Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-15 / 28. szám

1972. július 15. SZABAD FÖLDMŰVES 7 ) LÁTOGATÁS A FRUTÁBAN A brnoi Fruta gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzem nemzeti vállalatnak 7 üzemegysége van, ebből kettő a dél-morvaországi ke­rületben található, ami lényegében szükséges Is. hiszen a környéken Itt van a legtöbb zöldség és gyü­mölcs, egyszóval feldolgozásra vá­ró nyersanyag. Természetesen min­den üzemegységnek megvan a szű­kei)!) körű szakosítása, ami lehe­tővé teszi a komplett gépsorok alkalmazását, a szükséges élőmun­ka-ráfordítás csökkentését. A minap ellátogattunk a szóban­­forgő nemzeti vállalat znojmoi üzemegységébe. A feldolgozó üzem udvarán borsószárral megrakott traktorvontatású pótkocsik hosszú sora kígyózott, s valamivel távo­labb a borsó fejtését, tisztítását végző gépek duruzsolása hallat­szott. Mint megtudtuk, Idén 14ü0 tonna zöldborsót kell sterilizált formában tartósítani az üzemben, nem beszélve a többszáz vagon paprikáról, paradicsomról, szamó­cáról, uborkáról, egyéb zöldségről és gyümölcsféléről, amit ilyen­olyan formában tartósítaniuk kell a fogyasztók számára. Itt kell meg­említeni, hogy ez az egyedüli üzem az országban, ahol diétás ételeket, konzerveket is készítenek a bete­gek részére. Jelentős feladatokat kell teljesí­teni az üzemnek, viszont kevés dolgozót láttam ottjártamkor, s ez még a magasfokú gépesítés lát­tán is furcsán hatott. Később meg­tudtam, hogy most az idény elején alig nyolcszáz dolgozója van az üzemnek, de ahogy közeleg a „hajrá“, úgy szaporodik a foglal­koztatottak száma is. Teljes üze­melés esetén mintegy ezerhétszáz dolgozóra van szüksége az üzem­nek. Minden évben sok brlgádost, idénymunkást — köztük számtalan szlovákiai fiatalt — szerződtet a vállalat, hogy eleget tehessen fel­adatainak. Megtekintettük az üzemi újítók javaslata alapján elkészített nagy­­kapacitású burgonya válogató és osztályozó gépet is, amely nem­csak hazai, de a KGST tagállamai­nak viszonylatában Is egyedülálló példány a maga nemében. Ezen gép segítségével óránként két va­gon elrakni való uborka válogatá­sát és osztályozását lehet elvégez­ni, ami jelentős eredménynek te­kinthető, ha figyelembe vesszük, hogy egy „fürge-kezű“ begyakorolt dolgozó csak mintegy 100 kg-os órásként) teljesítményre képes. A meglátogatott üzemben Idén hétezer vagon nyersanyag — ebből kétezer vagon gyümölcs — feldol­gozását kell megoldani. A termé­kek 70—80 %-át a környező me­zőgazdasági üzemekből vásárolják fel, de néhány szlovákiai termelő üzem is ide szállítja termékeit. A közeljövőben kiépítik a feldolgozó üzemek környékén a nagykapaci­tású öntöző hálózatokat, s akkor még több és jobb minőségű termék áll majd a feldolgozó ipar rendel­kezésére ahhoz, hogy elegendő és bő választékú termék kerülhessen a fogyasztók asztalára. KÄDEK GABOR Pillantás a borsó fejtését és tisztogatását végző gépsorra. Odabent gyakorlott kezű lányok ellenőrzik a szállítószalagon a borsó tisztaságát. foto: —bor— A lengyel könnyűipar fejlesztése Az új lengyel gazdaságpolitikának, amelynek alapjait a LEMP VI. kong­resszusa vetette meg s amit később az ötéves tervben konkretizáltak, egyik legfőbb célkitűzése a lakosság életszínvonalának emelése. Ez magá­ba foglalja a közszükségleti cikkeket gyártó ipar intenzívebb fejlesztését is. Két évvel ezelőtti felmérés szerint a lengyel polgárok hatmillió mosó­géppel, 2,5 millió hűtőszekrénnyel s több százezer villamos háztartási géppel rendelkeztek. A piac ellátott­sága azonban még mindig nem kielé­gítő s ezért a közelmúltban rendkí­vüli intézkedéseket tettek. Növelték e cikkek behozatalát és számos gyár­tási szabadalmat vásároltak meg, to­vábbá újabb beruházásokat hagytak jóvá a könnyűipar számára. A lengyel kereskedelem az idei évre 7,6 milliárd zloty értékű forgal­mat tervez az 1970-es év 5,75 milliárd­­jával szemben. Az ötéves tervidőszak végéig a közszükségleti cikkek for­galma további két milliárd zlotyval növekszik. Időközben ugyanis a hazai vállalatok áruválasztéka újabb cik­kekkel gazdagszik. Már az idén 450 ezer mosógép, ugyanennyi hűtőszek­rény, és mintegy 400 ezer porszívó és egyéb kisebb háztartási gép kerül el­adásra. A tervidőszak végén tehát 1975-ben minden 100 háztartásra 73 mosógép, 51 hűtőszekrény, 32 varró­gép és 50 porszívó jut majd. Arányo­san emelkedik a lakosság vásárló­ereje és a gépek vásárlására fordított összegek nagysága Is. Racionalizálás jobb ellátás A nyugat-szlovákiai kerületben ked­vező feltételeket alakítottak ki mező­­gazdaságunk nyerstermelésének és piaci árutermelésének további fokozá­sára, emelésére. Ezáltal az élelmi­szeripari üzemek előtt is nyitva az út, hogy tervezett feladataikat necsak teljesítsék, hanem túl is szárnyalják. A piac szükségletének kielégítése — az élelmiszereket illetően — elsődle­ges feladat, mivel a terv az 1971-es évvel összehasonlítva, az élelmiszerek előállításának lényeges növekedését írja elő. A tejfeldolgozó iparban 2,6 százalék, a cukorgyártásban 3,7 szá­zalék, a húsfeldolgozó iparban 4,4 százalék, a szeszfőző- és konzervipar­ban, a méiyhütöiparban 6,1 százalékos növekedés várható. E feladatok sikeres teljesítéséhez nagyban hozzájárult a párt februári plenáris ülése is, mely a pártszervek és szervezetek, a gazdasági vezetők figyelmét a tartalékok kihasználására, a munkaidő jobb értékesítésére, a munkaszervezés megjavítására irányí­totta. Ezeket a párthatározatokat az egyes üzemek, vállalatok, egyéni adottságaik alapján dolgozták fet, hogy munkájukat a legnagyobb mér­tékben javíthassák. Sok tizemben ésszerűsítő, raciona­lizáló intézkedéseket foganatosítottak. A trnavai keményítőgyár például húsz olyan racionalizációs intézkedést va­lósított meg, amelyeknek összértéke 3 millió 708 ezer koronát tesz ki. Az intézkedések következtében 12 dolgo­zó munkáját, 62 ezer kWÖ villany­energiát és az önköltségeken 695 ezer koronát takarítanak meg. Az 1972-es év negyedévi eredményei a kerület élelmiszeripari üzemeiben jóknak mondhatók, habár komoly problémát jelent a vágásra érett ser­tések átvétele a mezőgazdasági üze­mektől. Ugyanis a feldolgozó ipar számára bizonyos határokat szab a hűtők, hűtőtárolók kapacitása, befoga­dóképessége, valamint a hús rend­szeres elszállítása a köztársaság egyéb kerületeibe. Annak ellenére, hogy a hűtő- és fagyasztó üzemek kapacitása az elmúlt évben jelentő­sen megnövekedett, mégsem képes a húsipar igényeit maradéktalanul ki­elégíteni. Egyrészt megnövekedett a liütő- és fagyasztóüzemek saját ter­melése, másrészt pedig a hűtőtáro­lókban jelentős helyet foglal el az eladatlan sertésfejek tekintélyes mennyisége, valamint a mészárszékek folyamatos ellátásához szükséges ser­téshús készlete. Hasonló nehézségekkel küzdenek a Nyugat-szlovákiai Baromfiüzemben is. ahol a konzumtojás tárolása jelent komoly gondot. Szüksége mutatkozik annak, hogy mihamarább megoldják a készenléti hűtőtárolók kérdését az előre nem látott nagyobb húsmennyiség és egyéb éllemiszer tárolására, mivel erre a kérdésre eddig sem az egyes üze­mek, sem a központi irányítás nem Magyarországi tapasztalatok Budapesten ellátogattunk a nagy vásárcsarnokba, valamint a hozzá hasonló piacszerű el­árusítóhelyekre, és azt tapasz­taltuk, hogy rendkívüli nagy választékban árusítják a friss élelmiszerféléket. Az élő haltól a tájjellegű kolbászoktól, kü­lönlegesen készített húsos sza­lonnáktól, füstöltáruktól kezdve a fogyasztó frissen vágott, vagy élőbaromfit nyulat, friss tojást, zöldség- és gyümölcsféléket vá­sárolhat, egyszóval mindazt, ami egy jólmenő konyhában szükséges. Ott láttuk mindazt, ami szemnek, szájnak ingere. Később amikor tanulmányi cso­portunk a Termelőszövetkeze­tek Áruértékesítő Szövetségé­nek Irodájába (TÄSZI) tetszé­sét nyilvánította a bő áruvá­lasztékkal kapcsolatban. Alle Pál mérnök, az iroda igazgatója szerényen hozzáfűzte, hogy eh­hez ők is hozzájárulnak. Az áruértékesítő szövetkezet­nek minden efsz tagja lehet, ha befizeti az 1000 forintnyi tag­díjat. Minden üzem természete­sen érdekből lép be, mégpedig azért, hogy árujál a legelőnyö­sebb körülmények között érlé­­kesíthesse. Az iroda közvetítő szerepet tölt be és az eladott árumennyiség érlékének 0,5—1 százalékát kapja meg. A Cél: Jobban, gyorsabban, egyszerűb­ben, a termelőszövetkezetekből a lehető leggyorsabb úton a fo­gyasztóhoz juttatni az árut. En­nek érdekében dolgozik az iro­da minden tagja. Az Igazgató közölte velünk, hogy nagyon jól megférnek az állami keres­kedelmi szervek mellett. Igaz egy kis konkurrenciát Jelente­nek, de az a törekvésük, hogy a többi szervekkel együtt bizto-TÁ sítsák a lakosság jő élelmiszer­­ellátását. Mintegy kiegészítik az állami kereskedelmet. A lakos­ság ellátásáról gondoskodnak az állami üzletek, a fogyasztási szövetkezetek, a TÄSZI és emel­lett az egyéni gazdák és más őstermelők. A közös együttmű­ködés eredménye a sokfajta áru a vásárcsarnokokban és más üzletekben Is. Az áruértékesítő szövetkezet nagyon demokratikusan műkö­dik, hisz 31 tagú igazgató-taná­csa van, és emellett kilenctagú ellenőrző bizottság, négy szak­­bizottság és még számos kiseöb­nagyobb bizottság működik Évente mintegy 3,5 milliárd fo rint értékű árut forgalmaznak Többek között zöldséggel, gyű mölccsel, baromfival, hústermé kekkel, borral, tejtermékekkel éš más élelmiszerfélékkel látják el Budapestet, Miskolcot, Bor­­sodot, Tatabányát és Pécset Is. De árut közvetítenek a vidéki ellátó központokba Is. A szövetkezet megalakulása szí előtt is voltak már olyan ese­tek, hogy állami' gazdaságok vagy efsz-ek látták el a főbb üzleteket tájjellegű élelmiszer­félékkel. Azonban a szövetkezet más vidékek, Illetve gazdaságok áruit Is el tudja Juttatni azok­ba az üzletekbe, ahol Irántuk kereslet mutatkozik. Ilymódon a fogyasztók hozzájutnak más tájak, vidékek különleges ké­szítményeihez Is. A szállítás rendkívül rugal­mas. Például, ha a zöldséget este felrakják a termelőüzem­ben a szállítóeszközökre, az már másnap reggel kapható az üzle­tekben. Rendkívül nagy a ke­reslet a frissen vágott baromfi után, ezért különleges hűtőko­csikban szállítják az eladó köz­pontokba. Mivel a fogyasztók­nak nagyon jó tapasztalataik vannak a frissen vágott barom­fival. a jövőben még több hűtő­­kocsit állítanak forgalomba. Megtudtuk azt is, hogy az iro­da szövetkezetek közötti áru­csere forgalmat is lebonyolít. Csere áruközvetítést végez. En­nek igen örülnek a termelőszö­vetkezetek, mert gyorsan hoz­zájutnak a szükséges áruhoz és így eredményesebben mű­ködhetnek. Emellett még határ­menti áruforgalmi cserét is le­bonyolítanak. A központi iroda hatáskörébe 50 körzeti szövetség tartozik és eddig 500 tagja van. A taglét­szám azonban évről évre gyara­podik, mert az üzemek meg­győződnek róla, hogy előnyös az ilyennemű áruértékesítés. Egy színfolttal találkoztunk a magyarországi élelmiszerellá­tásban, amely lényegesen hoz­zájárul ahhoz, hogy a lakosság pénzéért tényleg jő minőségű friss árut kapjon. A törekvés helyes és előnyös a fogyasz­tóknak, és az eladóknak is. BÁLLÁ JÓZSEF fordított kellő gondot. A lakosság megfelelő élelmiszer-ellátásának biz­tosítására, a mezőgazdasági nyers­anyagok veszteségmentes feldolgozá­sára, és az élelmiszeripar műszaki színvonalának fokozására mielőbb meg kell tenni a szükséges lépéseket. Ehhez a jelentősen elhasznált álló­eszközök felújítása és korszerűsítése, valamint újabb feldolgozó kapacitá­sok létesítése szükséges. Feltételezhe­tő, hogy továbbra is a termelés össz­pontosítását, a nagy teljesitményü gépi berendezések és automatizált gépsorok bevezetését szorgalmazzuk majd és a lakosság ellátásának kér­dését az egyes üzemek célszerű szét­­helyezésével oldjuk meg, hogy e fel­dolgozó üzemek a nyersanyagot szol­gáltató körzetekben legyenek, s így a szükségletet jobban kielégíthessék. Ezáltal meggátolható, hogy a mező­gazdasági terményeket, nyersanyago­kat feleslegesen szállítsák. Legfontosabb azonban, hogy az ed­dig megkezdett üzemek építését, új­jáépítését mielőbb befejezzék és át­adják rendeltetésének. Az élelmiszer­­ipar a kerület egyik olyan ágazata, amelynek aktívan részt kell vállalnia a mezőgazdasági nyersanyagok feldol­gozásában, hogy így eredményesen segíthesse elő a lakosság élelmiszer­­ellátásának további javítását. DUDO BOBRÚCZI ) v

Next

/
Oldalképek
Tartalom