az összterület minden egyes hektárjáról átlagosan 380 q burgonyát gyűjtöttek be. Igaz, nem volt zökkenőmentes a nemvárt termésmennyiség betakarítá­sa és a munkálatok szervezése, de a szövetkezet tagjai a segítségükre sie­tő diákokkal és a védnökségi üzemek dolgozóival karöltve eleget tettek a feladatnak. A kiváló hozamnak kö­szönhető, hogy a zalužanyi szövetke­zet mintegy 55—60 vagonnal több burgonyát értékesíthet idén, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A „Zemédélské noviny“ nyomán: —kg— 50 N 0) Ф E Ф </) 'СО 'Cü CL Varsói Repüléstudo­mányi Akadémia ter­vei szerint elkészült az elsó — mezőgazdasági rendelte­tésű — lengyel légpárnás jármű. Az M—6 típusjelzésű járművet növényvédő és gyomirtó vegyszerek perme­tezésére, műtrágyák szórá­sára használják majd első­sorban olyan területeken, ahol a hagyományos perme­tező-szóró gépek a talaj adottságai vagy a növény­­kultúra érzékenysége miatt nem dolgozhatnak. Az előzetes tájékoztatás szerint az új légpárnás per­metező síma területen 50 km/őra maximális sebessé­get érhet el és óránként 15—20 hektárnyi területet szórhat, illetve permetezhet be. (Mezőgazdasági gépészet és építészet) olíAqáhéi Nem a friss a jó, Д ma már jelentősen fejlett me­zőgazdasági-ipari termeléssel rendelkező Koreai Népi Demokratikus Köztársaság figyelemre méltó ered­ményeket ér el a mezőgazdasági ter­melés színvonalának fellendítésében. Ennek köszönhető, hogy lényegesen megváltozott az észak-koreai fáink arculata, javult az emberek életszín­vonala. A mintegy két millió hektár kiterjedésű földterületen, melyen 13 millió ember él, öntözőhálózatokat lé­tesítettek és szinte minden település-Egyre eredményesebben re bevezették a villanyt. A szövetke­zeti földeken egyre több traktor se­gíti az emberek munkáját. Az erőgé­pek száma 1960 és 1970 között három és félszeresére növekedett. Az ország­ban, melyben a közelmúltban élelmi­szerhiány uralkodott, már a gabona­­termesztés szilárd alapjait is lerak­ták. Az előzetes számítások szerint az elkövetkező években a KNDK évi ga­bonatermelése eléri a 7—7,5 millió tonnát. A rizs az ország egyik leg­fontosabb mezőgazdasági terméke. Egy hektáron átlagosan 5—7 tonna rizs terem, ami világviszunylatban is kiváló eredménynek számít. —k— Kutatóintézeteink életéből Értékes öszehasonlítő kísérletet vé­geztek a cukorrépával 1966—1971-ben a Praha—Repyi Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet és a Brnol Mezőgaz­dasági Főiskola szakemberei. Erről ad rövid tájékoztatót Jan Myšák mérnök­nek, a nevezett gépkísérleti intézet dolgozójának tollából a Zemédélské noviny idei 245. száma. A kísérlet fő célja az volt, hogy megvizsgálják a cukorrépa vetési sortávolságának a gyökér-, korona- és derített cukor­­’ termésre gyakorolt hatását. A össze­hasonlító kísérletet 45 és 50 cm sor­távolságra vetett cukorrépával végez­ték. A feladatot Jan Myšák mérnök és Josek Kolaŕík mérnök, CSc., hajtották végre. A hat éven keresztül azonos agro­technikai intézkedések közepette le­folytatott kísérletből kiderült, hogy az 50 cm sortávolságú parcellák gyö­kér- és derített cukorhozama na­gyobb, a viszonylagos cukortartalom pedig némely esetben alig észrevehe­tően kisebb volt, mint a 45 cm-es sortávolságú répa esetében. Tekintet­tel arra, hogy az 50 cm-es sortávolság alkalmazásakor 10 °/o-kal csökken a sorok összhosszúsága, a vetéskor és egyeléskor úgy kell eljárni, hogy 10 %-kal sűrűbb legyen a növényzet, vagyis 10 %-kal több egyed legyen a sorokban, mint a hagyományos 45 cm-es sortávolságra történő vetéskor. A kísérleteket értékelő tanulmány hangsúlyozza, hogy a jelenleg gyár­tott, kétmenetes betakarításra alkal­mazható répakombájnok mindkét sor­távolság esetén bevethetők, csupán el kell végezni a gépek szakszerű beállítását. A jövőben sorozatgyártás­ra kerülő speciális vetőgépek, be­gyűjtők és kultivátorok is úgy készül­nek, hogy azokat szükség esetén könnyen át lehessen alakítani az 50 cm-es sortávolságra. A tudományos dolgozók hangsúlyozzák, hogy szá­molni kell azzal, hogy pár év múlva teljesen áttérünk az 50 cm-es sortá­volságnak megfelelő répatermesztési gépek gyártására, s ezzel megterem­tődnek a nevezett gépek (elsősorban a betakarító kombájnok) kifogástalan, veszteségmentes működéséhez szük­séges alapfeltételek. (kágé) ÚROS-2 A felfedezés hét évvel ezelőtt tör­tént. A szegedi József Attila Tudo­mányegyetem Növényélettani Intéze­tében különféle növények szabad aminosav tartalmát vizsgálták, s a látszatra a többi zöldségféléhez ha­sonló állapotú spenótlevelekről kide­rült, hogy annyi szabad aminosavat tartalmaznak, amennyit eddig egyet­len növénynél sem sikerlüt kimutatni. Az újonnan beszerzett, majd később saját termelésű spenótnál azonban már nem ismétlődött meg ez a jelen­ség. A tudósok kedvüket veszítve hagyták sorsára a spenótültetvénye­ket, nem is öntözték azt. Az 1965-ös szárazság idején már majdnem kiszá­radtak a levelek, amikor még egy kí­sérletet tettek a kutatók. A hervadt, vízhiányos levelekben a szabad ami­nosavak mennyisége 300—500 száza­lékkal meghaladta a jól öntözöttekétl A jelenség oka tehát a szárazság volt. Az elkövetkező években nyolcvan kultúrnövényfaj — spenót, paprika, búza, borsó stb. — egyedeit vizsgál­ták meg, s az eredmények arról ta­núskodtak, hogy a szabad aminosa­­vaknak vízhiány hatására beálló nagy­mérvű felhalmozódása a növényvilág­nak széles körben érvényes, általános törvényszerűsége. A felhalmozódás 3—6 hétig tartó talajszárazság esetén éri el a legnagyobb értéket, a növé­nyi levelek szárazanyagának 5—12 %-át. Ez óriási, mintegy 300—600 %-os növekedés, mivel a vízzel leg­jobban ellátott növények levelei ál­talában csak szárazanyaguk 1,5—1,8 %-át tartalmazzák szabad aminosavak formájában. A felhalmozódó aminosa­vak többsége olyan nélkülözhetetlen­nek, eszenciálisnak mondott amino­sav, amelyet az emberi szervezet ma­ga nem tud létrehozni, viszont fehér­jéinek felépítéséhez szüksége van rá. Ilyen pl. a Ieucin, izoleucin, fenilala­­nin, valin, inetionin, az arginin, a hisztidin stb. Ennél is jobban meg­lepte a tudósokat egy nem eszenciá­­lis aminosavnak, a prolinnak a jelen­léte. Először a paprikaleveleknél fi­gyelték meg, hogy a hosszabb ideig tartó szárazság hatására százszor több keletkezik belőle, mint rendes körülmények között. A prolintartalom növekedésének mértéke növényfajok szerint változik, de csak a spenótban, sóskában, cukorrépában, kukoricában és a salátában nem haladja meg az aminosavak gyarapodásának általá­nos mértékét. A prolinos aminosav­­kép kizárólagosan a vízhiány követ­kezménye, s ez lehetővé tette, hogy a tudósok már 1969-ben kidolgozza­nak egy eljárást, amellyel a prolin mennyiségéből könnyen és gyorsan meghatározható, mikor szenved víz­hiányban a növény, mikor kell ön­tözni. Az Élet és Tudomány idei 47. szá­mában Dr. Pálfi Gábor tudományos főmunkatárs, a biológiai tudományok doktora tollából megjelentetett írás részletesen megválaszolja azokat a kérdéseket, miért halmozódnak fel a szabad aminosavak a növényben víz­hiány esetén, s milyen előnye szárma­zik ebből a növénynek. Minderről rö­viden csupán annyit, hogy az amino­savak felhalmozódása lényegében a növények kiszáradás elleni védekezé­si mechanizmusainak egyik sajátos formája. A szabad aminosavak ugyan­is bizonyos vízmnlekulákat is maguk­hoz kötnek, s ezzel csökkentik a le­velek további vízveszteségét. Itt nagy jelentősége van a prolin nevű amino­savnak, amely az egyre fogyó vízben is jól oldódik, legkevésbé csapódik ki, s a vízhiány megszűnése után azonnal átalakul más aminosavvá, mi­közben energia szabadul fel belőle, amit a sejtek azonnal felhasznainak meginduló építő folyamataikban. A prolin ezenkívül a meginduló növe­kedési folyamat legfontosabb nyers­anyaga, szén- és nitrogenforrása is. Tény, hogy elsősorban a prolin segíti a növényt, hogy egy szárazabb idő­szakot túléljen. A megfigyelések során kiderült, hogy az ép növények levelei kiszá­radásuk során eleinte kevés vizet ve­szítenek, s vízvesztésük csak a pusz­tulás előtt növekszik meg. A levágott levelekben csaknem fordítva történik ugyanez: vízvesztésük az első 2—3 napban csúcsosodik ki, máj fokozato­san csökken. A levágott levelek már két-három nap alatt elérték a szabad aminosavak felhalmozódásának azt a legnagyobb értékét, amelyet az ép növények leveleiben csak 4—6 hétig tartó talajszárazság utolsó napjaiban mértek. A levágott levelek ezen tulaj­donságát élvehervadásnak nevezték el. Élvehervadás megy végbe a zöld­főzelékeknek — spenót, sóska, saláta stb. — a kertben való levágásától be­gyűjtésének, tárolásának, szállításá­nak, kereskedelmi osztályozásának ideje alatt, egész a feldolgozásig. A zöldtakarmányok a szabadban történő kiszáradásuk alatt, a silónövények a tárolásuk és feldolgozásuk során stb. szintén élve hervadnak. Az aminosa­vak felhalmozódására hatással van a levegő hőmérséklete, páratartalma, a megvilágítás és a hervasztás idő­tartama is. Ezen körülmények kellő megválasztásával irányítani lehet az aminosavak szaporodásnak mértékét. A tudósok ezzel megtalálták a gyors biológiai aminosav-termelés útját. A levelekből a szabad aminosavakat egyszerű vizes forralással könnyen ki lehet vonni. Ez nagy jelentőséggel bír, hiszen a világon jelenleg az ál­lati fehérjék költséges, savas hidrolí­zisével állítják elő a szabad amino­savakat. A kísérletek során sikerült olyan kelkáposztát termeszteni, írja a többi között dr. Pálfi Gábor, amely­nek szárazanyagi kilogrammonként 10 dkg szabad aminosavat tartalma­zott! Köztudomású, hogy a háziasszo­nyok a piacon a friss főzeléknövé­nyeket, zöldségeket keresik, s az áru­sok, ha portékájuk már vesztett üde­­ségéböl. meglocsolják azt. Eddig sem ők, sem a háziasszonyok nem tudták, hogy ezzel jelentősen csökkentik a zöldség tápértékét. A legtöbb állat­­gondozó is ferde szemmel néz az ete­tőkre, ha fonnyadtabb zöldtakar­mányt adnak az állatoknak. A cikk írója egyszer s mindenkora a házi­asszonyok figyelmébe ajánlja, hogy a frissen szedett, üde — még inkább a felfrissített — sóska, spenót, káposz­ta, vagy egyéb zöldség táp- és ízanya­gokban sukkal kevésbé gazdag, mint a két-három napos, már jól láthatóan hervadásnak indult növény. Ebből következik, hogy a friss zöldség — ugyanez vonatkozik a zöldtakarmá­nyokra is — csak szép, a hervadt vi­szont jó! A megfigyelés legnagyobb jelentő­sége abban rejlik, hogy az emberiség­nek épp a fehérjetartalmú táplálék­ban a legnagyobb a hiánya, s mivel a fehérjék aminosavakból épülnek fel, ezen felfedezés révén irányítani, sza­bályozni tudjuk kultúrnövényeink sza­bad aminosavtartalmát, ami viszont azt jelenti, hogy szervezetünk számá­ra megnő azok fehérjeértéke, s így a „természetes aminosavgyárak“ üze­meltetésével lényeges javulást eszkö­zölhetünk az emberiség fehérjeellatá­­sában! KÄDEK GABOR Az alábbi felvételen látható ÜROS—2 jelzésű mezőgazdasági munkagép a Stoll-rendszer alapján készült, s takarmánynövények (szálasok) forga­tására és gyűjtésére használható. A 320 kg-os gép 12 km/óra legnagyobb átlagsebeséggel üzemeltethető. Munkaszélessége a következő: a sorok szét­terítésekor és rendlazításkor 3,10 in, rendforgatáskor 2,80 m, közép- és oldalforgatáskor 3,20 m, oldalgyűjtés esetén pedig 2,50 m. Ezen gépet 10 lóerős traktorral is üzemeltetni lehet. A lucerna gyűjtését veszteség nélkül végzi, az apró, rövidszárú füvek összegyűjtésekor 2,25 % veszteséggel kell számolni. Kép és szöveg: —dek— A LEGNAGYOBB A lengyel mezőgazdasági szakemberek nyilatkozatai szerint, Lukow já­rásban épül Lengyelország legnagyobb húsipari kombinátja. Az építési munkálatok jó ütemben folynak, s a tervek szerint 1973 júniusában veszi kezdetét az üzemelés. A mintegy kétezerötszáz dolgozót foglalkoztató üzemben évente 70 ezer tonna húst és 7125 tonna konzervet — ebből 2 ezer 500 tonna sonkakonzerv — valamint 5000 tonna füstölt húsárut és 5 ezer 100 tonna disznózsírt produkálnak majd a hazai és külföldi piac számára. A lengyel folyóiratokban megjelent közlemények kiemelik, hogy ezen hús­ipari kombinát egyike azon 82 beruházásnak, melyek teljes elsőbbséget, abszolút prioritást kaptak az építkezések között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom