Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-12-16 / 50. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. december 16. GYŐZELMÜNK A MUNKÁS-PARASZT ZÁLOGA SZÖVETSÉG Társadalmi életünk minden szaka­szán készülünk a Februári Győzelem negyedszázados évfordulójának meg­ünneplésére. A megemlékezések a néphatalom megszilárdulásának je­gyében zajlanak le. Szocialista ha­zánk milliói tesznek hitet a dolgozó népet győzelemre vezető párt politi­kája mellett. Ma már dolgozóink túl­nyomó része világosan látja, hogy a munkások és parasztok uralomra ju­tása csakis úgy jöhetett létre, hogy a marxista-leninista eszmékkel felvér­tezett, haladást elősegítő párt irányí­totta a dolgozók forradalmi lelkese-_ dését, lendületét és világosan meg­jelölte a hatalom átvételének útját és a szocialista építés feladatait. Csehszlovákia Kommunista Pártja a felszabadulás után nagyon ügyes, he­lyes taktikával nyerte meg a tömegek bizalmát. KÍiután a szovjet hadsereg elűzte a fasisztákat hazánk területé­ről, és sor került az őket kiszolgáló árulók vagyonának elkobzására, ezek államosítására, kedvező feltételek alakultak arra, hogy a dolgozó nép kezébe vegye sorsának irányítását. A párt olyan intézkedéseket javasolt, amelyek megvalósítása következtében egyre jobban korlátozódott a volt kizsákmányoló osztálynak és marad­ványainak hatalma és a másik olda­lon erősödött a munkásosztály és a vele szövetséges parasztság helyzete a társadalmi életben. Nagy ' érvágás volt például a javak elvétele a ki­zsákmányoló osztálytól és dolgozók­nak való juttatása. A párt következe­tesen harcolt a Kassai Kormányprog­ram maradék nélküli megvalósításá­ért és a földreform befejezéséért. Is­meretes, hogy a burzsoá köztársaság­ban a földreform keretében többnyire a módos gazdák kaptak földet, és tá­volról sem sikerült kielégíteni a föld­­mukások, zsellérek, kis- és közép­parasztok földéhségét. A párt küzdött azért is, hogy az 1945 októberében megszavazott államosításról szóló dekrétumot mindenütt érvényesítsék. Ezek a küzdelmek mind azt szolgál­ták, hogy kedvező feltételeket te­remtsünk a szocialista szektor meg­erősítésére. A párt egyre nagyobb te­kintélynek és népszerűségnek örven­dett a dolgozók széles rétpgei között és az 1946-os májusi választásokon már a szavazatok 38 százalékát kapta, s így a társadalom legerősebb politi­kai pártja lett. A dolgozók ilyen nagyméretű támogatását élvezve, jo­gosan vált a társadalom vezető ere­jévé. Persze a kizsákmányoló osztály ma­radványai nem nyugodtak bele vere­ségükbe, állandóan rendszer ellenes propagandát fejtettek ki és végül is pártellenes csoportokat szerveztek. Azonban amint a történelmi esemé­nyekből ismerjük, a párt határozott politikával, a munkások és parasztok segítségével sorra vereséget mért a kapitalizmust visszaállítani akaró próbálkozásokra. A VIII. kongresszus határozata követelte, hogy rögzíteni kell1 az eddigi forradalmi vívmányo­kat — többek között Szlovákia iparo­sításának, valamint a kétéves tervnek törvényerőre való emeléséről volt szó. A CSKP IX. kongresszusának határo­zata pedig már teljes határozottság­gal kimondta, hogy erősíteni kell a szocialista szektort, és ennek kereté­ben kollektivizálni kell a mezőgazda­ságot Is. Ez a kongresszus tűzte ki a szocializmus építésének nagyarányú programját. A szocializmus építésének ebben a szakaszában acélozódolt meg a munkás-paraszt szövetség. Öntuda­tos munkásaink a nagyüzemi gazdál­kodás megteremtéséhez felbecsülhe­tetlen értékű segítséget nyújtottak, új korszerű gépeket juttattak a me­zőgazdasági munka megkönnyítésére. A reakció ebben az időben sem hall­gatott. Többek között azt híresztelte, hogy a gép- és traktorállomások elvi­szik a parasztok pénzét. De a földmű­vesek öntudatosabb része látta, hogy a kezdeti sikertelenségek születési hibákból, főleg rossz munkaszerve­zésből erednek és hálásan fogadták a munkásosztály segítségét. A munkás-paraszt szövetség a szo­cializmus építése során többször ve­szélybe került, azonban mindig kiáll­ta a pórbát. Az 1968—69-er zűrzava­ros időszakban a parasztokat újra a munkások ellen igyekeztek lázítani s habár bomlasztó munkájuk követ­keztében egyes mezőgazdasági üze­mek fittyet hánytak az általuk elfo­gadott eladási terveknek és termény­fölöslegük egy Részét különböző uta­kon értékesítették, és ennek követ­keztében amint ismeretes, közellátási zavarok voltak, a parasztság azonban általában kiállta a próbát és a legne­hezebb időben is fáradságot nem is­merve azon igyekezett, hogy minél több terméket biztosítson a munkás­­osztály és hazánk minden polgára szá­mára. Amikor pedig pártunk meghir­dette a társadalmi és gazdasági élet konszolidálásának programját, a föld­művesek egyöntetűen a párt politiká­ja mellé álltak és a legnagyobb ne­hézségiek közepette is igazi paraszt­­becsülettel, hazafias kötelezettségér­zettel teljesítették feladataikat. Napjainkban a munkás-paraszt szö­vetség még szorosabbra fűződik, mi­vel a mezőgazdasági munka már egy­re jobban össztársadalmi jelleget ölt. A begyűjtési munkákból például már kiveszik részüket a felvásárló szervek és a mezőgazdasággal összefüggő kü­lönböző intézmények, üzemek dolgo­zói is. Az ősziek begyőjtésekor pél­dául a mezőgazdaság az iparból ki­váló szakembereket kapott a gépek kezeléséhez és számos helyen az ipa­ri üzemek különböző módon járultak hozzá a termények szárításához. A mezőgazdasági és ipari üzemek tevé­kenysége egyre jobban összefonódik és ez hozzájárul a termelési folyama­tok korszerűsítéséhez, meggyorsításá­hoz. A két testvéri osztály együttmű­ködése a szocialista haza javára ma már olyan sikereket hoz, hogy világ­méretben is felfigyelnek rá. A párt XIV. kongresszusa határozatának szel­lemében létrejövő integrációs koope­rációs kapcsolatok szintén a két osz­tály közeledését segítik elő, mert a nagyobb gazdasági egységekre még' jobban kamatoztatható a munkásosz­tály segítsége. Sikereink záloga továbbra is a párt vezetőszerepének érvényesítése és a munkás-paraszt szövetség szilárdulá­­sa. BÁLLÁ JÖZSEF Segítség Chilének A Chilei Köztársaság, a jobboldal frontális támadásai és szabotázsak­ciói ellenére szilárdan tartja magát. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a szocialista országok messzemenő erkölcsi, gazdasági és kulturális se­gítséget nyújtanak neki. Ezt bizonyít­ja a szovjet—chilei közös közlemény is, amelyet Salvador ALLENDE chilei köztársasági elnök szovjetunióbeli lá­togatása után adtak ki. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió po­litikai és gazdasági támogatást nyúj­tott, ás kész nyújtani a baráti chilei népnek. A két ország a kölcsönös elő­nyök alapján tovább mélyíti politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatait és ennek céljából a SZOVJETUNIÓ és CHILE a kölcsönös kereskedelem bő­vítését meghatározó és a chilei bánya­vegyi- és halászati ipar fejlesztésében, iparvállalatok építésében, műszaki se­gítséget előirányzó kereskedelmi és gazdasági szerződést írt alá. A közleményben a Szovjetunió biz­tosítja Chile népét, hogy továbbra is a lehető legnagyobb mértékben támo­gatja az amerikai imperializmus és a velük cimboráié jobboldali erők elleni harcban. A CSKP KB októberi ülésén elhangzott be­számoló nyomán A szocialista demokrácia fejlesztéséiül A szocialista állam és a szocialista demokrácia fejlesztése a párt és az egész társadalmunk legidőszerűbb feladatai közé tartozik. E téren is jelentős szerepe van munkásosztá­lyunknak, amely öntudatával, szerve­zettségével és forradalmi tapasztala­taival a szocialista hatalom, a nép forradalmi vívmányainak tényleges szavatolója, tehát az az alapvető erő, amely valamennyi dolgozó érdekében előre viszi a társadalom fejlődését. A munkásosztály vezető szerepének megszilárdítása, a dolgozók osztály­szövetségének elmélyítése a Nemzeti Front keretében befolyásolja szocia­lista államunk és egész politikai rendszerünk fejlődését és a szocia­lista demokrácia elmélyülését. Mint ismeretes az imperialista bur­zsoázia és csatlósai — a jobboldali opportunisták és revizionisták — ab­ból a célból, hogy leplezzék a bur­­zsoá demokrácia osztályjellegát, rá­galomhadjáratot indítottak a szocia­lista demokrácia ellen, tehát azt a célt követik, hogy a dolgozók a meg­tévesztő burzsoá propaganda követ­keztében, kétségbe vonják a szocia­lista rendszer demokratizmusát. A burzsoá demokráciát „tiszta demok­ráciának“ nevezik annak ellenére, hogy a marxizmus-Ieninizmns klasszi­kusai mellett már a gyakorlati élet is bebizonyította, hogy az úgynevezett „tiszta demokrácia“ puszta csalás, mivel a demokrácia mindenekelőtt államforma, az állam pedig a politi­kai hatalom eszköze. Az, amit a jobb­oldali opportunisták Csehszlovákiá­ban „demokratikus szocializmusként“ tűntettek fel, a valóságban a szocia­lista demokrácia proletár osztályjel­legének tagadása, a burzsoá demok­ráciához való fokozatos visszatérést szolgálta. Bárhogy törekedik is a burzsoázia arra, hogy megszépítse a burzsoá de­mokráciát, megcáfolhatatlan igazság marad, hogy a tényleges hatalom a monopóliumok és a pénzoligarchia kezében van. A kapitalista államoktól eltérően a szocialista demokrácia jellegét min­denekelőtt a termelőeszközök társa­dalmi tulajdona határozza meg, amely lényegében a szocializmus és a kapi­talizmus minőségi különbségének az alapja. A szocialista demokrácia kialakítja az előfeltételeket arra, hogy a dolgo­zók a lehető legnagyobb mértékben részt vegyenek a társadalom igazga­tásában és irányításában, az alapvető politikai, gazdasági és kulturális kér­dések megoldásában. Persze, helytelen lenne azt állítani, hogy a mi politikai mechanizmusunk hibák és problémák nélkül működik, hogy azt már nem kell javítani és tökéletesíteni. Tény, hogy mindent, így a kormányzás művészetét is ta­nulni kell. Azt is meg kell tanulni, hogyan kell érvényesíteni a jogkört. Mint ismeretes, a CSKP XIV. kong­resszusa határozatokban irányozta elő a párt, az állami szervek, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szerveze­tek munkájának javítását, illetve azt, hogy tökéletesíteniük kell az irányí­tás és az ellenőrzés rendszerét. Vala­mennyi párt- és állami szervnek és az egész Nemzeti Frontnak elsőrendű kötelessége következetesen megvaló­sítani az említett intézkedéseket, mi­vel a szocialista demokrácia céltuda­tos kibontakoztatása szilárdítja szo­cialista rendszerünket. A szocialista demokrácia biztosítja az egyéni, a csoport és az össztársa­dalmi érdekek összhangját. Persze minden egyénnek joga és szabadsága van olyan szociális biztonsággal és a társadalmi érvényesülés olyan lehe­tőségeivel rendelkezni, amilyent a tőkésországok nem nyújthatnak. El­képzelhetetlen azonban, hogy az ál­lampolgár csak a jogaival éljen és ne teljesítse a társadalom iránti köteles­ségeit, hogy csupán a saját igényeit érvényesítse és ne vegyen részt az értékek alkotásában. Az egyéni érde­keket, illetve igényeket csak a társa­dalmi szükségletekkel összhangban lehet kielégíteni. A párt, az állami és gazdasági szerveknek és a társadalmi szervezeteknek következetesen őrköd­niük kell az össztársadalmi érdekek felett, tehát nem szabad megenged­niük, hogy ezeket alárendeljék az egyéni és csoportérdekeknek. Azok az eredmények, amelyeket a szocialista demokrácia fejlesztésében a társadalmi életünk konszolidálásá­nak a folyamán elértünk, egyértel­műen bizonyítják, hogy pártunk tevé­kenységében következetesen érvénye-A CSKP KB HATÁROZATA fFolytatás az 1. oldalról.) egyidejűleg biztosítani kell a kollektiv szerződések megvitatását, és jóvá­hagyását. A jövő évi tervfeladatok jobb teljesítése és az irányító munka további tökéletesítése érdekében ki kell használni minden vállalat és szer­vezet 1972. évi gazdasági eredményei átfogó elemzésének adatait. Az 1973. évi állami terv idejekorán történő megvitatása lehetővé teszi, hogy a pártszervezetek évzáró taggyűlései és -konferenciái a konkrét terv­­feladatok ismeretében már minden munkahelyen elfogadhassák az e fel­adatok következetes teljesítését, ellenőrzését célzó, szükséges politikai­szervezési intézkedéseket, s ezzel egyidejűleg kibontakoztassák a párt ideológiai, nevelő- és kádermunkáját, valamint gondoskodását a tagalap minősége további javításának érdekében. A kommunisták és a pártszerve­zetek haladékot nem tűrő feladata, hogy a párt és az állami fegyelem meg­szilárdítására törekedjenek, s harcoljanak a fegyelmezetlenség és a pasz­­szivitás minden megnyilvánulása ellen. A CSKP Központi Bizottsága egyidejűleg hangsúlyozza, hogy a CSKP KB februári és áprilisi ülése döntései hosszú távon érvényesek, s az egész párt, valamennyi állami, gazdasági és társadalmi szorvezet tevékenységé­nek alapvető vezérfonalát képezik a népgazdaság vonalán. Ezeket szünte­lenül meg kell valósítani, teljesítésük érdekében fejleszteni kell a dolgozók kezdeményezését és szervezni kell a rendszeres ellenőrzését. KÖZELEDÉS a kölcsönös előnyök alapján ban mindkét fél állást foglalt a köl­csönösen előnyös kapcsolatok fejlesz­tése mellett a különböző társadalmi rendszerű államokkal, a békés egy­más mellett élés politikájának elvei alapján. A két miniszter hangsúlyozta kor­mányuk készségét, ’ hogy hozzájárul­janak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előkészítéséhez és megtartásához. Mindkét fél úgy véli, hogy a békés eurójal fejlődés szempontjából nagy jelentősége lenne a csehszlovák—nyugatnémet viszony rendezésének, mégpedig olyan alapon, hogy az NSZK elejétől fogva érvény­telennek ismerje el a müncheni egyez­ményt. Kiemelték a szocialista orszá­gok közötti jószomszédi kapcsolatok elmélyítésének jelentőségét, a prole­tár-internacionalizmus alapján. Kedves vendégek szerkesztőségünkben A múlt hét péntekén meglátogatta lapunk szerkesztőségét a Bratislavá­­ban vendégszereplő Moszkvai Akadé­miai Gorkij Színház háromtagú kül­döttsége. Alexander Alexandrovics Mi­­hajlov, és Alexej Nyikolajevics Po­­krovszkij érdemes művészek, vala­mint Alexander Jevgenyevics Kaluzs­­szkíj érdemes kulturális dolgozó — a baráti eszmecsere folyamán tájékoz­tatták szerkesztőségünk dolgozóit színházuk munkásságáról és a bratt­­slavai élményeikről. Elmondották, hogy művészegyütte­sük Moszkvában két színházat tart fenn, s naponta — hétfő kivételével — kétezerötszáz nézőt szórakoztat. A színház művészegyüttesének csoport­jai már több külföldi színpadon »sze­repeltek. Voltak az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, Ausztriában, Magyarországon, Bulgáriában és má­sodízben szerepelnek hazánkban. A tehetséges művészek nagy elis­meréssel nyilatkoztak a bratislavai közönségről. Nemcsak a rendkívül nagy érdeklődést dicsérték, hanem azt is, hogy a színház