Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-11-25 / 47. szám

1972. november 25. SZABAD FÖLDMŰVES Iakov Grigorievics Gorelikkal, a „KOMMUNYIST“ című szaratovi te­rületi pártlap főszerkesztőjének a helyettesével együtt ültünk be az AN típusú duplafedelű, több célra is felhasználható motoros repülő­gépbe. Még Szaratovban elmondta, hogy olyan körzetbe megyünk, ahol eddig külföldi újságíró nem járt. A gépben könnyen kiszerelhető ülések voltak. így alkalmasint te­herszállításra, de műtrágya és gyomirtó szerek szórására Is al­kalmassá tehették. Ez a géptípus bárhol könnyen leszállhat . Természetesen úgy ültem, hogy láthassam az alattunk „elsuhanó“ tájat, a kanyargó Volgát, mely he­lyenként tengerré terebélyesedik, s a Volgán túli száraz sztyeppét, a traktorok és más gépjármüvek után hatalmas porfelhőbe burko­­lódzó beláthatatlan mezöséget. Négy teljes hónapon át szemer­nyi eső sem hullott e tájon s a hőmérő higanyszála éjjel-nappal 35—40 fokot mutatott. Jakov bará­tom számos tanulságos eseményről beszélt. Az áldozatkész, emberfe­letti munkáról, amit a szovjet em­berek a Volgán túli terület mező­­gazdaságának a föllendítéséért tesznek. Repülőgépünk a területi szék­helytől, Szaratovtól 350 kilométer­re az ivantyejevkai járás székhe­lyének a röpterén ért földet. Nyi­­kolaj Fcdorovics Miszura, a járási szovjet elnöke és Ivan Pavlovics Anyenkov titkár nagyon szívélye­sen fogadtak. Kevés pihenő és fölfrissülés után tájékoztattak a járásban végbemenő dolgokról. El­mondták, hogy az ivantyejevkai járást 1967-ben alakították, mely­nek 200 ezer hektár mezőgazdasá­gi, Illetve 140 ezer hektár szántó­területe van. (Megjegyzésképpen: a szaratovi terület néhány négy­zetkilométer kivételével hasonló nagyságú, mint a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság.) ÜZKMKfíZI vállalatok Az újonnan alakított járás szék­helye — Ivantyejevka — még nem formálódott ki teljesen. Csupán minimális — helyi jellegű — ipar­ral rendelkezik. De ez az ipar is szoros kapcsolatban van a mező­gazdasággal. Azt segíti, s abból él. Tehát szerves tartozéka, sőt a me­zőgazdasági üzemek hozták létre. A járás szovhozaiból három ga­bonatermesztésre és állattenyész­tésre, egy pedig (5000 hektáron) terimés-takarraány termesztésére, gabonatermesztésre és állatte­nyésztésre rendezkedett be. Az uióbb említett szovhoz részben a takarmány, részben pedig az álla­tok értékesítéséből szerzi pénzügyi jövedelmét — kooperál a többi szovhozzal. A kolhozok olyan üzemközi vál­lalatot létesítettek, amely hatéko­nyan segíti a tagüzemeket. Főleg a gazdasági épületek, a lakások, az iskolák, a kultúrházak és hasonló beruházások kivitelezésében segí­ti. Az üzemközi vállalat betonge­rendákat, építő blokkokat, födém- és faelemeket stb. gyárt és szállít tagjainak. A baromfikombinát ugyancsak üzemközi alapon épült. A régi ki­csinek bizonyult, ezért elhatároz­ták. hogy 2,5 millió rubel beruhá­zási költséggel újabbat, korszerűb­bet építenek. Ez a kombinát ön­álló közgazdasági ügyvitelre ren­dezkedik be, üzemi jelleggel. A i tiszta jövedelmet a hozzájárulás arányában osztják fel a tagüzemek közt. A régi kombinát pl. legutóbb 100 ezer rubel részesedést jutta­tott tagjainak. A KITŰZÖTT PROGRAM, TÖRVÉNY! Az ivantyejevkai járás hat kol­hozában és négy szovhozában — hasonlóan mint a Szovjetunió más körzeteiben — a mezőgazdasági termelés korszerű technológiájára, a munkatermelékenység s a ter­mékek mennyiségének és minősé­gének a fokozására törekednek. A járás területén összesen 15 ezer 136 ember él. Ebből 4712 a munkás, 3210 pedig kolhoztag. Egy esztendővel ezelőtt az időjárás aránylag kedvezett a mezőgazda­sági termelésnek s a gazdaságok mindegyike jelentékeny módon túl­szárnyalta a termelési-pénzügyi tervben előirányzott feladatát. Idén azonban a Volgán túli terü­leten a természet nagyon szűkösen mérte az esőt. Olyannyira szűkö­sen, hogy lényegesen kevesebb ga­bona termett, mint máskor szokott s még gyomnövényt sem láthat­tunk a földeken. A járás mezőgaz­dasági üzemei a szárazság ellené­re magától értetődőnek tartották az eladási tervben meghatározott gabonamennyiség eladását, mert itt a terv törvény. Szóba került a járás mezőgaz­dasági földterületeinek az öntöző­­hálózatra való rákapcsolása is. Ez azonban pillanatnyilag lehetetlen, de a vízrendszer kiépítésére a pártprogram keretében még ebben az ötéves tervidőszakban sor ke­rül. A járással határos kujbisevi ke­rületből ugyanis csatornát vezet­nek át ezen a területen s a vén Volga vizét bevezetik az Irgiz fo­lyóba s így annak közelében szin­tén kisebb csatornahálózatokon keresztül a víz eljut úgyszólván minden gazdaságba, s így lehetővé válik a szárazság leküzdése; a nö­vénytermesztés eredményeinek lé­nyeges javulása. Idén, a nagy szárazságra való tekintettel számos- gazdaságban a talajnedvességet úgy mentették, hogy a hagyományos szántás he­lyett csupán talajlazítást (Malcev módszer) végeztek. Ezt a módszert a korábbi években is nagyon ered­ményesen alkalmazták. A járás kolhozai és szovhozai a XXIV. pártkongresszus irányelvei­ből kiindulva öt évre szóló közgaz­dasági és szociális vonatkozású programtervet dolgoztak ki, mely­ben a termelés és a szociális gon­doskodás fejlesztésének sokrétű fellendítését irányozták elő. En­nek keretében építik ki egyes gaz­daságokban az öntözőrendszert, a kolhoz és szovhoz központokban a háromemeletes iskolákat, az üdül­tetés központjait, stb. Például a járási székhelyen 300 ezer rubel beruházási költséggel korszerű kultúrpalotát adtak át rendelteté­sének, melyhez a kolhozok 100 ezer rubellal járultak hozzá. „A SZAKMA KIVAl.0 MESTEREI“ A járás vezetői és a mezőgazda­­sági üzemek funkcionáriusai leg­utóbb a pártkongresszus ösztönzé­sére értékelték a dolgozók aktivi­tását s arra az elhatározásra ju­tottak, hogy közülük a legjobbakat ki kell emelni, meg kell becsülni. Miből áll a megbecsülés? Abból, hogy azokat, akik éveken keresz­tül nagy munkatermelékenységet értek el s kiváló minőségű munkát végeztek, „A szakma kiváló meste­re“ címmel tüntetik ki. Például a gépesítésben minden egyes trakto­ros megkapja a minőségi munká­ról szóló bizonylatát, ahová az idény befejezése után bejegyezték hogyan végezte el (milyen minő­ségben) a rábízott munkát. Ezt a bizonylatot maguk az Üzemek ad­ják ki. Ezzel szemben „A szakma kiváló mestere“ címet a velejáró kitünte­téssel és igazolvánnyal együtt a járási szervek kölcsönzik oda. A szakma kiválóságait természetesen azon üzem dolgozóinak széleskörű kollektívája választja ki — a párt­­szervezettel és a gazdaság vezető­ségével közösen — ahol dolgozik. A nagyfokú elismerés egyben az­zal is jár, hogy az illető 25—30 százalékkal nagyobb javadalomban részesül, mint a többiek s bármi­kor ellenőrizheti mások munkájá­nak a minőségét. S ha megállapít­ja, hogy az ellenőrzött személy jó munkát végzett, vagy fordítva, azt bejegyzi az illető bizonylatába s' későbben a gazdaság vezetősége aszerint osztályozza az ellenőrzött dolgozót, s neve fölkerül a dicső­ség- vagy a szégyentáblára. Az ivantyejevkai járás mezőgaz­dasági üzemeiben összesen 52 ki­váló mester dolgozik, ebből 39-en a gépesítésben, 13-an pedig az ál­lattenyésztésben érnek el kima­gasló sikereket. LÁTOGATÓBAN EGY KOLHOZBAN Nyikolajevka Kujbisev elnevezé­sű kolhoza 11 ezer 813 hektár me­zőgazdasági, illetve 8630 hektár szántóterületen gazdálkodik. A já­rás magtermesztő gazdaságainak egyike, ahol a speciális SzaratQV területi szárazságtűrő búzák egész sorát termesztik. Ezen a területen — bár kiváló erőben lévő földjeik vannak — a nálunk is jól ismert Kaukaz, Auróra és Jubilejná búza­fajták a kegyetlen szárazság miatt nem jöhetnek számításba. A gazdasági udvar egyik búza­halmaza mellett akadtunk rá Nyi­­kolaj Ivanovics Bjelonuskin elnök­re, aki immár nyolc esztendeje si­keresen vezeti a gazdaságot. Em­berei a búza tisztításával voltak elfoglalva, hogy azt elszállíthassák rendeltetési helyére. A Kujbisev kolhoz a nagy szá­razság ellenére 1200 tonna gabo­nát adott az állami alapba. Az erő­sen tűző napon bele-bele markol­tunk a búzahalmazok némelyikébe s megállapítottuk, hogy acélos, ki­váló minőségű búza terem Nyiko­­lajevkában. Az egyik fajtánál, a szaratovi 38-as tavaszi búzánál az elnök megjegyezte, hogy ez a faj­ta olyan minőségű, hogy a legki­válóbb makarónit készíthetik be­lőle. Későbben‘alkalmam nyílt — az elnök házában, ahol vendégül fogadtak — ebből a búzából ké­szült kenyér megízlelésére is, mely megnyerte a tetszésemet. Megtekintettük többek' közt a kolhoz élesztősítö részlegét is, ahol ezer szarvasmarha részére készítenek (korszerű technológiá­val) fehérjedús eleséget. A száraz­ság következményeként ebben a kolhozban a szalmának egy részét takarmányként használják fel. Per­sze ha megépül a csatorna s ön­­tözhetővé válik a szántó jelenté­keny hányada, évelőtakarmányból és gabonafélékből lesz bőven s ak­kor a szalmára mint takarmányra nem lesz szükség többé, de az élesztősítés akkor is jó szolgálatot tesz az állatállomány eleségének fehérjével való kiegészítésében, ami végeredményben természetes velejárója a jobb hasznosság el­érésének. A kolhoz a gyermekek nevelését azzal támogatja, hogy 53 férőhe­lyes óvodát épített és annak teljes üzemelési költségeit magára vál­lalta. így a falu asszonyai maxi­mális mértékben bekapcsolódhat­nak a munkafolyamatokba. Ezzel párhuzamban a 200 házszámmal rendelkező faluban nyolcéves alap­iskolát is építettek, hogy a gyer­mekeknek ne kelljen távoleső tá­jakra iskolába járniuk, ami ezen a területen különösen tél időben na­gyon megviselné a gyerekek egész­ségét. Beszélgetés közben arra is fény került, hogy a kis falu a Nagy Hon­védő Háborúban 134 embert veszí­tett. Közülük sokan Sztálingrádnál haltak hősi halált a hitleri fasisz­ták elleni küzdelemben. A Kujbisev kolhozban Miszura, Anyenkov és Bjelonuskin elvtársak társaságában. .v.w.y.v.v m i\ * at Sikeresnek ígérkezik a nemzetek közötti eovüttműködés Munkában a négysoros kukoricabetakarító adapterrel felszerelt, NSZK gyártmányú Claas Dominator BD jelzésű kombájn. lásának, ésszerűsítésének útjára lép­lek. Javították az agrotechnikai intéz­kedések színvonalát, új, bótermö faj­tákat soroltak be a termelésbe síb. Az eredmény azonnal megmuiatko­­zott. Ezerkilencszázhetvenig 20—30 q között mozgott a szemes kukorica át­laghozama, a múlt évben viszont inár 33 mázsa feletti átlagot értek el. A sajátos termelési feltételek között ez már rekorderedménynek számított, de a gazdaság irányitói ezzel sem elé­gedtek meg, mondván, ha máshol 60—70, sőt 80 mázsa hektáronkénti átlagról beszélnek, ók miért ne ér­hetnék el legalább a 40, esetleg fél­száz mázsát? A kukoricatermelés eredményessé­gének további fokozásához vezető le­hetőségeket ők a nemzetek közötti együttműködésben látták. A gazdaság vezetői a járási mezőgazdasági igaz­gatóság és a mezőgazdasági minisz­térium illetékeseivel létrejött meg­egyezés értelmében felvették a kap­csolatot a magyarországi Bábolnai Állami Gazdaság Iparszerű Kukorica­­termelési Rendszerének (Corn Pro­duction System, röviden CPS) vezetői­vel, s a megkötött szerződés értelmé­ben a jövőben közös együttműködés­sel igyekeznek fellendíteni a szóban forgó gazdaság és a járás további né­hány mezőgazdasági üzemének kuko­ricatermelési színvonalát. A talajeiü­­készítést még maguk, de a vetést már a bábolnaiak végezték el a legmoder­nebb, IHC Cikló—400 jelzéssel ellá­tott, fotocellás vetőmagszámláló mo­nitorokkal felszerelt, pneumatikus ve­­togépekkcl. Az idei termés megalapu­ták, hogy az NSZK gyártmányú gépek 10 óra alatt 6—8 vagon kukoricát ké­pesek kicsépelni és bizonyos mértékig kitisztítani, s hogy ezen gépek szinte minimális szemveszteséggel dolgoz­nak. A különböző intézkedések, a boter­­mő fajták termesztésbe véteie és a modern gépek használata az együtt­működés eredményességére enged kö­vetkeztetni. Sípos Emil elvtárs, a gazdaság igazgatója úgy nyilatko­zott, hogy idén 500 hektáron 45—50 mázsa hektáronkénti átlaghozamra van kilátás. Az előjelek szerint a DEKALB XL 342-es kukorica adja a legjobb hozamot, utána a BCSK—5B következik. A Bábolnai Iparszerű Kukoricater­melési Rendszer 35 magyarországi mezőgazdasági üzemmel tart fenn kooperációs kapcsolatot. Idén kísér­letképpen a Szovjetunió (az Ogyessza körzetében lévő kominternovszki ba­­romtigyár) 860 hektárral és Csehszlo­vákia (a Hubicei, Rohovcei és Dunaj­ský Klatov-i Állami Gazdaság) 950 hektárral is bekapcsolódott a kukori­­catermelési kooperációba. Az eddigi tapasztalatok és előzetes felmérések szerint sikerrel jár majd az ezirányú nemzetek közötti együttműködés, a­­mely nemcsak a hazai és külföldi szakemberek tudásának, tapasztala­tainak gyarapodásához, hanem a ku­koricatermelésben elért eredmények lényeges javulásához is hozzájárul, s ez nagy jelentőséggel bír a távlati fejlesztési tervek által meghatározott célkitűzések valóra váltása szempont­jából. KÁDEK GÁBOR A kukoricakóró íelaprózását a 130 lóerős IHC (INTERNATIONAL) 1456 tí­pusú traktor (2. kép) által vontatott nehéz tárcsásboronával (3. kép) vég­zik, melynek óránkénti átlagteljesítménye 4—4,5 hektár. (A szerző felvételei) HOKSZA ISTVÁN A Hubicei (gombai) Állami Gazda- zására a BCSK—5A, BCSK—5B, OSSK ság a Dunajská Streda-i (dunaezrda­­helyi) járás egyik legnagyobb mező­­gazdasági üzeme. Összesen közel öt­ezer hektáron tevékenykedik. Évek óta problémát okoz a gazdaságnak a szemestakarmányok szükséges mcny­­nyiségének biztosítása. Két évvel ez­előtt a gazdaság vezetői behatóan elemezték a termelésben elért ered­ményeket és a felmerülő problémákat s arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy lehetne még egyet s mást tenni a jobb eredmények elérése érdeké­ben. Azonnal a termelés racionaiizá­—366, DEKALB XL 342 és CE—IV ku­korica vetőmagokat alkalmazták. A vegetációs idő folyamán a metodikai ellenőrzést is a bábolnai szakemberek végezték. A termelés teljes gépesítés­sel és különböző vegyszerek haszná­latával folyt. Természetesen a begyűjtést is a Ma­gyarországon alkalmazott nagytelje­sítményű gépekkel végzik. A minap magam is meggyőződtem a négysoros adapterrel felszerelt Claas Dominatur BD jelzésű kombájnok kiváló munká­járól. A gazdaság vezetői elmondot-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom