Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-12-09 / 49. szám

Ж város toronyórája már elütötte a delet, amikor a šamoríni (soinorjai) szövetkezet kertészetébe értem. A novemberi napsugár ha erőtlenül is, de játszott a melegház ablaküvegén, hogy rácsókolja utolsó leheletét. Persze Így engem észre sem vehetett, pedig csodálattal bámultam játékos kedvét.

Mindössze néhány embert találtam a kertészkertben. Szaporán forgatták kezükben késüket, amivel az őszi karfiolt vágták. Hozzájuk érve egy pillanatra abbahagyták, majd a tudtomra adták, hogy a kertészt munkahelyéről néhány nappal ezelőtt elszólítolta a betegség.

Másnap rosszkedvűen vittek lábaim a Béke utca aszfaltján. Félve nyitottam be a ház ajtaján. Az előszobában a kertész felesége fogadott. Kicsit meglepődtem, de jólesett a kedvessége. A beteg férfi az asztalnál ült, s szemében nem láttam szomorúságot. Kivehető volt, hogy örül a látogatásnak és javulóban van az egészsége. Bemutatkoztam. Kérdéseket tettem fel, amelyekre megfontoltan válaszolt.

— Apám a kapitalista világban ha szegényesen is, de a község kertésze volt. Pontosan fogalmazva, neki csak annyi jutott, hogy kitermelje az árut. Valójában még abban az időben szerettem meg a szakmát. Minden vágyam az volt, hogy virágkertész lehessek. Édesapám mellett el is sajátítottam e csodálatos szakma csínját-bínját.

Igen. Domsits Imre bácsit szinte az egész Csallóközben ismerik. Életében több helyen megfordult már, mint kertész. Még a felszabadulás előtt került Bratislavába, ahol kiveszi részét a város parkírozásából. Utána 1939-ben Budapesten egy magánszektornál bővíti tovább tudását. Négy év elteltével onnét viszik ki őt is a frontra.

A felszabadulás után Samo-Az eredmény önmagéért beszél

rínban ajánlást kap, miszerint haszonbérben átveheti a községi kertészet vezetését. О ezt nem vállalja, s 1950-ben Kvetoslavovban (Üszor) a Kísérleti és Magnemesítő Állomásnál lép munkaviszonyba. Az első évben, mint csoportvezető dolgozik. Bratislavától egészen Komárnoig (Komárom) az ő kertészetük látja el virággal a piacot. Később a kertésznek tanuló fiatalok népes csoportjának adja át gyakorlati tudását. Persze bármennyire is szereti munkahelyét, 1957-ben kénytelen megválni tőle.

A šamoríni szövetkezetben akkor létesít két hektáron virágkertészetet. Vezetése alatt rengeteg cserepes virágot és különféle virágmagot termesztenek. A közösnek ez a mellékág nagyon rentábilisnak, (kifizetődő) bizonyul, mégis 1363- ban felsőbb utasításra beszüntetik a virágkertészetet. Ebben nagy szerepet játszik az a tény, hogy a hat hektáron elterülő konyhanövényeket termelő kertészetük, a járás egyi leggyengébb kertészetei közé tartozik. Domsits elvtárs meg is érti, hogy a népgazdaságnak sokkal nagyobb szüksége van a zöldségfélére, mint a virágra. Vitatkozás nélkül átveszi az elhanyagolt, elburjánzott zöldségest. Sok éjszakát átvirraszt, hogy mint kertész a zöldségtermesztés terén is bebizonyítsa tudását. Nem is csalódnak benne a szövetkezet dolgozói.

Fáradozását siker koronázza, mert három éven belül a járás élenjáró kertészetei közé sorakozik fel. A közösnek például már 1967-ben a hat hektáron, 630 ezer korona nyers jövedelmet biztosít.

Az idén négy hektáron terül el a kertészet. A terület csökkentésére azért került sor, mivel munkaerőhiánnyal küzdenek. A Kožatex šamoríni üzemrészlegének beindításával, többen ott kerestek munkalehetőséget. A régi munkaerők azonban itt maradtak, mint Bors Józsefné — már a virágkertészetben is dolgozott —, Takács Vilmosné, Kővári Anna, Adamcsek Júlia, Csenkei Jolán, Kargél Anna, Adamcsek Olga és természetesen a 72-éves Nyársik Mária, aki a szezonmunkáknál örömmel kisegít. Persze nem szabad megfeledkezni Bíró Gézáról (különben ô a kertész helyettese) és Sípos Imréről, akik a kertészetben adódó nehéz fizikai munkát végzik.

A terv hektáronként 100 ezer korona, amit két-három százalékkal túlteljesítenek. Ezt a szép eredményt úgy érik el, hogy tizenhárom áron bevezették a melegágyas (üvegház) rendszert, januárban paradicsomot, február végén salátát és április közeliétől egész nyáron át paprikát termesztettek benne. Bár itt húsz ezer korona lemaradás volt a tervhez viszonyítva, mivel a felvásárló üzem idén a paprikát egy hónapjial

előbb vásárolta fel kilóban, mint az előző években, amikor darabjáért fizetett. A főbevételt pedig éppen a paprikára alapozták. A novemberi hónapban 150 ezer fejessalátát adtak el. Az a tény, hogy ősszel rövidebbek a nappalok és kevés a fény, így a salátánál is nagyobb volt a betegségre való hajlamosság, ezért nem érték ei számításukat, a húsz ezer darabot. Tavaly kaptak nyolc darab fóliasátrat, amely 20 méter hoszszú és 6 méter széles. Jövőre újabb hat darabot kapnak, de azoknak már a hosszúsága 25 méter lesz, ahol előtérbe helyezik a gépi megmunkálást. Szabadföldi termesztésnél főleg a korai káposzta, karfiol, kelkáposzta és a saláta a sláger, ami ugyanúgy vonatkozik az ősziekre is.

Jövőre vonatkozóan tovább alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást, mivel idén a hagymánál és a zellernél nagyon bevált a Szelektin elnevezésű vegyszer. A gombaölő szerekből túlsúlyban a Dithan és az Ortufaltán, a rovarölők közül pedig a Foszforon, Metation és legújabban az Unden nevű a leghatásosabb. Évente tíz mázsa kombinát műtrágyát és két mázsa fejtrágyát használnak el. December közepén tápkockáznak, hogy januárban életerős palántákét ültethessenek ki a melegházba. A paprikát pedig az első éven fogják fekete fóliába ültetni.

Domsits elvtárs még megjegyezi: a kertészetnek az alapja, hogy a kertész jól megedzett és egészséges palántával induljon tavasszal a termelésnek, mivel ez a feltétele a növény jó minőségének és hozamának. Persze a szövetkezet vezetősége megbízik bennem és szabad kezet ad a talaj előkészítéséhez. Befejezésül mi csak annyit teszünk hozzá, hogy ez természetes is, hiszen a hektáronként elért 100 ezer koronás bruttó jövedelem önmagáért beszél.

ÖVÁRY PÉTER

A KÖRTE ÚJ KÁRTEVŐJÉRŐL

A körtemolyról

A körtemolyról a régebbi közép-európai növényvédelmi szakkönyvekben nem találunk említést. Az 1965-ben megjelent „Ochrana rastlín“ (Foltyn) sem ismerteti még e kártevőt.

A kártevő első leírása Danilevszkij szovjet tudóstól származik. 1947-ben ismerteti a körtemolyt, amikor is ez a kártevő a Szovjetunió déli részén okozott nagy károkat. Sajnos 1966- ban már Magyarországon, Zala megyében, a későbbi években pedig Veszprém megyében okozott jelentős károkat.

Ennek következtében természetesen szükségessé vált a körtemoly elleni hatásos védekezés mielőbbi megoldása. A feladat megoldásán Dr. Bodor János a budapesti Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa fáradozott és a védekezés lehetőségeit a „Növényvédelem korszerűsítése“ című kiadványban 1971-ben ismertette.

A körtemoly előfordulás közelsége miatt e közlemény némely részlegét az alábbiakban ismertetjük.

A kürtemoly kifejlett hernyó alakjában a talajban telel át és csak a nyár elején alakul bábbá. A lepkék tömegesen július elején jelennek meg. A nőstények tojásaikat egyesével rakják le, leggyakrabban a gyümölcs középső harmadára. A tojás küralakú, piros színű

s belőle a lárva kikeléskor rögtön a gyümölcsbe rágja be magát és a legrövidebb úton a magház felé halad. Itt a magvakkal táplálkozik, majd kifejlődve szélesebb járatot rágva ismét a legrövidebb úton törekszik a gyümölcs felszínére. A körtemoly kifejlett hernyója 15—18 mm nagyságú, csontszínű, feje és nyakpajzsa sárgásbarna, sötétbarna foltokkal. Az imágök az almamoly lepkéhez nagyon hasonlítanak, megkülönböztetésük csak az ivarszervi bélyegek alapján lehetséges.

Mivel a lárvák a kelés után egyenesen a gyümölcsbe rágják be magukat, a védekezés a körtemnly ellen kontakt hatású készítményekkel hatástalan. Ezért csuk olyan inszekticid készítmények hatásosak, melyek képesek áthatolni a tojásburkon és behatolni a körte szöveteibe. A védekezést a kártevő fő rajzási időszakában kell megkezdeni és kéthetenként ismételni. Legalább háromszori permetezés szükséges.

Az 1969 és 70-es év kísérleti eredményei alapján háromszori ismételt permetezéssel a 0,1 */• Dimecron 50 ЕС, továbbá a 0,1 % Nuvacron és a 0,1 % Galecron készítmények váltak be.

A „Növényvédelem Korszerűsítése“ kivonatolta R. V.

A gyümölcsfák ültetése (II.)

Szakmellékletünk előbbi számában ismertettük a gyümölcsfaültetés általános alapelveit. Ebben a számunkban az almafaültetéssel foglalkozunk részletesebben. Tárgyaljuk az almafaültetéssel kapcsolatos fontos tudnivalókat — az egyes fajták kiválasztását, és az alanytípusok helyes fölhasználását telepítés szempontjából.

Az alma nagyon fontos gyümölcsünk —- gondolunk itt főleg a téli almára. Ma már sok háztartás nemcsak nagymértékben fogyaszt, hanem tárol, raktároz is téli almát. Ezért is érdemes és fontos, hogy kertészkedöink fokozottabban foglalkozzanak almatermesztéssel.

Gyümölcsfaültetés előtt nem elég ismerni magát az ültetés módját és a fa éghajlati, vagy talajigényeit, bizonyos áttekintést kell szerezni az egyes gyümölcsfák fajtabéli tulajdonságairól. Ne ültessünk almafát, vagy más gyümölcsfát addig, amíg nem ismerjük a beszerezhető fák pomológiáját — fajtaismeretét. Az alanytípusok ismerete szintén fontos, mivel ettől függ a fa növekedésének és fejlődésének mértéke, és ez határozza meg a telepítés sor- és tőtávolságát.

A hazánkban bevált, és elterjedt almafajtákat és tulajdonságait, a következőkben foglaljuk össze:

1. NYÁRI FAJTÁK:

Stark Earliest. Érési ideje hazánkban augusztus eleje, melegebb helyeken már július végén érik. Gyümölcse középnagy, lapított gömbalakú, színeződése élénkpiros. Ellenálló, nagyon jó minőségű fajta. Korán termőre fordul és rendszeresen terem.

Asztraháni piros. Érési ideje július végén van. Gyümölcse középnagy, színeződése liláspiros. Fája intenzív növésű. Ez a fajta törpealanyon is termeszthető, vadalanyon későn fordul termőre. A legelterjedtebb nyári fajta.

Nyári rétesalma. Szeptember elején érik, gyümölcse nagyon nagyra megnő. Gyümölcsének íze erősen savas, ezért csak konyhai felhasználását ajánljuk. Nagyon edzett, ellenálló' fajta.

2. TÉLI FAJTÁK:

Cox Narancs Renet: Szeptember végétől szedhető, kb. januá-. rig teljes értékű, elsőosztályú gyümölcs. Gyümölcse középnagy, sárgás alapon narancssárgával csíkozott. Kitűnő ízű gyümölcse miatt hazánkban a legkedveltebb régebbi fajta. Fája mérsékelt növésű. Hátránya, hogy az utóbbi időben nagyon támadja a lisztharmat és egyéb gombabetegség. A fa nem kedveli a száraz, meleg időt — ilyen esetben gyümölcse hajlamos a hullásra.

Golden Delicious: Gyengébb növekedésű változata a Gulden Spur. Októberben szedhető, és márciusig fogyasztható. A világon talán a legelterjedtebb, legértékesebb sárga színű alma. Újabban nagyon bevált gyümölcssövények telepítésére. Fája erős növésű, vadalanyon, és törpealanyon egyaránt jól fejlődik. Gyümölcse középnagy, kissé megnyúlt alakú, szalmasárga színű, napos oldalán enyhén piros színű. Nagyon illatos, jó mnőségű gyümölcs, jó a bej)orzó hatása is, tehát telepítése feltétlenül indokolt. Lisztharmat nem támadja.

Jonathan: Szeptember végétől október közepéig szedik. Gyümölcse középnagy, kissé lapított gömbalakú, egész felülete kárminpirossal bevont. íze jellegzetesen fűszeres, zamatos. Az utóbbi 2—3 évben azonban nagy probléma a lisztharmat elleni küzdelem, amely a Jonathant rendkívüli módon támadja. Újabb változata a Jonadel és az Idared. Igen figyelemre méltó főleg az Idared, amely hazánkban egész új fajta, csak 1968 óta engedélyezett. A lisztharmattal szemben ellenálló, nagyon hasonlít a Jonathans. Az említett Jonathan alma és változatai egyébként nagyon jól alkalmazkodnak környezetükhöz, sövénygyümölcsösök telepítésére is alkalmasak. Termeszthetők vadalanyon és törpealanyon is. Ajánlatos rendszeres metszést alkalmazni, és törpealany esetében rendszeresen és bőven trágyázni.

Starking' A Jonathan előtt szedjük, márciusig lehet fogyasztani. Gyümölcse igen nagyra megnő, megnyúlt kúp alakú, bordás. Színe sötétbordó, apró, fehér pontokkal beszórt. Húsa sárgásfehér, bőlevű, idővel azonban kásásodik. Termőre fordulása 2—3 évet késik a Golden Delicious, és a Jonathán mögött. Alkalmazkodóképes ellenálló fajta. Vadalanyon és törpealanyon egyaránt termeszthető. Lisztharmatra nem érzékeny.

Starkrimson Delicious. A Starking egyik változata. Növekedése gyengébb, azonban korábban termőre fordul. Gyümölcse korán, igen erősen színeződik és erősen sötétbordó. A telepítés utáni 2—3 évben már termőre fordul.

Staymared: Október elején szedhető, márciusig fogyasztható. Gyümölcse középnagy, vagy nagy, kúp alakú. Színe lilás, héja vastag, ami a fogyasztás szempontjából hátrányos, de tárolhatóságát növeli. íze édeskés, nem tűi zamatos, nem jellegzetes. Fája erős növésű, ritka koronát nevel. Gombabetegségekkel szemben igen ellenálló. A termőre fordult fát nem kell metszeni. Gyümölcse nem túl tetszetős, ezért piaci célokra nem ajánljuk, telepítése házi használata indokolt, mivel ellenálló.

A régebbi fajták leírását most nem közöljük, mivel ültetés szempontjából ezeknek nincs túl nagy jelentőségük. Igyekeztünk rövid ismertetést adni azokról az újabb, ill. a régebbi, de még ma is perspektivikus (távlati) fajtákról, amelyeket termesztőinknek feltétlenül figyelembe kell venniük.

Az almafák fontos tulajdonsága, hogy milyen alanyra oltották a nemes fajtát:

1. Vadalanyú almafák:

A vadalraafa gyökérzete nagyon jól bevált alany, régebben kizárólag erre az alanyra oltottak. A régi, 40—50 éves fák vadalanyra oltottak. Ezek a fák hosszú életűek, talajigényei szerények, kevésbé táplált talajokon is jól fejlődnek. Magas, középmagas, alacsony és törpefák nevelésére ez az alany egyaránt alkalmas. Nagy hátránya viszont a késői termőrefordulás. A tetemesebb termés csak 8—10 év elteltével várható.

2. Törpealanyú almafák:

Ezeknek az alanyoknak az ún. intenzív gyümölcstermesztés

szempontjából döntő jelentőségük van. A törpealanyú almafák növekedése aránylag lassú, termőrefordulása azonban csak

4—5 évet vesz igénybe. A törpealanyon termett nemes gyümölcs fejlett, rendkívül ízletes, zamatos, minőség szempontjából fölülmúlja a vadalanyú fák gyümölcsét. A törpealanyú fák életkora 20—25 év. Ez az életkor sokkal rövidebbv mint a vadalanyú fáké, de ezek a fák a rövidebb életkor mellett is bőven megtérítik a telepítésükkel járó befektetést.

A törpealanyokról tudni kell azt, hogy ezek tulajdonképen törpe növésű almafajtákból származnak. Néhány típust ismertetünk, és a nálunk legbeváltabbakat, gyümölcstermesztőink számára a legfontosabbakat röviden jellemezzük.

Az egyes törpenövésű almafajtáknak más-más tulajdonságuk van. Egyesek gyenge növésűek, mások erősebbek, ellenállóbbak, stb. A magról szaporított, vagy dugványozással, bujtással nyert fácskák szintén eltérő tulajdonságnak. Ezért az angliai East Mailing kísérleti állomáson a törpefa fajtákat egyedenként bírálták, és a legjobbakat bujtással szaporították. Az így előállított alanyok — egy fa bujtott származéka (klon) — tulajdonságai azonosak, tehát a ráoltott nemes fák tulajdonságai is azonosak.

a) E. M. IX. törpealany:

Ez az alanytípus a legkisebb növésű alanyunk, de a legintenzívebb gyümölcstermesztésre alkalmas, mivel az ültetés utáni 3—4 évben tetemes termést ad. A fa viszont rendkívül érzékeny mindenféle szempontból. Szeles, viharos időben a támasztószerkezet nélküli fák könnyen kidőlhetnek — főleg laza, homokos tala] esetében. Nagyon igényesek a talaj szerkezete, és a tápanyagellátás szempontjából is.

Nagy előnye a korai termőrefordulás, és a rendszeres, bő terméshozamok. További előnye az, hogy a rendelkezésre álló terület nagyon jól kihasználható — kisebb kertbe is sok E. M. IX. alanyú törpe, vagy alacsonytörzsű fa fér el. Ez á típus nagyon alkalmas gyümölcsfalak létesítésére. Az É. M. IX. alanyú fák hátránya az, hogy munkaigényesek. Sok trágyázást igényelnek, és száraz, meleg nyarakon elengedhetetlen az öntözés. Ezenkívül idősebb korban gyakori metszést igényel. A fák életkora csupán 15—20 év.

b) E. M. IV. törpealany: 1

Tapasztalatom szerint ezek az alanyok hazánkban a legelterjedtebbek. Az állami faiskolák főleg E. M. IV. típusú, ala- * csonytörzsű fákat forgalmaznak. Ezek az alanyok szintén kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek. Erősebb növekedésűek mint az E. M. IX. alanybk, termőrefordulásuk rendszerint egy^' évvel késik. Az éghajlati vi,-5. szontagságokkal szemben ellen-, állók. Ezen az alanyon törpé- és alacsonytörzsű fákat ncvelVf* hetünk. Kiválóan alkalmasak" sövények telepítésére.

A következő számunkban a’z almafák telepítésének módjaij| fogjuk elemezni, és ismertetjük néhány almasövény kialakítás sát. 'S

BÍLEK GÁBOR mér