Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-12-23 / 51. szám
1972. december 23. Ara 1.— Kčs XXIII. évfolyam, 51. szám. Kellemes ünnepeket kívánunk i minden kedves olvasónknak Ш щ щ § Népek karácsonya Megint elröppent egy esztendő, újra itt a karácsony. Ilyenkor a családi fészek melegében néhány napra kíviilrekednek a tolakodó, hétköznapi gondok, egybegyűlik a família, hazatérnek a messze tájra elszakadt családtagok. Ezekben a napokban mindenki a családi otthon fénye, a közösség melege után vágyódik. A karácsony hangulatának átérzése milliók és milliók részéről már századok óta azt sugallja, hogy az életnek valójában egy igazi értelme lehet, ha érezzük, hogy nem vagyunk magányosak, ha tudjuk, tetteinkkel másokért is szolgálunk. Ezért leszünk részesei a számunkra szintén nélkülözhetetlen közösségnek, a jőszándékú emberiségnek. Soha nem szabad megfeledkezni nagy költőnk, József Attila sorairól: „Valami nagy, nagy tüzet kéne rakni — hogy melegedjenek az emberek.“ A nagy, szívet-lelket melegítő tűz valóban nem lehet más, mint a szép, önzetlen, egymásközti emberi békesség. A földkerekségen minden jőszándékú ember őszintén óhajtja a békét, az országok, kontinensek közötti békés együttélést. Ezt legjobban 1972, a békeoffenzíva esztendeje igazolja. Főleg a Szovjetunió és a szocialista országok kezdeményezésére, Európában olyan egyezmények jöttek létre, amelyről néhány évvel ezelőtt álmodni sem mertek. A német kérdés megoldása, a föakadály elgördült az útból és utat nyitott a józan tanácskozások felé. Óriási jelentőségű, hogy Helsinkiben összeült tanácskozni az európai biztonsági és együttműködési konferencia — nagyköveti szinten — s eredményesen folytatja munkáját. A diplomáciai derűlátás biztosra veszi, hogy jövőre sor kerül a legmagasabb szintű értekezletre, és a vén földrész hadat üzen minden agressziós háborús elképzelésnek. De nemcsak Európa békéjéért és biztonságáért szálltak síkra a szocialista országok, hanem a leszerelési világértekezlet összehívásáért is. Az ENSZ legutóbbi közgyűlésén bebizonyosodott, hogy a leszerelési világértekezlet híveinek száma növekszik, mert a felszólaló külügyminiszterek jelentős része reális lehetőségként számol annak összehívásával. Sajnos, a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Kína ellenzi a nagyjelentőségű tanácskozás összehívását. Amíg az országok Jelentős része mindent elkövet a tartós békéért, az USA agressziós törekvései állandó háborús feszültségben tartják a világ népeit. Indokínában még most is hullanak az ártatlan embereket pusztító bombák. Igaz, napjainkban már az országok legtöbbje mélyen elítéli a vietnami agressziót, s egyre jobban leleplezik a tömegmészárlást végrehajtó imperializmus bűnét. Az elmúlt hetekben már-már fellélegzett a világ békeszerető népe, hiszen a hosszantartó párizsi béketárgyalások eredményes aláírással kecsegtettek. Sajnos, a világ zsandárjának képviselője az utolsó pillanatban nemet mondott, s azóta is húzzák-halasztják a fegyveres konfliktus végét jelentő szerződés aláírását, amely véget vetne egy hősi nép harmincéves szabadságharcának. A másik tűzfészek a közel-keleti. Ősszel a világszervezet 86 tagállamának igenlő szavazata emelte határozattá azt a javaslatot, amely szembehelyezkedik a közel-keleti agresszióval, és ismételten a válság rendezésének egyik feltételeként ismerte el a palesztínai menekültek jogainak helyreállítását, s felszólította Izraelt, hogy deklarálja az erőszakkal szerzett területhódítás törvénytelenségét, és semmisnek nyilvánítsa a megszállt területeken végrehajtott bekebelezést célzó intézkedéseit. A Biztonsági Tanács már ezelőtt öt évvel hozott hasonló határozatot, amelyet a „törpe“ ország nem hajtott végre. Itt szintén az amerikai imperializmus áll a háttérben, s Izrael vezetői ezért mernek ellenszegülni a józan megoldásnak. Az Egyesült Államok katonai költségvetése az idén több mint 76 milliárd dollárt tett ki. Ennek az óriási összegnek jelentős részét agressziós célokra használják fel, s a béke általuk állandóan vérben forog. A vllágbéke érdekében az óriási katonai erőt képviselő szocialista tábor az agresszió megakadályozására mégsem választja a fegyveres utat, mert a mai nagyhatású fegyverek bevetése mérhetetlen szenvedést okozna az emberiségnek. A szocialista országoknak nem a háború, hanem a dolgozók életkörülményeinek állandó javítása a célja, amely csakis békés körülmények között történhet meg. Az életszínvonal emelkedése nálunk nem jelszó, hanem valóság. А XIV. pártkongresszus határozatainak megvalósítása céljából a közelmúltban ülésezett pártunk legfelsőbb fóruma és olyan intézkedéseket hozott, amelyet örömmel fogadott az ország dolgozó népe. A családi pótlék emelése, fokozottabb gondoskodás a fiatal házasokról, mind-mind a népünk boldogulásának az útját egyengeti. Minden bizonnyal a meghitt ünnepi légkörben sok-sok fiatal házaspár tervezget majd az új határozat szellemében. A Szovjetunió fennállásának 50. esztendeje és a szocialista világrendszer létrejötte aránylag rövid idő alatt bizonyította a marxizmus-leninizmus igazát, s napjainkban nemcsak saját jövőjüket építik céltudatos munkával a szocialista országok, hanem példát mutatnak a világ valamennyi népének. Ez is kötelez bennünket s mindent meg kell tenni, hogy országaink tekintélye és ereje szüntelenül növekedjék, s ezáltal még szilárdabb bástyái legyünk a népek békéjének, boldogulásának. Békesség a földön; ez milliók óhaja, s valamennyien büszkék lehetünk arra, hogy ezért a szocialista országok teszik a legnagyobb erőfeszítéseket, s nem eredménytelenül, mert a józan ész politikája tárgyalóasztalhoz készteti még a kételkedőket is. Azt hiszem, a meghitt családi körben karácsony estéjén mindenki azzal a jó, megnyugtató érzéssel ülhet az asztalhoz, hogy békénk, biztonságunk megőrzése jó kezekben van, s magunk körül tudhatjuk a szeretetre, megértésre, szép életre vágyó emberiség jobbik felét, akik előbb-utóbb követik a mi utunkat, és akkor eljön a népek igazi, békés karácsonya. ■ Tóth Dezső Kit egy szabad ország öröme nevei, nem háborút áhít, békét követel! Dal, munka a vágyunk, s hol emberre süt, kívánjuk: ragyogjon a nap mindenütt. Halljátok, kapzsi szörnyek: az Ember nagykorú! Ma béke kell a földnek, múlté a háború! Ki azt hiszi, vérből vár rá nyereség, gazsága fejében eléri a vég. Ki rabságot szán a föld népeinek, bitótól az ördög se mentheti meg. Halljátok, kapzsi szörnyek: az Ember nagykorú! Ma béke kell a földnek, múlté a háború! Munkával a boldog jövőhöz ki hű, mind tiszteli őt, aki tisztaszívű, és mind, valamerre csak útja vezet, keményen, örömmel fog véle kezet. Halljátok, kapzsi szörnyek: az Ember nagykorú! Ma béke kell a földnek, múlté a háború! Nincs otthon, amelybe szavunk el nem ér: virradjon, oszoljon a fénytelen éj! Ragyogjon örökké a jók nagy ügye: a béke, a munka s a népek frigye! Halljátok, kapzsi szörnyek: az Ember nagykorú! Ma béke kell a földnek, múlté a háború! MAXIM RILSZKIJ: DAL A BÉKÉRŐL