közönsége min­den esetben a figyelmét az előadás­nak szentelte. Itt persze meg kell je­gyeznünk, hogy a rendkívüli figyelem elsősorban is a szovjet színészek ér­deme, akik a bratislavai fellépésük alkalmából valóban művészi teljesít­ményt nyújtottak. A szovjet művészek lapunk szer­kesztőségének, és lapunk minden ol­vasójának eredményekben gazdag boldog új esztendőt kívánnak és szív­ből kívánják hazánk és a szovjet nép baráti kapcsolatainak további elmé­lyülését. Az utóbbi időben több lépést tet­tünk annak érdekében, hogy elmé­lyüljenek és javuljanak hazánk és a Román Szocialista Köztársaság közöt­ti politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok. E célból járt Bohuslav Chűoupek csehszlovák külügyminisz­ter Romániában, ahol Gheorghe Ma­­covescu külügyminiszterrel tárgyalt a két ország közötti együttműködés további elmélyítésének lehetőségeiről. A két külügyminiszter konzult egyez­ményt írt alá, amely további lehető­ségeket nyújt a kölcsönös kapcsola­tok kiterjesztésére, például a közle­kedés, a kereskedelem és az idegen­­forgalom terén. Hivatalos tárgyalásaik során meg­állapodtak a két külügyminisztérium együttműködésének jövő évi konkrét programjában. A látogatásról kiadott közös közlemény egyebek között meg­állapítja, hogy a miniszterek elége­dettek a csehszlovák—román kapcso­latokban elért további pozitív fejlődés­sel. Ismét megerősítették mindkét kormánynak azt az óhaját, hogy a jö­vőben is elősegítik a két ország ha­gyományos baráti kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésének továb­bi fejlődését. Ezek a kapcsolatok a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság, a két oldali előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség elvére épülnek a csehszlovák és román nép jóléte, a szocialista országok egysége, a szocia­lizmus és a világbéke ügye érdeké­ben. Mindkét fél megállapította, hogy a csehszlovák—román • gazdasági- és tudományos-műszaki együttműködés főként a gépipar és az árucsere terü­letén bontakozik ki. Elégedetten nyi­latkoztak a csehszlovák—román gaz­dasági és tudományos együttműködés vegyes kormánybizottsága közelmúlt­ban tartott üléseinek eredményeiről. A nemzetközi helyzettel kapcsolat­sül a kommunista és munkáspártok legutóbbi moszkvai tanácskozásának határozata. Ezen a tanácskozáson hangsúlyozták, hogy minden vezető pártnak erkölcsi kötelessége megszi­lárdítani a szocialista államot, úgy, hogy mindenkor képes legyen meg­védeni a dolgozók érdekeit. A kom­munisták legfontosabb internaciona­lista kötelessége védelmezni a szo­cialista rendszert, annak forradalmi vívmányait a külső és a belső ellen­ség ellen. Ez arra kötelez bennünket, hogy szüntelenül erősítsük hatalmi szerveink tekintélyét. Tiszteletet és megbecsülést érde­melnek hazánk és szövetségeseink fegyveres erői, amelyek hivatottak arra, hogy védelmezzék népeink bé­kéjét, határaink érinthetetlenségét. Ugyanígy a közbiztonsági testület és a népi milícia tagjai, akik végtelenül becsületes és jelentős küldetést telje­sítenek a szocialista rend védelmé­ben, népünk nyugodt alkotó munká­jának biztosításában. Meglepő, ha va­laki azt kifogásolja, hogy hatalmi szerveink üldözik a törvénysértőket. Elvégre a hatalmi szerveknek min­denütt ez a funkciójuk. A szocialista türvényesség megszilárdítása és a szocialista demokrácia fejlesztése megköveteli, hogy határozottan eljár­junk a törvénysértők ellen, a köztu­lajdon fosztogatói és a többi közve­szélyes elem ellen csakúgy, mint azok ellen, akik törvényeinkkel ellentétben veszélyeztetik népünk forradalmi vív­mányait, megkárosítják szocialista rendszerünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom